Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

1950 február 23 UJSZ0 J / EZOGAZDASAG Balóny a szövetkezeti mozgalom és a kollektív munka jegyében Csak Bősig tudtam autóbusszal jönni, innen kerékpáron folytatom az utam Csilizköz felé. Csípősen hideg, ködös reggel van és nem éppen a legkellemesebb dolog a kerékpáron utazni Barna kötött kesztyűm néhány perc alatt fehérré őszül a rászálló zúzmarától. A nap nemrég kelhetett fel és sugarai erőtlenül küs'kődntk a sűrű köddunyhákkal. Hiába, februárban még nagyotj hamis az időjárás. Tegnap még gyönyörű tavaszi voli az idő. ma már újra tél van Hideg zúzmarás, ködös februári nap. Mire Csiliznyai 4dra érek, egészen át vagyok fázva Bemegyek az egyik ismerősömhöz kicsit melegedni. Rövid félórát töitök csak nála, sietek, hogy mielőbb Balonyra érjek Ismerősöm nem akar elengedni Sok kérdezni valója vo'na, megígérem, hogy visszafele jövet okveťep bejövök. Üjra keiékpáron A köd már kicsit szakadozik és a nap sugarai mind erősebben törnek át és kezdik melegíteni a levegőt. Délutáni a utóbbis jó idő lesz. Balonyon a Földműves Szövetkezet vezetője uián érdeklődöm. Egy idő sebb nénitől kérdem, hol lakik Dusa Gyula — Dusa Gyula? — kérdezi vissza a n°ni — a szövetkezetes? Nézze csak lelkem, — mutat ai utca hosszára — ott a túlsó oldalon abban a legmagasabb házban. Dusa Gyulát pillanatnyilag éppen nem találom otthon de édesanyja nagyan kedvesen fogad Mikor bemutatkozom és megtudja, hogy az Uj Szó szerkesztője vagyok, nagyon megörül, hogy ellátogattam Balonyra. — Nagyon szeietnénk — mondja Dusa néni —. ha a Fö'dműves Szövetkezetbe mielőbb belépne mindenki és rendes munkába kezdhetnénk Mégis más az ember élete, ha gépek segítik munkájában. Közben hazajön Dusa Gyula. Szinte csodá'kozva nézek erre az értelmes arcú, alig 21 éves fiatalemberre, aki lelke és mozgató ereje egy faljj szövetke. zeti mozgalmának. — Nem is olyan nagy dolog az egész — mondja Dusa Gyula — Meggyőző és felvilágosító rrunka, meggyőző bizonyítékok, az emberek lássák, hogy a szövetkezet tényleg az ő érdekeiket szolgálja Lássák, hogy ez a szövetke. zet tényleg az övék és akkor megy minden. Szervezésben eddig is nagyon jó eredményeket értünk el. A község földműveseinek száma 124 és ebből 84 a Földműves Szövetkezet lagja. Minden reményünk megvan rá, hogy rövid időn belül az egész falu be lesz kapcsolva a szövetkezetbe. Ez nemcsak engem foglalkoztat, mint a szövetkezet elnökét hanem foglalkoztatja azokat a földműveseket is, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Arról van szó ugyanis, hogyha az egész falu belép a Földműves Szövetkezetbe és egységes .vetési tervet hajtunk végre, akkor soronkívü megkajuk a villanyt. Ez pedig ai egész község egyik legnagyobb vágyí. Dusa Gyula tájékoztat a szövetkezet eddigi munkájáról. Átvették az úrbéri legelőt Önkéntes brigádmunkával rendbehozták, kétszer fogasolták. Műtrágyát igénye tek rá. Panaszkodik azonban, hogy a műtrágya-igénylését már két hónapja beadta, de az úgylátszik va'ahol a járási szövetkezeti ta. nácsnál fekszik, mert * kiutalásra eddig még semmi intézkedés nem történt. Feltét'enűl szükséges, hogy az illetékes járási szervek a Földműves Szövetkezetek igényleseit és kérelmeit a lehető leggyorsabban intézzék el, hogy ne késleltessék a szövetkezet munkáját. — Minden munkát közösen, önkén-, tes brigádmunkával végzünk el — folytatja Dusa Gyula. — A közös munkák eredményein látják meg földműveseink, hogy mit jelent a szövetkezés és milyen nagy eredményeket lehet vele elei ni. — Nézd meg azonban, hogy mit do'goztunk eddig és mik a terveink Néhány lépés után meglepődve látom: betonjárda a falu közepén. — Félbem-iadt munka — magyarázza Dusa Gyuia. — Az ősszel egy kissé későn kezdtünk hozzá, úgy, hogy csak 400 métert tudtunk megcsinálni. Persze ezt is önkéntes brigádmunkával. Tavasszal majd az egész faluban megcsináljuk, körülbelül 2000 méter hosszúságban. — Itt pedig — mutat Dusa Gyula egy nagy téglaiakásra — pékműhelyt építünk a Földműves Szövetkezet keretén belül. Emitt pedig, — jelöl meg egy másik helyet — községi mázsahá zat. Alig bírom feljegyezni azokat az önkéntes brigádmunkákat, melyeket a községben már elvégeztek és amelyek tervbe vannak véve ősszel felárkolták az utakat, most tavasszal pedig meghordják kaviccsal. A Földműves Szövetkezet tulajdonát képező volt káptalani földekre 500 drb gyümölcsfát ültetnek el. 500 jegenyelát is ültetnek az utak mellé. A szövetkezet részére tyúklarm építését tervezik Az utcán idősebb földművessel talá kozunk Patasi Gyula, tagja a Földműves Szövetkezetnek. Lelkes gyümölcsfakertész. — Faiskolát tervezek a szövetkezet részere, — mondja Patasi Gyula. — Igen nagy területeink vannak, ahová gyümölcsfát ültethetünk. Minden taipaa'nyi iöldet a legmegfelelőbben akarunk kihasználni. — ősszel — adji a felvilágosítást Dusa Gyula — habár még csak kisebb területen — egységes vetési tervet hajtottunk végre. Minden munkánKat traktorral végeztünk el. Egy kataszteri hold búzavetésnek megmunkálása a tarlószántástól kezdve a vetőmaggal, műtrágyával együtt 1200 koronába ke. rült. Azt hiszem, ez e'ég világosan bizonyítja a gepi munka olcsóságát. A jó munka eredményét pedig majd a termés mutatja meg. Legnagyobb örömét a végére hagyja Dusa Gyula — A járási szövetkezeti tanácson ke. resztül értesítést kaptunk, hogy a tavaszi munkák elvégzésére a nemesocsai traktorállomástól a Párt IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek keretén belül egy napra 8 traktort kapunk teljesen díjmentesen. Ebből is ki. tűnik, hogy a gépállomások a földművesek segítőtái sai akarnak lenni. (-Ó.) Kulák Gazsi és Nyúzó Erazmus a farsang utoljái szövetkezeti muüatságon Kulák Gazsi: Szomorú világ ez, Nyúzó uram! Nyúzó Erazmus: Kendnek is fáj, hogy ezek itt ily vigan mulatnak! 3Cét eiallóhvzi f alit tinit epe » Kolozsnéma és Tany földművesei elindultak a haladás útján Szombat van, február napjai a hónap második felében már nyúlnak és a tavaszi napsugarak eleven tüzükkel már munkába léptek. Bodza község határán vezet útunk, a meztelenül kitáruló szántóföldekről szürke, ködös pára száll fel, mintha lélegzene, mintha ájult téli álmából ébredezne a föld. Az országút mindkét oldalán gyümölcsfacsemeték állnak őrt és zsenge, fiatal ágaikkal a napsugarak áldáithozó melege felé ágaskodnak. Szemünk előtt villanásszer űen suhan el egy kisebb híd, ahol három földműves áll némán és a birtokosok szakértelmével és elégedettségével nézik a talajnedvtől csillogó és párolgó tájat. Birtokosok ök, a föld azé, aki megdolgozza! E jelszó jegyében gyűlt össze ezen a szombatj napon Kolozsnéma dolgozó népe, hogy közös megegyezéssel és egyetértéssel belépjen az Egységes Földműves Szövetkezetbe. A falu összegyűlt férfiai, asszonyai és tanlóifjúsága előtt ünnepi külsőségek között nyitja meg a gyűlést Abid elvtárs, a járási oktató. Bevezető beszédében a következőket mondotta: — Számunkra nevezetes ünnepet jelent ez a nap, mert ma egy lépéssel előbbre haladunk a szocializmus felé A szocializmus útját csak az Egységes Földműves Szövetkezet segítségével építhetjük ki. Ezért minden földművesnek az a kötelessége és'érdeke, hogy az EFSz munkáját segítse és előrelendítse. Ezután Fodor elvtárs emelkedett szólásra és a következőket mondotta: — Őszintén mondom, kellemesen lepett meg engem az a hír, hogy közös elhatározással egységesen léptek be ma az EFSz-be. Úttörő elhatározás ez és meg vagyok győződve, hogy egységes vetési terv alapján fogtok dolgozni és törekvéstek arra irányul, hogy magasabb színvonalra emeljétek a nép, a dolgozók életszínvonalát. Fodor elvtárs az EFSz jelentőségét Szvatopluk példájával világítja meg, aki halála előtt fiainak meghagyta, hogy tartsanak össze egységesen, mert csak így lehetnek erősek és legyőzhetetlenek. Szemléltető példának bemutatta, hogy egy vesszőt külön, játszva el lehet törni, de egy csomó vesszőt már jóval nehezebb. Ugyanez áll — mondotta Fodor elvtárs — az Egységes Földműves Szövetkezetre is. Ha a földművesek együttes erővel összetartanak, akkor közös erővel csodákat művelhetnek. Az előadó ezután még rámutatott arra, hogy népi demokratikus kormányunk minden rendelkezésre álló eszközzel támogatni fogja az EFSz munkáját, hogy felvirágozzék és gyümölcsözzék a falu és a város élete. Ezután Kugler elvtárs, az UV KSS földműves titkára szólalt fel és többek között ezeket mondotta: — Soha még eddig olyan társadalmi rendünk nem volt, mint most, hogy a paraszt meg a munkás lett volna a hatalom birtokosa. Az, aki ma a falu bíráját zsírosparasztnak képzeli el, téved. Nem, ma csakis az olyan földműves lehet a falu bírája, aki megért; az Egységes Földműves Szövetkezet céljait, aki megérti és magáévá teszi azt, hogy a kis- és középgazda életszínvonalát emelni kell. Ezt pedig a zsírosgazda sohasem fogja megérteni. Tehát a bírónak is az egyszerű földművesek sorából kell kikerülnie, hogy szem előtt tartsa a falu népének és a közösség érdekeit. — 1948 februárjában — folytatta Kugler elvtárs — a munkásságnak sikerült legyőznie a kapitalizmus utolsó képviselőit. Ma olyan kormányunk van, amely következetesen szem előtt tartja a dolgozók életszínvonalának emelését. A februári események óta s", a jelszó érvényesül, hogy jobban élni és kevesebbet dolgozni. E célból alakult meg az Egységes Földműves Szövetkezet is, amely a mezőgazdaság gépesítésével rengeteg munkát takarít meg és megadja azt a lehetőséget, hogy fajállatok tenyésztésével emeljük állatállományunkat. Kugler elvtárg ezután rámutatott példaként virágzó iparunkra, ahol rengeteg újítást vezettünk be és ahol élmunkásaink révén óriási lendületet kapott az ipari munka. Hangsúlyozta, hogy mindez azért van, mert előre megfontolt tervek szerint dolgoznak a gyárakban és a mezőgazdaságnak párhuzamosan kell haladni az iparral, a földművesnek együtt kell működnie az ipar; munkással. Csakis ilymódon érhetjük el azt, hogy rövid idő alatt emelhetjük dolgozóink életszínvonalát. Ezért fontos az EFSz számára az egységes vetési terv szerinti gazdálkodása. Kugler elvtárs beszédét kitörő tapssal köszönte meg a falu népe. Majd a szakszervezet helyicsoportjának elnöknője tartott üdvözlő beszédet, amelyben biztosította a jelenlevőket, hogy az asszonyok minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy támogassák az EFSz-et. E célból tervbevették már egy varroda megalakítását és egy gyermekotthon felállítását. Az elnöknő beszéde után következtek a szlovák és magyar szavalatok. A költemények kivétel nélkül traktorról, a gyár és a mezőgazdaság munkájáról szóltak. Elemisták szavalták e költeményeket és a tiszta gyermekhangokban volt valami mélyen megindító, a költemény szövege értelmet nyert, csillogott, ragyogott, mint a szemük fénye. Ezért hát had említsük meg e dicséretreméltó szavalók neveit. A szlovák és a magyar tanítónő, büszkeséggel nézik apró tanítványaikat. Mindketten biztosítanak arról, hogy a szlovák és magyar tanulóifjúság között a legnagyobb egyetértés uralkodik. A szavalók nevei a következők: Német Borbála, Dömötör Károly, Békés Zsuzsa. E munkáért őszinte dicséret illeti mindkét tanitónőt. Szavalás közben egymásután járulnak az asztal elé az új tagok és aláírják az EFSz-be való belépési nyilatkozatokat. Az asszonyok kissé összehúzzák mellükön kendőjüket és komoly arccal készülnek az aláírásra. Amikor az egyik asszonyt megkérdezzük, mire gondolt aláírás közben, tétován mosolyog. Mosolyában hosszú évek munkája fészkel és ezt a mosolyt válasza is igazolja. A következőket mondja: — Arra gondoltam kérem szépen, hogy ideje lenne már végre, hogy a szegény embernek is jó dolga legyen. Lesz is! Végül még azt kívánjuk megjegyezni, hogy a Párt helyiszervezetét külön dicséret illeti a falu dolgozóinak az EFSz-be való egységes beszervezéséért, A második falu A kultúrház elég nagy terme szűknek bizonyul Tany* falu népének, amely azért gyűlt össze, hogy jelen legyen a falu dolgozóinak tömeges belépésének az EFSz-be. A himnusz elhangzása után Bedek elvtársnő a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést. — Közösen, munkára felkészülten lépünk ma be az Egységes Földműves Szövetkezetbe, amely a dolgozó nép érdekeit akarja szolgálni. Csakis az EFSz útján tudjuk biztosítani a falu dolgozóinak közös érdekeit. Ezért mi asszonyok elhatároztuk, hogy a férfiakkal együtt csatlakozunk az EFSz közös célkitűzéseihez. E beszéd után szavalatok következtek felváltva magyarul és szlovákul, majd a CSEMADOK helyicsoportjának gárdája elénekelte az Ifjúság himnuszát, utána a szlovák kórus szaval egy költeményt. Az ünnepélyt dalok és szavalatok szövik át és megteremtik azt a légkört, amelyben a falu közössége egybeforr és felfogja Petőfi „Szabadság" című A tanyi EFSz célkitűzései 1. A felvásárolt területek átvé tele a lakóházakkal együtt. 2. A malom átvétele. 3. Két baromfifarm kiépítése. Bár egy már létesült, szükségünk van további kettőre, hogy a beszolgáltatási kötelezettségeket minden tag teljesíthesse. 4. Három sertéshizlalda építése ugyancsak a beszolgáltatási kötelezettségek pontos teljesítése érdekében. 5. A villanyhálózat kiépítése, amely lehetővé vált, mert olyan község vagyunk, amely érdemeket szerzett egy minta EFSz megvalósításával. 6. A községben községi hangszórót állítunk fel. 7. A falu egyes számú házát kultúrházzá alakítjuk át. 8. Melléképületet építünk a kultúrházhoz éspedig filmek, színdarabok bemutatására és mulatságokra. 9. Kijavítjuk a községi utakat. 10. Fürdőt építünk, hogy minden tag a napi munka után rendesen megfürödhessék. 11. Pékműhelyt rendezünk be. 12. A gépek számára garázst állítunk fel, hogy azok rendesen el legyenek raktározva. 13. Gyermekotthont létesítünk, amennyiben a tagok nagyon jól megértették annak nagy jelentőségét. költeményének igazi értelmét Bedeg István lelkes tolmácsolásában. Gáspár József elvtárs, az EFSz helyi elnöke lelkes szavakkal dicséri meg a CSEMADOK aktív kultúrműködését és bejelenti, hogy a tanyi EFSz a tavaszi munkákat az egységes vetési terv alapján szervezi meg. Ezután Kugler elvtárs beszéde következik. — Jó érzés az — mondotta Kugler elvtárs —, ha az ember ilyen együttműködésre talál, mint itt. Számomra ez már azért is külön örömöt jelent, mert én akkor is itt voltam, amikor villongások, ellentétek és állandó súrlódások nehezítették a munkát. Amint látjátok, az EFSznek közös munkája egy nevezőre hozta az érdeketeket és megteremtette a békét Ez az ünnep ma már a megelégedésnek jeleit viseli és jól tudjátok, hogy mindezt a Párt beleavatkozásának és szervező erejének köszönhetitek. — Most már nincs egyéb hátra — folytatta Kugler —, mint hogy tényleg eredményesen dolgozzatok és megmutassátok, hogy jobban tudtok termelni, mint elődötök, az ingyenélő földbirtokos, komoly eredményt csak az egységes vetési terv révén tudtok elérni. Nincs annak semmi értelme, hogy a keskeny földsávokon különböző termékeket vessetek, mert az ilyesmi csak zavarja a traktorok és gépek munkáját, azonkívül rengeteg hajtóerőt emészt fel a gépek ide-oda hurcolása. Az egységes vetési terv biztosítja a több- és jobbtermelést, biztosítja az állatállomány fejlesztését. Az, aki azt híreszteli, hogy az egységes tervnek az a célja, hogy megszüntesse a magántulajdont, az reakciós és nincs egyéb célja, minthogy bomlassza a falu egységét. Hangsúlyozom, hogy az egységes vetési terv nem szolgál egyebet, mint a munka egyszerűsítését, a hajtóanyag megtakarítását és ezt minden értelmes földműves megérti, aki gondolkozik és aki tényleg azon van, hogy az EFSz eredményes munkát végezzen a közösség érdekében. Az ipar is egységes terv alapján dolgozik és ugýanígv kell bekaocsolódnia a tervszerű építőmunkába a mezőgazdaságnak is. Kell, hogy az ipari és mezőgazdasági munkás egymást támogassa

J egymással szövetkezzék, mert csak így végezhetünk eredményes munkát, csak így lehetünk igazán legyőzhetetlenek. Ezután az emelvényre lépnek az asszonyok és a férfiak és komoly, ünepélyes mozdulatokkal aláírják az Egységes Földműves Szövetkezetbe való belépésük nyilatkozatát. Alkalmunk van még elbeszélgetni Kotton János elvtárssal, a CSEMADOK tanyi titkárával, aki gárdáijával komoly kultúrmunkát végez a faluban. Kotton János közli velünk, hogy a CSEMADOK tagjai egységesen megfogadták, hogy támogatni fogják az EFSz munkáját. Erre a célra már egy 15 tagú brigádot szerveztek. Örömmel állapítjuk meg, hogy a CSEMADOK tanyi csoportjának kultúrmunkája valóban magas nívójú. Most adták elő nagy sikerrel Moliére: Dandin György c. darabját. Ezzel az előadással a közeli szomszédos falvakba is mennek, ahol még nem alakult meg a CSEMADOK, hogy megmutassák, milyen eredményes kultúrmunkát tud végezni a Magyar Dolgozók Kultúregyesület. Szabó Béla.