Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

Halasravak épülnek a lapályok helyén UJSZ0 1950 február 23 (P—

i) A közelgő tavasz jóleső melegét sugározta ránk a nap Olvadt már a hó s az utak mentén elszórtan számtalan fénylő pocsolya csillogott a derűs fényben a végteleneknek tűnő csallóközi mezőkön csak itt-ott szürkéllett még a kis darabkákra szaggatott s a nemrégen még szűzi fehéren büszkélkedő hólepel A zsíros szántóföldek már fénylőn feketéitek a magukba szívott sok nedvtől. Hroboňovon szálltunk ki a vonatból s innen szekéren Karáp-pusztára hajtottunk, ahol még az elmúlt évben halastavak építését kezdték el. Ismeretes, hogy a Csallóközben többezer hektárnyi föld hever még most is parlagon. Lápos, nádas, zsombékos területek egész serege akadályozza itt a mezőgazdaság termelékenységének emelését. Ezeket a terméketlen földeket produktívvá kell tennünk! Sokat tanulhatunk a nagy Szovjetuniótól. ahol oly nagyszabású méretekben változtatják meg a természetet, ahol puszták, sivatagok termőföldekké válnak Karáp-pusztán Fábry Vilmos mérnökkel és Baráth Józseffel, az itteni építőmunkások szakszervezetének elnökével találkoztam. — Nézz körül elvtárs — mondotta Józsi bácsi —, köröskörül csupa láp minden, közel 400 hektárnyi föld hever terméketlenül. Kiapadt folyómedrek ezek, ahol évezredekkel ezelőtt még víz folydogálhatott. Partjaikon most még levéltelen fűzfák szomorkodnak. Ki kell használnunk a természeti adottságokat — folytatta ezután a beszélgetést a mérnök —, Szlovákia délvidéke nincs eléggé kifejlődve, túl nagy szárazságok vannak errefelé s népi kormányzatunk ezért elhatározta, hogy a nagyobb termelékenység elősegítése érdekében szélfogókat és hatalmas halastavakat épít ezen a vidéken Mult év augusztusában rendelték ki ide hivatalból Fábry mérnököt „Meni ki Karáp-pusztára és építs ot halastavakat!" — kaptam meg az utasítást. Egyedül voltam, mindent nekem kellett megszerveznem. De ment a munka. Sok derék dolgozónk, kubikosunk van itt, akik erős akarattal, a szilárd normák alapján teljesítik feladataikat. Emlékszem tavaly, késő ősszel is, amikor ködös, kemény, hideg és zúzmarás idők voltak, jókedvűen ásták a vízlevezető csatornát, hogy minél előbbre juthassanak. S az idén. mihelyt felengedett az idő. azonnal újból munkába áiltak a mult rendszerek alatt nem engedték volna, hogy már a tél utolján dolgozzanak, hogy a fagyos földet csákányozzák, mert akkor jóval kisebb a teljesítményük és több a kiadás. De a mi célunk más. Többet kívánunk dolgozni s állandó kereseti lehetőséghez akarjuk juttatni alkalmazottatokat. — Ma sokkal könnyebb valamit csinálni, mint a múltban, mert már nincsenek ellentétek a vezetőség és a munkásság között. Céljaink egyek s ez hatékonyan elősegíti a munka rendes menetének biztosítását. Azelőtt az állam sohasem fektetett be annyit közcélokra, mint a felszabadulás után s még gondolni sem mertünk olyan munkálatok elvégzésére, mint amilyenekkel most bíznak meg bennünket. Halastavak, több csatorna, újabb és újabb üzemek és erőmüvek építésével megszüntetjük a munkanélküliséget és emeljük mind az ipar, mind a mezőgazdaság termelékenységét s dolgozóink életszínvonalát. Mit csínálnak Karáp-pusztán? A volt folyómedrek, lápok helyén, ahol ezelőtt gyermekek játszadoztak, terméketlen, szikkadt vagy zsombékos volit a talaj, ott ma, okulva a szovjet dolgozóknak nagy természetátalakító munkáiból, halastavak építését kezdték el. A komáromi ármentesítő társulat már hosszú évek folyamán gondoskodott a talajvíz levezetéséről s e célból egész csatornahálózat épült ki a Csallóközben. A Vásárút—Lúcs közötti belvízlevezető csatornától Padány és Bögellő község alatt külön nyolc kilométeres betonozott csatorna épül ki most a Karáp-pusztai halastavakhoz, hogy kellően elláthassák vízzel az itteni lápokat. Ezt a vízlevezető csatornát több helyen a föld színén vagy éppen felette, töltések között fogják vezetni s így öntézés céljára is felhasználhatják. Ez a csatorna nyílegyenes vonalban szeli át a mezőket, mintha ezzel is hirdetné dolgozóinknak erőteljes, becsületes bekapcsolódását a sztálini korszak szocializmusának építésébe. 12 halastavat építenek A Karáp-puszta körül leterülőlapályokon tizenkét halastavat építenek. Közel 400 hektárnyi területet tesznek itt produktívvá Egész nagy halgazdaság alapjait fektetik most le. Külön ikráztató, ívó, teleltető, tárló tavak lesznek itt. Lesz olyan tó, melynek alapterülete meghaladja a 70 hektárt is. A halastavakat körülárkolják, hogy ne áztassák ki a körülöttük lévő földeket, egyútal pedig innen szárazság esetén ezek a szántók nedvességet kapnak. — A halastavak hozama sokkal gazdaságosabb, mintha* ezt a területet búzával termékenyítenénk meg s egyúttal igen nagy jelenőségűek a közellátás szempontjából is —, mondja Fábry mérnök, az itteni építőmunkálatok vezetője. — Terméketlen területekből csikarunk kí ilyen produktumot —*, teszi hozzá örömmel Baráth bácsi. Baráth József elvtárs 1918 óta vesz részt a munkásmozgalomban. — Az itteni dolgozók életszínvonalát akarjuk emelni s egyúttal a nemzetgazdaság fejlődését is előbbre vinni. Ezért jöttem ide dolgozni, hogy a munkásságot felvilágosítsam s ezzel biztosíthassuk a szocialista alapelvek szerint a fetjlődés biztos menetét. — Ott dolgoztam én is a kubikosok között, ástam, kavicsot hánytam, közben pedig felvilágosító munkát is végeztem s így sikerült dolgozó társaimat meggyőzni a szervezettség szükségességéről. Létrehoztuk az építőmunkások szakszervezetét, melynek már a télen több, mint kétszáz tagja volt. Szilárd normák — nagy teljesítmények A kubikosok mindig jó munkások voltak. Ök azok, akik pusztaságokon, szántóföldeken kereszitül utak, gátak, hidak, csatornák építésével biztosítják népünk számára a nagyobb civilizációt. A halastavak építő munkálatainál még nincsenek kiszabott normák, de mint Fábry Vilmos mérnök mondotta, összehasonlítva az itt végzett munkát más kubikos munkával, ahol már kifejlődtek a normák méretei, a Karáp-pusztai halastavak épitőmunkásai akaratlanul is a szilárd normák lapján teljesítették eddig is feladataikat A kubikosok csoportokba osztva dolgoztak és versenyeztek egymással Egészséges munkaviszony fejlődött ki közöttük s így könnyű volt most megszervezniök 100 százalékban a munkaversenyt, ugyanis a KSS IX. kongresszusának tiszteletére még tökéletesebb munkabeosztásra, a szocialista munkaverseny kifejlesztésére és a szilárd normák betartására kötelezték magukat... Örömteljes fejlődésnek indoilt az életünk. Az ötéves terv s az ezzel öszszefüggő tervgazdálkodás lehetővé teszi számunkra erőteljes bekapcsolódásunkat a sztálini korszak szocializmusának építésébe. Évről évre újabb és újabb üzemek, iskolák, lakó- és kultúrházrk egész serege épül fel s a m-?'őfazdnság terén is új lehetőségeket keresünk, hogy földjeink termelékenységét fokozzuk s e cél érdekében nem hátrálunk meg a természetet átalakító munkálatoktól sem. — Se feladatainknak — mondotta búcsúzóul Baráth elvtárs —, csak közös erőfeszítéssel tudunk eleget tenni! Szlovákiai magyar parasztarc 1950-ben Mezőgazdaságunknak korszerűvé átalakítása következetesen maga után vonja parasztságunk életformáinak megváltoztatást is. Mondhatjuk azt, hogy a termelési formák megváltoztatásával változnak az életformák is. Ez az új életforma, az új szellem, a taiu vezetésére új embereket és új értelmiséget kíván. Olyan embereket, akik magukévá tették a népi demokrácia gondolatát és építői a szocialista jövőnek. Az új falusi értelmiség megteremtésének mi legyen az alapfeltétele? Nagyon helyesen felelt meg erre Hegedűs József néhány holdas kisparaszt. — A falu saját soraiból nevelje ki értelmiségét. ' — Nagyon kell vigyáznunk azonban, — folytatta Hegedűs József, —, hogy ne ficsúrokat és osztálylenéző, sőt osztálymegtagadó „urakat" neveljünk, akik nem segítői, hanem árulói népüknek. Az ilyenekből már elegünk volt. A kitaníttatott gyerekből, aki nemcsak, hogy a parasztot lenézte, de szégyelte az egyszerű falusi apját is. Megtörtént eseteket mond el Hegedűs József és hogy ez így volt, nem tagadhatja le senki sem. Mert mi volt az ifjúság, de különösen a falusi felfelé törekvő ifjúság helyzete a kapitalizmus korszakában? Érvényesülni csak osztálymegtagadással tudott. Meg kellett tagadnia osztályát, mert a kapitalizmus gondoskodott róla, hogy ezeket a faluból kinőtt értelmiségeket a maga számára hű janicsárokká nevelje. — Osztályérdekünk az új értelmiség megteremtése — állapítja /neg Hegedűs József. — A paraszt élete úgyszólván mindennaposán hozzá van kötve a hivatalokhoz. Különösen a paraszt minden ügyét-baját intéző jegyzőséghez. Hogy azelőtt mi volt a falun a jegyző úr, azt gondolom, mindenki tudja. Az embernek, ha valami ügye volt, éppen hogy csok négykézláb hason csúszva nem- kellett a jegyző elé alázatoskodnia. Ma már lényegesen javult a helyzet. Azonban ez a javulás, kivéve néhány esetet, nem az illető hivatalnok magatartása megváltozásának tulajdonítható, hanem annak, hogy a paraszt is kezd tudatára jönni annak, hogy más viszonyok között, a dolgozók államában élünk és semmi okunk sincs arra, hogy a jegyző úr, vagy valamelyik írnok úi előtt hasravágódjunk. Tisztelet a kivételnek, de a legtöbb falusi hivatalnok még mindig azt szeretné, hogy a paraszt mint valami földöntúli hatalom előtt hunyászkodjék meg előtte, mert ők úgy gondolják, hogy a pa. raszt csak „paraszt" Nekünk pedig ebből a szellemből elegünk van. Ezt feltétlenül meg kell változtatnunk és meg is fogjuk változtatni. — Éppen ezért nagyon fontos, amint már mondottam, hogy a falu az értelmiséget a saját soraiból nevelje ki. Ügy kell azonban nevelni őket, hogy megfeleljenek a népi de. mokrácia követelményeinek és tudatában legyenek annak, hogy ők is éppolyan dolgozói a falunak, mint a paraszt. Büszkék legyenek arra, hogy a dolgozók egyik legnagyobb rétegének, a parasztságnak értelmiségei lehetnek. így beszél Hegedűs József, a felvilágosodott, öntudatos kisparaszt, aki minden tettével és minden szavával a szocialista jövőt építi a dolgozók országában. Minden megállapítása igazság. Hogy mi volt azelőtt, erről ne beszéljünk. A múltat legfeljebb okulásra idézzük fel néha, de a ma és a jövő a miénk és kell, hogy mindenki és minden a dolgozók érdekét szolgálja. Egyformán legyünk építői, téglarakói mindnyájunk céljának: a szocialista jövőnek. Mindnyájan egyforma dolgozók vagyunk, akár ipari munkások, akár földművesek, akár értelmiségiek vagyunk. A falu értelmiségének is meg kell változnia. El kell tüntetni a kapitalizmust, a bürokratizmus utolsó maradványait is és le kell dönteni az osztályok között lévő válaszfalakat és így megvalósulhat az. hogy a falu értelmisége a leghűbb segítőtársa legyen a parasztságnak. (— ó —) á ;?m Bár sokszáz év már elrepült felettünk, De még bennük jót nem is tehettünk, Mert egy sem nyújtott segítő kezet. Nem volt a földműves számára Szövetkezet. Tőkés világnak nemzedéke voltunk, Eddig mindig csak másnak robotoltunk, De az lejárt és itt van a helyett És megalakult Szövetkezet. Űj világot, új életet kezdünk, Hogy minél többet, s jobbat termelhessünk. Kéz a kézben, előre csak ez vezet, így lesz egységes a Szövetkezet. Földmunkás, kisgazda, paraszt! Mit ér a föld, ha csak egy araszt? Hisz a nadrágszíj föld, csak tönk felé vezet Nem kell arasztnyi föld, de kell Szövetkezet. Segítő társunk lesz majd a gép Szánt, vet, arat, s boldog lesz a nép, Kevesebb munkát ád! majd több kenyeret Az Egységes Földműves Szövetkezet. FÜRI ERNŐ, gutái földmunkás, öt gyermek apja. Hitel műtrágya beszerzésére A nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa, hogy kerületében a gabonanemüek hektárhozamát növelje, a földek műtrágyázására hathatós segítséget nyújt földműveseinknek. A nyitrai kerületben a földművesek rendelkezésére elégséges műtrágya van, a hiba csak ott van, hogy a földművesek ezt nem használták ki még elégségesen. Ennek fő okát abban kell keresnünk, hogy a kis- és középparasztság rendelkezésére nem áJl elégséges anyagi eszköz a tavaszi munkák megkezdése előtt és így a pénz hiányában nem bírja megvenni a szükséges mennyiségű műtrágyát. A nyitrai kerületi Nemzeti Bizottság tanácsa ez év február 16-i ülésén elhatározta, hogy a kis- és középföldművesség részére biztosítja a műtrágya átvételének lehetőségét azzal, hogy a vásárolt műtrágyát csak az aratás után kell megfizetniök. A nyitrai kerület rendelkezésére áll 1200 vagon műtrágya. A szakértők véleménye szerint ennek a műtrágyának szétszórása hozzávetőlegesen 5000 vagon többletet jelentene a nyitrai kerület gabonatermésében. Felhívjuk tehát az érdekelt kis- és középparasztokat a nyitrai kerületben, hogy a szükséges műtrágyamennyiséget a hitel igénybevételével minél hamarább szerezzék be. Négyévi súlyos börtönbüntetést mért ki a bíróság egy szabotőrre A hofovicei járásbíróság tanácsa előtt e hó 16-án šouša László falusi nábob állt, aki ellen az ügyészség az ötéves terv szabotálása címén emelt vádat. Falujának — úgy vélte magáról — megdönthetetlen bástyája, hisz a falu gőzmalmát, pékségét bírta tulajdonában és nem kevesebb, mint 45 hektár kiterjedésű szántóföldjei voltak, šouša jogi diplomával is rendelkezett és így értett a paragrafusok útvesztőiben való bujkáláshoz is, tudta, hogyan lehet a szegény népet kizsarolni, anélkül, hogy a burzsoá világ törvénye utolérhette volna. De nemcsak egyedül ült a vádlottak padján, mellette még három társa foglalt helyet, éspedig a felesége, a malom számvevője és a masége ellenére a kapitalista kizsákmányoló osztály egyik példaképe volt. Valamikor negyven-ötven darab marha bőgött istállójában és a faluban a német megszállás idején ö volt az első, aki híven teljesítette a beszolgáltatási kötelezettségeket. Azonkívül volt malma, péksége, amely további kereseti forrásokat, vagyonszaporulatot biztosított számára. šouša a februári győzelem óta, de már a népi demokratikus köztársaságunk megalakulása óta hátul kullogott a beszolgáltatok sorában. Az elmúlt esztendőben előírt kötelezettségét nem teljesítette, 9.069 liter tejjel, 9.900 kg búzával, 5.530 kg rozszsal, 690 kg olajosmaggal, 550 kg zabbal és 1.042 darab tojással kevesebbet szolgáltatott be, mint amenynyire a beszolgáltatási szerződés kötelezte. Hol kell keresni az okot, hogy ez a „kiváló gazda", aki a múltban, a hitlerista megszállás idején elsőnek teljesítette a kötelességét, egyszeriben nem volt képes úgy gazdálkodni, hogy eleget tehessen kötelezettségeinek? A váratlan vizsgálat megadta erre a feleletet. Szabotált, mert szíve mélyéből gyűlölte a dolgozó népet, gyűlölte köztársaságunkat és gyűlölte hRtp]

mac felszabadítónkat, a Szovjetúniót. A megtartott házkutatás során államellenes röpiratokat találtak lakásán az államvédelmi tisztviselők, amelyeket ő maga gyártott. Könyvtárában ott díszelgett Hitler hírhedt könyve, a „Mein Kampf". šouša mestere Hitler, Churchill és a többi népellenség volt. Ö nem akart jól gazdálkodni, arra hivatkozott a tárgyalás során, hogy nem állt elég munkaerő rendelkezésére. Az elébetárt bizonyítékokra aztán maga is kénytelen volt beismerni, hogy elutasította a munkabrigád felajánlott segítségét. Az istállókban a barmok döglődtek, mert šouša dr. ahelyett, hogy az állatokat gondozta és etetette volna, titkos nyomdájában államellenes röpiratokat gyártott. A tárgyalás során bebizonyult, hogy ez a falusi nábob, a kizsákmányolás nagymestere, midőn rádöbbent arra, hogy az úri világnak egyszer s mindenkorra véget vetett a népi demokrácia, tudatosan tette vagyonát bitanggá, hogy ezáltal veszélyeztesse gazdasági tervünket. Közben kapható volt fekete-őrlésre. A bírósági tárgyalás során kitűnt, hogy 1947 és 1949' között nem kevesebb, mint 14 vagon gabonát őrölt meg feketén és „üzletfeleinek" az őrlésre átadott gabonából csak 50 kg őrleményt adott, šoušát elérte a végzete. A népi demokrácia bírósága kérlelhetetlen szigorral sujtot le rá. Bűnösnek mondotta ki feketekereskedelem, szabotázs bűntettében, Köztársaság elleni cselekmények előkészítésének bűntettében, Köztársaság elleni becsületsértés vétségében, az egységes gazdasági terv veszélyeztetésével elkövetett vétségben és csalás bűntettében. Ezért a bíróság négy évi súlyos, negyedévenként egyszeri böjttel szigorított börtönbüntetéssel sujitota és kötelezte 200.000 korona kárérítés fizetésére. Feleségét hathónapi fegyházzal és ugyancsak 200 ezer korona pénzbirsággal sújtotta a bíróság. Červený és Novotný vádlottakra, akik šouša bűnös tevékenységében resztvettek, a bíróság két évi súlyos börtönbüntetést rótt ki. A bíróság a továbbiak során kimondotta a vádlottak fél vagyonának elkobzását, választópolgári joguk elvesztését és kötelezte a vádlottakat a perrel kapcsolatos költségek viselésére. Šouša vádlottól a bíróság iparengedélyét végérvényesen megvonta,