Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-23 / 46. szám, csütörtök

1950 február 23 y j §10 Nősek belügyminiszter nyilatkozata a népszámlálással kapcsolatban Václav Nősek belügyminiszter ked­den este a készülő népszámlálás al­kalmából beszédet mondott a prágai rádióban. A népszámlálásnak — mondotta Nősek belügyminiszter —, amely 1950 március 1-én megy végbe, nagy gazdaságpolitikai jelentősége van. Lényegében gazdasági életünknek valóban alapos leltáráról van szó. Ami a lakosság statisztikai kimuta­tását, valamint szociális és nemzeti­ségi rétegezödését illeti, újabb pon­tos statisztikai adatokra van szük­ségünk, főleg a történelmi változá­sok folytán, amelyek a második vi­lágháború után nálunk bekövetkez­tek. A kitelepítéssel, áttelepítéssel és visszatelepüléssel lényegesen meg­változott államunk egész arculata is. Az 1930-as év népszámlálása útján nyert korábbi statisztikai adatok a fejlődés folyamán elvesztették gya­korlati jelentőségüket. Azáltal, hogy a szocializmus útjára léptünk, alap­jában megváltozott a csehszlovák köztársaság gazdasági szerkezete is. A tervgazdálkodás, amely köztár­saságunk alappilléreinek egyikét ké­pezi, megköveteli a legfontosabb sta­tisztikai adatokat a mezőgazdasági, nagy- és kisipari üzemek állapotá­ról. Az összeíró szerveknek lehető­ségük nyílik összehasonlítani az egyes kérdőíveken felsorolt adatokat és így mindjárt a helyszínen hitelesít­hetik a nyert adatok megbízhatósá­gát. A nemzeti bizottságokra, amelyek­nek számlálóbiztosok közreműködé­sével kell végrehajtaniok ezt a nép­számlálást, felelősségteljes feladat hárul. A nemzeti bizottságoknak ezért a népszámlálást a legnagyobb gondossággal kell intézniök, hogy az akció teljes sikerrel járjon, mert így követeli meg államgazdaságunk érdeke. A népszámlálást számlálóbiztosok és ellenörök hajtják végre, akik mint nyilvános funkciót végző személyek a törvényes előírások szerinti védel­met élvezik. A számlálóbiztosok és ellenőrök birtokában a járási nem­zeti bizottságok kiadott hivatalos igazolványok lesznek, amelyek feljo­gosítják őket a megszámlálandó körzetbe való belépésre. Szigorúan titoktartásra kötelesek az összes megszámlált személyek, vagy üze­mek, valamint a számlálási ivek tar­talmának magánügyeivel vagy vi­szonyaival kapcsolatban. Ami a nemzetiségi kérdést illeti — folytatta Nősek miniszter — min­denkinek belátására bízzuk, hogy szabadon és félelem nélkül határoz­za el, melyik nemzetiséghez jelent­kezik. Az elhatározásnak ezt a teljes szabadságát fejezi ki a népszámlálá­si ívek nemzetiségi kérdésről szóló meghatározása, amely a következő­képpen hangzik: „nemzetiség alatt értjük azon nemzethez tartozást, amelynek kulturális és munkástár­sadalmával a megszámlált személy szorosan összetartozik és amelyhez jelentkezik." Tehát senki és főleg a számlálóbiztosok és ellenőrök nem illetékesek akképpen hatni a meg­számlálandó személyekre, hogy más nemzetiséget írjanak be, mint azt, amire ők maguk szabadon elhatá­rozták magukat. A belügyminisztérium, amelynek a kormányrendelet alapján feladata lesz a népszámlálás végrehajtása, el­végezte már az összes szükséges elő­készületeket. A népszámláláshoz szükséges kérdőíveket a kitöltésre kötelezett személyeknek már 1950 február 23 és 25-e között kiosztják, hogy tartalmukkal az összes állam­polgárok megismerkedhessenek és felkészülhessenek a feltett kérdések megfontolt megválaszolására. A rá­dió és a sajtó továbbra is közölni fogja a lakossággal a tudnivalókat, hogy ezáltal is megkönnyítsék szá­mukra a számlálási kötelezettség teljesítését. A belügyminisztérium elvárja, hogy államunk egész lakossága ren­desen teljesíti a népszámlálással kap­csolatos kötelességét és így meg­könnyíti a számláló szervek és a nemzeti bizottságok felelős munká­ját. A. SILIN: A Vörös Hadsereg ütőereje — a tüzérség Az 1943-as esztendő elején fejezte be Afanaszij Silin tanulmányait a katonaiskolában és először tűzte karjára a tüzérek paszományát és a két csillagot, a hadnagyi rangjelzést. Ezév októberében résztvett a Dnyeper­menti harcokban. A legnehezebb helyzetben, amikor első állásaink sor­sáról döntöttek, Silin összeköttetésbe került rádió útján ezredével és meg­kérte, hogy tüzeljenek ... A legfontosabb állásokat ilymódon megtartottuk. Ezért a tettéért kap­ta az első aranycsillagot... A másik aranycsillagot néhány hónappal ké­sőbb, Lengyelország felszabadításánál nyerte el. Most Afanaszij Silin, a Szovjetúnió kétszeres hőse, gárdaőrnagy, a moszkvai Dzserdzsinszki tü­zérakadémián folytatja tanulmányait. A Nagy Honvédelmi Háború ide­jén igen figyelemreméltó volt tüzér­osztagaink fejlődése. Hogy el tudjá­tok képzelni felépítésének kiterjedé­sét, néhány számadatot tüntetek fel. Csak az 1944. esztendőben a hátor­szágban több mint 200 millió tüzér­ségi lövedéket, bombát és gránátot gyártottunk és a frontra több mint 120 ezer ágyú került azonkívül vagy százezernyi gránátvető Ágyúink a legújabb technika szerint Ot évvel ezelőtt halt meg A. ÍV. Tolsztoj 1882-1945 Öt év telt el Alexej Nikolajevics Tolsztoj halála óta és ez alatt az öt év alatt a szovjet irodalom nagy fej­lődésnek indult. A háborús és a há­ború utáni szovjet irodalmi tevé­kenység terjedelemben és mélység­ben is megváltoztatja az irodalom­történetet. Azonban ebben az iroda­lomtörténelemben mégis világosan és fénylőén kiemelkednek a szovjet iro­dalom egyik legnagyobb írójának mü­vei, akit az irodalomtörténészek min­dig a világirodalom legnagyobb alak­jai közé fognak sorozni. Alexej Tolsz­toj összes müveire rányomta pecsét­jét az a korszak, amelyben megal­kotta őket és amely kialakította az írónak és müveinek jellemét. Rá­nyomta a pecsétjét a „forradalom", amely az írónak mindent megadott. Hatalmas és gyökeres változás állt be az író életében, amelyhez csak nehéz küzdelmek után jutott el az az ember, aki grófi környezetben szü­letett és aki keresztülment a szim­bolizmus és eszmei tévelygés sötét útjain, amíg eljutott élete és alkotá­sa történelmi elágazásához — a for­radalomhoz. Fiatal éveinek első köl­teményei szürkék és színtelenek vol­tak, legtöbbjük szentimentális emlé­kezés a gyermekkorra, itt-ott felcsil­lan bennük a népi elem és a hanyat­ló nemesi társadalom élete. Az első világháborúban néhány drámát írt. Ezek éppen olyan kifejezéstelenek voltak, mint az író élete akkoriban. A Nagy Októberi Forradalom fel­foghatatlan meglepetés volt számára, úgy hogy 1919-ben, amikor meg­kezdte első nagy regényét, a „Ke­resztút"-at írni, már Párizsban emi­grációban él. Lelkiismeretes készület és hosszú elmélyedés után döntő lé­pésre szánta el magát. A párizsi emigráció reménytelenségéből Ber­linbe megy, ahonnan feleletet ad mindazokra a rágalmazásokra, ame­lyeket a párizsi emigránsok szórnak feléje. „Levél Csajkovszkyhoz" című írása, amely az Izvesztija című szov­jet lapban jelent meg, Alexej Tolsz­toj életében új jelszó és útlevelet je­lent számára a Szovjetúnióba. A nemzetgazdasági építés nehéz korszakában Alexej Tolsztoj hazájá­ban ráébred a maga erejének tuda­tára, amelyet a haladás szolgálatába állít és szívós munkával átalakítja és tovább folytatja halhatatlan müvét, amelyet a tévelygés éveiben kezdett meg. Első történelmi regénye, amely új szempontból nézi a történelmet és amelyben már mint jellegzetesen szovjet író jelentkezik „Nagy Péter" cimü regénye. Alexej Tolsztoj fejlődése a trockis­ták folytonos támadásainak tüzében folyik. Ekkor írja Péter cár korából merített regényének második részét és a „Keresztút" harmadik részét és végül megírja „A kenyér" című re­gényében Caricin sztálini védelmének történelmét. A Lenszovjet képviselő­je, a Legfőbb Tanács képviselője, a Szovjetúnió tudományos akadémiájá­nak tagja és végül tagja az állatias fasiszta tettek kivizsgálására felállí­tott bizottságnak. A fasiszta Németországgal megin­dult háború híre éppen azon a na­pon éri, amikor a „Keresztút" har­madik részének utolsó fejezetét ír­ja. A háború alatt aktív részt vesz a fasiszták ellen folytatott harcban a publicisztikában, amelyben egyen­értékű művész I. Ehrenburggal, Ale­xej Tolsztoj minden erejével har­colt a lenini-sztálini politikai győ­zelemért, talán éppen azért szor­galmasabban és határozottabban, mert az öntudatos és helyes útra oly sok életválságon és alkotásainak oly sok nehézségén kellett keresztülmen­nie. A háború alatt hazájának vé­delme és biztonsága egyetlen célja. A végső győzelmet azonban nem érte meg. 1945 február 23-án meghalt, amikor regényeinek pozitív hőseit már csak egy lépés választotta el attól a jövendőtől, amelyet ő teljes szívéből kívánt nekik és oly nagy határozottsággal minden erejével épített. Müveinek százezres példányokban való kiadása nemcsak a Szovjetúnió­ban, hanem a külföldön is nemcsak a világ kultúrájának alapköveit ké­pezi, hanem harcos fegyvert ad az emberek kezébe, amely védelmezi a szovjet politika nagyságát és böl­csességét. készültek és bennünk a hála érzetét váltották ki népünk, bolsevista pár­tunk és Sztálin elvtárs iránt, aki annyit és oly sikeresen gondoskodott a szovjet katonaság, tüzérség fejlődé­séről. Sztálin elvtárs vezetése alatt acé­lozódtak és tökéletesedtek a tüzér­káderek. Az ő vezetése alatt lett a tü­zérség a Vörös Hadsereg fő ütőere­jévé. Megmutatkozott, hogy alkal­mas a sikeres harcra, az ellenséges hadseregek, tankok és repülőgépek ellen. Az ellenséges tankokkal folytatott harc a nagy Honvédelmi Háború tör­ténelmében úgy szerepel, mint egyik legjelentőségteljesebb oldala. Ami­kor a háború végetért, a tüzérek, a katonaság hazatértek és hozzáfogtak a békés építőmunkához, A szovjet katonai történészek leg­utóbbi tanulmányai alapján megál­lapítást nyert, hogy a puskákkal fel­fegyverzet katonaságot és a tüzérsé­get Oroszországban már 1382-ben is­merték. „A tűzharc legügyesebbik ka­tonája" a tveri Bogdán, A. Csohov, O. Mihajlov, az orosz hadászati tu­domány ősatyja és számos tehetsé­ges orosz katonai vezető személyiség, hadvezér már a 16. és 17. században a hadsereg főerejévé fejlesztették az orosz tüzérosztagokat és azok Euró­pában az első helyre kerültek. A ké­sőbbi idők folyamán az orosz felta­lálók, tudósok és fémszakértők mun­kájával katonaságunk technikai fel­szerelését illette és tüzérségünk harc­értéke a világ legjobjai közé emel­kedett. Az első gyorstüzelő ágyút a mi hazánkba ntalálták fel és készí­tették. A Szovjet Hadsereg katonái gyakran mondogatják: „A régi di­csőség szüli az újat". A szovjet ter­vezők és fémszakértők, a szovjet köz­katonák és hadvezérek igen gyakran emelték és folytonosan emelik az orosz hadászat halhatatlan hagyomá­nyát. Újra a régi katonai térképet né­zem. Köröket és nyilakat látok raj­ta, — vöröseket és feketéket. Uj faívakat, új utakat, újonnan felállí­tott településeket is látok ezen a tér­képen, habár nincsenek belerajzolva. Nézem a térképet és nemcsak a múlt­ra. a jövőre is gondolok, a mi hol­napi napunkra... A háború után Moszkvába jöttem. Jelentkeztem a hadügyminisztérium­ban. Ezt mondották nekem: „Voro­nov elvtárs, a tüzérség marsallja hív­ja önt". — Mik a tervei a jövőben, Silin elvtárs? — kérdezte a marsall. — Gondolkozott már erről? — Sokat gondolkoztam róla. El­határoztam, hogy tanulni fogok. — Helyes! — mondotta a marsall. És már a következő napon paran- I csot kaptam, hogy iratkozzam be a dzserdzsinszki tüzérakadémiára. Népünk a világbéke legaktívabb harcosa az egész világon. A külön­féle szerződésekre, amelyeket a kü­lönböző imperialista országok egymás A csehszlovák hadsereg üdvözletei a szovjet hadseres fennállásának 32-ik évfordulója alkalmából Svoboda tábornok honvédelmi miniszter és Drgáč tábornok ve­zérkari főnök a szovjet hadsereg fennállásának 32-ik évfordulója alkalmából a hadsereg vezető személyiségeinek a következő üdvözlő táviratokat küldötték: A. E. Vasziljevszkinek, a Szov­jetunió honvédelmi miniszterének és marshallj ának, Moszkva. „Tisztelt marsall úr! A szovjet hadsereg fennállásának 32. évfor­dulója alkalmából önnek szemé­lyesen és a szovjet fegyveres erőknek legszívélyesebb jókíván­ságainkat küldjük. A csehszlovák népi hadsereg, amely Csehszlovákia nemzeteivel karöltve a szocialista építés útján halad, teljes tudatában vam an­nak, hogy éppen a dicső szovjet hadsereg az, amelynek hálával tartozik államának fennmaradá­sáért és amely a Csehszlovák né­pi Köztársaság békés és nyugodt fejlődésének őrzője. A szovjet hadsereg halhatatlan hősi tettei a Nagy Honvédelmi Háborúban a civilizáció és a nem­zetek szabadságának megvédei" mezésére örök példaként állnak a csehszlovák hadsereg tagjai előtt, akik nem mulasztanak el egy na" pot sem, hogy azokból ne tanul­nának. Világító példájuk szerint készül fel államiunk erköl" csileg, politikailag és hadászati" lag, hogy tántoríthatalanul és hű­ségesen haladjon vele a világ­béke és a békés szocialista építő­munka egységes frontján, mert csak ezen példa szerinti katonai nevelés képes biztosítani az új" típusú csehszlovák katona sok­oldalú felkészültségét, a katona-* hazafiét, aki nem fél a szocialista haza ellenségeivel vívott harctól. Tisztelt miniszter úr legszívé" lyesebben kívánunk önnek a di" cső szovjet hadsereg további fej­lesztésében sok sikert, őszinte híve L. Svoboda tábornok, csehszlovák honvédelmi miniszter* H szovjet hadsereg napja Bratislavában A IV. katonai körzet parancs­noksága a szlovákiai Szovjetbará­tok Szövetségével karöltve csü­törtökön, február 23"án este 19.30 órakor a Nemzeti Színház Nová scéna helyiségében a szovjet had­sereg napjának megünneplésére ünnepi akadémiát rendez. ' Ebből az alkalomból beszédet mond Novikov, az SSSR bratisla" vai főkonzula és V. Šalgovič, a Nemzetgyűlés kiküldötte. A mű­sor további részét a bratislavai helyőrség katonai művész-együt­tese tölti ki és a Szovjetbarátok Szövetségének szláv zenekara. A hideghéti pártiskola hallgatói köszöntik a köztársaság elnökét A köztársaság elnöke február 14-én a hideghéti magyarnyelvű politikai is­kola hallgatóitól a következő távira­tot kapta: „Megkülönböztetett tiszteletünk, forró szeretetünk és lelkes köszöne­tünk kifejezését küldjük azzal a kö­telező fogadalommal, hogy az anya­nyelvünkön tudásukkal a csehszlová­kiai magyar tömegeket rávezetjük a szocializmus útjára és népi demokrá­ciánk egyik értékes, erős, tartós oszlo­pává neveljük. Práci česť! A hideghéti magyar poíitika iiskola hallgatói és ve­zetősége". A köztársaság elnökének irodája a politikai iskola hallgatóit ezúton kéri fel arra, hogy az iskola vezetőségének és résztvevőinek jelentsék, hogy a köztársaság elnökét az iskola hallga" tóinak ezen megnyilatkozása megör­vendeztette és őszinte köszönetet mond a tolmácsolt fogadalomért. A KIRALYHELMECI EGYEVES PARTISKOLA HALLGATÓINAK TAVIRATA A KOŠICEI KERÜLETI PARTBIZOTTSAGNAK. A királyhelmeci járási pártszervezet körzetében rendezett egyéves pártis­kola magyar tanítói üdvözletünket küldjük és köszönetet mondunk a Párt vezetőségének, hogy számunkra le­hetővé tette a marxi-lenini tanok is­meretének kibővítését, hogy ezek alap­ján annál eredményesebben építhessük hazánkban a szocializmust. A pártiskola tanfolyamának hallgatói. Ipari termelésünk tervteljesítése 1950 január hónapban Az ipari termelésben az ötéves terv feladatait (az élelmezési iparon kívül) január hónapban 92.7%-ra teljesítették. A terv teljesítési eredményei ja­nuár hónapban ágazatok szerint: bánya 95.8% energetika 104.1% vasöntö 98.8% nehéz gépipar 93.5% jármű ipar 87.6% finom mechanika 84.4% könnyűipar 112 '% vegyi ipar 94.4% építési anyag és keramika 111.8% üvegipar 105.7% fakitermelés -w- 81.9% papírgyártás 97.4% textil és készruha 82.4% bőr- és gumi ipar 90.2% az összes iparágak együttesen — 92.7% Az ipari termelés tervét az élelme­zési iparon kívül januárban csak 92.7%-ra teljesítették. A legtöbb ágazat a januári termelési tervet nem teljesítette. Ennek föoka a fel­adatok alapvető felemelése. Az egyes műszakok ezen feladatok teljesítésé­re nem készülnek fel és elkéstek a felemelt termelési követelmények el­érésében. Nem gondoskodtak egye­bek közt az üzemek munkásságának új munkaerőkkel való felfrissítéséről és nem tették meg még a legszüksé­gesebb szervezési intézkedéseket sem a januári feladatok elvégzésére. Egyes esetekben, mint pl. a bőripari ágazatban a tervet a gépberendezés kisebb zavarai miatt nem teljesítet­ték. Szükséges, hogy a január hónap elégtelen eredményeit az iparban dolgozó összes munkásokat arra ösz­tönözzék, hogy azt, amit elkéstek, behozzák és már most biztosítsák a termelési feladatok; folyamatos telje­sítését az 1950-es év tervei alapján. közt kötnek és amleyek a szovjet­únió ellen vannak irányítva, a kö­vetkezőket mondjuk: — Minket nem félemlíttek meg! A mi népünk nem fél a fenyegeté­sektől, bárkitől is induljanak ki azok és mindig kész megvédelmezni sza­badságát és függetlenségét. Minél erősebb és hatalmasabb a mi országunk, minél fejlettebbek és tökéletesebbek fegyveres erői, annál szilárdabb és tartósabb a béke az egész világon. Fordította: Cs. H.

Next

/
Oldalképek
Tartalom