Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-18 / 42. szám, szombat

U J SZ O 1950 február 16 Miért kell átszervezni mezőgazdaságunkat Mezőgazdaságunk és vele p a­rasztságunk problémája a megoldásra váró kérdések előterében áll és állandóan foglalkoztatja mind a kormánytényezőket, mind magát a falu népét is. Népi demokráciánk meg. jelölte az utat az iparnak és mező­gazdaságának is Ipari munkásságunk a reá rótt feladatokat végrehajtotta, sőt állandóan túlteljesíti. Ezzel szem­ben mezőgazdasági termelésünk a mai termelési formák meilett feladatainak nem tud megfelelni, ami azt jelenti, hogy amikor az ipari termelésünk mesz­sze előretör, mezőgazdasági termelé­sünk megakadt kezdetleges termelési formáinál és nagyon elmaradt az ipari termeléstől. Parasztságunk érdekében — hogy ezzel rövid magyarázatot adjak, — ve­tem fel a kérdést: Mi teszi szükséges­sé, hogy mezőgazdaságunkat átszer­vezzük? Nagy vona.aiban fent már utaltam rá, hogy mezőgazdaságunk a mái termelési formák meilett nem tud lépést tartani az átszervezett és felada­tait teljesítő ipari termeléssel Vizsgáljuk meg részleteiben a kér­dést. Parasztságunk évszázadokon ke­resztül megszokta, hogy úgy gazdál­kodjék, ahogy akar. Nem törődött ve­le senki, nem irányították, sőt azzal sem törődtek, ha a paraszt termőföld­je mellett koplalt, mert az uralmon le­vő kapitalizmus érdeke' azt így kíván­ták. Parasztságunk részére nem volt lehetőség, hogy elsajátítsa és alkal­mazza a mezőgazdaság modern vívmá­nyait. Ez a nagybirtokok kisajátított kiváltsága volt, amivel csak még job­ban leszorították a kisparaszt életlehe­tőségeit. Erre csak egy rövid példát említek meg. Azelőtt, mikor a gaboná­nak és egyéb mezőgazdasági termé­keknek szabad piaci árai voltak, a nagybirtokoknak minden eszköz rendel, kezésre állt, hogy terményeit elsőnek, a kistermelőket megelőzve, vagy a szá­mukra a legmegfelelőbb időben, dobja piacra. Ezáltal jelentősen magasabb árakat tudott elérni, mint a kisterme­lő. Parasztságunk hiába fordult segít­ségért, mindenütt csak elutasították. Ennek az elutasító magatartásnak ter. mészetes következményei voltak, hogy parasztságunk magába zárkózott és tehetetlenségében megfeneklett kezdet­leges termelést formáiban. Ennek az évszázados magábazárkózottságnak tu­lajdonítható, hogy parasztságunk egy­része még bizalmatlanul fogadja népi demokráciánk segítő kezét, mert a mult arra tanította meg, hogy felülről csak nyomás jöhet, nem pedig segít­ség. Hogy parasztságunk bizalmatlan­ságát eloszlassuk, még nagy felvilágo­sító munkát kell végrehajtanunk, de főleg kézzelfogható bizonyítékokat kell adnunk, amiben azt hiszem, már eddig sincs hiány. Tagadhatatlan tény, hogy parasztságunk életszínvonala már magában felette van a réginek. Dolgozó kis- és középparasztságunk, mielőtt erről ítélne, gondolkozzék és csak aztán mondjon véleményt. Nem egy középparaszt kijelentését hallót, tam „azóta járhatok csak rendes láb­beliben és ruhában, mióta ez a rend­szer van és egyformán kaphatja min­denki az ellátását". S nézzük meg: Hol látni ma mezítlábas, rongyosruhá­jú parasztot? Parasztságunk megszokta az év­százados, kitaposott utat. Megszokta és nehezen válik meg a megszokott termelési formáitól. Ezek a termelési formák és eredmények szükségletein­ket azonban kielégíteni nem tudják. Népi demokráciánk elsőrendű felada­ta, hogy mezőgazdasági termelésün­ket olyan magas fok:a emelje, hogy feladatainak eleget tudjon tenni és az ipari termeléssel arányban álljon. Szlo­vákia iparosítása és az életszínvonal állandó emelkedése és a közellátás ez­zeljáró biztosítása következetesen új­já kell, hogy alakítsa mezőgazdasá­gunkat. öteves tervünk ezért egyik főfeladatául a mezőgazdasági termelés elmaradottságának felszámolását tűzte ki. Legfőbb növényeink termésátlagát az ötéves terv során nálunk eddig még el nem ért magasságra kell emelni. A feladat megvalósításához népi de­mokráciánk minden lehetőséget megad és a lehető legnagyobb segítséget nyújtja. Az eddigi egyoldalú gabonaterme, lésről át kell térnünk az ipari növé­nyek, az á'laitenyésztés fejlesztéséhez szükséges takarmánynövények több­termelésére. Ezzel nem a kenyérgabo­nafélék mennyiségét, hanem csak terü­letét akarjuk csökkenteni. A mezőgaz­daság korszerűsítése részben éppen abban áll, hogy termelési költségeink csökkentése mellett termésátlagainkat rendelkezésre álló eszközökkel állandó­an növeljük. Ezzel tehát el tudjuk ér­ni azt, hogy kisebb területen nagyobb • terméseredményeket nyerünk. Ezáltal nagy területe.rk szabadulnak fel az j ipari és takarmánynövények termesz- 1 tésére. A tokc-.ottabb állattenyésztésre való áttéréssel földműveseink lénye­gesen magasabb jövedelmet biztosíta. nak maguknak. Másrészt ezáltal csök­kentjük a drága állati termékek beho­A Szovjetunió választási felhívása A Szovjetúnió Kommunista (bol­sevik) Párt Központi Bizottsága a március 12-í választásokkal kapcso­latosan felhívást intézett a Szovjet­únió választópolgáraihoz, amelyben megállapította, hogy a Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja az idei választásokba is egységes tömb­ben, az 1937-es és 1946-os választá­sokhoz hasonlóan a legszorosabb szövetségben indul a pártonkívüli munkássággal, földművesekkel és az értelmiséggel. A kommunisták és a pártonkívüliek tömbje megmutatta hatalmas erejét és ez a szovjet nép erkölcsi és politikai egységének meg­dönthetetlen bizonyítéka. Az így be­vált tömbre történt egyhangú sza­vazással a szovjet pogárok bebizo­nyították, hogy a szocialista állam pártpolitikájának és további megerő­södésének feltételeit kívánják. A Párt a márciusi választások során is, úgy, ahogy a mu'.tban, a szakszerve­zetekkel, a kommunista ifjúsági szervezetekkel és a többi dolgozó nép szervezeteivel közösen indul a választásokba A jelöltek mind a kommunisták, mind a pártonkívüliek jelöltjei lesznek. A Kommunista Párt felhívja a választókat, hogy szavazzanak a kommunisták és a pártonkívüliek sztálini tömbjére. A Párt annak a mély meggyőződésé­nek ad felhívásában kifejezést, hogy a Szovjetúnió népe úgy, mint a múlt­ban, újból egyhangúlag azokra a je­löltekre fog szavazni, akiket a Kom­munista Párt a pártonkívüli ékkel együtt jelöl és így ismét bizalmat szavaznak Lenin és Sztálin Pártjá­nak. A Párt elvárja s bízik abban, hogy a választó polgároknak ezt a bizal­mát elnyeri, mert hisz a szovjet nép hosszú éveken keresztül szerzett ta­pasztalatai alapján meggyőződhetett a Párt politikájának helyességéről. A Bolsevlsita Párt a Szovjetúnió né­peit a dicsőséges októberi győzelem­hez, a szovjet állam kiépítéséhez ve­zette, lényegesen hozzájárult az ide­gen intervenciós hadsereg, valamint a hazai ellenforradalmi csapatok ve­reségéhez. Lenin és Sztálin pártijá­nak vezetése alatt a szovjet nép lét­rehozta a szocialista társadalmat s egyszersmindenkorra kiküszöbölte az embernek ember által való ki­zsákmányolását.. Megszűntette a szo­teremtette az összes előfeltételeket a jobb és teljesebb élethez. A nagy szocialista változások ahhoz vezet­tek, hogy a Szovjetúnió hatalmas ipari és mezőgazdasági hatalommá fejlődött. A Nagy Ilon védő Háború­ban a Szovjetúnió megvédte a Kom­munista Párt és J. V. Sztálin bölcs vezetése alatt a szocializmus nagy kiváltságait mind a német, mind a japán imperialisták ellen és egyút­tal megvédte a világ népeit a fa­siszta rabszolgaság veszedelmétől. A háború befejezése után a szovjet nép a Kommunista Párt vezetése alatt további hatalmas sikereket aratott Lenin és Sztálin Pártja kötelességé­nek érzi, hogy mint a múltban, úgy ezután is minden erejével a szocia­lista szovjet állam megerősítésén fá­radozzék. Ha a Szovjetúnió válasz­tópolgárai, a kommunisták és pár­tonkívüliek jelöltjére adják le sza­vazataikat. azzal szocialista álla­munkra fognak szavazni, hogy az a jövőben is olyan hatalmas és szabad legyen, mint ma Rászavaznak a szo­cialista államra, hogy az, mint a mult.ban. a jövőben is szilárd és meg­dönthetetlen legyen. 1946 február 9-én Sztálin elvtárs történelmi beszédében — folytatja a felhívás — meghatározta a Kom­munista Párt legközelebbi jövőjének terveit: felépíteni országaink tönk­retett tartományait, felemelni az ipart és a mezőgazdaságot a háború­előtti színvonalra, majd ezt a szín­vonalat kisebb vagy nagyobb mér­tékben túlhaladni. Ami a távolabbi terveket illeti, Sztálin erre vonatko­zólag is programot adott, amelyben a gazdaság hatalmas fejlődését tűz­te ki célul, ami lehetővé teszi a Szovjetunió ipari termelésének felemelését kétszer oly magas szín­vonalra, mint a háború előtt volt. Sztálin elvtárs ugyanekkor a Szov­jetúnió kommunista társadalma ki­építésének módját is megszabta. A választási felhívás a továbbiak során leszögezi: A szovjet nép tuda­tában van hatalmas győzelmének, amelyet a szocialista ipar felújításá­ban és továbbfejlesztésében ért el a Kommunista Párt és a nagy vezér és tanító, Sztálin elvtárs vezetése alatt. A Kommunista Párt az összes dolgozókkal együttesen, mint múltban, úgy most is folytatni kí­vánja törekvését a Szovjetúnió szo­cialista iparának fejlesztésére. Az­zal, hogy a választópolgárok a kom­munistákra és a piirtonkívüliekre adják le szavazataikat, a szocialista ipar új, hatalmas fejlődésére és szo­cialista gazdaságunk további hatal­mas és gyors fejlődésére adják le szavazataikat, — állapítja meg Szovjet Kommunista (bolsevik) Párt Központi Választmányának válasz­tási" felhívása. A CSEMADOK bratisíavai he Iyicsoportja február 19"én, d. 9 órakor a Molotov-utca 63. sz. alatt tartja rendes évi közgyűlé sét. Kérjük a tagtársakat, hogy okvetlenül jelenjenek meg. űmm bányászok kötelezettségvállalása a KIS IX. kongresszusára nagy I fogadták. Kötelezettségvállalásaik A kötelezettségvállalások hullámában nem maradnak el a rozs- következők nyókörnyéki vasércbányák sem. Lap­zártakor kaptuk a jelentést a der­női bányászok kötelezettségvállalá­sairól, akik ezzel járulnak hozzá az ötéves terv második év tervének si­keres teljesítéséhez. Dernőn össze­ültek a szakszervezetek és az üzemi bizottság, hogy megtárgyalják, mi­lyen kötelezettségeket vállalnak. Ja­vaslataikat a bányászság elé ter­ciális és nemzeti elnyomást és meg- | jesztették, akik azt egyhangúlag el­A Demokratikus Ifjúság Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség a gyarmatok ifjúságáért Február 21-én harmadízben ün­neplik meg a gyarmati országok if­júságával és diákságával való szoli­daritás napját a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség és a Nemzetközi Diákszövetség rendezésében. A Nem­zetközi Diákszövetség titkárságára Prágába már most érkeznek nyilat­kozatok és küldöttségek a február 21-i ünnepségekkel kapcsolatban a világ minden részében folyó béke­mozgalom képviselőitől, így pl. E. Joliot Curietől, a Világbéke Védői Bizottságának elnökétől, G. d'Ar­boussiertől és másoktól. A világ min­den országából elküldik követségei­ket a diákorganizációk, amelyek szo­rosan bekapcsolódtak a békét védel­mező tábor munkájába. A diákság minden egyes üzenetében hangsú­lyozza, hogy a gyarmati ifjúság és a gyarmati diákság nemcsak a nem­zeti függetlenségért harcol, de a de­mokráciáért és a világbékéért is. A diákorganizációk részletesen be­számolnak arról is, hogyan szándé­koznak megünnepelni február 21-ét. Ezt a napot minden országban a diákság nemzetközi szolidaritásának megerősítésére és a gyarmati orszá­gok diákságának nyújtott segítség népszerűsítésére fordítják. A beér­kezett hírek szerint a lengyel diá­kok nagyszabású kiállítást rendez­nek, amely szemléltetően mutatja be a gyarmati országok ifjúságának nehéz küzdelmeit és életfeltételeit. A gyarmati országokban folyó iskolai nevelésről brosúrákat adnak ki Kí­na, az Egyesült Államok, Lengyelor­szág és Csehszlovákia diákjai, hogy megismertessék hazájuk tanuló ifjú­ságával a gyarmati diákság sorsát. Az Egyesült Államok diákjai nép­szerűsítő mozgalmukat főleg a por­toricoi tanuló ifjúság felsegítése ér­dekében indítják meg. Sok ország­ban diákgyüléseket rendeznek, ame­lyeken megvilágítják a gyarmati or­szágok ifjúságával való szolidaritás jelentőságét. A mozgalom egyik fon­tos ténykedése lesz a Nemzetközi Diákszövetségi alap számára való gyűjtés, amellyel lehetővé akarják tenni a gyarmati diákság számára a minél nagyobb számban való részvé­telt a diákság II. Világkongresszu­sán Prágában. 1. Kötelezzük magunkat, hogy bányászság és a munkásság között kiterjesztjük a szocialista munka­versenyt és az élmunkásmozgalmat és ezt növeljük 8.6 százalékkal. 2. Kötelezzük magunkat, hogy az aratás és cséplés idején önkéntes munkabrigádokat szervezünk a dol­gozó parasztság segítésére. 3. Az aratás és ťséplés idején az üzemi gépészekből és műszakiakból brigádokat alakítunk, snelyek szükség esetén a helyszínen fogják megjaví­tani a cséplő és gazdasági gépeket. 4. Kötelezzük magunkat arra, hogy az adott lehetőségek szerint támogatni fogjuk a dernői EFSz munkájának emelését, kiterjesztését és arra fogunk törekedni, hogy példás szövetkezetté váljék. 5. Kötelezzük magunkat arra, hogy a Párt minden egyes tagja előfizeti az Uj Szót. Köszöntjük a dernői bányászok kö­telezettségvállalásait, de a párttagság­nak arra kellene törekednie, hogy az Uj Szó ne csak a párttagok, hanem az egész dernői munkásság kezébe kerül, jön, hogy a füleki munkások példájára Dernő minden bányásza vegye a szo­cialista sajtót. Fiatalok beszervezése a bányászatba A tavalyi akció, amely Klement Gottwald kezdeményezésére in­dult meg és amely a káderek megnyerése szempontjából egyi­ke a legfontosabbaknak nemzet­gazdaságunk kifejlesztésében, el­értecsúcspontját. Célja az 1950-es évbem iskoláit végző ifjúság megnyerése. Az ifjúságnak eddig be nem szervezett részéből, amely tavaly végezte iskoláit az elmúlt évi akcióval sikerült 1950 január 31-ig 1442 bányásztanoncot be­szervezni a bányászmesterségbe. A bányásztanoncok beszervezésének sikerei a diákság körében elég je­lentősek és most legfőképpen ma­guknak a szülőknek a meggyőzé­se szükséges. Az a törekvésünk, hogy a bá­nyászból a legjobb feltételekkel járó mesterséget formáljuk ki. A magasabb béreken kívül a fizeté­si hirdetmény és más előírások számos egyéb szociális előnyt is nyújtanak a bányászoknak. A mi körzeteinkben a bányászok h a von­zatalát is. Az eddig túlsúlyban levő növénytermesztésünk az állattenyész­tés emelésével kiegyenlítődik. Mezőgazdaságunknak ehhez az át­szervezéséhez azonban a tervszerű munka és parasztságunknak közösség, be vafló szervezése elengedhetetlenül szükséges. Parasztságunknak be kell látnia, hogy a mezőgazdaság átállítá­sával, a munka korszerűsítésével, gé­pesítésével, népi demokráciánk kizáró­lag az ő érdekeit kivánja szolgálni. A szocializmus ereje éppen ebben rejlik: Mindent a dolgozó népérti (— ó.) ta átlagban 6.200 Kčs-t keresnek, a rezsiben dolgozók pedig körül' belül 4.600.— Kčs-t. Bányászifjúságunk neveli ma­gát és készülődik jövő hivatására az inasok számára létesített köz ponti intézményekben, amelye ket állandóan építenek és újjá­szerveznek. A tanoncidő két év. A tanoncok 4 naipot dolgoznak egy héten és 2 napig egy bányá­szati alap-szakiskolát látogatnak. Bányáink fokozódó gépesítése ál­landóan több és több fiatal em­bert kíván meg, akik speciális kiképzést kapnak arra, hogy el tudják látni a gépeket. Nincs messze az idő, amikor az üzemek­ből eltűnik a nehéz és megerőlte­tő munka. Eltávolítja azt a fejlett gépesítés. Gondoskodnak a bá­nyák biztonságáról is. A bányá­szok sebesülés tekintetében a földművesek után következnek, akik a sebesülések számában túl­szárnyalják a bányász-szakban dolgozókat. A bányászhivatás ná­lunk olyan hivatás, amely a leg­magasabb kereseti lehetőségeket és az öregség idejére a legjobb biztosítékot jelenti. Népi de­mokrata Köztársaságunkban a bányászságnak gyönyörű jövője van. ' Albánia népi erői felszámolják a kapitalisták ügynökeit Február első hetében a Korea körzetben lévő Bozhigrad hely­ségben Quazim Sima, Quani Sulej­mani és Myslím Muharremi mo" narchofasiszta görög kémek bűn* ügyét tárgyalták. Mindhármukat azért küldték Albániába, hogy szabotázs- és felforgató cselek­ményeket kövessenek el. A fővádlott, Quazim Sima be­vallotta, hogy titkos adatokat szolgáltatott ki az albán hadse­regről a monarchofasiszta kém­szolgálat ügynökeinek. Az albán bíróság Quazim Si­mát golyóáltaü halálra, Quani Sutojmamit tízévi börtönre ítélte. Myslím Muharremit a l íróság felmentette. Az államügyész vád­beszédében hangsúlyozta, hogy a vádlottak tevékenységét a görög monarchofasiszta és az angol­amerikai kémszervezet gondosan előkészítette. Ezt a kér .tevé­kenységet támogatta az ENSZ Balkáni Különbizottsága, amely az angol-amerikai imperialisták ügynöksége a népi demokráciák elleni kémkedés és provokáció számára. KULTÚRHÍREK • Csók István, a Kossuth-díjas nagy magyar festőművész e hé' ten töltötte be 85. évét. Fiatalos kedvben, jó hangulatban érte meg a szép születésnapot. Ezüst hajával, vidáman csillogó kék szemével és piros arcával élő cá" folata az idő múlásának. Csók István apja vízimolnár volt s apai ágon molnárok voltak az ősei mind, vagy kétszáz eszten­dőn keresztül. Pusztaegeresen született, a Sárvíz mellett töltöt­te ifjúságát, ott szívta magába a magyar föld szeretetét, a gazdag színeket. A legszélesebb skálájú festők egyike. Majdnem negyed­század multán ő fedezte fel a ma­gyar festőművészet egyik reme­két. Színnyei-Merse • „Majális'-át. A székesfehérvári múzeumban Csók István műveiből rendezett kiállítást Ortutay Gyula minisz­ter vasárnap délben nyitotta meg. • A Szovjet írószövetség moszk­vai központi székházában pénte­ken magyar irodalmi estét ren­deztek az első orosznyelvű ma* gyár költészeti anthológia össze­állításának befejezése alkalmá­ból. Hidas Antal bevezető beszé­dében elmondotta, hogy Tyilio­nov, Iszakovszkij, Marsak, Vera Imber és mások, akik három éven keresztül foglalkoztak a ma­gyar "költészet gyűjteményének összeállításával, nagy munkát vé­geztek. Ez az anthológia — mon­dotta Hidas Antal — beszédes bi­zonyítéka annak, hogy a szovjet nép milyen óriási érdeklődéssel viseltetik más országok népeinek kultúrája iránt. Ezután a szovjet költők és előadóművészek orosz nyelvre fordított magyar népda­lokat ég költeményeket adtak elő. Az irodalmi estén Bornemissza Péter, Csokonai, Fazekas Mihály, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Ady, József Attila, továbbá a jelenkor élő magyar költőinek müveit sza­valták. • Százötven esztendeje volt hét­főn annak, hogy az erdélyi To­rockó-Szentgyörgyön megszüle­tett a 19. század egyik legsok­oldalúbb magyar tudósa, Brassai Sámuel. Irt természetrajzi, meny­nyiségtani, bölcsészeti, nyelvésze­ti, zenei, filológiai, csillagászati munkákat. Beszélt és irt több világnyelven, még szanszkritul, törökül és héberül is tudott. Lel­kes rajongója volt az orosz iro­dalomnak, Gogoly több művét fordította le eredetiből, 9? éves korában halt meg Kolozsvárott. Az utolsó napig teljes szellemi fciaaeségben dolgozott

Next

/
Oldalképek
Tartalom