Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-18 / 42. szám, szombat

r Bn^HMB "Vk A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPJA Bratislava, 1950 február 18, szombat 3 Kčs III. évfolyam, 42. szám A szovjet-kínai szerződés megkötésének visszhangja a világsajtóban Lengyelország Valamennyi lengyei napilap csütör­töki számában kimerítően tárgyalja a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársa­ság között létrejött szerződést és megállapodásokat. Az Egységes Len­gyel Munkáspárt központi lapja, a „Trybuna Ludu" a következőket írja: A szovjet-kínai szerződés a két or­szág történelmi kapcsolatainak kima­gasló pontja. A baráti kapcsolatok el­mélyedésének folyamata a Nagy Októ­beri Forradalom után vette kezdetét. Akkor fordult elö először Európa tör­ténelmében, hogy egy nagyhatalom lemondott minden előjogáról Kínában és egy gyarmati országgal, mint egyenrangú féllel tárgyalt. Akkor is­merték el először Kínát, mint testvé­ri nemzetet, amely szabadságáért har­col és nem tekintették csupán kizsák­mányolandó területnek. Ez az elis­merés a fiatal, forradalmi Oroszország részéről történt. A szovjet-kínai szer­ződések különösen ebben a pillanatban bírnak nagy jelentőséggel. Az ameri­kai imperializmus állandó, minél bru­tálisabb és nyilvánvaló gyarmatosító eljárásával szemben .amelyet más ál­lamok ellen folytat, a Szovjetúnió kö­vetkezetesen az internacionalista álla­mok egyenjogúságának szilárd alap­elvén nyugvó politikát folytat. Éppen abban az időben, amelyben az ameri­kai imperializmus fokozott mértékben gyarmatosít és marshallizál, a Szov­jetúnió feladja kínai támaszpontjait, amelyeket a Japánnal folytatott hábo­rúban nyert. A moszkvai egyezmények megmutatják nemcsak a gyarmati ál­lamoknak, hanem Európa azon álla­mainak is, amelyek a Wall Street el­nyomása ellen lázadoznak, hogy mi­lyen elveken kell felépülnie az álla­mok közötti kapcsolatoknak. A szovjet-kínai szerződések óriási mértékben megerősítik a béke és a szocializmus táborát Egységesítik az ország óriási emberi és gazdasági tel­jesítőképességet, amelyet felszabadítot­tak a kapitalizmus járma alól. Hála a Szovjetúnió óriási gazdasági segítsé­gének a népi demokrata Kína kifej­lesztheti gazdasági lehetőségeit, kike­rülhet hosszú gazdasági elmaradottsá­gából s a haladó nagyhatalmak egyi­kévé válhat. A szovjet-kínai szerződé­sek történelmi jelentősége azonban messze túlterjed az ázsiai földrész határain. A kapitalista országok hábo­rús uszítói, felháborodással és harag­gal fogadják ennek a szerződésnek a hírét, mert ezek a szerződések az im­perializmus újabb vereségét jelentik. Ausztria Az osztrák kommunista párt lapja, az „Österreichische Volkstimme" a következőket írja a szovjet-kínai szer­ződésről: „A szovjet-kínai szerződés aláírása világraszóló jelentőségű s következményeit még nem lehet tel­jesen felbecsülni. Ennek az esemény­nek nagy a visszhangja az egész vi­lág politíkájábarj és a Szovjetúniónak a német fasizmus és japán imperializ­mus felett aratott győzelme után ki­alakult helyzetet megváltoztatja. Az imperialisták súlyos vereséget szen­vedtek. Provokációs kísérleteik, ame­lyekkel megkísérlik az imperialistael­lenes tábort megbontani, csődöt mon­danak. A béke frontja megerősödött, az erők viszonya a szocialista tábor előnyére változott Magyarország Az egész magyar napisajtó első ol­dalon kommentál ja a szovjet-kínai szer. zödéseket. A Szabad Nép írja, hogy a Szovjetúnió és Kína szövetsége a béke nemzetközi táborának szédüle­tes távlatokat, nyújt és nem kevésbbé szédületes fiaskója az új háború esz­telen és aljes bujtogatóínak Attól az időtől kezdve, amikör a Szovjetúnió létrejött az imperializmus aljas vezé­reinek legnagyobb vágya az volt, hogy körülzárják és elfojtsák a munkásosz­tály első államát, amely a nemzetközi forradami mozgalom központja és a béke leghatalmasabb bástyája. Ma ezek az urak rájöttek arra, hogy ma­guk lesznek bekerítve, nem támadó nagyhatalom által, hanem azoknak a békeszerető nemzetek frontjától, akik a szabadság útjára léptek, vagy sza­badságukért harcolnak. Ez a tábor, amelyhez csatlakozott Kína, az Elbától a Sárga tengerig ter­jed, az Északi Sarktól Vietnam tropi­kus vidékéig és körülbelül 800 millió ember tartozik hozzá. A kínai-szovjet szerzőlés, amely hasonló alapelveken nyugszik, mint a magyar-szovjet, len­gyel-szovjet, vagy csehszlovák-ma­gyar barátsági, szövetségi és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés, még jobban megerősítette a béke frontját az egész világon, amely még erősebb és hatalmasabb lesz s még inkább módjában lesz az imperialisták új el­lenséges támadásait szükség esetén visszaverni. A szakszervezetek lapja, a Népsza­va értékeli a szovjet-kínai szerződé­sek jelentőségét és hangsúlyozza, hogy ez a szerződés komoly figyel­meztetés a háborús úszítóknak, hogy a Szovjetúnió és Kína kivédik az is­mételt támadásokat és a béke megsér­tését. A szerződés figyelmeztető arra is, hogy a legközelebbi időben szüksé­ges lesz a második világháború többi szövetségesével együtt békeszerződést kötni Japánnal. A magyar lap továbbá értékeli Port Arthurnak, a csan-csuni vasútvonalnak és Dálni kikötőjének átadását és a Kínának nyújtott 300 millió dolláros kölcsönnek jelentőségét és rámutat (arra. hogy míg a Wall Street a Marshall-álamokat gyarma­tokká teszi, elpusztítja iparukat s a háborús előkészületeket eszközéül használja fel őket, a Szovjetúnió a szerződéssel, melyet egyenjogúsági alapon kötött, megbecsülhetetlen kon­krét segítséget nyújt békés építő munkára. A lap végül hangsúlyozza, hogy a magyar dolgozók forró lel­kesedéssel üdvözlik a szerződés megkö­tését, amely, amint A. J. Vísinszkij kifejtette, óriási mértékben hozzájárul a béke és demokrácia megszilárdítá­sához az egész világon. Németország A független „Berliner Zeitung" üd­vözli a szerződés megkötését és fel­hívja a figye'met arra az ellenhatásra, melyet ez a fontos békeaktus az Egye­sült Államokban kiváltott. Az USA­nak Kínával szemben elfoglat állás­pontjára jellemző a lap véleménye sze­rint Acheson külügyminiszter hazug­ságai, melyeket a távolkeleti kérdé­sekről tett kijelentéseiben mondott. A létrejött szerződes nemcsak az ázsiai nemzetek nemzetközi helyzetére néz­ve fontos, hanem új korszak kezdetét is jelenti, amelyben Ázsia nemzetei megszabadulnak az idegen fennható­ságtól. Nehezen lehet szavakkal mél­tatni ennek az eseménynek jelentősé­gét, mert itt nemcsak egy két nem­zef között kötött közönséges szerző­désről van szó. Hogyha Sztálin ítélete szerint Né­metországnak a Szovjetúnióval való együttműködése a háborús veszély el­hárítását jelenti, legalább is Európá­ban, túlzás nélkül mondatjuk, hogy a Szovjetúnió, a Kínai Népi Köztársa­ság és az egységes demokratikus Né­metország meghiúsítják a háborús uszítók Szándékait még akkor is, ha ezek hidrogénbombáikkal fenyegetik az egész világot. A Täg'iche Rundschau a szovjet­kínai szerződés megkötését történelmi fontosságú eseménynek tartja, amely alapköve lesz a Távol-Kelet és az egész világ békéjéért folytatott harc­nak. Olaszország Bulgária Az egész bolgár sajtó első helyen közli a Szovjetúnió és Kína között kö­tött barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésekről szóló hí­reket. A lapok közlik a szerződés szö­vegét Sztálin generalísszimusznak és a Kínai Népköztársaság elnökének, Mao-Ce-Tung arcképei alatt. A lapok továbbá közlik Vísinszkij külügymi­niszter és Csu-En-Lai beszédének teljes szövegét. Valamennyi olasz napilap első helyen közli a Szovjetúnió és a kínai népköz­társaság között kötött szövetségi szer­ződések aláírásáról szóló híreket. A jobboldali és a kormánysajtó, amely még egy nappal azelőtt is hitt a két nagy szocialista ország közötti nézet­eltérések lehetőségében és Mao-Ce­Tungról azt irta, hogy a „Kreml szo­bafogságában" van, 24 órával később beismerte, hogy a létrejött megegye­zések a béke blokk nagy megerősödé­sét jelentik és nagy jelentőséggel bír­nak Ázsia általános fejlődésére. A baloldali sajtó teljes egészében kö­zölte a szövetségi szerződés pontjait, közölte Visinszkoj és Csu-En-Lai kül­ügyminiszter beszédeit. Az „Unita" a szovjet-kínai szövetségi szerződésnek mérhetetlan történelmi jelentőséget tu­lajdonít és hangsúlyozza, hogy a kínai és szovjet nép egyesülése, melyek összesen 700 millió embert tesznek ki, a békszerető világ legyőzhetetlen ere­jét jelenti. Plojhar és Petr miniszterek Budapesten Plojhar József egészségügyi minisz­ter, aki éppen látogatóban van Ma­gyarországon, szerdán, február 10-én meglátogatta a Független Magyar Demokratikus Pártok központjában Ba­logh István pátert, a párt elnökét, aki­vel hosszabb politikai megbeszélést folytatott. Balohg István páter azután a csehszlovák miniszter tiszteletére ebédet adott, amelyen kiváló politikai és egyházi személyiségek vettek részt. Csütörtök délután Plojhar miniszter meglátogatta a népi egészségügyi há­zat az új pesti modern polikfinikat, ahol megtekintette a berendezést és az egyes osztályok működését. Petr Alojz közlekedésügyi miniszter és Bacilek közlekedésügyi megbízott kíséretükkel csütörtökön megtekintet­ték Budapest legnagyobb személy- és teherállomásainak biztonsági berende­zését, továbbá Csepel szabad kikötőjé­nek berendezését s munkáját, valamint a távközlekedési autobuszállomást, ahol Bacilek megbízott beszédet mon­dott a sofőrtanfolyamon a csehszlovák ötéves tervről a közlekedésben és a csehszlovák-magyar viszonyról. Pénte. ken a csehszlovák miniszterek elláto­gatnak a Balatonhoz, ahol megtekin­tik a munkásüdülő-központokat és tár­gyalnak a magyar népjóléti miniszté­rium képviselőivel a csehszlovák és magyar minisztériumok együttműkö­déséről. ÍÄÄÍSP^ • A kötelezettség-vállalásokat é s a szocialista munka-szerződéseket írják alá a VDP dolgozói. A NAGY VÁLTÁS ELŐTT Szlovákia valamennyi építkezésein hétfőn reggel indul az élmunkás-mű­szak, a példás munkahét, amellyel építő munkásságunk megünnepli a dolgozó nép nagy februári győzelmét és az építészet államosításának év­fordulóját. Csak néhány hét múlott el azóta, hogy Gottwald elvtárs be­szédet mondott az építő munkásság kiküldöttei előtt, amelyben megjelöl­te az építészet legfontosabb feladata­it. A februári győzelem műszakában a legfontosabb cél Gottwald elvtárs ezen kitűzött feladatainak teljesí­tése. Mik ezek a feladatok és hogyan lehet őket minél jobban teljesíteni, hogy igazán jelentős lendületet ad­janak az ötéves terv második évé­nek? Gottwald elvtárs ezt mondot­ta: „Ki kell terjeszteni az élmunkás­mozgalmat, tömegmozgalommá .kell változtatni, rendet kell teremteni a normákban és a bérrendszerben, mozgósítani kell az anyagi és embe­ri tartalékokat." A szlovákiai építő munkásság állandó tanácskozásainak tárgyai ezek a feladatok és teljesí­tésüktől függ az év terv teljesítésé­nek sikere. Hogyan biztosíthatjuk e feladatok teljesítését? Miből állnak a győzelmi váltás h eltének előkészületei? A leg­fontosabb feladat az, hogy részlete­sen, aprólékosan átvizsgáljuk az egyes építkezéseket, minden építő­csoport teremtsen rendet a saját por­táján, állapítsa meg a hiányokat és a fölöslegeket, nézzen körül alapo­san, nincs-e valahol valamelyik ága­zatnál, csoportnál nélkülözhető em­ber, akinek munkáját másutt job­ban és értékesebben lehetne felhasz­nálni. Rendkívül fontos az is, hogy min­denütt pontos üzemi tervek készül­jenek. Ezek a tervek magukba fog­lalnak az üzem területén végbemenő minden munkát. Ezeknek a tervek­nek az alapján és az akkordisták se­gítségével kell azután összeállítani az egyes csapatokat. Ahol munkaerő­hiány mutatkozik, ott toborzóbizott­ságok segítségével szerezzenek új munkaerőket, amint ezt már sok he­lyen meg is tették. Nagyon fontos feltétele a győzelmi váltás hete si­kerének az is, hogy a szükséges épí­tési és szerelési anyag kellő meny­nyiségben álljon rendelkezésre. Biz­tosítjuk szerződésekkel ezeknek az anyagoknak leszállítását és ugyanígy szerződésileg kell biztosítani az egyes kisiparosok által szállítandó beren­dezési vagy szerelési tárgyakat is. Ellenőrizzük ezeknek a szerződések­nek a teljesítését minden nap és tá­volítsuk el erélyes kézzel a felmerü­lő akadályokat. A gépészek és laka­tosok a mult het folyamán nagyob­bára rendbehozták a gépeket, úgy­hogy a gepek nagyrésze jókarban van. Ahol lehetőség mutatkozik, be kell vezetni a második és harmadik váltást is, hogy ezzel is emeljük a munkateljesítményt és az építkezé­sek befejezését siettessük. Az egyes építkezéseken a termelési bizottságok ülésein a dolgozó cso­portok vezetőinek és élmunkásainak részvételével megvitatták az élmun­kás-műszak hetének minden részle­tét. Alaposan belemerültek az egyes kérdésekbe és igen sok kezdeménye­zés hangzott el, főleg a munkásság köréből. A Párt szervezetei és a szakszervezeti csoportok vitát ren­deztek e hét jelentőségéről és e tár­gyalásokba bevonták a dolgozók leg­szélesebb tömegeit. Az építkezések nagyrészén már kidolgozták a pon­tos munkatervet az egész jövő hétre, amelyben pontosan megállapították minden csoportnak és minden gép­nek egész napi munkáját, annak le­folyását, amit aztán részletesen meg­tárgyalt aj egész munkássá®. Az építési üzemek területi igaz­gatósága nagyjából megállapította az új irányszámokat is, amelyekkel meg­jelölték az elvégzendő munkának egy munkásra és egy munkaórára eső mennyiségét. Igy például kidolgoz­ták ezeket az úgynevezett irányszá­mokat a kőművesmunkákra, a beto­nozásra, a vakolásra, az alapkiásási munkákra és a sa'luzásra. Ezek a szá­mok nagy jelentőséggel bírnak a to­vábbi munka szempontjából, mert ezek alapján lehetségessé vélik az építkezések általános üzemi tervei­nek összeállítása. De az irányszámok segítségével ezután az egyes csapa­tok részletterveit már nem csupán a pénzügyi költségek szerint állítják össze, hanem beszámítják majd a tényleges munkateljesítményeket is. Igy tehát az építkezések üzemi ter­veit a tényleges és tárgyilagos ered­eredmények alapján állítják majd össze. Az irányszámok letárgyalása az üzemek legnagyobb részében már lefolyt. Magában Bratislavában több mint 2000 építőmunkás képviseleté­ben megjelent kiküldöttek tárgyal­tak ezekről az irányszámokról. Az építő munkásság ezeket az irányszá­mokat helyesli, jóváhagyja, sőt sok esetben előfordult az is, hogy saját kezdeményezéséből felemelte őket. Igy például a „250"-es jelzéssel ellá­tót keverőgépek számára megállapí­tott óránkénti két köbméter teljesít­ményt Dittinger elvtárs, az Állami Nyomda épületén dolgozó munkások vezetője rendkívül alacsonynak ta­lálta és kijelentette, hogy ezt talán négyszeresen is felül Dehet múlni. Janda elvtárs gépész szerint az irány­szám ötszöröse sem lehetetlenség. A bratislavai egyik hivatali épü­let építkezésén Varga István csoport­ja nem egészen hatórai tiszta munka­idő alatt, rendkívül kedvezőtlen idő­járási viszonyok közepette, csaknem 20 köbméteres teljesítményt ért el. Említésreméltó az, hogy a gép az éj­szakai munka folyamán többízben fölmondta a szolgálatot és egy időre egy másik, rendesen be nem ósott, kisebb teljesítményű keverővel he­lyettesítették. Figyelemreméltó a munkások spon­tán kezdeményezése, amely az úijar­cú emberek fejlődésére utal. Ezek a kezdeményezések rendet teremte­nek a munka'teljesitmények általá­nos értékelésében is. Ne gondoljuk azonban azt, hogy az irányszámok bevezetése és jóváhagyása a szilárd normákat jelenti, mint Ziak elvtárs is mondotta az építő munkásság ta­nácskozásán. Ezek az irányszámok csupán előkészületek a szilárd nor­mák bevezetésére és mint az érdem szerinti jutalmazás rendszerének alapjai szerepelnek. Ezeket az irány­számokat maguk a dolgozók fogják megállapítani és így fokozatosan el­jutunk oda, hogy az összes építkezé­seken egyforma teljesítményekért egyforma fizetés jár majd. A már említett Állami Nyomda építkezésén dolgozó munkásság például ezeknek az új irányszámoknak 25—40 száza­lékos túllépését vállalta a KSS IX. kongresszusára. Ez a legszebb aján­dék, amit a kőművesek, ácsok, vas­munkások és betonozok nyújthatnak a köztársaságnak, mert jelentós hoz­zájárulás az építészeti munka ter­melékenységének emeléséhez. Nem kétséges az, hogy építő mun­kásságunk ma már politikailag érett és teljesen tisztában van felelőssé­gével az ötéves terv teljesítésében, hogy az irányszámokat a legtöbb szakaszon jelentősen túllépik maijd és a győzelmi műszak hete újabb komoly hozzájárulást jelent az ötéves terv második éve építészeti feladar tainak teljesítésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom