Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-17 / 41. szám, péntek

1950 február 17 UJSZ0 Fényes külsőségek között megnyílt Prágában a magyar könyv otthona / Szkladán Ágoston követ és Václav Kopecký tájékoztatásügyi miniszter beszédei A „Magyar Könyv" szerény és egyszerű elnevezésével nyílott meg Prágában a Vencel-téren a magyar könyvesbolt. A nagy horderejű esemény ünnepi keretek között, a két nemzet közötti őszinte barátság jegyében kapta meg fényét és igazi jelentőségét. A magyar könyv abban a megtiszteltetésben részesült, hogy ott kapott otthont, abban a helyiségben, ahonnan azelőtt a szovjet kultúrát terjesztették és a megtiszteltetés szinte jelképesen hatott, mert a Magyar Népi Köztársaság egyetlen törekvése, vágya és óhaja, hogy a Szovjetúnió vezette úton haladjon a szocializmus felé. Ebben az előkelő és ízlésesen berendezett könyvhelyiségben az ember egyetlen lépést nem tehet, hogy szemléltető módon ne érezze ennek a határozott és tántoríthatatlan törekvésnek megnyilvánulását. Minden tárgy, kép, könyv és ielirat utal, figyelmeztet és meggyőzően bizonyítja, hegy csakis felszabadítónknak, a Szovjetúniónak köszönhetjük a szabadságnak azt az ellenállhatatlan légkörét, amellyel a szocialista mesterek és művei elárasztanak bennünket. A csehszlovákiai magyar dolgozóknak nem lesz többé szükségük arra, hogy tudásszomjukban azzal a tétova és tanácstalan kéréssel iorduljanak hozzánk, hogy honnan szerezzenek magyar könyvet, mert rendelkezésükre áll népi demokráciánk és a Magyar Népi Köztársaság jóvoltából a szocialista tanok kimeríthetetlen kultúrháza. Olyan kézszorítás volt ez az ünnep a két szomszéd nép között, mely a tartós barátságot és egymás segítő készségét bizonyítja a szocializmus felé haladó utunkon. A megnyitó ünnepség szónokai Szkladán Ágoston magyar követ és V. Kopecký tájékozitatásügyi miniszter voltak. A jelenlévők között ott láttuk Mihályfi Ernőt, a magyar Kultúrkapcsolatok Intézetének elnökét, Ján Drdát, a Cseh írószövetség elnökét, a nemzetgyűlés elnökségének tagjait, Sík Endrét, a magyar külügyminiszté rium politikai osztályának főnökét, azonkívül a népi demokratikus országok képviselőit. Szkladán Ágoston követ megnyitó beszéde Szkladán Ágoston a következő szavakkal adta át rendeltetésének a magyar könyvesboltot. Kedves vendégeim! Azzal, hogy a Szovjetúnió Vörös Hadserege felszabadította hazánkat, Magyarországot és a baráti Csehszlovákiát, bealkonyodott a kapitalista világ reakciós és soviniszta politikájának. Annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg pozdorjává zúzta a kapitalista hordákat, az országban maradt reakciós elemek megpróbálták még az utolsó erőfeszítést, hogy megszerezzenek maguknak valamit a hatalomból. Mind Magyarország, mind a baráti Csehszlovákia dolgozó népének kellett kiszorítania ezeket az elemeket az alkotmány sáncaiból, nálunk Rákosi. Csehszlovákiában pedig Klement Gottwald vezetésével. Amikor mind a két országban sikerült az ellenség felszámolása, csak azután adódott arra mód, hogy rendezzék a jószomszédi viszonyt és felszámolják a régi kormányok soviniszta és reakciós politikáját, megkössék a kölcsönös baráti és segélynyújtási szerződésit, biztosítsák a két nép szoros együttműködését és kulturális életét. Az egyezmény megkötése óta nagy fordulat állt be a két ország politikai, gazdasági és kulturális él«tében. Állandó javulást mutat a Csehszlovákiában élő magyarok helyzete Van műszaki és tudományos egyezményünk és kötöttünk egymással politikai és kereskedelmi szerződést is, amelye kkomoly segítséget jelentenek mind a két országnak. Mindezeken felül ezen a mai kis ünnepségen megnyitjuk itt Prágában az első magyar könyvesboltot és hisszük, hogy ezt követni fogja több magyar könyvesbolt megnyitása a magyarlakta vidékeken, éppen úgy, mint nálunk Budapesten s ahol szükséges még, megnyitják a csehszlovák könyvesboltokat. Az általam itt felsorolt eredmények azt bizonyítják, hogy ez a barátságos egyezmény, amelyet a két ország egymással kötött, nem marad papíron. Ennek az egyezménynek vannak már konkrét eredményei, amelyeket még követni fognak a két ország dolgozóira nézve nagy előnyöket jelentő további eredmények. Szeretném, ha ezen a mai kis ünnepségen, amikor megnyitjuk a magyar könyvesboltot, mindenki érezné, hogy a könyvesbolt megnyitásának igen nagy jelentősége van. A magyar könyvesbolt megnyitása nem egyszerűen csak üzletnyitás. A könyvesbolt megnyitása a sztálini nemzetiségi politika győzelme a reakciós soviniszta politika lelett Nézzük, mit jelent a könyvesbolt megnyitása? 'Elsősorban is jeleníti a sztálini politika nemzetiségi nagyságát, győzelmét a reakciós soviniszta politika fölött, jelenti, hogy mind Magyarországon, mind Csehszlovákiában most már a dolgozó nép az úr a maga -portáján és itt végkép bealkonyult a reakciós soviniszta politikának. Nem lehet többé bennünket egymással szembeállítani. Ezenkívül a magyar könyvesbolt dokumentálja a Csehszlovákiában élő magyarok egyenjogúságát, ami azt jelenti, hogy az jttení magyarok bátran és szabadon gyakorolhatják anyanyelvüket, olvashatják azt az irodalmat, amitől eddig el voltak zárva. Olvashatják saját anyanyelvükön az emberiség legnagyobb lángelméinek' műveit, Marxot, Engelst-, Sztálint, Lenint, mint ahogy olvashatják Rákosi Mátyás, Klement Gottwald, Zápotocký, Révai, Rudas, Petőfi Sándor, József Attila, Gorkij, Szolohov, Fucsik, Jilemnický, Szabó Pál, Illés Béla és sok más forradalmi író és költő műveit. A magyar könyvesbolt ezeknek az íróknak és költőknek eszméit akarja terjeszteni. A magyar nép sutba dobta a soviniszta reakciós írók müveit. Nem kívánjuk látni az olyanok, mint Herczeg Ferenc, Somogyváry Gyula köynveit. Szkladán követ a következőket mondotta még: — A magyar nép igényes lett az irodalomban is. Eldobja a soviniszta irodalmat, ugyanakkor elveti a kozmopolitizmust dicsőítő könyveket is és olyan irodalmat keres, amely megmutatja a jövőt, megmutatja az utat a szocializmusból a kommunizmus felé. Megismerteti a kohók, a Martin-kemencék hőseit, leszáll a bánya mélyébe éppen úgy, mint ahogy felemelkedik a felhőkarcolók építéseire, benéz a laboratóriumokba, a klinikák munkájába és elvezet a falu dolgozóihoz. Fáklyát gyújt, ahol szükséges vagy tanul a föld robotosaitól. Ilyen irodalmat akar, szocialista irodalmat, amely magát a való életet mutatja meg. Meg kell azonban őszintén mondanunk, ha ilyen irodalmat akarunk, nekünk is tanulnunk kell. Tanulni kell az íróinknak és van kitől tanulniok. Előttünk van mindnyájunk példaképe, a Szovjetúnió, annak irodalma, ragyogó szocialista kultúrája, tanuljunk tőle. Szkladán követ a következőkkel fejezte be beszédét. — Hadd köszönjem meg a csehszlovák kormánynak a jelenlévő Kopecký tájékoztatási miniszter úron keresztül, hogy megteremtette a politikai előfeltételeit e könyvesbolt megnyitásának és támogatott bennünket e helyiség megszerzésében. Köszönetet mondok a magyar népi kormány nevében mindazoknak, akik közreműködnek a barátság elmélyítésében. Éljen a magyar-csehszlovák barátság! Éljenek a mi szeretett vezéreink, Sztálin, Rákosi, Gottwald elvtársak! Szkladán Ágoston megnyitó beszéde után V. Kopecky vette át a szót. Tisztelt barátaim, kedves elvtársak! örömteli feladat számomra, hogy kiváló magyar vendégeink jelenlétében köszönthetem ezt a nevezetes eseményt, a prágai Magyar Könyvesbolt megnyitását. Ez az esemény megérdemli az ünneplést. Mert most valamennyien újra felismerjük, mily nagyszerű fordulat állott be államaink, Csehszlovákia és Magyarország viszonyában. Örökre a múlté mindaz, ami valaha kölcsönösen elidegenítette egymástól országunk népeit. A népi demokratikus Csehszlovák Köztársaságot és a Magyar Népi Köztársaságot ma összefűző szövetségi szerződés alapján egyre melegebb és barátibb a népeink közötti közeledés. Hálásan értékeljük azt a körülményt, hogy a politikai és gazdasági kapcsolatok mellett kulturális téren is egyre élénkebben fejlődik ki Csehszlovákia és Magyarország kapcsolata. A kölcsönös kulturális kapcsolatok területén már egész sor jelentős esemény valósult meg. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a magyar kulturális közvélemény mily komoly érdeklődéssel fogadta irodalmunk alkotásait és milyen nagy népszerűségnek örvendenek a magyar nép legszélesebb köreiben a csehszlovák irodalmi művek, például Iván Olbracht, Ján Drda és mások művei. Magyar barátaink kulturális tekintetben nagy figyelmet szentelnek nekünk az irodalom, a zene, a képzőművészet és a film területén, nem is szólva a testnevelés és a sport területéről. Nekünk is alkalmunk volt már hozzá, hogy értékeljük a magyar kultúra alkotásait, megtekinthessük a magyar realista képzőművészet kiállítását, megismertük a magyar drámairodalom jelentős műveit, megcsodáltuk az új magyar filmeket, lelkesen hallgattuk meg a magyar zeneművészek hangversenyeit. Örömmel üdvözlünk minden kezdeményezést, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy népünk közelebbről és módszeresen megismerkedjék az új népi demokratikus Magyarország kulturális értékeivel. Őszinte örömünkre szolgál, hogy ma Prága főterén megnyílik a magyar könyvnek ez a szépen berendezett kiállítási és elárusitási terme. Érdkelődők számára így lehetőség nyílik arra, hogy megismerkedjenek a magyar Népköztársaság politikai, tudományos és szépirodalmával és meggyőződhetnek arról, mennyire új az a szellem, amely ma a szövetséges Magyarország életét áthatja. A Magyar Népi Köztársaság a maga könyveiben igen komoly értékeket nyújt nekünk. Ez a terem még csak néhány napja nyilt meg, de a ta.psztalat máris azt mutatja, hogy népünk körében nagy az érdeklődés a magyar könyvek iránt, nemcsak a szépirodalom, hanem a tudomány, a technika és a mezőgazdasági irodalom terén is. Őszintén kívánjuk, hogy országunk dolgozói a legnagyobb érdeklődéssel keressék fel a magyar könyvesboltot. Őszintén kívánjuk, hogy népünk megismerje a magyar kultúrát a maga egész gazdagságában, hogy értékelni tudja a magyar forradalmi költök, írók, tudósok, művészek nagyságát. Egymás kölcsönös megismerésének terén mind Csehszlovákiának, mind Magyarországnak sok a pótolni valója. Mert jóllehet, mi csehek, szlovákok és magyarok politikailag oly közel állunk egymáshoz, országaink egykori uralkodó osztályai gondoskodtak arról, hogy eltávolodjunk egymástól, hogy ne ismerjük meg egymást közelről és a dicstelen múltban hosszú időn át, ritka kivételektől eltekintve, valóban nem cserélődtek ki népeink kulturális értékei, mert országainkat az idegenkedés választotta el egymástól. Népeink ennek ellenére mindig közel álltak egymáshoz abban a törekvésükben, hogy lerombolják a régi kizsákmányoló rendszert, amely hála a Szovjetúnió felszabadító segítségének, mindkét országban valóra vált. Ma Csehszlovákiában éppúgy, mint Magyarországon, új életet építünk egyazon alapokra, egyazon szellemben, egyazon céllal. Nemcsak, hogy nincs semmi, ami ma elválasztana egymástól, hanem minden arra serkent bennünket, hogy legszorosabban egymáshoz zárkózzunk és kölcsönösen segítséget nyujtsunk egymásnak, hogy mihamarabb felépíthessük jobb, boldogabb szocialista életünket. Csehszlovákia népe ma már őszinte és mély szövetségesi és testvéri érzéseket táplál a Magyar Népköztársaság iránt. A történelem szemétdombjára kerültek mindazok, akik fenn akarták tartani a régi soviniszta, nacionális előítéleteket. A proletár nemzetköziség eszméje győzött és megacélozta a csehszlovák és a magyar dolgozó nép közötti testvéri szövetséget. A legnagyobb örömmel és tisztelettel figyeljük, mily csodálatraméltó építő lendületet tanúsít a magyar dolgozó nép a maga szocialista életének felépítésében. A legteljesebb mértékben szolidárisak vagyunk azzal a határozott és öntudatos magatartással, amelyet a magyar nép a nyugati imperialista fenyegetésekkel szembeni ellenállása terén tanúsít. E napokban a legnagyobb megértéssel és lelkesedéssel hallgattuk a magyar nép nagy vezetőjének, Rákosi Mátyás elvtársnak, nagyjelentőségű beszédét, amelyben oly határozott feleletet adott az ellenséges kémszolgálat imperialista irányítóinak és amelyben oly nagyszerűen fejezte ki a népi demokratikus Magyarország dolgozóinak eltökéltségét, hogy minden erejüket a háborúellenes küzdelem, a békéért folyó harc szolgálatába állítják. Ma közös érdekek fűznek bennünket össze a magyar néppel: az imperialista háborús uszítók elleni határozott nemzetközi küzdelem a békéért, a szabadságért és a demokráciáért folyó hatalmas nemzetközi harc érdekei. A magyar néppel összefűz bennünket a szocializmushoz vezető közös út, a Szovjetúnió iránti közös szeretet, mert a Szovjetúnió szabadította fel országunk népeit, a Szovjetúnió országaink védelmezője és támasza és a Szovjetúnió biztosítja, hogy országaink népei eljutnak a boldog szociális jövőhöz. Megteszünk mindent a népi demokratikus Csehszlovák Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti szövetségi, baráti és testvéri kapcsolatok további elmélyítésére. Minden módon hozzá akarunk járulni ahhoz, hogy e kapcsolatok közvetítője a kultúra legyen. A prágai Magyar Könyvesbolt megnyitása alkalmából, mint a csehszlovák kormány tájékoztatásügyi minisztere, kötelességemnek tartom, hogy szerencsekívánataimat fejezzem ki magyar barátainknak e terem szép kiállításával és feldíszítésével kapcsolatban. A prágai Magyar Könyvesbolt a szovjet könyvkereskedés, a testvéri Lengyelország tájékoztató szolgálata és a testvéri Bulgária kiállítási terme mellett Prága külső képén is visszatükrözi a baráti országokkal való szövetségünket. Egyben kívánom, hogy a prágai Magyar Könyvesbolt a legeredményesebben teljesítse hivatását és a csehszlovák körök legnagyobb érdeklődésének örvendhessen. Üdv a csehszlovák-magyar kulturális kapcsolatoknak! Éljenek a körünkben is a legnagyobb tiszteletnek és megbecsülésnek örvendő Rákosi Mátyás elvtárs és köztársaságunk elnöke, Klement Gottwald elvtárs! Éljen a szovjet nép szeretett vezére, közös felszabadítónk, barátunk, oltalmazónk, Sztálin generalisszimusz! Hivatalos román közlemény az 1949. évi Állami Terv megvalósításáról A Román Népköztársaság miniszter, tanácsa, az Állami Tervbizottságnak az 1949. évi Állami Terv megvalósításáról előterjesztett jelentése alapján az alábbiakat közli: Az 1949. évi tervet, a Román Népköztársaság első AUami Tervét, megvelósítottuk. „A tervet a munkásosztály és a dolgozó parasztság valósította meg, a Román Munkáspárt vezetése alatt lendületes és szívós munkájával, amelyben legyőzte az útjában álló nehézségeket, valamint az osztályellenség ellen vívott állhatatos harcával. A terv megvalósítása ugyanakkor a Szovjetúnió által nyújtott sokoldalú testvéri segítségnek és a népi demokrácia országaival való szoros együttműködésnek is köszönhető. Az 1949. évi Állami Terv megvalósítása a Román Népköztársaság újabb sikere- s jelentős lépést jelent előre a szocializmus építésének útján". Az 1949. évi román Állami Terv megvalósítását a következő eredmények jellemzik: Teljesítették és túlhaladták azt a feladatot, hogy az ipari termelés menynyisége 40 százalékkal növekedjék az 1948. évihez képese. Az iparban elért eredmények nemcsak a menyiségi feladatok teljesítésében és túlszárnyalásában tükröződnek, hanem abban is, hogy számos termeivény minőségét megjavították és növelték a választékot Az ipar fejlődésének következményeképpen és a Román MP Központi Vezetősége 1949 március 3—5-i határozatának irányvonalát alkalmazva, a mezőgazdaság szocialista szektora megnövekedett és megerősödött. Ugyanakkoi számos szervezeti és technikai intézkedés történt a mezőgazdaság általános fejlesztésére vonatkozólag. 1949-ben számos falusi mezőgazdasági gép- és szerszámjavító műhelyt, valamint vetőmagválogató és tisztító központot szerveztek. Tarlót hántottak 1,650.000 hektáron, vagyis 78 százalékkal nagyobb területen, mint 1948-ban és 3,400.000 hektáron végeztek őszi szántást, vagyis 18 százalékkal nagyobb területen, mint 1948-ban. A technikai jellegű intézkedések egész sorát leptették életbe, közöttük a növények legkedvezőbb vetési idejének vidékenkénti meghatározását. A szegényparasztság részére 233.000 tonna, a vetéshez szükséges magot osztottak ki. 152 új állomást létesítettek juhok mestersége-- megtermékenyítésére és szaporították a községi tenyészállatok számát. Állategészségügyi akciókat kezdemé. nyeztek, amelyek nyomán az állatok elhullásának arányszáma csökkent és elszigetelődtek a járványok. Az 1948. évi terméshez képest, az őszi vetések kivételével, — amelyek terén a kedvezőtlen időjárási viszonyok következménye élesebben jelentkezett — a termelés minden termelési ágban nőtt. A tavaszi gabonavetéseknél a termelés 36 százalékkal, az ipari növényeknél 48 százalékkal mövekedett és ugyanakkor növekedett a kukorica, cukorrépa, tavaszi rozs és más növények hektáionkénti terméshozama. Állattenyésztés terén az 1948. évihez viszonyítva a sertések összállománya 14, a lovaké 4, a szarvasmarháké 4 és a házi szárnyasállatoké 42 százalékkal nőtt. Az állami mezőgazdasági szektor a felszerelés, az élő leltár és az épületek gyarapítására fordított beruházások, a káderek számának növelése és az agrotechnikai színvonal állandó emelése következtében megszilárdult. Az 1949. év folyamán a Pártnak és a kormánynak földesúri birtokok felszámolására hozott intézkedései követ, keztében az állami gazdaságok területe 500.000 hektárral gyarapodott. Az állami gazdaságok 1949. év folyamán 1.170 traktort kaptak a hozzájuk szükséges szerelvényekkel együtt. Az állami gazdaságok termelékenységének növelésére 157.000 hektáron tarlóhántást végeztek és 311.000 hektáron őszi ugarolást, ami az 1950. év tavaszán .bevétendő összterület 96.7 százalékát jelenti. Az 1949-es év kezdetét jelenti a dolgozó parasztság irányvételének a szocializmus felé. A szegény, és közép, parasztság, meggyőződvén arról, hogy a Román Munkáspárt által kijelölt út az egyetlen, amely bőséges életet teremthet számára, rátért az első kollektív gazdaságok létesítésére. Több, mint 4000 önálló parasztgazdaság egyesült 56 kollektív gazdaságba.