Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-16 / 40. szám, csütörtök
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPIA Bratislava, 1950 február 16, csütörtök 3 Kčs III. évfolyam, 40. szám A kötelezettségvállalások elmélyítésével a munka magasabb termelékenységéért Munkánkat irányítsuk a termelés gyenge pontjaira és felajánlásainkat az egyéni kötelezettségvállalások ezreivel támasszuk alá Az elmúlt hetekben a KSS IX. kongresszusára vállalt kötelezettségek egész soráról adtunk hírt. Vannak közöttük igazán értékes felajánlások, de vannak olyanok is, amelyeken látszik a gépiesség nyoma, melyekből kitűnik, hogy csak azért történtek, hogy ők se maradjanak le a nemes versenyben. Mi a cél és hogyan állítsuk össze ezeket a kötelezettségvállalásokat? Az a hatalmas áramlat, amelyet a Párt iránti szeretet és ragaszkodás indított el, kell, hogy az ipari és mezőgazdasági termelésünkben tömegmozgalommá nöjjön, melynek célja a termelékenység emelése. Mi az alapja egy üzem, egy szövetkezet vagy más szervezet kötelezettségvállalásának? A vállalt kötelezettségeknek csak akkor van értéke és csak úgy teljesíthetik, ha azok az egyéni kötelezettségek egész során alapszanak. Tehát a kötelezettségvállalásokat ne úgy állítsák össze, hogy négy-öt ember asztal mellett ülve, pontos számításokkal megszövegezi a szépen hangzó mondatokat, hanem úgy, hogy jó nevelő munkával lentről kezdjük meg az egyéni kötelezettségek felajánlását és összesített eredmények alapján alakuljon ki az üzem egész kötelezettségvállalása. Mint a kötelezettségvállalás pontos kidolgozásának, jó megszervezettségének példáját említhetjük a jelsavai Magnezitművek vállalásait, amelyek már megkezdték a teljesítés ellenőrzésit is. Pedig hiányaik vannak munkaerőben is és az eredmény azt mutatja, hogy nemcsak teljesíteni tudták, de túl is lépték a vállalt felalatokat. * Sokhelyütt kitűnik, hogy az elvtársak nem olvasták el megfelelően és rém gondolták át a .Pártélet" külön kiadását, amely pedig egész világosan és érthetően jelölte meg azokat az irányelveket, amelyek szerint a kötelezettségvállalások ipari és mezőgazdasági termelésünknek hatalmas lendületet adó mozgató erői lehetnek. Néhány üzemben a munkások — nagyon helyesen — üzemük gyenge pontjaira irányítják a kötelezettségeket, hogy így a gyenge pontokon általános javulást érjenek el és ezzel az összüzemi teljesítményeket emeljék. Nagyon sok helyen megtörtént az, hogy a kötelezettségvállalásokat le sem tárgyalták megfelelően és nem dolgozták ki konkrét számadatok alapján. Javítani kell az együttműködést a mesterek és a munkásság között is. Mindegyiknek meg kell értenie, hogy csak a kollektív munkaakarat és a szocialista öntudat alapján érhetnek el magasabb eredményeket. A gyenge pontok felé való tájékozódásnak érdekes példája a bratislavai Jedlaüzem kötelezettségvállalása. Ez az üzem pontosan kidolgozott terv alapján vállalja, hogy 10—15 százalékkal megjavítja a kenyér minőségét. Az üzemek speciális szükségleteinek megfelelő kötelezettségvállalások is igen helyesek. így például a gömörhorkai cellulózegyárban a feldolgozásra még nem kerülő kérges fát hántolják és tisztítják. Természetes, hogy az abszencia (távolmaradás) és a fluktuáció (a munkásság hullámzása) csökkentése is növeli a termelékenységet és a teljesítményt. Az apátfalusi „Poľana-textilgyár" dolgozói már ellenőrizték az elfogadott vállalásokat és elhatározták, hogy megjavítják azokat és kiterjesztik az egyéni kötelezettségvállalások mozgalmát. Mindezeknél a munkáknál, a kötelezettségvállalások ellenőrzésénél nagyon fontos, hogy felfedjük a már feltűnt hibákat és eltávolítsuk azokat. Minden nap ellenőriznünk kell e kötelezettségvállalások teljesítését. A konkrét kötelezettségvállalásoknál az ellenőrzés sokkal egyszerűbb, mint ott, ahol számszerűen nem dolgozták ki ezeket. így például igen könnyű ellenőrizni a füleki Kovosmalt üzemének kötelezettségvállalásait, amelyekben például szó van az élmunkások számának emeléséről, a szocialista munkaverseny kiterjesztéséről. Ha a füleki zománcgyárban a Párt IX. kongresszusáig 1500 élmunkás fog dolgozni, ez annyit jelent, hogy a füleki zománcgyár teljesítette kötelezettségét. Az eddigi eredményeket összefoglalva rá kell mutatnunk a termelési és politikai nevelési feladatok rendkívül szoros összefüggésére minden kérdésben. Rá kell mutatnunk arra, hogy még nem késő a gyenge kötelezettségvállalásokat is megjavítani, konkretizálni és azokat a termelékenység emelésére irányítani. Ami jó, ami beválik, azt általánosítsuk és mindenütt igv<«lc<>*y.ťir>k a munka magasabb formái felé törekedni, újítani és javítani a termelési módszereken. A szervezetek kötelezettségvállalásait az egyéni kötelezettségek ezrei és tízezrei támasszák alá, mindenütt szervezzünk termelési felelősöket, akik a kötelezettségeket naponta ellenőrzik. Olvassuk át tüzetesen a „Pártélet" és a „Szlovákia felépítése" című időszaki lap erre vonatkozó utasításait és ezek alapján mindenütt fejlesszük ki és mélyítsük el a kötelezettségvállalások mozgalmát, ami méltó előkészület Pártunk IX. kongresszusára. Barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság között A szerződés a béke leghatalmasabb pillére Az utolsó időben tárgyalások folytak Moszkvában J. V. Sztálin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és Visinszkij, a szovjet külügyminiszter, valamint Mao-Ce-Tung, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke és Csu-En-Lai, az allami adminisztratív tanács elnöke é s külügyminiszter közt. Ezeken a megbeszéléseken fontos politikai és gazdasági kárdé seket tárgyaltak meg, melyek a Szovjetúniót és a Kínai Népi Köztársaságot érintik. A szívélyes és baráti légkörben folytatott megbeszélések bebizonyították mindkét fél igyekezetét arra. hogy minden téren fejlesszék és erősítsék a baráti kapcsolatokat és együttmunkálkodást és különösen az együttműködést a nemzetek békéjének és biztonságának érdekében. A megbeszélések február 14-én végződtek a Kremlben a következő megállapodásokkal: 1. Barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szén*? is aláírása a Szovjetúnió és a Kínai Népköztársaság között. 2. Megegyezés a kínai Cssn* Csun vasútról, mely szerint a Japánnal való békeszerződés meg kötése után ez a vasút a Kínai Népköztársaság tulajdonába megy át. Ugyanakkor a szovjet egységek elhagyják Port Arthurt, 3. Megegyezés hosszúlejáratú gazdasági kölcsön folyósításáról, melyet a Szovjetúnió a Kínai Népköztársaság kormányának nyüjt az SSSR-ből szállítandó ipari és vasúti berendezések fedezésére. A feltüntetett egyességet és szerződést a Szovjetúnió nevében A. J. Visinszkij és a Kínai Népköztársaság nevében Csu-F.'rLai írta alá. A barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződésről, valamint a kínai Csan-csun: vasútról, Port Arthurról és Dalniról kötött egyezményekkel kapcsolatban Csu-En-Lai és A. J. Visinszkij • jegyzéket cseréltek arról, hogy az 1945 augusztus 14 én kötött szerződés és egyességek Kína és a Szovjetúnió között érvényüket vesztik és hogy mindkét kormány elismeri a Mongol Népi Köztársaság önállóságát az 1945-ös népszavazás alapján és a Kínai Népi Köztársaság felveszi a diplomáciai kapcsolatot a Mongol Népi Köztársasággal. Ugyanakkor Csu-En-Lai miniszter és Visinszkij miniszter jegyzéket váltottak a szovjet kormány azon határozatáról, hogy a szovjet kormány a Kínai Népköztársaság kormányának mindtn ellenérték nélkül visszaadja azt a vagyont, amelyet a szovjet gazdasági szervezet japán tulajdonosoktól szerzett Mandzsúriában, valamint a szovjet kormány azon határozatáról, hogy a Kínai Népköztársaság kormányának minden ellenszolgáltatás nélkül átadja a pekingi katonai város minden épületét. Visinszkij értékeli a szerződés korszakos jelentőségét A barátsági, szövetségi és kölcsönös segélynyújtási szerződés a Szovszetúnió és a Kínai Népköztársaság közötti megegyezések aláírása után Visinszkij szovjet külügyminiszter és Csu-En-La! a Kínai Népköztársaság állami közigazgatási tanácsának elnöke és külügyminisztere beszédet mon. dottak. (Folytatás a 2. oldalon) „Ahhoz, hogy erős kommunisták legyünk, mindenekelőtt szilárd kommunista világnézetre van szükség. A kommunista világnézet megtanít arra, hogy minden kérdés, minden jelenség megvizsgálásához helyes, észszerű módszerrel fogunk hozzá. A kommunista világnézet ennélfogva azt jelenti a proletár forradalom harcosai számára, rr^int pl. a csillagász számára a messzelátó vagy a laboratóriumi kutató számára a mikroszkóp. A politikus, a közéleti szereplés, a kommunista világnézet képessé teszi arra, hogy helyesen, minden oldaláról megismerje a környezetet, amelyben dolgozik; hogy megszervezze és harcba vezesse a tömeget; hogy észrevegye és megértse a távolabbi perspektívákat. Mindez együttvéve megerősíti az embert és csökkenti érzékenységét nemcsak az apró egyéni kellemetlenségekkel, hanem nagyobb bajokkal szemben is. Ha a közös, kollektív eszményekért élünk, ha a közösség ügye a legfőbb ügy számunkra, ha ugyanazok az érdekek és remények éltetnek bennünket, amelyek a közösséget áthatják — a dolgozók e közös érdekeivel való azonosulás fiatalokká tesz minket, öreg kommunistákat is." (K alinin) SZÖVETKEZETI SZERVEZÉSSEL A TAVASZI MUNKÁK ELÉBE Ez év tavaszán az Egységes Földműves Szövetkezetek újabb nagy és felelősségteljes feladatok előtt állanak. Az EFSz-ek a tavaszi munkálatoknál, az aratásnál és a mult év őszi munkáinál szerzett tapasztalatokra támaszkodnak. A Kis- és középparasztok százezrei a tavaszi munkák során különös figyelemmel tekintenek majd az EFSz-ekre. Figyelemmel fogják kísérni, miként oldják meg az EFSz-ek problémáikat. A szövetkezetesek jó munkája megmutatja az utat a földműveseknek a falu új élete felé, újabb tagokat szerez a kis- és középföldmüvesek közül a szövetkezeteknek. Ezért minden EFSz előrehaladása sok földműves és község bekapcsolódását eredményezi a szövetkezeti mozgalomba. Nagyon fontos, hogy az EFSz-ek mái- a tavaszi munkák során biztosítsák e fontos feladat teljesítésének minden előfeltételét, főleg a szövetkezeti munka szervezésének további megszilárdításával és elmélyítésével. Ez a legfőbb tényező az EFSz-ek feladatának teljesítésénél. A szövetkezeti munka közös megszervezésével, a termelőeszközök közös kihasználásával és a közös vetés bevezetésével biztosítva lesz a munkák minőségi végrehajtása, a termelés fokozása, a munka megkönnyítése és a kiadások csökkenése. Duriš elvtárs földmüvelésügyi miniszter az EFSz-ek összállami konferenciáján mondotta, hogy a szövetkezeti munkák megszervezésével a tavalyi aratásoknál az emberi munkaerőnek átlag 46%-át takarították meg, a lovas- és ökörfogatok munkájának 60%-át és a beruházások költsége 23%-kai csökkent. Még jobb eredményeket értek el az őszi munkáknál, amikor sok EFSz bevezette a közös vetési eljárást. Harminc EFSz-ben a tavalyi őszi munkáknál az emberi munkarönek 62%-át, a lovas- és ökörfogatok munkájának 85%-át takarították meg és a beruházási költségeket 39%-kal csökkentették. Mindezekben az Egységes Földműves Szövetkezetekben természetesen emelkedett a gépi munkák használata, a fogatok használata majdnem teljesen feleslegessé vált és a tehenek igavonását csaknem teljesen kiküszöbölték. Ezek a tények természetesen újabb előnyöket jelentenek a szövetkezeti tagoknak. A tehenek tejhozama emelkedett és a lovak helyett több szarvasmarhát használhattak igavonásra. Ilyen előnyt jelent a földművesek számára az EFSz keretében végzett közös munka. Az eddig elért eredmények után az EFSz-ek megkezdték a tavaszi munkákat. A záležlicei, volevčicei, a délmorvaországi hrádeki EFSz-ek é.s sok mán szövetkezet már kidolgozták a tavaszi munkák közös munkatervét az egyes szövetkezeti csoportokban. A csoportos munkával jobban kihasználják a gépeket, munkaerőket takarítanak meg és biztosítják feladataik gyors és minőségi teljesítését. A záležlicei szövetkezeti tagok elhatározták, hogy az idei tavaszi munkáknál bevezetik a normákat, hogy így a szövetkezeti tagok igazságosabban legyenek munkájukért megjutalmazva. A munkanormákat, amelyeket a földművesek hosszú éves tapasztalataik alapján védnökségi üzemeik munkásainak segítségével, az állami birtokok és állami gépállomások dolgozóinak támogatásával határoztak meg sok más EFSz-ben is bevezetik. Az EFSz-ek a szövetkezetek megszervezési munkájának elmélyítése mellett tovább fejlesztik a mezőgazdasági termelés gépesítését. Ebben döntő jelentőségük van az állami gépállomásoknak, melyek olcsóbban dolgoznak, mint a szövetkezeti tangók saját gépeikkel és amelyek sokkal jobban kihasználják a traktorokat. A közös munka megszervezése és a gépesített eszközök közös használata alapján és a közös vetési tervek bevezetésével az EFSz-ek időszaki munkaterveket és termelési befektetési terveket dolgoznak ki a tavaszi munkákra. A terv kidolgozása egyik fontos feladata az EFSz-nek a tavaszi munkák előkészítésénél. A siker feltétele, hogy idejében kössenek szerződéseket az állami gépállomásokkal, a gépeket idejében megjavítsák és biztosítsák a vetőmagot és a trágyát. Az EFSz-nek elsőnek kell lennie a tervezett vetési területek betartámunkák gyors és minőségi elvégzésére. Ez mindenekelőtt azt jelenti, hogy a vegetáció időszakát meg kell hosszabbítani, a talajban elegendő mennyiségű nedvességet kell megőrizni és a hozamot emelni kell. Ebben az EFSz-nek példát kell adnia többi földművesnek éppúgy, mint a műtrágya használatában, minőségi vetőmagvak és palánták bevezetésében és a szakaszos legeltetési eljárás bevezetésében. Az EFSz-nek elsőnek kell lennie a terveztt vetési területek betartásában és a hozam emelésében, mindenekelőtt a cukorréppánál, olajnövényeknél és burgonyánál, és ugyanígy gyümölcstermelésünk terjesztésében és fejlesztésében. Az EFSz-eknek elől kell járniok a termelési feladatok teljesítésében, meg kell győzniök és meg kell nyerniök a kis- és középföldmüveseket az EFSz-ek mozgalma számára. Az EFSz-ek működésének kimélyítése az osztályharc kiélesedését jelenti a falun. A falusi gazdagok nem hagynak kihasználatlanul egy lehetőséget sem a harcban, hogy a szövetkezeti mozgalmat gáncsolják és akadályozzák. Ezért az EFSz-ek csak úgy tudják feladataikat teljesíteni, hogyha kapcsolataikat a munkássággal és a kis- és középföldmüvesekkel állandóan szorosabbá teszik és kimélyítik pártunk kerületi és községi szervezeteinek vezetésével és támogatásával. Pártunknak községi és kerületi szervezeteinek és kerületi instruktorainak segítségével támogatnia kell az EFSz-eket a tavaszi munkák alatt a szövetkezeti gondolat ellenségeinek leleplezésében. Ezek elsősorban a falusi gazdagok. Rá kell mutatni igazi arcukra, a kis- és középföldmüvesek kizsákmányolóinak arculatára, akik a munkásosztály és a népi demokratikus köztársaság ellenségei, akik a München előtti köztársaság rossz idejének visszatérését kívánják és igy a háborút is. Pártunk szervezeteinek támogatniok kell az EFSz-eket termelési feladataik teljesítésében és a munkák új szövetkezeti alapon való megszervezésében. Segítségükkel még magasabbra kell emelni az EFSz-ek úttörő munkájának zászlaját. Az amerikaiak támadásokat szerveznek az Osztrák Kommunista Párt helyiségei ellen Február 10-én a bécsi Favoritén kerületben betörtek az osztrák kommunista párt titkárságának épületébe. Az „österreichische Volkstimme" jelentése szerint a főtettest az osztrák rendőrség letartóztatta. Kihallgatásakor bevallotta, hogy tettaí a bécsi amerikai titkos szolgátat parancsára követte el. Kurt Sofkának hívják és 1949-ben lépett az amerikai titkos ügynökség szolgálatába. Ez év január végén megparancsolták neki, hogy a favoriteni épületből fontos okmányokat lopjon el. A betörést két más ügynök segítségével hajtotta végre. Zsákmányát egy amerikai tisztnek adta át. Az Österreichische Volkstimme hangsúlyozza, hogy az amerikai ügynökök már sok betörést hajtottak végre az osztrák kommunista párt szervezeteinek helyiségeiben Ausztria kü« i'önbözü városaiban.