Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)

1950-02-02 / 28. szám, csütörtök

1950 február 2 (JJSZ0 MEZŐGAZDASÁG Milyen előnyöket ad a szocialista mezőgazdálkodás kis- és középparasztságankiak Egy-két megszívlelendő adat a tavaszi méze! munkák megkezdése előtt Miből áll a lalaj? A haladószellemű külföldi lapok napról napra számot adnak arról az iszonyatos nyomorról és kétségbeejtő helyzetről, amelyben ma a nyugati államok, főleg a marshallizált országok népei sínylődnek. Mialatt nálunk a békés építőmunka mindnyájunk számára napról napra újabb csodálatos eredményeket hoz s fokról fokra emeli dolgozóink életszínvonalát, ugyanakkor nyugaton a bizonytalanság, az éhség és a munkanélküliség kíséri milliók életét. Ne gondoljuk azonban azt, hogy a nyomor csak az iparvidék és a városi lakosság soraiból veszi áldozatait. Nem! A tőke kizsákmányolásra éhes zsarnoksága nem ismer különbséget városi vagy falusi lakosság, ipari vagy földmunkás között. Egyformán csap le mindkettőre és szedi áldozatait tömegesen mindkét táborból. Mindnyájan ismerjük az olasz földmunkások áldozatos nagy harcát zsarnok urai ellen, küzdelmüket a talpalatnyi föld megszerzéséért, hogy legalább a mindennapi betevő falatot megszerezhessék éhező gyermekeiknek. Ott vannak a sokat hirdetett „bőség Kánaánjában" az amerikai kisfarmerek és földmunkások, akik napról napra vérlázító harcot folytatnak a tőkés monopolisták kiszolgáló amerikai „demokrácia" poliť-kája ellen. Mialatt a nyugati imperialisták országaiban élő paraszti tömeg nehéz harcát folytatja, ezalatt nálunk a népi demokratikus oszágokban a munkásosztály segítségével megindul a falu újjáteremtésének munkája. Kis- és középparasztságunk az állami szervek részéről legmesszebbmenő támogatást élvezi, hogy a falu, a kis- és középparasztság élete felemelkedjék, hogy a szocialista termelés bevezetésével többet, jobbat és olcsóbban tudjon termelni és ezzel hathatósan hozzájáruljon a maga és az egész dolgozó nép életszínvonalának emeléséhez. Az elmúlt szombaton és vasárnap, mint ahogy arról már lapunk hasábjain több ízben beszámoltunk, a csehszlovákiai dolgozó parasztság és úttörői országos munkakonferenc'ára gyűltek egybe, ahol az eddig szerzett tapasztalatok és tanulságok alapján megvitatták az ötéves terv második évének munkaprogrammját és élenjáró feladatul a tavaszi mezei munkálatok pontos és szervezett elvégzését tűzték ki. Hogy mit jelent a falu életében az EFSz-ek működése, a szervezett és tervszerű munka végrehajtása, arra kifejezésteljesen válaszolnak az alábbi adatok, amelyek szemléltetően bizonyítják a szocialista mezőgazdasági módszerek helyességét és a reakció suttogó állításaival szembe

n ugyancsak szemléltetően igazolják, hogy a kormányunk és az EFSz-ek által hirdetett mezőgazdasági gépesítés, az egységes vetési tervek elsősorban kis" és középparasztságunk érdekeit szolgálják. Egyidejűleg elnyomják és ártalmatlanná teszik a falusi zsírosparasztok befolyását. Bizonyára már hallották kedves olvasóink, hogy a mult esztendei aratás során a galántai járás állami birtokain a járás Egységes Földműves Szövetkezeteinek és a járás fölidműves küldöttsége jelenlétében kísérletet tettek és pedig munka versenybe állították az emberi erőt a géppel. Egy hektár búzatáblához 13 pár aratót állítottak, tehát 26 személyt. Ezek az egy hektár búzát 20 óra 20 perc alatt aratták le és kötötték be. Ha 14— koronát számítunk (beleértve az élelmezést is) 1 órára, akkor a 13 pár arató munkája az egy hektárnyi földön 798 koronaba került. A másik oldalra ugyanilyen kiterjedésű táblához egv önkötözőt állítottak tartktorral, amelyet két emher szolgált ki Ez az egy hektárnyi búzatáblát 45 perc alatt aratta le és kötötte be és a költség mindössze 304.— koronát tett ki. A példából látjatjuk, hogy a géppel végzett munka esetében egy hektár kiterjedésű földterület learatásánál 494.— koronát nyertünk, 55.32 munkaórát takarítottunk meg A példából azt is láthatjuk, hogy a gépi munkával kisebb letmelési költség mellett sokkal gyorsabba l és olcsóbban tudjuk elvegezni a munkát, természetesen könnyebb testi munkát kell kifejteni és egyúttal a munkaerőt felszabadítjuk és a munka más, fontosabb szektorába tudjuk helyezni. Ha magában a galántai járásban nézzük az önkötzőgépek segítségéve! végrehajtott aratást, amelyet 11.874 hektáron végeztek, megállapíthatjuk, hogy magában ebben a járásban az aratást 5, 8886 156— Kcs-val olcsóbban hajtjuk végre, amely összeget mezőgazdaságunk tökéltesítésére fordíthatunk. Tekintsük a dolgot más oldalról; magában ebben a járásban az aratási idő alatt 3690 munkaerőt takarítanánk meg, ami 10 napi aratási időt véve 369.000 munkaórát jelent és ez 12.— koronás órabéirel számítva 4,428.000 koronát tesz ki Tehát csak az aratási idő alatt ebben a járásban összesen 110.314.156.— Kčs-t takaríthatunk m»g, nem számítva az új termelési értúkeket, amelyeket a megtakarított munkaerőknek más termelési szektorban taló elhelyezésével érnénk el. Hasoifcó különbségeket tudunk elérni az összes mezőgazdasági munkákban, a mezőgazdaság töké'etes gépesítésével. A munkatermelékenység magasabb fokát elérni alacsonyabb termelési költségekkel csakis az Egységes Földműves Szövetkezetek útján tud. juk, amelynek lehetősége van arra, hogy foriadalmi módszerek útján kiküszöbölje a régi munkamódszereket, kialakítsa az új észszerűbb gazdálkodást. Ezt csak a munka jó megszer. vezésével tudjuk elérni és a gépi eszközök tökéletes kihasználásával. CÉLUNK A GÉPEK TELJES KIHASZNAl.ASA LEGYEN. A gépek elégséges kihasználását, csakis úgy érjük el, ha a mezőgazdasági munkákat tervszerűen végezzük el. Mert hogyan is fest, ha tervszerűtlenül dolgozunk. Előfordul, hogy a földműves földjének két legkisebb, de egymástól legmesszebb eső parcelláját géppel munkáltatia meg. A két parcella a községtő* legalább három Kilométerre fekszik, az egyik a határ egyik szögletében, a másik a másik szögletében, egymástól 4 kilométernyi távolságban A traktorista 8.— koronát számít egy kilométenyi útért. Az egyik parcellához az út oda és vissza 6 kilométert tesz ki. a másik földdarabhoz 8 kilométert. Ez anynyit jelent, hogy a földműves a traktor rendes bérén kívül még 96 koronát kénytelen fizetni a megtett útért. Ha a munka a községben tervszerűen egységes vetési terv szerint menne, akkor a szántás egyszerre történne a határ egyik vagy másik részében és a kilométerpénzt is csak egy irányban számolnák, tehát 6 kilométer után. Ezt persze nem egy földműves viselné, hanem mindazok a földművesek, akik egymás mellett szántatnak. A megszervezett munka esetében a traktorista gépe nem veszít időt, a gép amortizációját megtakarítja, meggyorsítja a munka menetét. Az Egy. séges Földműves Szövetkezetek Isgfontosabö feladati, tehát a mezőgazdasági tervgazdálkodás sürgős meg. valósítása. A növényi és állati termelés tervszerűsítése, a munkaerők, a gépi eszközök tökéletes kihasználása érdekében mindenütt, ahol Egységes Földműves Szövetkezet működik, szükséges, hogy egységes vetési tervet állítsanak össze és ennek megoldására egységes munka, és pénzügyi tervet dolgozzanak ki. A munkatervet úgy kell kidolgozni, hogy valamennyi munkaerő, valamennyi mezőgazdasági gépjármű és a község összes igája teljes mértékben kihasznáxltassék. A munkatervet a növényi vagy állati termelés minden ágazatára ki kell terjeszteni, egyszersmind a termelés minden fajtájára tervszerűen előkészítjük a szükséges munkaerőket, gépierőket, hogy a legjobban kihasználhassuk őket A munkatervnek a továbbiakban a munka minden ágazatára pontosan meg kell határoznia, hogy a mnuka mikor és milyen határrészen kerül lebonyolításra, hogy a munkaerőknek éb a gépeknek ne kelljen egyik munkahelyről a másikra átjárniok s így feleslegesen időt ve. szíteniök. Vegyünk csak egy példát: Az Egységes Földműves Szövetkezetnek a termelési terv értelmében 50 hektáron van burgonyavetése és ez 80 Egységes Földműves Szövetkezeti tag tulajdona. Ha a községben nem volna Egységes vetési terv szerinti gazdálkodás, ez azt jelentené, hogy az 50 hektárnyi burgonya 80 parcellában volna elültetve a község egész határában, egymástól távoleső parcellákban. Ha az Egysége? Földműves,.-Szövetkezet egységes vetési terv szerint termel, az 50 hektárnyi burgonya ugyancsak 80 parcellában lesz, de egy, legfeiebb két helyen. A burgonya betakarítását előirányzó munkaterv kidolgozásánál megállapítjuk, hogy egy Traktor a burgonyát kiszántó géppel 50 hektár burgonya kiszántását 10 nap alatt végzi el napi 10 óra munkaidőt véve. E burgonya felszedését 40 ember végzi el 10 nap alatt napi 10 órai munkaidőt számítva. Ha 10 koronát számítunk órabérül, 4000 munkaóra számításba vételével 40.000 koronát tesz ki a bér. Ehhez hozzávéve a hajtóanyag szükségletet, 1 hektárra 9 liter petróleumot, ami összesen 450 liter petróleumot tesz ki 8.— koronájával, összesen tehát 4600 koroát, a kenőanyagot 600— korona értékben, a tiaktorista bérét 2.000.— koronát, a kenőanyagot 600.— korona rításával járó költségek végösszege 47.200.— korona. Hogyan festene e fenti burgonya betkarítása, ha a községben nem egységes vetési terv szerint dolgoznának, vagy nem lenne meg a kidolgozott munkaterv és minden egyes földműves egyénileg végezné el kézzel (kapával) a burgonya betakarítását? Egy hektár burgonya betakarítását 16 ember 10 óra alatt végzi, ami annyit jelentene, hogy a burgonya kikapálása és összegyűjtése 50 hektárnyi területen 80 embert venne 10 napon át igénybe és ez 8.000 munkaórát jelent. Ha 10.— koronát számítunk órabérül, akkor 8.000 munkaórára eső bér 80.000.— koronát tenne ki. A példából láthatjuk, hogy az 50 hektár burgonyának géppel történő betakarítása 32.800.— korona pénzbeli megtakarítást jelent, továbbá 40 munkaerőnek 10 napon át való megtakarítását, e felszafadult munkaerők más, fontosabb munkaszektorokban újabb termelési értékeket hoszhatnának. Ha csak a bratislavai kerület burgonyabetakarítását vesszük figyelembe, akkor a 25.468 hektáron ez 16,698.640.— Kčs megtakarítást jelentene. Ebből a példából láthatjuk, hogy mily fontos az egységes vetési te

rv bevezetése és az egységes munkaterv kidolgozása. A PÉNZÜGYI TERV AZ EGÉSZSÉGES GAZDALKODAS ZALOGA. Az ötven hektárnyi burgonya megművelésénél előfordulhat, hogy egy földművesnek 2 hektárnyi területe van és a munkatervbe a burgonya betakarítási munkáihoz egy munkaerőt jelentett be és megtörténhetik, hogy a földművesnek csak fél hektárnyi burgonyája van és a betakarításhoz liánom munkaerőt jelentett be. A pénzügyi terv, amely szo osan összefügg a munkatervvel, rögzíti, kinek mekkora területe van, ki mennyi munkaerőt adott, illetőleg hány munkaórát nyújtott a kérdéses burgonya felszedésének közös munkájába és eszerint az a földműves, akinek nagyobb burgonyaterülete van, csak egy munkaerőt adott és így a ledolgozott órákat meg kell térítenie a kis földművesnek, aki kis kiterjedésű földje mellett három munkaerőt állított. Ugyancsak a pénzügyi terv rendezi a bért, amely a gépi erővel elvégzett munka után jár, hogy minden földműves földterülete nagyságához mérten fizessen. H1BAK, MELYEKET FÖLDMŰVESEINK GYAKORTA ELKÖVETNEK. Földműveseinknek nagy hibája, hogy nem vetnek megfelelő mennyiségben minőségi vetőmagot és nem trágyáznak műtrágyával. Sok esetben földműveseink drágálják a vetőmag A talaj első pillantásra egyszerűnek látszik, de a valóságban bonyolult világ és bonyolult élet. Megkülönböztetünk benne szilárd részeket, talajvizet, levegőt és élőlényeket. A szilárd ré

c ' ék sem egyneműek, hanem ásványi és szerves anyagokból állanak. A talaj különböző nagyságú szemcsékből áll. Vannak benne kövek, de sok benne a szemmel láthatatlan apró szemcse is. Vannak olyan részecskék is, amelyeket csak ezerszeres vagy még többszörös nagyításnál láthatunk meg és vannak még a mikroszkóppal sem látható részecskék. A talajt alkotó részecskék szerint adódnak a különféle tulajdonságú talajok. A TELEVÉNY. A talaj felső rétege szürke, fekete vagy barnaszínű. Ha egy ilyen talaj darabot izzó szeneskályha fölé tartunk, akkor láthatjuk, hogy a talaj téglavörös vagy sárgás szint ölt. Ez azért történik, mert a talajban elégett a televényföld, melytől sötét színezetét kapta. Egyes talajokban a televényföld a talaj súlyának csak századrészét teszik. A televényföld növények, állatok, gombák és baktériumok maradványaiból keletkezik. A növényi és állati maradványok a baktériumok hatására elrothatnak. Elvesztik előző alakjukat és megsötétednek. Az a talaj a ' kékesebb, amelyben sok sötét korhadó anyag van. Az ilyent édestalajnak nevezzük. Az édestalaj mellett van még másik, savanyú, világos színű talaj is. Ebben sok a sav. Például a tűlevelű és vegyes erdők alatt gyakori a sav. A TALAJOLDAT. Minden talajban több vagy kevesebb nedvesség van. Ha egy földdarabot kiszárítunk, megvilágosodik és szétporzik. A nedvesség a talajba a levegőből kerül, vagy alulról a mélyebb rétegekből hajszálcsöveken keresztül. A víz a talajban nem marad tisztán. Feloldja a talaj sóit és elnyeli a talajlevegőt. Így lesz belőle talajoldat. Ebből az oldatból merítik a növények gyökerein keresztül a talajból a szükséges tápanyagokat. A különböző talajoknak megfelelően a talajoldat is változik. A talajlevegő bizonyítására csak annyit, hogy tegyünk egy pohár vízbe egy marék talajt és észrevesszük, hogy buborékok szállnak fel belőle. Minél szárazabb a föld, annál több benne a levegő. A talajlevegőben kevesebb az oxigén, mint a légköri levegőben. AZ ÉGHAJLAT HATÁSA A TALAJRA. A talajra legnagyobb befolyást az éghajlat és a növényzet gyakorolja. Minden éghajlati sávban az éghajlatnak megfelelő növényzet fejlődik. A Szovjetúnió legéjszakibb részét tundrás talajok foglalják el. Az éghajlat hideg, a csapadék kevés, de a jelentéktelen kipárolgás miatt a talaj nyirkos marad. A növényzet moha, sás, bozót és fűzfa. Ahhoz, hogy ezeken a talajokon hasznos növényeket termeljenek, komoly beavatkozásra, melegítésre, me* szesitésre, foszfort, káliumot és nitrogént tartalmazó anyagokra van szükség. MI AZ A KALLÓFÖLD? A mérsékelt égöv alatt a lombos erdőkben keletkezett talajt kallóföldes talajnak nevezzük. Felső rétegeiből kimosódott a só és eltávozott. Ezért gyenge a szerkezete és szétmoshatja az eső. Helyes mezőgazdasági műveléssel és füves vetésforgóval ezen a talajon is lehet rekordtermés s kalászos és ipari növényekből. Mérsékelten száraz éghajlatok alatt találhatók a fekete földes talajok. Alapanyaguk rendszerint lősz, néha agyagosabb vagy homokosabb, máskor meszesebb. A puszták növényzete változatos. De nyár közepére a pusztát kiégeti a nap. A fekete föld a legtermékenyebb talaj, de nincs soha elég vize. A gabona igazi hazája. EGYÉB TALAJFAJTÁK. A fekete földtől délre terülnek el a gesztenyés talajok. Ez a száraz puszták övezete. A talajt még kevesebb csapadék éri és sok mész, só van benne. Kemény búza, olajos növények és részben gyapot teremnek meg benne. Öntözéssel nagyon magas terméseket lehet elérni rajta. Még délebbre vannak a barnás talajok. Szárazabbak és sok bennük a só. A talajt mesterségesen kell öntözni. A sivatagi övezetbein vannak a szürke földek. A talajnak nagy a sótartalma és ezért alig található rajta növényzet. Vannak köves, homokos, már g ás és agyagos sivatagok, de a földművelésre csak az utóbbiak alkalmasak. Humuszuk szegényes és emiatt szürke földeknek nevezzük őket. Vannak még vörös talajok is, amelyek meleg és nyirkos éghajlati viszonyok mellett vulkánikus kőzeteken vagy régi tavi lerakódások helyén képződtek. Sok bennük a vas, a timföld, a mangán és ezek miatt vörösek. Nagyon drága növények — tea, mandarin, szőlő — terr/lesztésére használják őket. — Legtöbb élmunkás a binyíszat. ban van. Az URO nemzetgazdasági osztályának statisztikai kimutatása szerint a bányaiparban az alkalmazottak 40 százaléka résztvesz a versenymozgalomban. A fémiparban dolgozó szakemberek közül 36 százalék élmunkás. A bányászéimunkások mintaszerű munkájukért a legtöbb élmunkáskönyvet kapták. így mult év végéig minden 88 alkalmazottra egy élmunkáskönyv esett, a vasiparban minden 105 alkalmazottra, a faiparban minden 148 alkalmazottra, a textiliparban minden 144 és az üvegiparban minden 189 alkalmazottra jut egy élmunkáskönyv. mázsája után járó 110 koronás különbözeti díjat és ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a gabonának nemesített vetőmagra való kicserélésével a termést hektáronként egyharmaddal emelik. A másik dolog: az Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai már a nemesített vetőmagok őszi kicserélésekor ezeket az illetékeket nem fizették, minden fizetség nélkül cserélnék ki 100 százalékban és aban az esetben, is. A műtrágya a növénynek szükséges szerint termel, nemesített vetőmagot tud kitermelni, amelyért közel 50 százalékkal többet kap. Ugyanez áll fenn a műtrágyánál is. A műtrágya a növények szükséges éjtető erőt ad, hogy megtartsa a kellő nedvességét, megedzze a növényt a kedvezőtlen időjárási viszonyok ellen. A műtrágya használatával egyharmaddal emelhetjük hektáronként a hoza. mot. Az Egységes Földműves Szövetkezet tagjainak a műtrágya megvételénél ugyancsak előnyöket bizto. sítunk; hisz negyven százalék kedvezményt kapnak oly esetben, ha a községben egységes vetési terv szerint dolgoznak. Ezért szükséges, hogy a tavaszi munkáknál egységes vetési tervet vezessenek be. Az Itt elmondott számadatokból lát. hatjuk, hogy mezőgazdaságunk tökéletes gépesítésével, a tervszerű munka bevezetésével országos méretben milliárdos értékeket tudunk elérni, amely összeget mezőgazdaságunk emelésére és falvaink felépítésére tudunk majd •elhasználni. Ennek követ. I kezményeként emelkedni fog minden egyes földművesnek és népi demokratikus köztársaságunk minden dolgoaó. jának élet. és kultúr színvonala,