Uj Szó, 1950. február (3. évfolyam, 27-50.szám)
1950-02-01 / 27. szám, szerda
HJSZ0 1950 február 1 A VAJDASÁG A TITO-KL1KK JÁRMÁBAN A „Tarlós békéért, népi demokráciáért" tegut dsó tzáma az alábbi levelet kösli: A Vajdaság dolgozóinak helyzete hónapról hónapra rosszabbodik. Még a német megszállás éveiben sem éltünk olyan rosszul, mint most. A noviszádi munkások 1948 utolsó hónapjaiban és majdnem az egész 1949-es évben egyáltalán nem kaptak húst és szalonnát is csak nagyon ritkán. A hús és zsiradék ára a feketepiacon állandóan emelkedik. A szalonna ára az utóbbi hónapokban kilogrammonként 800 dinár, a füstölthús és sózott szalonnáé 600—800 dinár. Ezek az árak kétszeresei a másíél év előtti áraknak. Novi Szádon i ra szabad piacon" egy liter tejnek az ára 35 dinár, a városi üzletek viszont mindössze 3000 liter tejet adnak ki naponta, ami még a betegelmek és gyermekeknek sem elég 1947-ben a jegyre vásárolt cukor kilogrammja 36 dinár volt, most azonban cukrot csak a feketepiacon lehet vásárolni, kilogrammonként 180— 200 dinárért. Ugyanez a helyzet az iparcikkellátás terén is. Minden dolgozó három hónapra kap egy jegyet 52 egységgel, azonban egy méter posztóért 30 egységet, egy pár cipőért 60 egységet kell leadni. Egy méter posztó ,.szabad" ára 3000—4000 dinár, egy pár bőrcsizma ára 10—12.000 dinár, stb., a munkások átlagkeresete azonban 3000—3200 dinár. Mult év áprilisában—májusában kampányt indítottak a fizetések leszállítására és a termelési normák emelésére. A fizetések 15—30 százalékkal csökkentek, az egész munkabér alap pedig 9 milliárd dinárral lett kevesebb. Ezzel egyidőben emelték a termelési normákat: az építőipari normákat például 60—70 százalékkal. Mindez negyobbmérvű munkaerővándorláshoz vezetett Ugy a szakmunkások, mint a segédmunkások közül sokan most folytonos mozgásban vannak. A jobb kereseti lehetőség után, hogy elkerüljék a nélkülözést, egyik munkahelyről a másikra szökdösnek. A dolgozó parasztok helyzete még nagyobb mértékben rosszabbodott az úgytevezett szövetkezeteknek az erőszakos létrehozása következtében, melyekbe — csak a Vajdaságban — 2—3 hónap alatt a parasztság 40 százalékát sorozták be. A szövetkezetekben teljes anarchia uralkodik. Munkára a munkaképes tagoknak csak 20—30 százaléka jár ki, minek következtében a mezei munkálatokban késedelem áll be: elkéstek a szántással, a vetéssel és a termés betakarításával is. Csak magában Mokri községben — a helyi hatóságok megállapítása szerint — kb. 60 vagon búza romlott el amiatt, hogy túlsoká feküdt a mezőn vagy asztagokban. A szövetkezetekben csak a kulátook élnek jól. A mult évben a kulákoknak óriási összegeket hozott az utalványokkal űzött spekuláció. Mikor a kulákok beléptek a szövetkezetekbe, magas árakat fizettek nekik mezőgazdasági felszerelésükért A kulákok tele vannak pénzzel, munkára nem járnak ki, vagy csak a 1 á*tsza>t kedvéért, hogy ne mondhassák rájuk, hogy sohase dolgoznak. Mindig csak a háznak közelében lévő földön dolgoznak és spekulációval foglalkoznak. A Vajdaságban nyolc olyan szövetkezet van, melyeknek csak kulákok a tagjai és amelyek kapitalista alapon dolgoznak. Ezeknek a szövetkezeteknek a földeit szegény- és középarasztok művelik meg a népfrontnak telesített úgynevezett „önkéntes munka" cégére alatt. A parasztságot állandó kényszerbeSBJ'gáltatásnak vetik alá, a titoisták potom áron szedik el a parasztságtól termékeiket. Emiatt a mezőgazdasági termékek ára a „szabad" piacon óriási mértékben felszökött. Míg a mult évben cséplés után 100 kilogramm búza ára 3000—3500 dinár volt, tavasszal elérte az 5000 dinárt. Ezidén a cséplés alatt a búza eladási ára 100 kilogrammonként 6000 dinár volt, pár héttel később 8—10.000 dinárra szökött fel. A kukorica ára is emelkedik. A parasztok, nehogy börtönbe kerüljenek terményés sertésbeszolgáltatás elmulasztásáért, faluról falura járnak búzát és kukoricát szerezni. A Vajdaság falvait ezen a télen éhínség fenyegeti. Népfront a Vajdaságban jelenleg nem létezik. Sőt a városi és járási vezetőségek is csak formálisak. Novi Szádban az úgynevezett alapszervezetek (amelyek néhány utcát ölelnek lel) gyűlésein a 2000—2500 Népíronttag közül mindig ugyanaz a 10—20 ember vesz réezt. A nép politikai ellenállása az úgynevezett Népfrontot tisztán bürokratikus szervezetté változtatta. A Népfront ideológiai és politikai munkájáról a sajtóban megjelenő minden hírt a Népfront Vezetői vagy a szerkesztőségek agyainak ki. Ugyanez a helyzet a nők antifasiszta frontján és a Népi Ifjúság között is. A szakszervezetekben kissé más a helyzet. A szakszervezeti gyűléseken a munkások nagy számban jelennek meg. Ezek a gyűlések mindig máskép folynak le, mint ahogy azt előre elgondolják. Bármilyen legyen a kitűzött napirend, a munkások egyöntetűen lépnek fel a gyűlést vezető titoisták tervei ellen és követelik az élelmezés megjavítását, fizetésemelést, a termelési normák leszállítását ' A becsületes kommunisták állandó megfigyelés alatt vannak. Figyelik minden lépésüket, minden szavukat. A pártgyűlések munkája a „Borba" című újság útmutatásainak és szovjetellenes cikkeinek „tanulmányozásában" merül ki. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak neveit a pártgyűléseken már nem is említik. Mind az államapparátus, mind a párt szerveibe a kizsákmányoló osztályok soraiból a szocializmus ellenségeit veszik be. A régi Jugoszlávia csendőrei, jegyzői, a németekkel együttműködők és csetnikek lettek megint a gazdák a Vajdaság falvaiban. A helyi hatóságok végrehajtó szervei a titoisták kezében vannak, akik nem működnek együtt a helyi szervezeteknek a nép által választott többi tagjaival. A teljes ülés tagjai csak papíron szerepein ~k a nép képviselőiként, mert ezeknek nincsen szavuk az egyes kérdésekben hozott döntéseknél. A nép többé már nem tudja ellenőrizni a helyi hatóságok szervének tevékenységét, miután közgyűléseket nem hívnak össze. A munkások feleségei, akik kénytelenek napokon át az üzleteket járni, hogy valami élelmiszert szerezzenek, nyiltan hangoztatják elégedetlenségüket. Sűrűn megtörténik, hogy az asszonyok dühösen vitatkoznak a rendőrökkel. A munkások hangulata kifejezetten ellenséges a titoistákkal szemben. A haladó munkások illegáliis forradalmi szervezeteket építenek ki. Hogyan kell kidolgozni A tervet az EFSz állítja össze a földművesek részvételével, egyúttal megszervezi és ellenőrzi a terv véggyűlés határozza meg a helyi viszonyoknak és szokásoknak megfelelően. A kézi munkákat leginkább kisrehajtását. A földművesek a terv- | gazdák végzik el, épp ezért figyelni nek közvetlen résztvevői éspedig olyképpen, hogy minden egyes földművesnek a részvétele akár saját munkájával, akár családjáéval, akár az igáinak és gépeinek felhasználásával, nemcsak technikai használat szempontjából van meghatározva, hanem pénzügyi értékelés szempontjából is, tekintet nélkül arra, hogy a munkát amelyet a terv keretében elvégzett, saját gazdaságában vagy pedig más résztvevő gazdaságában végezte. A földművesmunka tervezésének és megszervezésének egyik alapelve az, hogy minden földműves résztvegyen maga is a terv elkészítésében és teljesítésében. Szükséges, hogy minden földműves résztvegyen az EFSz taggyűléseken, hogy állandóan tájékoztatva legyenek a munka menetéről. A terv sikere csak akkor lebet biztosítva, ha minden földműves jól ismeri a tervet és felfogja jelentőségét Szükséges, hogy a tervet megismerjék a földműves-asszonyok és a földműves-ifjúság egyaránt. Termelési költségek értékelése. 1. Kézi munkák A taggyűlések határoznak arról, hogy majd a kézi munkákat hogy fogják értékelni. Megkülönböztetünk egyszerű és kvalifikált munkát (pl. traktorosok — gépet kiszolgáló munkások). Hogy melyik a kvalifikált vagy az egyszerű munka, azt a tagkell arra, hogy e munkák árait igazságosan határozzák meg a kis- és középgazdák szempontjából úgy, hogy egyúttal korlátozzák a kulákok keresetét. 2. Gépmunka. Az EFSz gépei használatának díjazását úgy kell meghatározni, hogy fedjék a gépek használatával járó költségeket. Az árakat előzetes kalkuláció alapján állapítják meg, amelyet a taggyűlésnek kell jóváhagynia. A tervnek az a célja, hogy a gépeket a lehető legjobban lehessen kihasználni. Magángépek használatát a taggyűlés határozata alapján díjazzák. A díjazást úgy állapítják meg, hogy a díjakból fedezhető legyen a gépek amortizációja, illetve kölcsöndija. Ha az EFSz az allami gépállomások gépeit használja, akkor azokat az árakat kell számítania, amelyeket a gépállomás számít fel az érvényes tarifa szerint. Ha egyszerre használnánk az EFSz és az állami gépállomások gépeit, akkor egy átlagárat állapítanak meg. 3. Igásmunkák. Az igával végzett munkák árát ledolgozott órák alapján állapítják meg. Az EFSz általában az igásmunkák árait alacsonyabbra állapltja meg, mint amilyenek a hivatalos árak. A snunka érdem és teljesítmény alanlási való értékelése A kézi munkákat a ledolgozott órák alapján díjazzák. A taggyűlés azonban érdem és teljesítmény szerint külön jutalmazhat egyes csoportokat vagy egyéneket. Šok EFSz azonban már normákat készített különféle munkákról. Helyi viszonyok szerint határozzák meg a munkamennyiséget, amely szükséges egy bizonyos feladat elvégzésére. Pénzügy: ím összeállítása A pénzügyi tervet táblázatosan állítják össze és lényegileg az alábbiakat tartalmazza: 1. a résztvevők névsora. Ha a tervben benne foglaltatnak az EFSz földjei is, akkor az EFSz is földjeivel együtt egyik résztvevője ennek a tervnek. így tehát az EFSz nemcsak szervezője, hanem résztvevője is a tervnek; 2. a termelési és beszolgáltatási feladatok áttekintése. Ennek az áttekintésnek az alapja a résztvevők termelési és beszolgáltatási szerződései; 3. a vetésterületek áttekintése; 4. mennyi istállótrágya képződhet és mennyi műtrágya felvásárlására lesz szükség; 5. a ivetés és trágyázás terr®; 6. a vetőmagvakkal és műtrágyákkal járó költségek; 7. az emberi munkaerők, az igák és gépek összeírása; 8. egyes feladatok elvégzésének költsége; 9. áttekintés egyes növények termelésével járó költségekről; 10. ugyanezek a költségek egy résztvevőnél; 11. a munka körülbelüli értékelése, amelyet a terv szerint a résztvevők végeznek el; 12. a várható termés áttekintése s ennek az értékelése egy résztvevőnél és az összesnél; 13. a munka költségvetési értékelése, amellyel a résztvevők hozzájárulnak azon termelési költségekhez, amelyek rájuk esnek; Ha az EFSz elkészítette a pénzügyi tervet, akkor arról kell gondoskodnunk, hogy mielőbb végrehajtsák. iyi tervet! Szükséges ennek a megszervezése, a mindennapi ellenőrzése. Szükséges, hogy a tervezett munka, a gép?k, igások kihasználása ne csak szám maradjon, amelyet a terv feltüntet, hanem hogy a végrehajtása pontosan és tökéletesen megtörténjék, mert csak a tervnek a mindennap ellenőrzött végrehajtása hozhatja meg azt az előnyt a kis- és középgazdáknak, amelyet a tervtől várnak. Feljegyzéseket kell készíteni arról, hogy milyen a menete egyes mezőgazdasági munkáknak, hogy dolgoznak egyes csoportok s hogy dolgoznak a csoportok egyes tagjai és szükséges, hogy minden egyes résztvevőről külön személyes számlát vezessenek. Az EFSz tervezői épp ezért a következő nyomtatványokat vezetik be: 1. Egyéni munkakimutatás. 2. Napi áttekintés a munkacsoportok elvégzett munkájáról. 3. Het] áttekintés az elvégzett mun- 1 káról s a ledolgooztt órákról. 4. A munkák időbeli haladása. 5. Tárgyi szükségletek beszerzésének és felhasználásának áttekintése. 6. Résztvevők személves számlái. A résztvevők személyes számlái. ban feljegyeznek minden tételt, amely 'jóváírást vagy megterhelést jelent a résztvevőnek. A résztvevőnek jóváírják az elvégzett munka értékét s munka kimutatása szerint, tekintet nélkül arra. hogy ezeket a munkákat saját vagy más résztvevő földjén végezte el, továbbá a vetőmag s a trágya értékét, amelyet a résztvevő adott, a pénzt, amelyet a résztvevő kölcsönadott közös felvásárlásokra A résztvevőt megterhelik mindazon költségekkel, amelyeket az ő termőföldjére kellett befektetni. Ez az elvégzett munkának az értéke, amelyet az ő földjén végeztek el, tekintet nélkül arra, hogy ezt a munkát ő maga végezte el, vagy pedig más résztvevő. Továbbá megterhelik mindazon tárgyi szükségletek értékével, amelyeket az ő rendelkezésére bocsájtottak (pl. vetőmag, trágya stb.) tekintet nélkül arra, hogy ezt ő maga vagy pedig más résztvevő szolgáltatta be Továbbá megterhelik a személyi számláját az EFSz fenntartásához szükséges költségek ráeső részével, amit a taggyűlés határoz meg. Ezt az összes munkák elvégzése és elszámolása után készítik 'el. Ennek alapja a termelési költségek megállapítása, amelyhez hozzáadják az EFSz fenntartásához szükséges költségeket. Ekkor megállapítható, hogy a tag az évadot ráfizetéssel, avagy haszonnal végzi. Ráfizetni akkor fog kellenie, ha a 'terhelő tételek összege nagyobb lesz, mint a jóváírások öszszege. G. AK9PIAN: V. /. Lenin a nemzetiségi és gyarmat-hérdésről II. | tatóan hangoztatják a nemzetek szaLenin rámutatott arra, hogy a ka- ! badságáról és egyenlőségéről szóló pitalizmus íejlődéséneK oiy magas szín j jelszavakat. „A burzsoázia — monvonalát érte el (az imperializmust), hogy megkezdődött a proletariátus felszabadításának korszaka a töke igája alól, a proletárforradalmak és a proletárdiktatúra megvalósításának korszaka. Az első orosz forradalom 1905-ben és főleg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 1917-ben Oroszországban hatalmas megmozdulást váltottak ki egész Ázsiában. „Az 1914—1918-as imperialista háború és a szovjet rendszer Oroszországban ezeket a tömegeket végső érvénnyel aktív tényezővé változtatja a világpolitikában és az imperializmus forradalmi felborításában." A leninizmus azt tanítja, hogy a nemzetközi proletariátusnak minden eszközzel támogatnia kell a gyarmati nemzetek és az idegen fennhatóság alatt lévő országok nemzeteinek hősi felszabadító harcát. A szocializmusért folytatott forradalmi harcot egybe kell kapcsolni a nemzetiségi kérdés forradalmi programjával. A második Internacionálé vezetői üres és hamis nyilatkozatai helyett Lenin az elnyomott nemzetek fügfüggetlenség utáni évzszázados vágyának közvetlen és tevékeny támogatását követelte. „Az elnyomott nemzetek kérdése" — mondotta Lenin „a támogatás és segélynyújtás, az elnyomott nemzetek igazi és folytonos támogatásának kérdése lett az imperializmus ellen a nemzetek egyenlőségének, független állami létüknek eléréséért folytatott harcukban." Az Imperialisták a tömegek ámítására és céljaik elérésére képmudotta Lenin — kész bármilyen egyenjogúságot és bármilyen nemzeti függetlenséget ígérni a nemzeteknek, hogy a proletariátus megmaradjon a legalitás keretén belül és békéseri alávesse magát neki az államhatárok kérdésében." A szocialisták feladata azonban abban áll, hogy teljes és feltétlen szabadságot követeljenek az elnyomott nemzetek számára. Lenin az önrendelkezési szabadságot és függetlenséget követelte az elnyomott nemzetek számára, szabadságot a politikai különválásra is. Az önrendelkezési szabadság követelményének elutasítását Lenin a demokrácia, az internacionalizmus és a szocializmus elárulásának tekintette. Ugyanakkor azon az állásponton volt, hogy az egyik nemzetet a másiktól jogilag elválasztani (az úgynevezett kulturális nemzeti autonómia) reakciós gondolat. Lenin a nemzetek szabad és önkéntes egymáshoz való közeledését támogatta. Marx és Engels után hangsúlyozta, hogy nem lehet szabad nép az, amely idegen nemzeteket elnyom. A nemzetközi proletariátus segítsége az elnyomott nemzeteknek azon harcában, amelyet a gyarmatoknak az imperialista elnyomás alól való felszabadításáért folytattak, a valóságban a nemzetek önrendelkezési jogának elismerését jelenti. Lenin rámutatott arra, hogy a gyarmatok felszabadítása nem más, mint a nemzetek önrendelkezése. Az európaiak gyakran megfeledkeznek arról, hogy a gyarmati nemzetek szintén nemzetek, de ezt a feledékeny| séget eltűrni, azt jelenti, hogy sovinizmust tűrünk el. Lenin az összes gyarmatok ésöszszes elnyomott nemzetek felszabadítását hirtette. Különös nagy örömmel kisérte figyelemmel a gyarmati és az idegen fennhatóság alatt lévő országok nemzeteinek forradalmi ébredését és mondogatta, hogy kelet „véglegesen 1 bekapcsolódott a forradalmi világmozgalom közös ciklusába". Figye'emmel kísérve Ázsia bekapcsolódásának világtörténelmi jelentőségét ugyanabba a harcba, ugyanazon „európai eszmékért" Lenin a következőket írta: „Ázsia ébredése és a haladószellemű európai proletariátus részéről megkezdett harc a hatalomért a világtörténelem új korszakának hírnöke, amely a XX. század elején nyílt meg". Az ázsiai lakosság száz milliói új életre keltek, harcra az emberi jogokért, a demokráciáért". Az európai országok proletariátusával együtt — mondotta Lenin — halad az ázsiai országok fiatal demokráciája, amelyet a saját erejében való hit és a tömegekben való bizalom tölt el. Ázsiában is nő, terjed és erősödik a hatalmas demokrata mozgalom, életre kelnek az emberek száz milliói. A forradalmi mozgalom kelet nemzeteinek százmilliós elnyomott tömegei között figye'.emremé'tó erővel növekszik. Lenin zseniálisan előre látta azt, ami ma történik a gyarmati és az idegen fennhatóság alatt lévő keleti országokban. Azt mondotta, hogy kelet ébredésének 3 korszaka után, a forradalom korszaka után eljön a következő korszak, amelyben kelet összes népei résztvesznek az egész világ sorsának megoldáásban. A kapitalista társadalom termelő erőinek zseniális fejlődési elemzése alapján a világproletariátus vezetője olyan végső következtetést vont le, amely most milliók birtokává lett. Azt mondotta, hogy a harc kimenetele végül is attól függ, hogy Oroszország, India, Kína stb. hakossága a föld lakoságának óriási többségét képezi. Es ez a többség az utolsó években nem mindennapi gyorsasággal kapcsolódik be a felszabadulásáért folytatott harcba, úgyhogy a kétségnek még árnyéka sem fér ahhoz, milyen lesz a világméretű küzdelem végső kimenetele. Ebben az értelemben a szocializmusért fo'ytatott végső harc teljes mértékben és feltétlenül biztosítva van. Lenin és Sztálin, feldolgozva a nemzeti felszabadító mozgalom mozgató erőinek kérdését a gyarmati és idegen fennhatóság alatt lévő országokra vonatkozólag, rámutatnak a munkásosztály és annak Kommunista Pártja forradalmi feladatára Lenin tanítja, hogy egyedül csak a munkásosztály és annak élcsapata a Kommunista Párt vezetése alatt érik el a gyarmati és az idegen fennhatóság alatt lévő országok nemzetei az imepriallsta iga alól való végső igazi felszabadulásukat. A burzsoá nemzettket fei lehet osztani, azok egy része egységre lép az imperializmussal, másik része (a kis burzsoázia) folytatja az ország függet enségéért a harcot Mint a munkásosztály szövetségese lép fel keleten a koldusbotra juttatott földművesség. A szovjet rendszernek, amely győzött a világ egyhatod részén, a népi demokrata országok győzelmének és a kinai Népi Köztársaság győzelmének tapasztalatai megerősítették Lenin jövendölésének helyességét és hatalmas segítséget nvuitanak az elmaradott ke'eti népeknek. A nemzetiségi kérdés lenini-sztálini, megoldása a Szovjetúnióban, a nemzetek eg/enlőHenségének kiküszöbölése és minden nemzet és faj felszabadítása a nemzetiségi elnyomás alól, a munkásosztály és a földrnüveség hatalmas szövetsége világos példa volt és világos példa és fáklya ma is, amely az egész világ elnyomott nemzeteinek bevilágítja az utat. Már 1923-ban J. V. Sztálin _ rámutatott arra, hogy a nemzetiségi kérdés sikeres megoldása a Szovjetúnióban vonzó példa minden elnyomott nemzet számára, mert az egész kelet meglátja így, hogy a Szovjetúnióban fellobogott a felszabadulás zászlaja, megvalósult a ha'adószellemű front, amelynek nyomán ha. ladnia kell az elnyomott nemzeteknek, az elnyomott keleti népeknek is és az lesz a világimperializmus megdőlésének kezdete.