Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-13 / 11. szám, péntek

1950 január 13 UJ SI® Ä csallóközi építőmunkások a főváros újjáépítésében Szocialista munkaversennyel egy évvel előbb befejezik a város egyik legnagyobb épületét Hull a hó! Fehér leplével bevonja a tájat. Ilyenkor minden egy kicsit sejtelmes, egy kicsit idegen, egy kicsit más, mint egyébkor. Ebből a mindent befedő fehérségből a város sok helyén hatalmas építkezések emelkednek ki. Ezeken az épületeken most is dolgoznak, a tél, a havazás, a hideg ellenére. A munkások részére a téli hónapok alatt is lehetségessé vált a munka, a kereset, ami azelőtt elképzelhetetlen lett volna. Megszűnt az építőmunka idényszerüsége és bizonytalansága. Egy ilyen hatalmas építkezés a Gottwald-téren folyik, ahol azonnal szemünkbe tűnnek a nagy, impozáns tízemeletes épület körvonalai. Delet harangoznak, mikor bemegyünk a kellemesen fűtött étterembe, ahol a munkások nekilátnak az ízletes gulyásnak. Magyar szó üti meg fülünket. Az itteni építőmunkások csallóköziek. Jelenleg a 250 munkásból csak 125 dolgozik, mert most vették ki sokan a szabadságukét. Elsőnak Vankó Béla 33 éves nagymegyeri kőművessel ismerkedünk meg, aki munkamódszerét a következőképpen ismerteti

1: — ®n Nagy Miklóssal együtt dolgoztam. A malterkeveréshez 4—5 ember kellett volna és mi azok munkáját ketten végeztük el. Akkordmunkával 2500 koronát kerestünk hetenként, pedig az órabér csak 12.90 koronát tett volna ki. — Mi tette lehetővé a téli munkát? — A munkában úgy rendezkedtünk be, hogy lehetővé váljon a téli munka is. Különféle óvóintézkedéseket tettünk. Lift szállítja a munkához ^szükséges anyagot. Erősen fütünk, hogy így a száradás is gyorsabb legyen, meg a munka is jobban menjen. Ugyanakkor Borsicky József csoportjában dolgoztak Csehy és Szilvásy kőművesek három inas segítségével. Az inasok csak a maltert és a téglát adagolták. — Ilyen együttes munkával 20 százalékkal gyorsabban tudunk dolgozni, — mondja Borsicky. — Ez elég kevés — mondom rá — már sokkal nagyobb eredményekről hallottunk. — Sok függ a körülményektől. Elsősorban a tapasztalattól, a beosztástól, a gyakorlattól, azután attól, hogyan győzik a inalterosok az adagolást. A malter minőségétől is sok függ. Más a mennyezethez és más a simításhoz szükséges malter minősége. Végső fokon pedig a csoport ügyességétől függ a munka gyorsasága. Általában egy csoport egy fél nap alatt tanul össze, de összmunkájukat egyre fejlesztik. Zeilinger brigádja Elnézem ahogy beszél. Csak 22 éves a munka hőse. Lelkesen, pontosan, szakszerűen magyaráz. Elmondja, hogy a legjobb eredményeket Zeilinger József kőműves érte el hat társával és négy inassal. Ez volt a legjobb brigád. Most megérdemelt szabadságon van az egész csoport. Ök óránként 3.8 négyzetméter falat emeltek, ami igen szép teljesítmény, hisz valamikor nem tudtak többet felhúzni 2.4 négyzetméternél. A normát 100 százalékkal túlteljesítették, pedig munkájuk különlegesen nehéz munka volt. — Igen, ez gyönyörű eredmény és bizonyára tudják, miért teszik ezt. Megszólítunk egy fiatalembert. Balázs Istvánnak hívják, kőművesek mellett dolgozik. A következőket mondja: — Maltert keverek a kőműveseknek. Ne higyjétek, hogy ez egyszerű munka. Most cementes, majd gipszes maltert kell keverni. Tudni kell, mennyi homok jön bele. Csak a gyakorlat mutatja meg a helyes keverési arányt. — És pénz dolgában? — 700—900 koronát keresek hetenként. Lakás ingyen van, a napi koszt 20 korona, amiért ebédet és vacsorát kapunk. .Most télen nehezebb, mert rezsiben dolgozunk, de nyáron, mikor könnyebb a pucolás és a fal hamarább szárad, 1700 koronát is megkerestem hetenként. Közben többen körénk sereglettek Egész embergyűrű vesz körül bennünket. Mindenki beszélni akar, egymás szavába vágnak. Bogár Ferenc 24 éves kora ellenére, már sok mindent próbált. Zsákolt, téglát égetett, állványozásnál, majd kőművesek mellett dolgozott. Az állványozásnál 1200 koronát keresett hetenként. — Nagyot változtak az idők — mondja. — Régen, ha valamit nem jól csináltunk, vagy a pallérnak rossz napja volt, könnyen elbocsátottak bennünket. Most ez nincs ígyHa az ember valamit nem ért, megmagyarázzák. Lehet tanulni. A szlovák és magyar munkások összetartanak, hisz mindkét népnek egy a célja: építeni és elősegíteni az ötéves tervet! Az épületen teljes erővel folynak a téli munkák. Deszka-, salakhordás, pucolás stb. Minden munkás munkaszerződést ír alá. Egyik oldalon szlovák, a másik oldalon magyar szöveg van. Nézzük csak, milyen fő pontokat tartalmaz: Minden munkás 1950 december hó l-ig köteles a munkahelyen maradni és igazolás nélkül nem mulaszthat A vállalat a megszabott bért és munkát biztosítja, valamint díjmentes lakást és olcsó étkezést nyújt. Az élmunkás mozgalomban való részvétel esetén magasabb munkabér jár, Érdekes a szabadság kérdése. Mindé nmunkásnak joga van fizetett szabadságra, ezenkívül fizetésnélkülire is, a tavaszi, az aratási és az őszi munkálatok ideje alatt. Felkeressük a vállalat mérnökét is, hogy az élmunkásmozgalomról és a szocialista versenyekről adjon felvilágosítást. — A november 7 és 12 között megtartott szocialista műszakban 8 kőműves csoport és egy betonozó csoport vett részt. Ezen a műszakon 308 százalékos teljesítményt értek el Zeilinger 160.5 százalékos eredménye után következtek Horváth, Boros Pozsonyi, Pozsár és Győri brigád tagjai. Azon a héten az elvégzett munkálatok értéke jelentős összeget tesz ki. 22 dolgozó dicsérő oklevelet kapott és most kapják meg az él munkás könyveket is. — Mit eredményezett az élmunkás mozgalom? — Az élmunkás hiozgalom és a téli munkák eredménye az, hogy az épület, melynek befejezését 1951-re tervezték, még 1950-be nelkészül. — Ilyesmi eddig még nem fordult elő, mérnök úr, úgye? És milyen új tapasztalatokat szereztek? — A szocialista versenyek, az élmunkásmozgalom, az akkordmunka hatalmas lendületet adott az építőiparnak is. Bebizonyult, hogy jól összetanult csoportok olyan munkateljesítményeket érnek el, amelyeket azelőtt lehetetlen volt elérni és amelyekét csak az emberek fejlődő szo cífflista öntudata tett lehetővé. A téli munka is nagy időmegtakarítást jelent, mert egyes munkálatokat el le het végezni most, amivel igen sokat nyerünk munkaidőben. Az eredmény: előbb fejezzük be a munkát. Azonkívül a téli munka sok munkásnak tette lehetővé az állandó foglalkozást, míg azelőtt nem törődtek a vállalkozók azzal, hogy a munkásnál 2—3 hónapi munkaszünet áll be, ami két kezük munkájából élő embereknél igen súlyosan esett latba. Vidor István. A kommunális üzemek a nyitrai kerületben Köztársaságunk mezőgazdasá gának szocializálásában résztvesz a kommunális szektor is. A kommunális üzemek a közönség szolgálatában állnak és munkateljesítményeikkel valamint alacsony áraikkal és a közönség jobb kiszolgálásával elősegítik a dolgozók magasabb életszínvonalát. A nyitrai kerületben eddig 44 kombinát működik, melyekből 17 vendéglátói, 14 építőipari, 13 mezőgazdasági üzem, melyik alkalmazottak százait foglalkoztatják. A legmintaszerűbb kommunális üzemek közé tartozik a nyitrai városi kommunális üzem. Az Atlanti Szövetségbe tömörült országok katonai vezetői szüntelenül tanácskoznak, az amerikai tábornokik és tengernagyok ellenőrző utakat tesznek a marshallizált országokban. Mindez azt bizonyítja, hogy a háborús uszítók támadó aktivitása állandóan fokozódik és a támadás gazdasági, diplomáciai, katonai előkészítésében — az angol-amerikai szövetség keretein belül — az USA és Anglia uralkodó körei szoros együttműködést fejtenek ki. Csakhogy ugyanakkor az amerikai monopóliumok támadást intéznek Anglia világuralmi helyzete, az egész brit állam ellen és ennek következtében az angol-amerikai ellentétek tovább élesednek. Ki tagadná most már, hogy Bevin szeptemberi washingtoni látogatása, a pénzügyi tanácskozásokon való részvétele nem véletlen volt. E tanácskozásokon döntöttek a font leértékeléséről és az amerikai tőkének az angol dominiumokba és gyarmatokba való nagyobb méretű bevonásáról. Ez intézkedések közvetlen kapcsolatban állnak az angol-amerikai blok külpolitikai irányával, a háború előkészítésének folyamatával. A Wall Street az új háború előkészítése elengedhetetlen feltételének tekinti Anglia valamint a többi marshallizált ország dolgozói életszínvonalának csökkentését, ez országok és gyarmataik átalakítását az amerikai imperializmus támaszpontjaivá és e támaszpontoknak az amerikai monopóliumok általi „kisajátítását". A Bevin részvételével folyó waA kecskéie bízott káposzta shingtoni megbeszélések után az amerikai monopóliumok nagymértékben fokozták terjeszkedésüket a brit birodalom országaiban. Külön bizottságot állítottak fel, amely az angolamerikai kapcsolatokkal foglalkozik E bizottság tagjai amerikai részről Acheson külügyminiszter, Snyder pénzügyminiszter és Paul Hoffmann, a Marshall-terv főadminisztrátora. ők a kecskék, akikre Anglia káposztáját bízták. E bizottság feladata, hogy amerikai ellenőrzést gyakoroljon Anglia és birodalma gazdasági élete fölött. Bevin és Acheson Washingtonban külön megállapodást kötött, amely a New-York Herald Tribúne szerint abból áll, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújtanak az angoloknak Hongkongban és együttesen lépnek fel Délkelet-Ázsia népeinek felszabadító mozgalma ellen. Anglia a maga részéről minden módon elősegíti, hogy az amerikai tőke benyomulhasson Indiába, Pakisztánba, Egyiptomba, Szudánba és a keletafrikai brit gyarmatokra. Az angol gyarmatügyi minisztérium külön jelentést tett közzé a „idollárbefektetések" tervéről, amelyek az Aranyparton fakitermelésre és mangánbányászatra. Ciprus szigetén nikkel, a maláji szigeteken kaucsuk és cink, Brit-Guayanában banxit és Dél-Rhodéziában különféle ásványok kiaknázására irányulnak. A rohamos amerikai behatolás Afrikába szoros akpesolatban áll az Atlanti Szövetség katonai-sztratégiai terveivel. Az amerikai szakértők végigkutatják fegész Afrikát az Atlaszhegységtől a Jóreménység-fokáig. Az angol és amerikai cégek együttesen építenek Kelet-Afrikában katonai célokra szánt vasutakat és kikötőket. Az angol dominiumok és gyarmatok bevonása az Atlanti Szövetség érdekszférájába e területeken az Egyesült Államok katonai ellenőrzését biztosította. Ez megkönnyíti az amerikai monopóliumok behatolását. Kanada már teljességgel az USA hadikörzetévé vált; az „Economist" sajnálattal volt kénytelen megállapítani, hogy Kanada nem a „brit együttműködés tagjaként, hanem az Egyesült Államok sztratégiai rendszerének szerves részeként foglal helyet az Atlanti Szövetségben. Ausztráliára hasonló sors vár Ezt bizonyítja Ausztrália és az USA katonai kapcsolatainak megszilárdulása, amerikai hadihajók sűrű látogatása az ausztráliai vizeken és annak az ausztráliai lőtérnek amerikai kézbe vétele, amelyen atom- és egyéb új fegyvernemekkel kísérleteznek. , Az amerikai hadi terjeszkedés DélAfrikában is a legszorosabb kapcsolatban áll a gazdasági behatolással. Az „amerikai világbirodalom" megteremtésére vonatkozó terv megvalósítása azzal kezdődik tehát, hogy az amerikai imperialisták elnyelik a marshallizált államok gyarmati birtokait — a kecske a káposztát. Vietnami diákok tüntetnek a gyarmati elnyomás elien India dolgozói követelik vesetőik szabadonbocsátását Súlyos összetűzésre került sor hétfőn délelőtt a vietnami Szaigonban. Az egyetem 2000 diákja felvonult az utcákon és tüntetve követelte a bebörtönzött diákvezetők szabadlábra helyezését, valamint a bezárt főiskolák megnyitását. A diákok ellen erős karhatalmi alakulatokat vonultattak fel, a zegyetemisták azonban ellenálltak. A francia kormányzó palotája előtt a rendőrök belelőttek a tömegbe: két diák meghalt, sok megsebesült. Az indiai kormány már hónapok óta fogságban tartja Kelet-Bengália börtöneiben a Kommunista Párt 600 tagját. Vasárnap Kelet-Bengália fővárosában, Kalkuttában, a dolgozók tüntetésen követelték a jogtalanul letartóztatottak szabadonbocsátását. A rendörök fegyverrel és könnygázbombával támadták meg a dolgozókat és 41 tüntetőt letartóztattak. nyugatnémet dolgozók tízezrei tüntettek Düsseldorfban Németország egysége mellett és az imperialista háborús tervek ellen Düsseldorfban hatalmas tömegtüntetés zajlott le. Ez volt az első a három tervezett tömegmegmozdulás közül, amelyeken a Rajna- és Ruhr-vidék dolgozói tiltakozásukat fejezik ki a nyugati hatalmak Ruhr-diktátuma és Nyugat-Németország újra felfegyver, zése ellen. A düsseldorfi tüntető tízezrek nagy ünnepléssel fogadták Francaország, Belgium, Hollandia, Svédország, Anglia baloldali munkásmozgalmi vezetőit és hatalmas lelkesedéssel üdvözölték Ma* Reimannt, a Német Kommunista Párt elnökét. Reimann elvtárs beszédében kijelentette, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrejötte az egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtésének alapja. A Német Demokratikus Köztársaság területén nem ismernek Ruhr-szabályzatot, megszállási szabályzatot, vagy főbiztosi testületet. A szovjet kormány a Német Demokratikus Köztársaság kormányának megadta a szuverénítás jogát és Sztálin megnyitotta a német nép előtt a békés fejlődés útját A Ruhr-vidék — német! Ez a terüet az egységes demokratikus Németország ipari központja kell, hogy maradjon. A Ruhr-vidék kiszakíthatatlan része az egységes, békeszerető Német Köztársaságnak. A Ruhr-vidék soha többé nem lehet központja a nemet nép részéről kiinduló imperia'ista támadásnak, ipara csak a világ békéjét szolgálhatja! Reimann elvtárs végül felhívta Nyugat-Németország lakosságát, elsősorban az ifjúságot, hogy teijes erővel szálljon síkra Nyugat-Németország felfegyverzése ellen. Majd a külföldi munkásmozgalmak Düsseldorfban megjelent képviselői hangsúlyozták, hogy népeik szolidárisak a Németország egységéért és a béke megőrzéséért küzdő német néppel. & francia nép Sztálinban és a Szovjetúnióban látja a béke biztos támaszát Azok az ajándékok és levelek, amelyek Sztálin elvtárs 70. születésnapja alkalmából a francia dolgozók millióitól érkeztek, nemcsak azt mutatják, hogy a francia dolgozók milyen forró szeretettel fordulnak Sztálin felé, hanem azt is bizonyítják, hogy a francia nép tömegei benne és a Szovjetunióban látják a béke megvédésének biztos támaszát. Az egyik levélben Antonin Bériemé, akinek férjét mult év október 22-én akkor gyilkolták meg a francia kormány pribékjei, amikor a francia bányászok nagy sztrájkjukat vívták, így írt: „Szeretném önt még sokáig látni, a békéért és szabadságért küzdő harcosok élén, hogy megakadályozhassa, hogy más asszonyokat és gyermekeket is megfosszanak férjeiktől, apáiktól". Igen jellemző a francia nép gondolkodására az a levél is, amit az SS-ek által elpusztított Oradouresur-Glanne falu 500 asszonya írt Sztálinnak: „A fasiszták ki akarták ölni az életet a mi faiunkból, de a romokon új élet fakadt. A háborús uszítók új vágóhídról ábrándoznak. De Oradoure-sur-Glanne anyái, önnel, Sztálin generalisszimusz és a Szovjetúnióval, békeakaratuk szikláját állítják a háborús uszítók útjába". A Franciaországi Leányszövetség párizsi II. kerületi szervezetének ajándékzászlóján a következő szöveg olvasható: „Danielie Casanova (az ellenállási mozgalom hitleristák által kivégzett hősnőjének) országa sohasem fog Zoja Koszmogyemjanszkaja országa ellen harcolni". Mindezek alapján vonja le a L'Humanité a következtetést, Franciaország legtávolabbi pontjairól, az egyszerű francia emberektől Sztálin elvtárs 70. születésnapjára küldött levelek milliói és az ajándékok óriási tömege szemléltetően bizonyítja, milyen hiábavalóak a háborús uszítók kísérletei, amelyekkel a szocializmus országa ellen vívott harc útjára akarják terelni a francia népet. A francia nép tanúbizonyságot tett arról a szilárd eltökéltségről, hogy megvédi a béke ügyét és a háborús uszítók minden kísérlete ellenére is megőrzi és megerősíti a Szovjetúnió iránti barátságát. Töretlenül hisz a francia nép abban, hogy a békéért vívott harc a demokratikus tábor győzelmével végződik, mert a harc vezetője a nagy Sztálin, akinek neve a tántoríthatatlan harci lendület szimbólumává vált. c/l munkát letetni k M (Elmondja Natalja Zabelina a moszkvai „Pravda" nyomdájának legjobb szedőnője). Mikor az éjszakai műszakról hazatérve látom a „Pravda" teherautóit kigördülni a kiadóhivatal udvarának kapuján, büszne érzéssel gondolok arra, hogy ezeken a kocsikon van na)i munkám eredménye. Viszik az em}ereknek az első híreket mindazokról az eseményekről, amelyek a világon történtek. Tizennégy éve dolgozom a „Pravda" nyomdájában, de ma épp oly élénk bennem ez az érzés, mint amikor 16 éves koromban a gyári üzemiisKola elvégzése után először kerültem a szedőgép mellé. Annyira szeretem a munkámat, hogy nehéz meghúzni a határt munkám és egyéni életem között. 1938 óta vagyok gépszedő A géppel végzett munka mindig vonzott. Akkoriban egy fiatal leány, Olga Sztyepanova dolgozott a Linotype-műhelyben. Sokáig igyeltem, hogyan dolgozik és nagyon tetszett nekem, hogy keze olyan könnyedén röpködött a billentyűk felett, mintha egy lágy dallamot játszana zongorán. Bárcsak én is így megtanulnék — gondoltam s azon voltam, hogy e'tanuljam mozdulatait. Hat hónappal később már kezdtem magas normát teljesíteni és versenyre keltem a legjobb gépszedőkkel. A hábprú alatt még komolyabb felelősség hárult ránk, nőkre és a fiatalokra. A iapoknak, amelyek nyomdáinkban ké&zültek, ekno is mindig időben kellett eljutniok az olvasókhoz. A háborús évek tapasztalata erősen fokozta munkánk szervezettségét és azóta nemcsak nem engedtünk az akkori munkaütemből, hanem állandóan növeljÜK azt. Mindannyian szeretnénk még jobban dolgozni. Azt szetreném, hogy minden nyomdai szedőmunkas ugyanolyan termelékenységet érjen el, mint én: váltásonként legalább 95—1000 ezer jelet. Szeretném hangsúlyozni, hogy a szedőgépen dolgozok terme'ékenységének fokozására a következő szempontokat kell figyelembe venni: 1. Á gép tökéletes ismerete és kifogástalan állapota. 2. Tíz ujjal való szedés. 3. A munkanap tökéletesebb kihasználása. 4. Az eredeti szöveg folyamatos olvasása és az állandó szedés. 5. Helyes ülés a gép mellett. 6. A műveltség áliandó foKOzása. Ilyen szempontokat veszek figyelembe én is. amikor munkámat végzem. Es segítette e'ő hogy elnyerjem a legjobb élmunkásnő címet a „Pravda" nyomdájában.