Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-12 / 10. szám, csütörtök

1950 január 12 ÜJ *7<J MEZŐGAZDASÁG Dr. BRAUNER IVÁN: A rozsnyói járás teljesítette legloöban a terménybeszolgáltatást I kisgazda tennivalói az allatai eüésénél Most, mikor már csak napok választanak el az ellési időszaktól, egyetlen kisgazdánknak sem lesz kárára, ha felfrissíti ismereteit a szükséges tennivalókról ellő állatainál. Az ellés várható idejét kisgazdáink hozzávetőlegesen ismerik, mert a párosodás napját majd mindegyikünk fel szokta jegyezni n naptárba. A kiszámítás órára nem lehet pontos, mert a vemhesség időtartama fajok szerint ingadozó De az esetek 80 százalékában a pontosan kiszámított napra szokott esni. Kancánál az átlag idő 11 hónap és 3 nap, a hidegvérű lovaknál a vemhesség jóval rövidebb, 322 és 330 nap között ingadozik. A szélsőséges időhatár 300— 360 nap. A 300 napnál korábban ellett csikók rendszerint életképtelenek. A szamárkanca kerek egy évig hordja magzatát. A tehén 285 napig vemhes, a bikaborjú átlag 2—5 nappal később születik meg, mint az üszőborjú. Juhnál és kecskénél a vemhességi idő 150 nap. A koca vemhességi ideje 115 nap. A vemhesség időtartamára nagyon sok körülmény van befolyással: 1. A szülők fajtája annyiból, hogy a koránérő fajtáknál általában rövidebb a vemhesség ideje. Melegvérű lovaknál az átlag 335 nap, a hidegvérüeknél 328, a szimentáli teheneknél 291, a hazai teheneknél 285 nap. 2. A magzat neme. A hímnemű magzat valamivel később születik. Bikaborj írnál 2—5 nap, csődörcsdkó nál 2—3 nap a különbség. 3. Az anya kora. Előhasi állatok legtöbbször valamivel tovább hordják magzataikat, mint az öregebbek. 4. A tartás. A jobb tartás mellett hamarább szokott bekövetkezni az ellés egy-két nappal. Azok a kisgazdák, akik a párosodás idejét nem jegyezték fel, vagy más ok miatt nem ismerik (pl. vemhes állapotban vették az állatokat), ha egy kis gyakorlattal rendelkeznek, ismerik a vemheSségnek olyan jeleit, amelyek az ellés idejére vonatkozólag elég megbízhatóan tájékoztatják őket. A farok töve mellett mind két oldalon egész ököl nagyságú mélyedés keletkezki, azt szokták mondani, hogy be van szakadva a tehén faroktöve. A far ezen besüppedés kancán .tehenén és kocán egyaránt feltűnő. A tehenen azonfelül még a farok töve nagyon mozgékonnyá válik, a farok úgy lóg rajta, mintha béna íenne. A csípo-keresztcsont ízület is meglazul s a tehén fara ezáltal felemelkedik, a hátgerinc pedig behajlik. A péraajkak az ellés előtti napokban megduzzadnak, kipirosodnak, a pérarés erősen kitágul s üvegszerfl nyúlós váladékot ürít ki. A tőgy, nem tejelő állatoknál, már a vemhesség feleidejétől növekedik. Közvetlenül az ellés előtt erősen meg is duzzad s kezd tejet elválasztani. Kancánál rendszerint 8 nappal az elléj e'őtt a esecsbimbónyíláson gyantaszerű váladék je'enik meg. A tehén csecsbimbó'ból 4—5 nappal előbb vízszerű, azután nyálkás, sárgás, néha rózsaszínes váladék fejhető ki. Néha a tőey az ellés előtt annyira megtelik tejjel, hogy óriási módon megduzzad, a csecsbimbók megnőnek s h" ilyen esetbpn nem feiik ki azokat, a tőey bőre a nagy feszülés miatt tenyérnyi darabokban elhalhat. Kocánál a tejelés 1—2 nappal a fiadzás előtt szokott megindulni. Amint a kisgazda észreveszi, hogy állatainál a közeli ellés jelei kezdenek mutatkozni, több fontos dologra kell figyelemmel lennie. Igen fontos az elhelyezés kérdése. Az anya helye legyen tágas; a kancát ellés előtt széles állásban, boxban helyezik el. Kisgazdák kocsioldalakkal vagy deszkákkal kerítenek be két ló á'lásának megfele'ő helyet, mert ha szűk a hely akanca lefekvésnél és lelkeiésnél könnyen nagy kárt okozhat a kiscsikóban. Fontos, hogy az istálló jól szellőztethető legyen, ne legyen fül'esztő meleg, vagy ellenkezőleg túlságosan hideg. A fekvőhely legyen teljesen tiszta és puha. Vigyázni kell, hogy télen ne legyen az istálló hidegebb 12 foknál. Teheneknél szükség esetén a szomszédjuk elkötésével kell he yet készíteni. Az állás ne legyen hátrafelé lejtős, mert ennek könnyen lehet méhés hüvelyelőesés a következménye. Közvetlen az ellés előtt tisztítsuk ki, il'etve mésszel fertőtlenítsük és tiszta száraz alommal almozzuk, mert ez a legbiztosabb védőszer a 'ertőző elvetélés és a különféle borjúbetegségek ellen. Az anya az ellés alatt nehéz és fárasztó munkát végez, miközben sokfélképpen meg is sérülhet s így fontos az, hogy mihelyt az újszülött körül elvégeztük a legsürgősebb tenni- i valókat, gondoskodásunkat szenteljük , azonnal az anyának. Függetlenül attól, hogy az ellés ' könnyű vagy ellenkezőleg hosszú és tiszta, frissen oltott mésszel átmeszelt, a segédkező emberek keze is legyen tisz.ta s az esetleg használatba vett kötél is legyen kifőzve s bőséges, tiszta, száraz alommal kell az elnehéz ellés vo.t, az el.es befejezése I ő állatnak a lekhelyét elkészíteni. után amint az anya kissé kipihente ma. | gát, megkíséreljük felkelteni. Egyíe.ől azért, hogy meggyőződjünk arról, hogy a medence csontok és izületek nem szenvedtek-e sérülést, mert ha igen, úgy az állat képtelen lesz felkelni, másfelől azért, hogy az ellés közben esetleg a medencébe tolódott méh, a felkeléssel visszacsúszhasson eredeti helyzetébe, no meg azért, hogy az állást rendbehozhassuk, a magzatvíztől és vértől átnedvesedett aimot eltakaríthassuk és új száraz szalmával pótolhassuk. Tehénnél a méhelöesés elkerülése végett még arra is vigyázzunk, hogy mindaddig, amíg a magzatburkokat el nem vetette, fara magasabban legyen. Általában a tehén az ellés után 3—4 napig veszedelmes helyzetben van, mert a betegségeknek egész sorj jelentkezhetik rajta: magzatburokvrsszatartás, méhgyulladás, méhbetflremkedés, el'eni vérfertőzöttség ,ellesi bénulás, ellés utáni megfekves, méhelöesés és tőgyul'adás. Éppen erre a sokféle veszélyre való tekintettel nagy gondozást, körö'tekintést és meeértést keli a kisgazdának tanúsítania e'lő állata iránt, hogy a bajok keletkezését megelőzze. Ha az anya az ellés alatt nagyon kimelegedett s az istálló hideg, lecsutakoljuk és pokróccal letakarjuk. Teheneknek és kecskéknek az ellés befejeztével langyos korpás moslékot odúnk. A tehénnel szénát s korpát etetünk, az első napokban zöldtakarmányt nem adunk, a kanca szénát és zabot kap, a koca korpás-árpadarás moslékot. Általában kerülni kell a savanyított dolgokat, valamint a hirtelen takarmány változtatást, mert ez a legtöbbször hasmenést okoz az újszülöttnél. Az ellésnél minden munkát a legnagyobb fokú tisztasággal kell elvégezni. Az elletőhely legyen teljesen A kisgazdáknak mindent meg kell tennie az ellés miatt azon célból, hogy a tehén méhe meg ne fertőződjék, mert a méhbetegségekkel összefüggő meddőség, elvetélés, a folyatások elmaradása, vagy azok gyakori megismétodése leginkább az ellésnél könynyelműen e'követett tisztátalanságok folytán beá'lott méhfertőzéssel hozható összefüggésbe. Kancáktal a 6 óra, teheneknél a 24 óra alatt el nem távozott magzatburkot állatorvossal kell eltávolíttatni. A tehenet ellés után legalább két hónapig nem szabad befedeztetni, hogy a méh kitisztuljon és kipihenje magát. Bőtejelő, ikerellésű és elvetélt tehenet három hónapig pihentessük az ellés vagy elvetélés után A kocákat ellés utáni első napokban híg keveréken vagy jóminőségű házi moslékon tartjuk. Majd 7—8 nap múlva, mikor az anya kitisztú't, szülési lázon túl van, foghatunk hozzá fokozatos emeléssel a tejtermelő takarmányozáshoz. Cé'unk az legyen, hogy a malacok számának megfelelően, kocánkat bőséges, de nem túlzsíros tejhozamra abrakoljuk. A malacok legnagyobb tejmennyiséget a harmadik és negyedik héten igényelik A kocának szoptatás idején sok sóra van szüksége ezért naponta minden ma'acra 1 dkg sót kell adnunk moslék iába. Az elmondottakból láthatjuk, hogy nem elégséges a naptároan feljegyzett el'ési idő kiszámításával szépen tétlenül megvárni, hogy állataink leelljenek, hanem már jóval az e'lés e'őtt kell, hogy a kisgazda mindent előkészítsen, rendbehozzon ami a tiszta és jó elléshez szükséges s az e"és idejében és u'ána, minden figyelmét, szaktudását az anya és az újszülött gondozására, áoolására és szakszerű takarmányozására fordítsa. A košicei újjászervezett KMVK első ülése. Košicén, e hó 9"én, hétfőn ült össze először a kerületi rendkívüli közellátási bizottság, melynek elnöke a KMV elnöke lett, M. Hudik képviselő. A megbeszélésen kitűzték az eljövendő ho" napok fő feladatait és programmját és beszámoltak a kassai kerület felvásárlásának eredményei ről. A búza felvásárlásában a kerületben csak 83.79 százalékra, a rozsnál 91 százalékra, az árpánál 64.98 százalékra, a zabnál 68.4 százalékra teljesítették a felvásárlási tervet. A termfnybeszol" g ál tatást a legszebb eredménynyel Rožňava járás teljesítette, míg a leggyöngébb a szecsovcei járás volt. A takarmány-termény felvásárlása továbbra is egész kerületi probléma marad. A kassai kerületben 73.02 százalék burgonyát vásároltak fel, 25 százalékot meghagytak a termelőknek szabad elárusításra és a szerződések szerint tervbevett burgonya felvásárlásnak 12 százalékát csak tavasszal fogják leszállítani. Rozsnyó és Gelnica 100 százalékben teljesítették beszolgáltatási tervüket. A sert.é-shűs beszolgáltatásban a kerületi átlag 89.2 százalékot, tesz ki, 100 százalékon felül csak Kézsmarok, Lőcse és Moldava járások teljesítették kötelességüket. A tejfelvásárlásnál egész kerületi átlagban 85.9 százalékos eredményt értek el. Az egyetlen Szecsovce teljesítette 100.9 százalékban a beszolgáltatást. A kerületi rendkívüli közellátási bizottság ülésén elhatározta, hogy rendszeresen ellenőrizni fogja a tej minőségét és zsírtartalmát. Az 1949"es esztendőben a tervbevett tojásmennyiségnek csak 55.04 százalékát vásárolták fel. Egyetlen egy járás sem érte el a százszázalékos teljesítményt. A kerületi rendkívüli közellátási bizottság és annak minden járási és helyi tényezője előtt ež esztendőben nagy feladat áll: meg kell szervezniök a mezőgazdasági termékek felvásárlását úgy, hogy biztosítva legyen a munkások folyamatos látása. el" A szovjet ipar és mezőgazdaság 1949-hen Az 1949-es év döntő jelentőségű volt a háborúutáni ötéves terv győzelmében: újabb előfeltételeit teremtette meg a kommunizmus megvalósításának. A Szovjet Központi Statisztikai Hivatal közleményeib.öl ismeretes, hogy a Szovjetúnió ipara az össztermelés felemelt tervét az év harmadik negyedében 102 százalékra teljesítette. Az ipari össztermelés az előLátogatás a Sztálinról elnevezett kolhozban Ivanovo falu Moszkvától délre fekszik, mintegy kétszázötven kilométernyire. Lakói (huszonhét másik faluéval együtt) a jobbágyfölszabaditáskor az Obolinszky hercegek jobbágyaiból a hercegek cselédjei lettek. Földet a tízezernyi jobbágyból alig ezer kapott. A falu náddal fedett rozoga viskókból állott, egyetlen kőház a templom volt. Iskolája nem volt a falunak. A gyerekek (a hatóságoknak így jelentették) a harmadik faluba jártak iskolába. A valóságban színét se látták iskolának tanítónak, könyvnek. 1917-ben a falu lakosságának kilencvenhét százaléka volt Írástudatlan. 1948 nyarán arrautaztamban betértem Ivanovo faluba és meglátogattam Sztyepán Ivanovics Golovint, a Sztálin nevét viselő kolhóz elnökét. Golovin ötvennyolc éves. Harmincnégyéves korában tanult meg írni, olvasni. 1929-ben lépett be (az akkor alapított) termelőszövetkezetbe, amelynek 6 volt a hetedik tagja Néhány nappal ö utána még huszonketten léptek be a termelőszövetkezetbe, aztán (hat hét folyamán) még ötvenen. Az első hetvenkilenc kolhóztag közül csak tizenkilencnek volt tehene és csak tizenhétnek lova. összesen négyszázhetven holdon kezdték el a közös gazdálkodást. Arra kértem Golovint, hogy mondja el röviden a kolhóz történetét. Tagadóan rázta a fejét. — Hosszú történet — mondotta. — És nem is érdekes. Hanem, ha érdekli, hogy ma hogyan élünk, azt el is mondhatom, meg is nézheti. A kolhóz százkilenc családot fog öszsze. A százkilenc család — négyszáznyolcvankét lélek. Ebből munkaképes családtag százkilencvenegy. A kolhóz területe 1196 katasztrális hold. 574 holdon búzát termelünk, a többin — főzeléket, kolompért, káposztát, gyümölcsöt, dinnyét. Mikoi összeállottunk, az első évben holdanként átlagban öt és fél mázsát arattunk. Ez évben tizenkilenc és fél mázsát. Jövőre jobb lesz a termésünk, mert 220 holdon bokroskalászú búzát termelünk, amihez — amint tudja — kevesebb vetőmag Irta: ILLÉS BÉLA kell és aminek jóval nagyobb a.hozadéka. — A kolhóznak 312 tehene van — ami közös. Ezenkívül minden kolhózcsaládnak van tehene, némelyiknek kettő. A kolhóztehenek tavaly átlagban napi 622 liter tejet adtak. Ez év első felében átlagban napi 827 litert. Mit mondjak még? Nézze meg a lakásomat! Hatalmas almafák közt megbújva, pirosfedeles kőház áll. Három szoba — szép bútorokkal — konyha, éléskamra, tornác. A házban négyen laknak, Golovin, a felesége és két unokája. Golovinék „jó szobájában" rádió van és kónyvesszekrény — tele könyvekkel. — Hét gyermekem volt — mondja Golovin. — Kettő elesett a Honvédő Háborúban. Az egyik Moszkva védelmében, a másik Bécs ostrománál. Három fiam maradt és két lányom. Az egyik fiam — repülőtiszt. A másik — mérnök a gorkiji autógyárban. A harmadik — újságíró Rosztovban. Olga lányom a kolhóz könyvelőjének felesége. 0 a kolhoz legjobb traktorvezetője. A másik lányom sziniiskolába jár Moszkvában. A két unoka Vanyja fiam után maradt. Ö volt a legidősebb. Moszkva alatt esett el. — Hogy hogyan élünk? Nem panaszkohatom, hogy sokat unatkozom. Munka van elég. És bosszúság is akad. Őszülő bajuszát tépdesi. Mosolyog. Nem tudom, panaszkodik-e vagy dicsekszik. — Az asszony. A feleségem. Hát hallott már ilyent? Harminc éves elmúlt, amikor az írás-olvasást megtanulta. Aztán egyszerre azt vette a fejébe, hogy ő tanítónő lesz. Nevettem is rajta, meg szfdtam is. Df hiába nevettem és hiába szidtam, — tanítónő lett belőle. Itt tanít a kolhóziskolában. Negyvennégy éves volt, amikor az iskolát elvégezte. Most nappal a gyerekeket tanítja az iskolában, este felnőtteket a klubban, Egy pillanatra sem áll be a szája... Végigmegyünk Ivanovo falu főutcáján. Itt-ott még áll egy-egy öreg, rozoga ház, de a főutca legtöbb háza négvablakos. cseréptetős kőház. — Villanyvilágításunk van. A vízvezeték most készül. Mozink ls van. Könyvtárunk is van. Ámbár az utóbbival sok a kellemetlenség. Előbb az volt a baj, hogy sok volt a könyv és kevés az olvasó. Most meg arról panaszkodnak a kolhózisták, hogy kevés a könyv. Egyre magyarázom nekik, hogy összesen csak egymillió nyolcszázezer rubelünk van a bankban, hát csak nem kívánják, hogy hozzányúljunk ehhez a pénzhez a könyvek miatt. De hát — kívánják. A mult héten is 15 ezer rubelt szavaztak meg — könyvbeszerzésre. Mit csináljak? Könyveket hozattam. Nem is bánnám, ha nem tudnám előre, hogy három-négy hónap múlva újböl kezdődik a panaszkodás. „Kevés a könyv, Sztyepán, hozatni kell! Ide a pénzzell!" Hogy mi panaszom van még? Éppen most írok a központnak, hogy. kevés az — eső. Csinálni kell valamit! — Hogyan képzeli, Sztyepán Ivanovics azt a „valamit?" — Ügy képzelem, hogy annyi eső legyen, amennyire szükség van. Se több, se kevesebb. — És hogy lehet ezt megcsinálni? — Meg lehet csinálni. Egész bizonyosan meg lehet csinálni. Húsz évvel ezelőtt még voltak olyanok — sokan voltak —, akik abban is kételkedtek, hogy a kolhózt meg lehet csinálni, hogy lesz idő, amikor csak hírből ismerjük a koplalást. Aztán hol ebben, hol abban kételkedtek. Kételkedőkben sose volt hiány — de a kételkedőknek sose volt igazuk. Mindig megcsináltuk, amire szükségünk volt! Hát azon a kit esőn mondana csődöt a bölcseségünk? A falu főterén állunk. A főtér házai: az iskola, a klub, a könyvtér, a falutanács háza, a mozi. A mozi mellett, sürü hárserdőben — a kórház áll. — Itt a tér közepén, néhány hónap múlva, Sztálin szobra fog állni — meséli Sztyepán Ivanovics. — Ha valaki kételkedni fog abban, hogy meg lehet csinálni mindent, amire a dolgozó népnek szüksége van, csak azt fogjuk mondani: nézzetek errt a szoborra és akkor többé nem fogtok kételkedni... ző év megfelelő negyedéhez viszonyítva 17 százalékkal, 1949 első kilenc hónapjában az 1948-as év megfelelő időszakáig viszonyítva 20 százalékkal emelkedett. Különleges jelentőségű az a tény, hogy az üzemek túlnyomó többsége már az utolsóelőtti évnegyedben teljesítette, tekintélyes számú üzem pedig a felemelt tervelőirányzatokat is túlteljesítette. Az elmúlt év gazdasági életét a szocialista verseny új formáinak alkalmazása jellemzi. Országszerte sikeresen folyt az új technika elsajátítása, a nagy munkaigényü folyamatok gépesítése és a termelés kultúrájának emelése. Ez az esztendő a munka minőségi mutatószámainak rendszeres emelkedésének jegyében folyt le. A munkatermelékenység 1949 harmadik negyedében átlagosan 11 százalékkal emelkedett az 1948. év harmadik évnegyedéhez viszonyítva: a gépiparban 16, a fémkohászatban 12, a szénbányászatban 14 százalékkal. Ugyanakkor az év háromnegyedében az ipari termelés önköltsége 7.2 százalékkal csökkent. A szocialista verseny új formái és területei közül legfontosabb jelentőségűek a sztahanovista Borikevica és Bikov kezdeményezte fémgyorsvágás, a Rozsnyova és Kolonenko nevéhez füzödö nyersanyagmegtakarítási mozgalom. Csutkih szövőmester kezdeményezése a kitűnő minőségű termékek előállítására. Kimagasló jelentőségű volt az a kezdeményezés is, mely a forgóalap csökkentésére irányult s amelynek eredményeképpen sokmillió rubel szabadult fel a népgazdaság céljaira. Hatalmas felvirágzást mutat a szovjet mezőgazdaság is. 1949-ben a gabonanemüek össztermése közel 22 millió métermázsával volt több, mint 1948-ban. A szocialista mezőgazdaság átütő sikerének egyik forrása a szovjet ipar, mely a Párt és a kormány gondoskodásával 150.000 traktort, 29.000 kombájnt és több mint 1,600.000 traktorvontatású gépet bocsátott a kolhozok és szovhozok rendelkezésére. A micsurini tudomány alkalmazása a mezőgazdaságban sohasem látott eredményeket ért el. Csak a Liszenkó-féle ágasbúzát említjük, hogy rámutassunk, mily óriási sikerekkel jár a szovjet tudomány és a szovjet mezőgazdaság együttműködése. Kiemelkedő eredményekkel járt a szovjet kormány hároméves állattenyésztési terve, mely az elmúlt év utolsó negyedében több mint 75.000 új állattenyésztő farmot adott a népgazdaságnak. Ennek köszönhető, hogy a szarvasmarhaállomány 20. a juhállomány 13, a sertésállomány 72, a háziszárnyasállomány pedig 62 I százalékkal emelkedett az elmúlt esztendőben. A mezőgazdaság fejlődésének szilárd biztosítéka a sztálini erdősítési terv, mely már több, mint félmillió hektárnyi területen lett valósággá. Az 1950. évi erdősítési munkálatai I ezt a számot megsokszorozzák majd. i