Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-08 / 7. szám, vasárnap

I"ô0 január 8 y j szö 1 Ku JBISEV: Január 8, vasárnap. A nap ké) 7 óra 57 perckor, nyugszik 16 óra 17 perckor. A róni. kat, és a prot. naptár szerint Szeverin napja van. Várható időjárás: Északi irány.'i szél, változó felhőzet. Többfelé lesz kisebb havazás. A Volk und Wissen, a Német Demokratikus Köztársaság legnagyobb könyvkiadóválla:ata 1945-ben történt megalapítása óta hetvenmillió példányszámban adott ki könyvet. Ebből ötvenmillió tankönyv. A kiadóvállalat több mint 1200 új müvet adott ki, ezek köztM több mint négyszá zat a mult évben. Ausztriában a munkanélküliek száma a mult év november végé- í re az októberihez viszonyítva , 38.6 százalékkal emelkedett." A Szovjetunió és a népi demokráciák kereskedelme megszilárdítja a baráti országok gazdaságát — Hivatalosan jelentik, hogy a ČSD igazgatósága 1950 január 7"től megszünteti a vagonok visszatartási díjának emelését, amely 1949 október 28 óta volt érvényben. A CSD igazgatósága meg van győződve arról, hogy a dolgozók továbbra is, mint öntu datos polgárok eleget fognak tenni kötelezettségeiknek és a le hető leggyorsabban fogják végrehajtani a ki- és berakást. — A leszállított áru munkásjegyre igényt tarthatnak azok, akiknek havi jövedelme, ha nőtlenek, nem haladja túl az 5000 Kčs-t, ha nősek a 8000 Kcs't és, ha mindkét házasfél alkalmazásban van együttvéve a 10.000 Kčs"t. Az élmunkásokra és ki váló munkásokra való tekintettel a ČSD igazgatósága elhatán. ,ta, hogy ebbe az összegbe nem fogja bele számítani a túlórákért és a nagyobb munkateljesítményért járó jutalmakat. — Okmánybélyegek eladása a postahivatalokban. A pénzügyi és a postaigazgatóság közötti egyezmény alapján 1950 január 1-től minden postahivatal elárusít okmányértékcikkeket, éspedig a következőket: okmánybélyegek, vál" tóürlapok, fuvarlevelek, marha passzusok, halászati jegyürlapok. Közelebbi felvilágosításokat kívánatra a postahivatalok adnak. A Szovjetunió külkereskedelmi po- i litikája külpolitikájának fontos tényezője, amely az egyenrangúság el- i vén és a nemzeti függetlenség tisz- | teletbentartásán alapszik kis- és nagy országokra vonatkozólag egy- 1 aránt. A Szovjetunió ktUkereskedel- I mi politikája alapjában különbözik a kapitalista országok terjeszkedj politikájától. A Szovjetúnió előtt idegen a más országok belügyeibe való beavatkozás éppen úgy. mint ahogy idegen előtte minden olyan törekvés. amely a gazdaságilag gyengébb, kis országok alárendelésére és rabszolgasorsba döntésére iránvul. | Az igazi egyenlőség elve, amely a Szovjetuniónak más országokkal való kölcsönös gazdasági kapcsolatainak alapját képezi, a szovjet szocialista állam lényegéből ered. A szovjet szocialista köztársaságok politikája a népi demokrácia országa iránt a barátságon, együttműködésen, kölcsönös segélynyújtáson alapszik. A Szovjetúnió külkereskedelme, amelyet a népi demokratikus országokkal folytat, nem a meggazdagodás eszköze, mint a kapitalista államoknál. A Szovjetunió és a né- j pi demokráciák azért kere-skeonek ; egymással, hogy kölcsönösen lehető- . vé tegyék gazdasági terveik teljesi- : tését s emeljék a dolgozó nép anyagi és kulturális életszínvonalát. A Szovjetúnió és a népi demokráciák ) közti külkereskedelem igazságos és ' kölcsönösen előnyös alapokon nyugszik. A kölcsönös h03sszúlejáratú kereskedelmi szerződések biztosítják a tartós és hosszúlejáratú árucserét, j amely nagymértékben hozzájárul a • népi demokráciák államai gazdasá- : gának tervszerű fejlesztéséhez, felvirágoztatásához és mentesíti őket a | nagy kilengésektől való félelemtől, amilyen kilengéseket a kapitalista piacokon figyelhetünk meg. Ez a kereskedelem, amely a kölcsönös árucsere egyenlőségén alapszik, mentesíti a népi demokrácia országait az olyan kötelezettség alól, hogy egész sorozat árut szállítsanak be a kapitalista országokból, amely országoknak idegen valutában kell kifizetni a behozott áruk értékét. A népi demokrácia országai számos esetben jól meg vannak ezek nélkül az árucikkek nélkül, amelyeket azelőtt a kapitalista országokból hoztak be. Ezeknek a kitermelt cikkeknek nagy részét termeléstikkel fedezik és a Szovjetunióval folytatott kibővített kereskedelemmel. A szovjet kivitel és behozatal alapvetően különbözik a kapitalista kiviteltől és behozataltól. A Szovjetunió a népi demokráciáknak mindazt szállítja, amire azoknak szükségük van az iparosításra, a mezőgazdasági vállalkozás gépesítésére és a dolgozó nép egyre növekvő igénycinek kielégítésére. A szovjet szállítmányokban túlsúlyban van az ipari berendezés és az ioari nyersanyag a fo^ye—tási árucikekkel szemben. A szovjet piac biztosítja a népi demokráciáknak kedvező feltételek mellett termékeik egyre növekvő eladását. A Szovjetúnió a népi demokráciáknál jelentós mennyiségű fogyasztási árucikket vásárol, mivel a Szovjetúnió lakosainak életszínvonala és vásárlóereje állandó emelkedést mutat. A Szovjetúnió és a népi demokráciák közti együttműködés és kölcsönös segélynyújtás egyenes ellentétben áll az amerikai Egyesült Államok. Anglia és a többi kapitalista államok „együttműködésével" Az amerikai imperialisták kihasználják a háború utáni nehézségeket és igyekeznek ellenőrzésük alá vetni a többi országokat, hogy úgy belügyeikben. mint külügyi kapcsolataikban ők diktálhassák szájuk ize szerint politikájukat. Az amerikai Egyesült Államok terjeszkedő politikája különösen világosan a Marshalltervben mutatkozott meg, amelynek megvalósítása folytán lényegesen rosszabbodott a nyugateurópai államok gazdasági helyzete és külkereskedelme. Ilymődon a nyugateurópai államok gyorsan a dollár gvámsága alá kerültek. Tőlük eltérően a népi demokrácia országaiban Tőlük eltérően a népi demokrácia a Szovjetunióval és egymás között is folytatott gazdasági együttműködés áldásos befoivását látjuk. Ezeket a gazdasági kapcsolatokat. a kölcsönös árucsere rendszeres emelése és a ?ahatalmas feilödésf jellemzi a nemzetgazdasági tervek sikeres teljesítésének az alapján. í At. I'ÍJ SZť) k'adőh vatala január 12-íki, csütörtöki számában ízléses kivitelű, az 1950 e

s évre szóió FALINAPTÁRRAL kedveskedi'- elvasó'nak. Fe'ké-jük clv?só'nkat, hogy a fa!r nsptár-irellŕkletes l?-u- kaf a ^párásítóknál már most előre b'-'tcsífs?':. mert k'^-'->' ivatalunk erre a számra egyéni megrenr'e^sekef nem fegad el. Ttfieli kiótiika Tťxítôni ú i a te. Krónikát írok újból. Az újév kezdetén nemcsak a múlttal vetünk számot, hanem magunk előtt látjuk a jövő szép távlatát, dolgozóink határozott menete'esét is a jobb élet útján. Ez az út, mely szüntelenül erősödő fénycsóvához hasonló, előretörve szélesedik, ál'andóan nagyobb helyet foglal el a földkerekségen, — lehetővé teszi, hogy építhessünk, dolgozhassunk s munkánkkal új társada'mi berendezkedésünk alapiait szilárdítsuk. A fény, a derű országa lesz a miénk, ahol a legegyszerűbb do'gozó is, aki a mú'tban csak a nyomort ismerte, magáénak vallhatja az élet javait, szépségeit, — az üdülőhelyeket, az egészséges lakásokat, a nyugalmas apgkort, a tudást, az ál'andó munkalehetőségeket és a munkája utáni megérdemelt jutalmat Az életnek ez az új formája megváltoztatja teljesen dolgozóinknak, magának a társadalomnak is az arculatát. Hiszünk a jövőben s ezt önt erőt belénk, hogy a jelenben szocialista munkaversenyek révét; oly szép nagy te'iesitményeket érünk el. Most három do'gozót mutatunk be. akikben bizonyára sokan magukra ismernek, — mert egyek vagyunk, egy cél, egy eszme tüze fűt bennünket, melynek feladatainak teljesítése a legszentebb kötelességünk lett. Az e'ső munkás. HÁROM ÜJ ARC SZP11RNY EMIL, A FÜLEKI VAS. GYAR DOLGOZÓJA. A fü'eki vasgyárban a régi. harcosmultú munkások mellett újak nevelődnek ki. akik tanulva az elődjeiktől az igazságosság eszméjének híveivé válnak. Szourny Emi' a mérlegkészítő mííhelyBen dolgozik. Munkakörében sok javítómunkája akadt, ami bizony időt vesz igénybe és ezé't nem tud magasabb teljesítményt elérni, de ennek e'lenére is az átlagos normája 130 száza'ék. — Ez semmi a versenyben! — mondia határozottan, — ha nem kellene ide-oda szaladgálnom, mérlegeket javítanom, sokkal többet érnék el. — Kii^icen voltunk gyermekek. Apám a losonci gépgyárban dolgozott. Amint az iskolából kimaradtam, nekem is munkába kellett ál'nom, hogy nagyszámú c-a'ádunkat fenntarthassuk így kerültem 1932-ben a füleki gyárba, azóta is itt dolgozom. — Nem akarok sokat beszélni a mu'tról. a keserves éle'kíizdelmekrő', de egy összehasonlítást mégis elmondok, hogy világosan lássuk a különb• séget. Azelőtt egy öltöny ruhám voit, I most négy van. Azelőtt csak egy ba. ksnesom vo.'t, most kettő van és négy J ünneplő cipőm Mindnyájan tudunk öl1 tözködni, vásárolni: sok embernek I mégsem jó, mert nem tetszik nekik ez ' a rendszer. — Ta'án rosszabb ez mint a múltban volt? veti fel a kérdést Szpurny elvtárs. — Hát nem látják ezek a vakok, hogy az életünk mindig jobb és jobb lesz, ha mindenki teljesíti kötelességét és nem üiünk fel a suttogó propagandának, ha becsii'etesen dolgozunk és többet terme'ünk, olcsóbb lesz az áru és meg lesz mindenünk. — A füleki do'gozók legnagyobb része így gondolkozik — folytatja Szpurny."— A'landóan növeljük a termelékenységet, szándékunk az, hogy minél nagyobb tai jesitményt érjünk el. Az ötéves terv második évében kevesebb emberre! teljesítitek az előirányzott tervet. Még rbban kifej'esztjök a kollektív éi ar egyéni munkaversenyeket, melyek do'gozóink teljesítményeinek legjobb mértékszabói. NAGY LÁSZLÓ. BÖSI ÉPITÖMUNKAS. — Több alkalommal olvastam Široký elvtárs beszédeit, melyekben a magyarok ügyével foglalkozik — mondotta Nagy László Sztálin gen'eraliszszimusz születésnapjának előestéjén, amikor az élmunkás'' zászlóval tűntették ki az építőmunkásokat. — Nekünk magyaroknak nagyon jól esett, hogy megkaptuk szabadságunkat, az egyenjogúságot s hogy ezáltal megteremthetjük népeink egységét s bekapcsolódhattunk hazánk nagy építőmunkájába — Á fiammal és sok-sok magyarral együtt dolgozunk az építészetben. Az 1945. évre szóló munkaszerződést az elsők között írtuk alá. Építeni akarunk, odaadó munkával dolgozni, hogy minél több gyár épüliön fel, hogy minél hamarább iparosíthassuk Szlovákiát. — A múltban sovánv keresetünk volt. Most pedig egv év alatt fel tudtam öltöztetni az egész családomat Négy gyermekem van — iegvz

; meg Nagy elvtárs — Két holdacska földemmel tagja vagvok a bős- Egységes Földműves Szövetkezetnek. — Az ötéves terv első évét az építészetben már november 14-én befejeztük, a második évben még nagyobb teljesítményre készülünk. Mi. magyarok, teljes erővel kapcsolódunk ebbe az épí'ő munkába, mert nemcsak a szlovákok sorsáról, hanem a mienkről is van szó. A nagy teljesítmények pedig a munka jó beosztásától függnek, mert csak így biztosíthatjuk a szocializmus felé való erőteljes haladásunkat. — Eddig bérmunkás, napszámos voltam most szakiskolázásra küldött a válallat. hogy én is jó szakmunkássá válhassak. Láthatjuk ebből is, hogy a népi demokráciában nem elégszünk meg a munkások egyszerű alkalmazásával, hanem elkövetünk mindent, hogy minél több szakmunkásunk, képzett dolgozónk legyen, akik a több- és a minőségi termelés egyedüli biztosítékai. FEIG ELVTÁRS, A LOSONCI KÖZÜLETI VALLALAT VEZETŐJE Losoncon is új élet indult meg. Akárcsak a falvakban az EFSz-ek, a városokban a közületi vállalatok lettek azok a ténvezők. melyek előreviszik és fejlesztik a kereskedelmi és ipari életet. Feig elvtárs elmondja, hogy mult év október 15-én kezdte el működését a városi Vendéglátói és Közlekedési Közületi vállalat. Már november 1-én 11 pékség, 9 vendéglő, egy mézeskalácskészítö üzem és egy szódagyár kapcsolódott be a vállalatba Decemberben már a cukrászok is s most, január 1-én pedig a szállodák és kávéházak is a Közületi vállalat keretében működnek. — Üjjárendezzük ezeket az üzemeket, hogy városunkat méltóan tudjuk képviselni — mondja Feig élvtárs, majd így folytatja: — Ilyen nagy közületi vállalatot egyszerre nem építhettünk ki, csak fokozatosan fektethetjük le az alapokat, hogy biztosítsuk a munka rendszeres menetét. — Nagyjelentőségű dolog az, hogy iparosaink nagy része, akik önként jelentkeztek be vállalatunkba. érzik a kereskedelmi és ipari élet új alapokra fektetésének szükségességét, hogy a kereskedelmi életünkben a magasabb működési formákat bevezessük. Célunk az. hogy a lakosságnak olcsóbb és jobb termékekkel szolgálhassunk Lehetőség szerint gépesítjük az ipari műhelyeket, hogy ezáltal növeljük a termelékenységei s hogy minőségileg jobban termelhessünk. Az elhanyagolt „Losoncifürdőt" újjáépítjük s a jövőben dolgozóink üdülőhelyévé fogjuk tenni A marxi-lenini-sztálini tanítások alapján építjük k, társada'munkat. 'pari-kereskedelmi életünket, hogy emelhessük dolgozó népünk színvonalát. P. B ErdäsšvoH létesítésébe! emeük a terméshozamot az Alföldön Magyarország a magyar Dolgozók Pártja javaslatára hozzákezdenek különösen az Alföld nagyarányú erdősítéséhez. Az erdősávok építésével az Alföld évszázados aszályát kívánják megszüntetni és egyben minőségileg és mennyiségileg is a terméshozamot emelni. A kérdéssel kapcsolatosan Roller Kálmán, a magyar erdészeti tudományos intézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a Szovjetúnió tapasztalatai alapján rács alakú hálózatot létesítenek az egész Alföld területén. Az így létesített védősáv-hálózat az Alföld egész területének 5 százaléka mintegy 360 ezer katasztrális holdat foglal el. A védőerdőövezeteket az uralkodó szélirányra merőlegesen helyezik eL A védőerdőövezetet fasávok kötik majd össze és ezekkel hálózatot létesítenek a szántóföldek keíré. Ezzel csönkentik a szél erejét, az elpárolgást, a hőmérsékleti ingadozását, fokozni tudják majd a talajnedvességet és emelni a termelést. Titoák kiárusítják Jugoszláviát A nyugateurópai hírügynökségek is elismerik, hogy Tito és bandája valósággal kiárusítja Jugoszláviát és a jugoszláv népet kiszolgáltatja a nyugati imperialistáknak. A Spectátor így megállapítja, „hogy Jugbszlávia hivatalos szócsöve annyira hangsúlyozza, hogy az angol'jugo" szláv szerződésnek nem lehet semilyen befolyása Jugoszlávia bel- és külpolitikájára, hogy a végén még talán maga is elhiszi azt." Hogy ez azonban mennyire lehetséges és mennyire igaz, külön megvilágításra nem szorul. . Az amerikai imperialisták ezzel egyidejűleg rádióvevő készülékek szállításával támogatják a belgrádi hazugsággyárat. Washingtonból jelentik, hogy az amerikai kormány hozzájárult a rádióvevő- és adó-készülékeknek Jugoszláviába történő szállításához. A TitO'banda ezen a szállítmányon kívül repülőgépgyártásra szükséges cikkeket és motorokat is kap, valamint a fegyvei^ kezést elősegítő más kellékeket is. — Munkanélküliség az Egyesült Államokban. Hivatalos statisztika szerint a munkanélküliség az ország egész területén növekszik. A munkaügyi minisztérium közlése szerint az iparban és a mezőgazdaságban a munkanélküliek száma 1949 decemberében 962.000-rel növekedett. — Nemzetközi postagalambkiállítás Prágában. Január 21—24. között rendezik a prágai régi kiállítási csarnokban a népi demokratikus államok első postagalamb kiállítását. A kiállításon résztvesznek Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. A látogatók számára 33 százalékos utazási kedvezményt biztosítanak a vasutakon és az autóbuszokon. Köszönetnyilvánítás Mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára bátyámat, DRÓZD LAJOST, ezúton mondok hálás köszönetet. Kiilön mondok köszönetet a tanítói karnak. Nagyida község kántorának és Nádas község \ alamennyi polgárkna. A gyászoló család. b. 5104