Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-07 / 6. szám, szombat

UJSZ0 1950 jami ár 7 HOKVÄTH LÁSZLÓ: Szeretnék én is közö Hetek I emu Amikor új izzó folyam ömlik a kohó száján, Amikor új műszak kezd a tárna felé menni, Amikor új traktor szalad végig görbe barázdán, Szeretnék én is közöttetek lenni. Szeretnék ott lenni minden győzelemnél, Melyet e lázas kor új embere arat, Kégi munkamódszerek felett, mikor a gép él, S kőműves hármas nyomja fel a falat. Ha ott állliatnék Fucsikok és Krizsán Katák mellett, Mikor régi normák helyett ú jak születnek. S amikor az utolsó csille eléri az ötéves tervet, Akkor szeretnék ott lenni közöttetek. Szeretnék mellelted menetelni testvér, Amikor Vietnam határán kitűzöd a vörös lobogót, Es veled, olasz paraszt, amikor foglalod a földet, Melyen nemzedékek sora robotolt. Szeretném látni az Ob vizét, amint visszafordul, Hogy áldással itassa a sivár földeket, Szeretném arcodat látni, te Nép, Amikor megéred nagy győzelmedet, S szeretnék hálás szavakat mondani néked Sztálin, Ki mindezt, mindezt mozgatod. Ki minden porcikád feláldozásával Formálod ezt az új holnapot! Amikor a tanító is tanul Az iskolában nemcsak a fogalmaz ásra, hanem a helyesírásra is osztályoznak. A kisdiákok, amióta éltanu'ók is lehetnek és a legjobbakat érdem, resndekkel tüntetik ki, különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy kifogástalan (jolgozatokat írjanak. Az egyik volgamelléki Iskolában a növendékek Irodalmi dolgozatot írnak. Kolja, aki már tavaly is eltanuló volt, ebben az évben is igényt tart az aranyéremre. A dolgozatban —, amelyben a fasizmusról kellett írni — Hitler nevét kis kezdőbetűvel írta. A tanítónő azonnal osztályozta a dolgozatokat és Kolja írásánál megállt. — Ez bizony helyesírási hiba! — s ránézett a fiúra, mintha azt akarta volna hozzáfűzni, hogy veszélyben a mindig kitűnő osztályzat. Kolja vörösre gyúlt arccal állt fel és rekedté vált hangon mondta: — Kérem, Olga Nikolajevna, hogy nem kapom meg az aranyérmet, de a fasiszták megölték apámat, anyámat, elhurcolták és megkínozták a nővéremet és nincs az a hatalom, amely arra kényszeríthetne, hogy ezt az aljas nevet nagy kezdőbetűvel írjam. — Ez a kisfiú leckét adott nekem, helyesírásból is é? a fasiszták elleni gyűlöletből is! — ismerte el a tanítónő. ©enadou bolgát ü ó Sztouákiaban A bolgár-csehszlovák kultúrmegegyezés alapján ellátogatott Szlovákiába Haim Benadov bolgár író, aki most készíti elő könyvét a csehszlovák belföldi és külföldi felkelésről és a fasiszták elleni harcról. Bratislavában díszülésen fogadták a bolgár vendéget, amelyen a felkelés résztvevőin kívül Íróink és a sajtó képviselői is résztvettek. A megbeszélés folyamán Benadov író tájékoztatta a jelenlévőket eddigi tanulmányairól, amelyek a csehországi földalatti mozgalom kezdetére vonatkoznak a német megszállás alatt. Itt tartózkodása alatt lehetősége nyílt arra, hogy megismerkedjen mindazokkal a helyekkel és községekkel, ahol a mi felszabadító mozgalmunk lejátszódott. Értékelte csehszlovákiai Kommunista Párt tevékenységét a. felkelés idejében, mint a felkelés legfőbb tényezőjének és irányítójának tevékenységét és a szovjet partizánoknak nyújtott nagy segítséget az ő részéről. Csehországban való háromhónapos tartózkodás után Benadov bolgír író ellátogatott hozzánk is Szlovákiába, ahol szintén alapos ismeretségeket akart szerezni a szlovákiai nemzeti felkelésről. Kövid időn belül fel fogja dolgozni az itt szerzett benyomásait és ismereteit könyvében, amely iránt a bolgár nép már most kivételes érdeklődést tanúsít. A szlovák nemzeti felkelés lefolyásáról értékes tájékozást nyújtottak neki a felkelés résztvevői. A vita során Benadov író felvázolta a bolgár literatúra mai fejlődési vonalát és tájékoztatta a jelenlévőket annak új formáiról. Hasonlóképpen, mint nálunk, Bulgáriában is az a törekvés az irodalom terén, hogy olyan irodalmi müveket alkossanak, amelyek megfelelnek a szocialista realizmus követelményeinek. Ezek iránt a müvek iránt kimondhatatlan nagy az érdeklődés, amiről bizonyságot tesz a bolgár írók új müveinek igen magas számban történő kiadása. A vita befejezésénél a bolgár vendég indítványozta, hogy elevenítsék fel a megfelelő irodalmi müvek kicserélését a két ország között. Az ezzel kapcsolatos fordításokra a mi részünkről a csehszlovák írók szövetségének szlovákiai szekciója nevében, annak képviselője, Vladó Minács vállalt kötelezettségeket. A megbeszélésen résztvett Georgi Kamov bolgár fökonzul is. KÖZMŰVELŐDÉSI HÍREK. I • A Gyermekirodalom Háza Sztálin szü etése napján nyílt meg Moszkvában. A világon ez az első ilyen intézmény, amely nemcsak a gyermekek, harnem pedagógusok, írók, művészek számára is rendkívüli fontossággal bír. A világiroda'om legszebb gyermekkönyveit gyűjtik össze ebben a moszkvai intézetben, ugyanakkor számon tartanak minden a gyermekeknek neveiésére vonatkozó anyagot. Időnként a Gyermekirodalom Háza kis tagjai vitadéiutánokat rendeznek, ahol az írókkal együtt kölcsönösen megbeszélik a gyermekirodalom eseményeit. © Emlékeztető Georgi Dimltrovra, 1882—1949 — e címen a Bolgár Bibliográfiai Intézet könyvet adott ki. amely a bogár nép felejthetetlen vezérének és tanítójának halála alkalmából a hazai és külföld' sajtóban megjelent válogatott cikkek szemléjét,. vaamint Cservenkovnak a gyászülés előtt fogadott esküjét tartalmazza. Fog'.a'kozik az értékes kiadvány Dimitrov életrajzi adataival és részletes bibliográfiát ad bolgár és idegen nyelven megjelent műveiről. • Az új lengyel film kérdései a wislai f I nkongresszus előtt. A lengyel művelődés- és művészetiigyi minisztérium Wislában fiimkongresszust rendezett, melynek középpontjában a szocialistarealista filmművészet, az új lengyel fi mstílus és az ezzel kapcsolatos kérdések álltak. A tanácskozások legérdekesebb része a forgatókönyvről folyó vita volt Az a nézet a,a.kult ki, hogy a forgatókönyvet ugyanolyan irodalmi műnek kell tekinteni, mint a drámát vagy regényt mert a forgatókönyvnek teljesértékű műalkotásnak kell lenni". A háoon'jutáni lengyel filmgyártás eddigi eredményeinek és hibáinak elemzése során megállapították, hogy a felszabadulás előtt; időhöz képest óriási javu'ás tapasztalható. A lengyel film a kispolgári eszmenélküliség és a formalizrmi? sablonjainak leküzdésére törekszik, de még nem tükrözi vissza a Lengve'országban végbement hatalmas fordulatot. Nagy érdeklődést keltett Alexandrovnak, a híres szovjet rendezőnek a modern filmművészetről szóló előadása. Rámutatott, h'Dgy a szovjet filmművészet azokat a széles tömegeket szolgálja, amelyek a világos, meggyőző eszmei tartalmú es formaszépségükkel kiemelkedő művészetre vágynak. 9 A lengyel könyvkiadóvállalatok évenként 12 millió 500 ezer pé'dányszámban adnak ki könyveket, szemben a ttáborúeiőtti négymilliós példányszámmal. Az elmú t évben megalakult Könyvterjesztő Bizottság huszonkét millió könyvvel látla el a járási, falusi és városi könyvtárakat. Egy-egy új könyv ötvenezres példányszámban jelenik meg. ® 54 mil'ió forint óvodákra. A magyar fővárosban és vidéken helyreállították a háború által megrongált óvodaépületeket és 36 új típusóvodát építettek fel. Óvodák létesü'tek a gépállomások mellett és a tanyaközpontokban is. Az ötéves terv óvodák építésére és fölszerelésére 54 millió forintot irányzott elő. Száztizenegy vidéki típusóvodát építenek 6920 gyermek befogadására, mégpedig tanyaköz-pontok, gépállomások és szövetkezetek közelében. Az óvodák pedagógusokkal v^ó ellátására 550 óvónőt képeznek tovább szakmai tanfo'yamokon. Az óvódákban olyan sarkokat állítanak fel, ahol növények és állatok életét állítják ki és mutatják be a gyermekeknek. 9 Pekingben megnyílt a „Kínai Jogtudományi és Politikai Kollégium". A Kollégiumnak — ame y re 1500 hallgató iratkozott be — három osztálya van. Az első osztá'y négyhónapos tanfolyamból ált a magasabb jogi állásokat betöltő tisztviselők számára, a másik tízhónapos tanfolyan u régi ügyvédek átképzésére. A harmadik osztályba a főiskolai végzettségű ifjak és joghallgatók iratkozhatnak be, s ott háromévi gyakorlati és elméleti oktatásban részesü'nek. Ezen az osztá'yon az orasz nyelv tanulása is kötelező. • Orsón We'l's, a híres amerikai filmszerző, rendező és színész, akit ná. lünk főleg a „Kane polgár" című filmből ismerünk, e héUn Stockholmba való útja a'kalmával leszállt a koppén, hágai repülőtérre. Az újságírók kérdéseire, akik azt iránt érdeklődtek, hogy milyenek a tervei, a híres amerikai fllmmunkás röviden csak ennyit felelt: „Nagyon szeretem hazámat, ám soha többé nem térek vissza Ho'lywoodba. Végleg búcsút mondtam ennek a városnak. EGRI VIKTOR ' Optimista játék három felvonásban GÁBOR (érthetetlenül bámul a lányra): Mit beszélsz? ANNUSKA: Nem lesz meg idejében a munka, nem lesz villanyunk, ha nincs meg mind a gödör a póznákhoz ... Te majd beszervezed a jó komáidat, a barátaidat. GÁBOR (egészen elhűlve): Hegy én — nekik? ANNUSKA: De erős legyen az a brigád. Legalább tíztagú. Én is beszaladom az egész falut. Hívom az Esztert, a Flóris Ágnest, meg a Turi Sárit. Estére meglesz a lánybrigád! ISTVÁN: Gyönyörű, hurrá, éljen a lánybrigád! GÁBOR: Tisztára elment az eszed! ISTVÁN: Mi az, magának ez nem tetszik, elvtárs? GÁBOR: Hallja, elvtársa magának a hóhér! ISTVÁN (meghökken a kérném hangra, vissza akar vágni, de a lányra néz és türtőzteti magát): Pardon, akkor visszakozz! GÁBOR (kevélyen és leckéztetően): Nem vagyok a komája. Pintér Gábor a nevem. ISTVÁN: Értem, értem Pintér úr ... Bocsánat, nem akartam zavarni... GÁBOR: Végre, hogy megértette, hogy kinyíltak a csipái. ANNUSKA: Gábor! ISTVÁN (még egyszer körülnéz, biccent): Bocsánat! (Ki~ megy.) Kis szünet. GÁBOR: Ki ez a jött-ment, akinek te zubbonyokat varrsz. Akinek te brigádokat akarsz szervezni... ANNUSKA: Te bclond . .. féltékeny bolond .. . hiszen még a nevét se tudom. És olyan goromba voltál hozzá, mint egy .. . GÁBOR: Mondd csak ki . . .! Hadd tudjam, hogy körmeid is vannak és fújni is tudsz ... De én macskákkal is tudok bánni... SZEKERES (kilép a tornácra): Mi az? .. . Magukra hagyjuk a fiatalokat, hogy egy picit összemelegedjenek. De csak a veszekedést hallani... Na, gyertek beljebb! ANNUSKA: Nem megyek! SZEKERES: Annus! (A hangja fenyegető, parnacsoló, de rögtön látja, hogy semmire sem megy v?.le. Most ké~ rő): Annuska! ANNUSKA (fejet hajt bemegy a többi után). JÁNOS: Kivel veszekedtél? ISTVÁN: Én? ... Nem mondtam egy hangos szót se. JÁNOS: Akkor mért lógatod úgy az orrod.., ISTVÁN: Feldühített annak a lánynak a fiúja. JÁNOS: Mi bajod volt vele? Mégis veszekedtél. ISTVÁN: Mondtam már, hogy nem. De nekimentem volna a dagadt képinek, ha egyedül van. (Legyint.) Eh, kutyából nem lesz szalonna. JÁNOS: Kulákfiú? ISTVÁN: A javából. A Pintér úr csemetéje. JÁNOS: Egy követ fújnak ezek! ISTVÁN (csapkod, nem leli a helyét): Eh, mi közöm hozzájuk ... Van nékem elég gondom, elég bajom. JÁNOS: Látom egész délután, hogy valami furdal. (Előre jönnek, ahol a huzalok hevernek.) ISTVÁN: Bárhogy is számolom, úgy nem megy, ahogy tervezzük. Kevés hozzá a vezeték. JÁNOS: Többet pedig egy méterrel se kapunk. ISTVÁN: Pedig valahonnan muszáj keríteni. Talán másutt lespórolhatjuk. JÁNOS: Mennyi kéne? ISTVÁN: Még egyszer jól átszámítom. Azt hiszem, a fővezetékből ötvennél is több. JÁNOS: Verd ki a fejedből! Annyit nem lehet másutt lespórolni. Nem csalhatok az elszámolásnál. ISTVÁN: Akkor valami okosat kispekulálunk. Rövidebbre fogjuk a vezetéket. JÁNOS: De hol? ISTVÁN: Megpróbálhatjuk itt a felvégen a pajták és szérűk fölött vezetni. JÁNOS: Megbolondultál? ... Fővezetéket pajta fölött húzni?! Jön egy nagyobb vihar, a drótokat leszakítja és kész a ba^j . . Én nem húzok ujjat a törvénnyel. ISTVÁN: Ne dohogj, atyus. Ismerem én is a dörgést. .. JÁNOS: Ha ismered, akkor mért pofázol. ISTVÁN: Ideiglenesre gondolom. Néhány hétre. Amíg előteremtjük, ami hibázik. Még ha a föld alól is kéne. JÁNOS: Én nem vállalom egy hétre sem. ISTVÁN: Nem maradhatunk szégyenbe a falu előtt... Most már nem hátrálhatunk. Nem mondhatjuk, hogy nem lesz villany. JÁNOS: Miért ne mondhassuk? ők sem állták a szavukat. Hol vannak a gödrök? ISTVÁN: Meg lesznek idejében ... Nem hagyhatsz cserben. atyus. A dolgot elkezdtük, muszáj végrehajtani. JÁNOS: Muszáj, muszáj! De kemény a kobakod! Egyszer alaposan belevered valamibe. ISTVÁN: Ne félj, atyus. Én szerelek majd mindent vigyázva, jó erősen. Rajtam nem fog ki a vih-tr. JÁNOS: És ha kijön a mérnök? ISTVÁN: Vállalom a felelősséget. Az én fejemet megmoshatja. Rendben van? JÁNOS: Rendben! Na gyerünk! (Hátramennek, egy egy tekercset cipelve.) ISTVÁN (a kert kerítésénél visszafordul). JÁNOS: Mit ácsorogsz? Gyere már! ISTVÁN: Azért ez nem megy a fejembe. JÁNOS: Micsoda? ISTVÁN: Valami itt nincs rendben. Te atyus, ha láttad volna, ahogy az a lány a brigádot felkínálta. Csupa lélek volt. Azt hittem, menten tüzet fog. JÁNOS: Már fogott ott tüzet, más is ... ISTVÁN: Mit dörmögsz, atyus? (Eltűnnek a kertben.) Kis szünet. (Pintérék és Kerekesék kijönnek. A tornácon búcsúzkodnak.) PINTÉR: Akkor hát holnap este eljövök az anyjukommal. SZEKERES: Tartom szerencsémnek. PINTÉR: A borod csaknem olyan, mint az enyém. Van még sok belőle? SZEKERES: Az eljegyzésre még futja, de a lakzira aligha. PINTÉR: No, majd pótolom az enyémmel. (Elmennek.) (Annuska a tornác végében áll, Gábor kíváncsian a kert felé megy.) GÁBOR: Hogy nyüzsögnek a piszkok! És az a sok suhanc ... közéjük csördítenék egyet... Te meg mit lábatlankodsz itt? MATYI: Én vagyok a vigyázó. GÁBOR: Birkák helyett erre vigyázol. (Lehajol.) Mi ez? MATYI: Szerszám, kapcsoló, fogó, mérő, szigetelő, meg drótvágó. GÁBOR: Milyen tudós lett egyszerre ez a hülye. (Egy drótvágó akad a kezébe.) Ez meg mi? MATYI (eddig hasmánt feküdt, most izgatottan felugrik): Ne tessék hozzányúlni... Nem szabad! GÁBOR: Mit nem, te koszos! Tudod, ki vagyok én? MATYI: Hogyne tudnám. Mapa az a gőgös Pintér, améknek az apja sintér.' GÁBOR: Te, agyonváglak. (De a fiú megugrik, át a kerítésen és eltűnik.) Kerülj csak a kezembe! Adok én neked sin tért. (Felpaprikázva jön előre.) Megnyúzlak elevenen, akkor kántálhatod, hogy sintér vagyok. Hallottad ezt az ördögfajzatot? ANNUSKA: Hallottam. Majd ellátom a baját! (Folytatása következik.)