Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-07 / 6. szám, szombat

Kétheti munka egy hét a lati I a gazdagok eg ykori fürdőhelyén CJ v 1 (Folytatás a 3. oldalról) Hat ikerház ácsmunkálatait hat nap alatt végezte el Eugár Titusz munkacsop ríja! A szelek tanyájának hívják ilyenkor a Csallóközt. Valóban, amikor H'idžovón kiszálltunk a vonatból és elinduUunk a Tany község felé ve­zető országúton, mint a nekivadult sziréna, süVö.t körülöttünk a szágul­dó szél. A most kopár szántóföldek szomorkásán, szinte szégyenlősen hú­zódnak előttünk. Ahová csak megyünk, mindenütt a lázas munka légköre vesz körül bennünket. A föld, az üzemek, az építkezések, a szövetkezetek és nem­zeti vállalatok dolgozóinak nagy al kotási vágya vibrál a levegőben. Dol­gozni és építeni akarnak, erről tanúskodik minden tettük. Akarják a jót, békességet, hogy nyugalomban fektethessék le a szebb élet alapjait, mely után az egész világ dolgozói vágynak. Már elértük Tany község első há­zait. Balfelé vesszük utunkat Egy egész új fél utcasor bontakozik ki előttünk. Hat új ikerház épült itt fel. A falubeliek azt beszélik, hogy úgy nőtek fel ezek, mint a gombák. Csak legyen minél több ilyen házunk, hogy régi vájogfalú, sötétszobájú fa­lusi lakások helyett a föld dolgozói is az ipari munkásokhoz hasonlóan, egészséges házakban lakhassanak. Új kultúrháza?, villanyt, sertéshizlaldát kap Tany Tany Nemesócsával szomszédos község. Derék földművesek laknak itt, akik tudják, hogy mit jelent gaz­dának lenni a népi demokráciában. Elsajátították az új termelési módsze­reket, amelyekkel fellendítjük me­zőgazdaságunk színvonalát és a gé­pesítés bevezetésével felszabadítjuk az ipar számára a falvak felesleges munkaerőit. A földműves szövetke­zetnek itt csaknem 100 tagja van már. Baromfitelepük felépült és most kezdik el a nagy sertéshizlalda épí­község téáét. A régi kultúrházat átépítik. Ez év első negyedében a villanyt is be­vezetik a faluba Egyúttal hangszó­rókat is felszerelnek s az utcákat is kijavítják. Él, mozog a falu, eltűnt a régi tu­nyaság, élettelenség és a maradisá­got ifjúi vérkenlr.gés váltotta fel, mely teljesen megváltoztatja a falu arculatát. A szebb élet útján való haladásunkat bizonyítják még az or­szágszerte tapasztalható nagyarányú építkezések is. 6 ikerház — 12 család új o^hona Bugár Titusszal jöttem ki Tanyra. aki mint ács dolgozott itt a családi házak építésénél. Kétszoba konyhás, kamrás lakások ezek. A házak mö­gött pedig két 40 méteres hosszú közös istállót építenek fel. Valašek Lajos építésvezető fogad bennünket s vezet végig az úij utcasoron. Az egyik ház tetejére a kőművesek mint a fecskék telepedtek rá, a cserepeket rakják. Szalagrendszerűen dolgoz­nak, kézről kézre jár a cserép, míg rákerül a hosszú lécekre. Ebből is kitűnik, hogy jó munkamegosztásuk van Többet ésszel, mint erővel — mondja a régi közmondás. Bizony munkaközben gondolkodnunk kell, hogy könnyíthessünk a munkán, hogy gyorsabban és jobban termel­hessünk. A Nov-dom építkezési szövetkezet dolgozói dicséretreméltó munkát vé­geztek itt. A kőművesek közül a legjobban kiváltak Kremperger Já­nos, Goda Ferenc, Horváth Ferenc, Végh József. De lássuk az ácsokat. Kik azok, akik kétheti munkát egy hét alatt végeztek el. Kovács József elvtárs vezetésével Bugár Titusz, Nagyjenő és Sátor József ácsok tün­tették ki magukat.. Egy nap alatt elkészült egy teljes tetőzet Kovács elvtársék Dunaszerdahe­lyen szabták ki a tetőzethez szük­séges anyagot, éjjel autóval Tanyra szállították, másnap Bugár Tituszék elkészítették a tetőt. Szóval hat nap aa'.tt mind a hat ikerház ácsmunká­latait elvégezték Azelőtt két-három hét is kellett ennek elvégzéséhez. — Mégis, hogyan sikerült ilyen rö­vid idő alatt megcsinálnotok? — kér­dezem Bugár elvtárstól. — Bájöltünk, hogyha a munkát észszerűen megosztjuk magunk kö­zött, sokkal jobban és gyorsabban tudunk dolgozni. Már nagyon szük­ségessé vált, hogy az építészetben na­gyobb termelékenységet ériünk él, mert sekat kell építeni. A Nov-dom­nál főleg kisebb lakásegységek, ser­téshizlaldák és baromfitelepek épí­tésével foglalkozunk. —Mindig úgy dolgozunk, hogy munkánkkal elősegítsük a szocializ­mus kiépítését — folytatja Bugár elvtárs. A kétéves terv után most az ötéves tervben még jobban igyek­szünk meggyőzni dolgozó társainkat és bebizonyítani nekik, amint már a tapasztalatokból is lát-ha' ják, a szo­cializmus nekik épít és az ő jólétü­ket segíti elő. S amikor szaktársaim magukévá tették ezt a gondolatot, akkor adódott ez a munka, a hat új ikerház építése. S ekkor megbeszél­tük magunk között, hogy Sztálin elv­társ születésnapjára kimagasló munkát aí arunk elérni, s megfogadtuk, hogy az összesen 900 négyzetméter tetőfelület ács-munká­latait, amihez eddig 2—3 hét volt szükséges, hat nap alatt végezzük el Hidegben és esőben dolgoztunk, fá­radságot nem ismerve. Példát akar­tunk ezzel mutatni a többieknek s gondolom, hogy ez sikerült is Nem vágyunk dicsőségre, hanem célunk az, hogy mentől hamarább jussunk el népeink boldogulásához. —Továbbra is megőrzitek ezt a jó munkatempót? Kissé csodálkozva néz reám Bugár elvtárs. Mintha tekintetével szemem­re vetné, hogyan kérdezhetek ilyes­mit tőle. — Még nagyobb teljesítményt aka­runk elérni, hogy az ötéves tervet sokkal előbb fejezhessük be, mint amikorra kitűztük. Bennünket, ma­gyar dolgozókat, 1948 februárjáig nagy csapások értek. De a februári események után sorsunk megválio­70tt, hazánk egyenjogú polgárai let­tünk s most a mi kötelességünkké is vált, hogy méltón kivegyük ré­szünket az építő munkából. Miért nem működik az üzemi bizottság? — Bugár bácsi, mi van a szabad­ságpénzzel? — kiáltanak le többen is a cserepet rakó kőművesek közül ugár e'vttrsra, amikor kijöttünk az irodahelyiségből. — A napokban elintéződik min­den — feleli hangosan vissza nekik. — Majd elindulunk a vasútállomás felé. A még állandóan süvöltő szél­ben hangosan kell beszélnünk Las­san rátérünk az építési dolgozók kér­déseire is. S így kerül szóba az üze­mi bizottság. A Nov-dcm építkezési szövetkezet dunaszerda'nelyi kiren­deltségének hätáskôre 4—5 járásra is kiterjed, több, mint 500 alkalma­zottja van, de náluk nem működik az üzemi bizo;t ság, mely védené a dolgozók érdekeit. Ez nagy hiba, me­lyet rövidesen helvfe kell hoznlok, mert üzemi bizottság nélkül nem lé­tezhet egy üzem sem, nemhogy egy ilyen, több mint 500 munkást alkal­mazó építkezési vállalat. Duáaszerdahelyen kibővül a közületi vállalat Már az állomáshoz értünk. Nem kell sokat várnunk, mert Komárom felől befut a vonat.. Szerd?hely felé indulunk. Bugár elvtárs ott lakik. — Tudod, elvtárs — szól hozzám a vonatban —. Szerdahelyen építke­zési kommunális vállalat létesül. En­nek nagy jelentősébe lesz. mert ol­csóbban fogunk építem. Elő kell se­gítenünk, hogy a dolgozók kis csa­ládi házakat építhessenek maguknak s azt-meg meg kell gátolnunk, hogy úgy legyen, mint a múltban volt, amikor a munkás, ha egy kis házat építtetett, azt örökké fizethette Én is 18 évig dolgoztam arra a házra, hogv kifizethessem. Ezt nem akarjuk többé! — Jó munkát akarunk végezni és ezért fontos, hogy a központi be­tartózkodott a Szovjetúnióban és ma mint öntudatos munkás, ki­egyensúlyozottan, nyilt tekintet­tel néz az ember szemébe. Min­den kérdésemre habozás nélkül válaszol, mint az olyan ember, akinek nincsen rejtegetnivalója. Szeko elvtársnak kőműves mes­terség a foglalkozása. Az első re piiblikában 1931-ben, amikor a munkanélküliség egyre hatalma sabb arányokat öltött, egynéhány elvtárssal együtt kivándorolt a Szovjetúnióba. Egyévi otťtartóz kodás után szabadságot kapott és visszajött szülőföldjére, de az itteni állapotokat elviselhetetle­neknek találta. Be sem várta sza­badsága leteltét, visszament és zavartalanul folytatta ezután kő­műves mesterségét a háború kitö­résé'g. Arra a kérdésre, hogy mi­lyenek voltak a Szovjetunióban első benyomásai, a következőket válaszolja: — Már az első napokban ész­revettem azt, hogy a Szovjeúnió" ban minden munkásról komolyan gondoskodnak. Ott nem kellett attól félnem hogy nem lesz mun­kám. Először éreztem életemben azt, hogy szilárd talaj van a lá­bam alatt Szülőföldemre akkor úgy gondoltam vissza, mint egy állandóan ingadozó hajóra, amely szerző hivatal idejében lásson el ben­nünket anyaggal, hogy a munkában I fenneke.dás ne legyen, mart a munka! rendes menetét csak így blztosítnal­1 juk. Bugár elvtárs az életi ől A wnat zakatolása egy isics.t ei­áuiiOSH bennünket, üe a szóból még­sem fogyunk ki. Körülöttünk mun­kásemberek űrnek, akik közül löb­ben v.dáman köszön .ik Bugár bá­csit. Jól ismerik őt a környékén. — Nézd elvtárs! — mutat k. hir­telen az ablakon, amikor Nagyme­gyer közeiébe erünk. — Egy egész sertésváros épült itt fel. A nagymegyeri sertéshizlaldára, a „Gigant"-ra mutatott Bugár bácsi. — Valóban sokat fejlődtünk a fel­szabadulás óta — mondem útitársam­nak — s életsorsunk állandóan ja­vul. — Mennyivel más volt a múltban — veszi át a szót Bugár bácsi. — Jól ismerem az eletet. Harm.nc éve dolgozom az építészeti szakmában. Sckat szenvedtünk, keveset keres­tünk. Hiába volt olcsó minden, nem tudtunk vásárolni. Csak évadmunká­sok voltunk s amikor rövidebbek lettek a napok, félreállítottak ben­nünket. — Ma viszont állandó munkalehe­tőségünk van, az éle.színvonalunk emeikedik, az építészet többé nem évadmunka, áru van bőven és ami a fontos, vásárolni tudunk. Ilyen jól még sohasem éltünk! Öregségünkre meg nem kell garasokat kuporgatn a ,, , . -,,, ... , ..„„ és fejünket törni, hogy miből fogunk! cél es terv nelkul úszik a vízen akkor élni, mer: EZ aggkori biztosi- fj Ha egy munkás megbetegedett, tás bevezetésével az állam gondos - akkor díjtalanul részesült a leg" kedik rólunk. Ijobb orvosi kezelésben, ha pedig Az akkordmunka S sze i7f v e Y. ol t:. í ko r §] a teljes fizeteset es családja íelenfös^e | gyermekeivel gond nélkül élhe­. . , . . ,. „ a tett, amíg újra munkaképes lett. — Menny. t keresel Bugar e.vtars.' 0 ' o j . .. . — Jaét-nycicezre; havont-i — íeieli kérdésemre. — Az akkordmunka be­vezetne nagyon hasznos doicg. Fi­gyelj csak ide — mondja ezután köz­vetlen -barátsággal —, Fciööpatony­ban a mul .koriban -baromi.tel pet épületiünk órabérre. Kél hónapig '-ir­tott ott a munka, viszont egy másik faluban akkordban egy ugyanolyan baromi; telep el egy hónap alatt épí­tettünk fel és 50 szazalékkal keve­sebbe került. — Ha akkordban dolgozunk, e munkásnak érdeke, hogy többet és jobban termeljen, mcľ't ezért a mun­kájáért meg is kapja az őt megillető jutalmát... Mondanivalónkat nem is tudjuk befejezni, már Dunc .szerdahelyre er­keztiink. Bugár bácsi kiszáll a vonat­ból. Kemény kízszorításából érrem, mintha azt mondaná: nem kell fél­nünk az élettől, csak dolgoznunk kell, mert jólvégzeit munkánkkal a népi demokráciát erősítjük, lehetővé tesszük mindnyájunk előrehaladá­sát s egyúttal megszilárdítjuk a ma­gunk hitét, önbizalmát is ezzel és öntudatos, kemény munkásokká vá­lunk. akik nem ismernek lehetetlen­séget, nem tagadják meg kötelezett­ségeiket, hanem a feladatok becsü­letes teljesítésével mutatnak jó pél­dát. Pstrőci Bálint Hol volt ez akkoriban nálunk, ki gondoskodott a munkásról ilyen felelősségteljesen és ki gondosko" i dett elhagyatott családjáról? ... ij — Nekem, — folytatja Szeko 1 elvtárs —, soha eszembe sem ju­tott volna, hogy valaha is vissza­jöjjek ide, mert nekem a Szovjet­unió lett igazi otthonom. Ott a munkások között a torzsalkod ás _ maik a leghalványabb árnyéka sem fedezhető fel, ott mindenki kivé tel n ékül pontosan tudja azt, hogy egyazon cél érdekében dol­gozik, ezért természetes az is, hogy a dolgozók közötti kapcso­lat meghitt és barátságos. — Tagja volt-e a SzR(b)P-nak — teszem fel hirtelen a kérdést. Szeko elvtárs erre a kérdésre derűsen elmosolyodott. Fölény és némi gúny volt a mosolyában, majd mint felnőtt és tapasztalt elvtárs felelt a kérdésemre. — A SzK b)P"be bejutni nem olyan egy­szerű dolog, mint ahogy azt itt el" | képzelik. Ott bizony alaposan megválogatják azt a dolgozót, akit arra érdemesítenek, hogy párt" tíMtomMMMmttMMtmMMMmMMMMM* taggá avassák. Nagy és komoly A görög szabadságharcosok rangot jelent a párttagság. Ah" " hoz, hogy valaki mint idegen ál­lampolgár oda bejusson, okvetle­nül szükséges, hogy számottevő érdemei legyenek és elsősorban kell, hogy elnyerje a szovjet ál­lampolgárságot. Én kérvényez­tem is az állampolgárságot és valószínűleg meg is kaptam vol­na. ha közben a fasiszták meg nem támadnak bennünket. megújították harci tevékenységű kct. A görög népi demokratikus hadsereg partizán egységei foly­tatják tevékenységüket egész Gö­rögország területén és sorozatos támadásokat indítanak a katonai alakulatok és csendőrállomások ellen. A görög partizánok harci tevékenységét egyébként a mo narchofasiszta hadsereg parancs­noksága is elismeri. — Február hónap a szoviet­magyar barátság hónrpja. A Ma­gyar" Szovjet Társaság főtitkára közölte, hogy február hónap Ma gyarországon a magyar-szovjet barátság hónapja lesz. Az egész országban kulturális estéket, elő­adásokat rendeznek, melyeknek célja lesz, még közelebb hozni a magyar népet a Sr:ovjetún :óhez. A Magyar-Szovjet Baráti Társa­ság most politikai szervezetté lett, helynek feladatai közé tar­tozik a lakosság körében a Szov* jetúnió iránti barátságot terjesz­teni. A szövetség hetilaoja „Az új világ" jelenleg ?00.000"es pél­dányszámban jelenik meg. Mindjárt a háború kitörése után Szeko elvtárs jelentkezett a csehszlovák brigádba és 1942 februárjától szakadatlanul részt­vett a fasizmus elleni védőharc­ban. Szolgálata 1946 júniusáig tartott. A háborúban tanúsított hősies magatartásáért megkapta a Szovjetunió és népi demokráciánk háborús érdemkeresztjét. Ezen­kívül előttem fekszik Svoboda hadügyminiszter köszönőlevele a háborúban kifejtett bátor maga­tartásért A háború révén sodródott visz­sza szülőhazájába és csak azért maradt itt, mert ma népi de­mokráciánk is gondoskodik a munkás ellátásáról és egészségé­ről. —• Tapasztalt-e a Szovjetúnió­ban nemzetiségi viszálykodást? — Nem -—, volt a határozott válasz —, ott ahol éltem, a Kau­kázusban 32 féle nemzetiség zsú­folódott össze. A cárizmus ideje alatt valóságos háborúk dúltak ott, mert az egyik községben grúzok, a másikban örmények, a harmadikban georgiaiak laktak és a cárizmusnak gondja volt ar­ra, hogy állandóan szítsa köztük az ellentéteket. De mióta a Szov­jetunió létrejött, az októberi for­radalom vívmányai közé tartozik az is, hogy minden nemzetiség szokásaihoz és hagyományaihoz híven zavartalanul élhet, az isko­lákban a maga anyanyelvén ta­nulhat és a maga szocialista kul­túráját ápolhatja. — Érez-e még valami közössé­get a magyarsággal — kérdem kissé habozva. — Igen, elvtársi közösséget ér­zek velük, mert a magyar elvtár­sak voltak azok, akik belém ül­tették az ön tudatosság gyökereit. Nekik köszönhetem azt, hogy az utam a Szovjetunió felé vitt és hogy ma öntudatos munkás va­gyok. És én soha el nem felejtem azt, hogy az első úri demokráciá­ban leköpték azokat, akik részt­vettek a Vörös Hadsereg harcai­ban és Theresienstadtba depor­tálták őket három hónapra. En­gem a magyar elvtársak örök há­lára köteleztek és én örömmel segítségére sietek az itteni ma­gyaroknak. Nézd, ma vendéglős vagyok. Itt van ez a nagy terem, ha az itteni magyarok tényleg szolgálni akarják a szocialista kultúrát, ünnepi alkalmakra szí­vesen rendelkezésükre bocsátom. Szívélyes előzékenységét meg­köszönöm, de mielőtt távozom, a a kezét a kezemben tartva, még megkérdem tőle, volt-e valaha az életében egy pillanat, amikor megbánta harcos elvtársi mivol­tát. — Nem, egyetlen ingadozó pil­lanatom nem volt és el sem kép­zelhető az ilyesmi. Épeszű mun­kás csak elvtárs lehet a szó leg­nemesebb értelmében. Ha még egyszer születnék ugyanazon kö­rülmények között, ugyanúgy kez­deném és folytatnám. Szabó Béla. — Aláírások a modrý kameň! já­rásban. Január 4-én összejöttek Modry Kameöben a kerület Nemzeti Bizottságainak vezetői, hogy jelen hegyenek a termelési és beszolgálta­" tási szerződés aláírásánál. Az alá­írási akciót már a kerület 64 falu­jában megejtették. 3 Az Erco'e Mirelli olosz cég rész­vényeinek 50 százaikat átvette a Westinghouse E ectric Corporation és ezzel újabb nagy o'.asz ipari vállalat került amerikai kézre Az F.rcole Ma­re'.li köte'ezettséget vállalt, hogy csak olyan cikxeKet gyárt, amilyeneket a Westinghouse engedélyez. © A Tito-br>ndát súlyosan megsértő 'eveiet küldtek a párizsi egyetem kom­munista diákjai a be grádi egyetemi hn"gatókhr>z. Fe'szólítják a iugosr'áv diákokat, hogv folytassák hősi harcu­kat Tito és klikkje e'.iín. • Oberammergauban az amerikaik újra szervezték a korábban nagy tö­megeket vonzó passziójátékokat. Az élelmes amerikaiak a szereplőket náci börtöntöltelékekbö 1 verbuválták. Pi á­tust Breitsamter úr játssza, Kajaíást Sliicki úr. Mindkettőjüket -zért zár­ták börtönbe, mert a Gestapo fene­vadjai voltak. A bűnbánó Magdolna „alakítására" v'szon 1 Gropper Gabri­ellát, a Hiller.Jugend á'lati kegyet­lenségű női vezetőjét találták a leg­alka'masabbnak. Es a derék amerikni nz'efremberek, a profit és népbutítás kedvéért életét a sokszoros gyilkos, több évre eiítélt Anton Preisin^er SS-tiszt ábrázoló tehetségére bízták. Lám, az USA nemcsak kutyáknak való halat, hanem a hiszékenyeknek náci védjegyű áhítatot is iuttat — olcsón. Csak a világhódító tőkés harácsolókat kell szolgálni érte...

Next

/
Oldalképek
Tartalom