Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-22 / 19. szám, vasárnap

1950 január 22 Lea ÍM — az r s párt egterem tője Lenin a történelém számára örökre az a vezér és tanító,mester maiad, aki megmutatta a dolgozó emberségnek az elnyomás és kizsákmányolás alól való felszabadulás és az új, a kom­munista társadalom felépítésének út­ját. Lenin halhatatlan érdeme, hogy megteremtette a munkásosztály szá­mára a kommunizmusért folytatott harc döntő fegyveiôti az újtipusú pár­tot. Lenin a XIX. ég XX. század fordu­lóján meglátta, hogy új történelmi korszakba, az imperializmus korsza­kába léipett az emberiség, s hogy ez a korszak forradalmi viharokat és földrengéseket hoz magával, A mun­kásosztálynak a burzsoázia elleni dörctö, forradalmi harc közsledó kor­szakában ' teljes fegyverzetben kellett fellépnie. Ehhez /azonban szükséges volt, hogy az új történelmi korszak problémáit elméletileg' kidolgozzák, a nemzetközi munkásmozgalom fegy­vertárát kritikailag felülv zsgálják, félredobjanak belőle minden rozsdás és alkalmatlan fegyvert és úi fegy­vereket kovácsoljanak. Ennek a gi­gantikus munkának súlyát a forra­dalmi gondolatnak és akarstnak csak olyan titánja vehette vállára, mint Lenin. Lenin elméleti és gyakorlat 5 tevé­kenységében igen fontos helyet foglalt ei a Párt kérdése. Senki sem értette meg nála jobban és mélyebben a Pártnak, mint a munkásmozgalom ve­zető és forradalmasító erejének jelen­tőségét. „Adjátok nekünk a forradalmárok szervezetét — és megforgatjuk Orosz­országot" — írta Len n a Bclsévik Párt megteremtésének hajnalán. Ez a szenvedélyes felhívás a forradalmi szervezet hatalmas átalakító erejé­ben való törhetetlen hitet mutatta meg. Lenin világosan látta, hogy a nyu­gateurópai szociáldemokrata pártok alkalmatlanbk a tömegek ég a forra­dalom vezetésére. Ezek a pärtck a békés parlamenti tevékenység- körül­ményei között fejlődtek •' ki. elhája­sodtak ég hallani sem akartak a forra­dalomról, a proletariátus diktatúrá­járól. Ezeket a pártokat egyre jobban j szétmarta az opportunizmus rozsdája, mely az osztályharcról va'.ó lemon­dásra ég a burzsoáziával való meg­egyezésre késztette őket. „Ezért volt szükség új, harcos, for­radalmi pártra, mely elég bátor ah­hoz, h'ógy a proletariátust harcbave­zesse a hatalomért, eléggé tapasztalt ahhoz, hogy a forradalmi helyzet bo­nyolult viszonyai között eligazodjék és elég hajlékony ahhoz, hogy a cél­jához vezető úton m'nden zátonyt el­kerüljön. Ilyen párt nélkül gondolni sem le­het az imperializmus megdöntésére, a prolstárd'ktatúra kivívására" — mutatott rá Sztálin. I A munkásosztály politikai pártja, az új típusú, forradalmi párt megal­kotásának történelmi feladatát Ló­ri n és Sztálin vzetésével az ororz marxisták. — a leninisták oldották mag. A párt szilárd, tudományos ala­pokra épült. Marx és Engels már ki­dolgozták a proletariátus pártjának alapvető v'onaiait. Lenin ezekből az irányelvekből kiindulva, a marxizmus történetében elsőnek dolgozta k: a szocialista társadalom felépítéséért foIytatot harc döntő fegyveréről, a munkásosztály centralizált és fegyel­mezett forradalmi pártjáról, mint a proletariátus vezető szervezetéről 1 szóló tanítást. Az oťosz marxisták Lenin és Sztálin vezetésével életre­keltették ezt a tanítást: megterem­tették a Bolsevik Pártot. Aj újtipusú párt egyik legfonto­sabb tulajdonsága: a magas eszmei­ség, elvhüség, az eszmei téren való meg nem alkuvás. A II. Internacionále pártjai elsza­kadtak a marxista 'deológiától A Bolssvik Párt viszbnt a legszilár­dabb eszmei alapokra épült. A Bol­sevik Párt világnézete a dialektikus materializmus. Lenin és Sztálin a Párt kádereit a meg nem alkuvó eszmei harc, a for­radalmi elmélet iránt ragaszkodás szellemében nevelték. Arra tanították őket, hogy úgy értékeljék a marxiz­mus-leninizmust, mint a Párt leg­nagyobb eszmei kincsét, gondosan őrizzék meg tisztaságát és forradal­mi jellegét m'nden támadással szem­ben. A Párt egyik legfontosabb fel­adata: a marxista-leninista ideológia meghamisítására és rothadt burzsoá eszmékkel való helyettesítésére irá­nyuló próbálkozások elleni követke­zetes harc. Az újtipusú pártra jellemző a leg­nagyobb szervezettség és tömörség, keménység és fegyelmezettség. Sztá­lin elvtárs az mondja, hogy a Bolse­vik Párt a fetrvelem és a szervezett­ség- megtestesülése A Párt a munkásosztály és az öse­szes dolgozók harci vezetőinek kemé­nyen összekovácsolt és centralizált élcsapata, amelyet áthat az akarat, a cselekvés ég a fegyelem egysége. Lenn é* Sztálin a bolsevikokat az opportunista, bomlasztó elemek el eni szakadatlan harc útján vezette cs ha­tározottan elvágta a legcsekélyebb kísérlet útját is, mely a Párt centra lizált egysége és szigorú fegyelme megsértésére irányult. Lenin arra ta­nított bennünket, hogy „aki a leg­csekélyebb mértékben is gyengíti a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletariátus diktatú­rája idején), az valójában a burzsoá­ziát segiti a proletariátus ellen." Az corosz bolsevikok ennek a lenini út­mutatásnak szellemében alakították ki a Párt törhetetlen belső egységét, tö­mörségét és soha nem látott rugal­masságát, mely tulajdonságok bizto­sították a legbonyolultabb feladatok győzelmes megoldását is. A bolsevikok következtesen har­cosak a munkásmozgalom egysé­géért, Lenin útmutatását követve: csakis az opportunizmus elleni követ­kezetes elvi harc alapján valósulhat ihog a munkásosztály harcos egységo. Az újtipusú párt nem tűrheti az opportunizmust, a politikai határo­zatlanság semilyen megnyilvánulását A marxista-leninista párt éppen azzal válik erőssé hogy megtisztítja magát az opportunista elemektől, — ez a leninizmus legfontosabb szerve­zeti elve. Lenin arra tanított bennün­ket, hogy lehetetlen győznünk a pro­letárforradalomban és lehetetlen meg­védenünk azt, ha sorainkban refor­misták és mensevikek vannak. Lenin és Sztálin a Bolsevik Pártot építve, megóvták azt az ellenségnek és árulóknak befurakedásától — min­den erejükkeei fokozták a Párt forra­dalmi éberségét. „Nekünk rendkívül ébereknek kell lennünk és nem sza­bad elfelejtenünk, hogy a Pártunk erőd, amelynek ka.pui csak a kipró­báltak előtt nyílnak meg" — írta Sztálin a Bolsevik Párt megteremté­sének éve'ben. A Bolsevik Párt Leninnek és CTtá­linnak útmutatásait követve hatal­mas, bevehetetlen erőddé vált. A Párt a proletárok osztályszövet­ségéne-k legmagasabb formája, mely­nek poliťkai vezetö9zerepát a prole­tariátus m'nden más szervezetére ki kell terjeszteni — tanította Lenin. A Len-in és Sstál'n által megalko­tott Bblsevik Párt a szoviet haza ve­zetőereje és a dolgozók összes szer­vezeteinek — társadalmi és állami szervezeteknek — vezetője. A Bolsevik Párt, Lenin ha'h-tatlan ügyének nagy folytatója, Sztálin ve­zetése alatt következetesen halad a lenini úton, világtörténelmi győzel­meket aratva. (M. Szvoíin cikkéből.) Néhány szó egy sáros faluról (mj) Állj meg ember a falu szé­lén, ha autóval vagy akár kocsival j ősz Zemnére (Szímő), Nové Zámky járás eme nagy falujába, mert ész­re sem veszed és máris tengelyig süppedsz bele a sárba. A falu végén egyszerűen végeszakad az útnak. Ki tudná megmondani, mi okból nem építették tovább az utat, mikor a fa­lu tulajdonképpen csak ezután kez­dődik. — Jó lenne, ha ide tennénk egy fi­gyelmeztető táblát: Állj! — mondja nekünk Kutrucz László elvtárs, mi­közben igyekszünk a mozi épülete felé, hol már mintegy hatszáz kis­és középföldműves vár lelkesen ar­ra a pillanatra, amikor együttesen aláírhatják a szerződéseiket. — Bizony el sem hinnétek elvtár­sak, milyen hosszú idő óta várunk arra, hogy végre valahára elkészül­jön az út a községen keresztül. A múltban minden képviselőijelölt szen­tül megígérte, hogy az utat meg fog­juk kapni. Az első képviselőjelölt még az Osztrák-Magyar Monarchia idején Ígérte meg, azután többször kaptunk ígéretet a mult republika alatt Horthy idejében is megígérték, de az ígéretekből sohasem lett sem­mi Soha semilyen ígéretet nem tel­jesítettek, amely a lakosság javát szolgálta volna. — Most azonban — emelte fel szavát Kutricz elvtárs — a mi népi demokratikus kormányunk az Egy­séges Födműves Szövetkezet révén új lehetőségeket adott nekünk. Mi is megalakítottuk az EFSz-t, mely kü­lönösen aratás idején tett nagy szol­gálatot a falu gazdáinak. Tervbe­vettünk több építkezést, melyek be­fejezésük utás teljes mértékben elő­segítik majd az életszínvonal eme­lését községünkben. Az út építését is belefog álluk a legközelebbi jövőben elvégzendő feladatok közé Az állam­tól már meg is kaptuk a pénzt erre a célra. Mihelyst az időjárás megen­gedi, hozzáfogunk a munkához. Szám­talan lakosunk jelentkezett már ed­dig is, hogy önkéntes m unitéval kí­ván hozzájárulni az építkezéshez, így tehát nincs akadály többé, hogy az az út, melyre közel ötven eszten­dőt vártunk, néhány hónap alatt el­készüljön. — No, majd ha valamikor nyáron ellátogatnak hozzánk, már meg lesz az út — fűzi hozzá még Illés elvtárs. A mozi már zsúfolásig tömve volt, amikor odaérkeztünk. A szimői földművesek és földművesasszonyok egyöntetűen kijelentették, hogy a szerződések aláírásával teljesen egyetértenek, mert hiszen ezzel az állam biztosítja minden gazdálkodó jövőjét, termeivényeit tisztességes áron vásárolja fel és ki van zárva, hogy holmi sjekulánsok gazdagodja­nak a kis- és középbirtokosok mun­kájából. Az ünnepélyes aláírási ak­tust Járosi elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg né­hány keresetlen, lelkes szóval, őszin­te örömének adott kifejezést, hogy a község lakossága egyöntetű akarattal felsorakozott legjobb községeink kö­zé, majd szívélyes szavakkal üdvö­zölte a járás képviselőit. Ezután a je­lenlevő kis- és középparasztek egy­másután írták alá szerződéseiket. Kutrucz László aláírás közben ki­jelentette, hogy örömmel írja alá a szerződést, mert ez biztonságot jelent a földműveseknek, de egyúttal bizto­sítja munkásaink jövőjét is. Hozzá­járulunk életszínvonaluk emelésé­hez. Utána Cucor, helyi plébános ír­ta alá szerződését és többek között felhívta a jelenlevőket, hogy min­denki igyekezzék pontosan és öröm­mel teljesíteni kötelezettségét a dol­gozók iránt, mint ahogy örömmel és pontosan kívánja ő is teljesíteni kö­telességét. Matusovié elvtárs a Kom­munista Párt elnöke aláírás közben hangsúlyozta, hogy a szimői földmű­vesek nagyon jól tudják, hogy a munkásaink jóléte mindnyájunk jó­létét jelenti és ezért híven fogják teljesíteni elvállalt kötelezettségei­ket. Utána Csepregi és Plesko kis­gazdák is őszinte örömüknek adtak kifejezést, hogy munkájukká, hoz­zájárulhatnak mindnyájunk jobblété­hez. A szerződ érek aláírása gyorsan és simán folyt tovább. Mindenki meg volt elégedve a bizottság igazságos eljárásával, hiszen még idejében min­den ftazdával külön-külön megtár­gyaltak minden \ lehetőséget. Ennek tulajdonítható az is, hogy sok föld­műves mindjárt az aláírásnál köte­lezte magát, hogy termeivényeiből a szerződésen felül is be fog szolgáltat­ni. Kutrucz László 50 kg marhahúst, Erdei István 2 mázsa búzát, Kisze'.y Pál 2 mázsa búzát, Joba Gyula 50 kg marhahúst és 2 mázsa búzát, Il­lés István 2 mázsa búzát, Molcsan András 1 mázsa búzát, Kutrucz Ala­jos 60 kg sertéshúst, Matusovics elv­társ 1 mázsa búzát és 50 kg marha­húst, Illés Gyula 1 mázsa búzát és 1 mázsa rozsot, Pleskó András 2 má­zsa búzát, Balog Imre 1.50 mázsa búzát és 60 kg sertéshúst. Járosi György 2 mázsa búzát fognak be­adni szerződésen felül. EGRI VIKTOR 19 límift m mm Optimista láték három felvonásban JÁNOS: Ereszd el. ISTVÁN (észbe kap és elengedi a gyereket). JÁNOS: Beszélj, hogy történt? MATYI: Ott volt a láda. (A kert kerítésére mutat.) Ak­kor jött a Gábor... Nem szabad, én vagyok a vigyá­zó,mondtam neki, amikor kotorni akart a ládába ... Hogy tudom-e, hogy kicsoda ö, kérdezte. Maga az a gőgös Pintér, Améknek az apja sintér ... Meg akart ütni, én akkor beszaladtam a kertbe ... De látam a kezibe vilami fényeset. DANI (beront a kert felől. A két legény, Ferkó és And­ris követik. Dani kezében drót van): Megtaláltam .. . Ezt nem a vihar tépte ketté. (Odaszaladnak, a drótot vizsgálják.) ISTVÁN: Nem, erre megesküdnék! Olló vágta el. JÁNOS: Mutasd! (Most ő vizsgálja, a fény felé emelve a drótot.) Olló volt! DANI: Akkor nem a drót gyújtotta fel a pajtát... Mind­járt tudhattuk volna. . . H'szen olyan hirtelen lett a tűz. Eg-szerre lobbant fel, mint egy máglya. Ember­kéz gyuitotta. JÁNOS: Fajankók vagyunk mind! A nagy fejvesztett­sédben egyik se maradt józan. ISTV/ M- Ki tehette 7 D/NI: Hogy ki?... Odabenn van. (A házra mutat.) A kulák csemete, a Pintér úrfi .Hiszen előtte fecseg­tem (Rohinni akar a házba.) J \íTOS: Megállj!... Illedelmesen kopogj... Szép szó­val kérd, fáradjon kissé közénk. D ,M T- -'esz atyus. (Fölugrik a tornácra és kopog.) r ' ">"y szóra Gáborka? G'"07! (az ajtóban): Mit háborgatnak? Verekedni akarsz? DANI: A világért se... Csak egy kis szóra kérünk. G/^OR (kijön az udvarra Meglátja Istvánt): Ahá, együtt a komnánia ... A gyújtogató elvtárs is elő­került. (Szekeresék is kijönnek Oravánnal.) ISTVÁN: Elő bizony ... Éppen idejében. JÁNOS: Ügy mondják, végszóra ... Hát azért kérettük ide, hogy azt a kis elszámolást megejtsük. (Ráhunyo­rít Danira, aki most Gábor háta mögé áll. A két le­gény előbbre jön.) GÁBOR (rosszat sejtve körülnéz, de a játék még ártat­lan, megnyugszik és fölényét próbálja éreztetni): Ar­ról majd a bizottság előtt tárgyalunk. JÁNOS: Attól tartok, hogy ott magának más szerepe lesz. Ott majd szép csöndesen, de igen csöndesen, hogy a légy zümmögését is meg lehessen hallani, alá­zatosan felelni fog néhány kellemetlen kérdésre. GÁBOR: Hallja, nincs időm a maga buta locsogását hall­gatni. (Menni akar. Dani elállja az útját.) JÁNOS: Várjon még egy kicsit, barátom. (Más hang.) beszélhetünk mi másként is... Hol hagyta a drót­vágót? GÁBOR: Miféle drótvágót? JÁNOS: Amit tőlünk ellopott... Ne kerteljen. Van tanú rá... Itt ni! (Matyira mutat.) GÁBOR: Ez a gyüge! (Kinosan nevet.) Ezt jól adják! ISTVÁN: Ennek a gyügének néha több esze van, mint a maga kulák fejinek ... GÁBOR: Hallja, torkig vagyok a sértegetéseivel. (Meg­fordul, de újra szembe találja magát Danival.) DANI: Hol a drótvágó? GÁBOR (nem felel, elsötétedett fejjel visszafordul). JÁNOS: Hallotta az első kérdést. A második meg: ben­zinnel vagy petróleummal öntötte le a szalmát? GÁBOR: Megbolondultak? JÁNOS (Danihoz): Neked külön elszámolni valód van vele . .. Eredj, kerestesd meg vele! DANI: Lehet egy kis szelíd erőszak is? ... Ha nem ér­tené ... JÁNOS: Csak szőrmentén ... DANI: Értem, atyus ... Gyerünk, Gáborka ... Egy kis házkutatás lesz. (Hárman körülfogják.) GÁBOR: A fenébe veletek! (Rákiált Ferkóra.) Eriggy. mert beléd rúgok. DANI: Látom, nem megy simán. Lefogni, fiúk! (Meg­ragadják Gábort.) Gábor: Erisszetek, disznók!... (A kapálódzó Gábort el­hurcolják. Még az utcáról is hallani tiltakozását. Ma­tyi utánuk sompolyog.) Kis szünet. JÁNOS (Szekereshez): Ehhez mit szól gazduram? . derült a nagy turpisság! . Ki­SZEKERES: Ki hitte volna, hogy ő maga gyújtja fel a pajtáját? JÁNOS: Tiszta dolog!... Az egész brigádot tönkre akar­ta tenni... Jöjjön csak, gazduram. Megnézzük azt a pajtát. (Istvánra kacsint.) Egy kis terepszemlét tar­tunk. SZEKERES: Megyek rögtön. JÁNOS: Jöjjön maga is, Oraván elvtárs. Holnap talán magának is tanúskodnia kell. ORAVÁN: Jaj, nem szeretem én a tanúskodást. JÁNOS: Sok mindent nem szeret, Oraván elvtárs ... Fél minden újtól. Húzódik tőle, de ha benne van, lubic­kolna, mint hal a vízben ... ORAVÁN: Mért csak az én fejemet mossa mindig...­JÁNOS: Mert maga elvtárs... A magáét muszáj mosni! (Mind a hárman be a kertbe.) Kis szünet. ISTVÁN (utánuk néz): Hát ezt jól csinálta az atyus. ANNUSKA (kijön az udvarra): Magunkra hagytak. ISTVÁN: Hogy a „gyújtogató" megkérdezhessen magától valamit. ANNUSKA: Előbb én. Nagyon fájt, hogy tegnap én is elhittem ISTVÁN: Nagyon. ANNUSKA: Egész éjszaka sírtam miatta. ISTVÁN: Én meg egész éjszaka bolyongtam... ANNUSKA: Sohase fogom magamnak megbocsátani... ISTVÁN: Annuska, felejtsük el a tegnapot. Temessük el. ANNUSKA: Ha maga segít, én megpróbálom ... ISTVÁN: Én most este visszamegyek a városba... A Pártban biztosan még dolgoznak... Elmondok min­dent.Aztán futok az édesanyámhoz. Megvigasztalom... És holnap neki a munkának ... ANNUSKA: Gyönyörű lesz!... ISTVÁN: Ugye, gyönyörű! Mégse gyűrtek le itt min­ket ... Megnyerjük az egész falut... Az édesapját is... ANNUSKA: Nem fél attól, hogy ez igen nehéz lesz... ? ISTVÁN: Most már nem, Annuska.. . Mert tudom, hogy ebben segíteni fog... Megmondja neki, hogy én... nagyon szeretem magát... És azt is, hogy maga is .., ANNUSKA: Azt is... mindent, Pista!... ISTVÁN (át akarja ölelni Annuskát). (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom