Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-22 / 19. szám, vasárnap

1950 január 22 Lea ÍM — az r s párt egterem tője Lenin a történelém számára örökre az a vezér és tanító,mester maiad, aki megmutatta a dolgozó emberségnek az elnyomás és kizsákmányolás alól való felszabadulás és az új, a kommunista társadalom felépítésének útját. Lenin halhatatlan érdeme, hogy megteremtette a munkásosztály számára a kommunizmusért folytatott harc döntő fegyveiôti az újtipusú pártot. Lenin a XIX. ég XX. század fordulóján meglátta, hogy új történelmi korszakba, az imperializmus korszakába léipett az emberiség, s hogy ez a korszak forradalmi viharokat és földrengéseket hoz magával, A munkásosztálynak a burzsoázia elleni dörctö, forradalmi harc közsledó korszakában ' teljes fegyverzetben kellett fellépnie. Ehhez /azonban szükséges volt, hogy az új történelmi korszak problémáit elméletileg' kidolgozzák, a nemzetközi munkásmozgalom fegyvertárát kritikailag felülv zsgálják, félredobjanak belőle minden rozsdás és alkalmatlan fegyvert és úi fegyvereket kovácsoljanak. Ennek a gigantikus munkának súlyát a forradalmi gondolatnak és akarstnak csak olyan titánja vehette vállára, mint Lenin. Lenin elméleti és gyakorlat

5 tevékenységében igen fontos helyet foglalt ei a Párt kérdése. Senki sem értette meg nála jobban és mélyebben a Pártnak, mint a munkásmozgalom vezető és forradalmasító erejének jelentőségét. „Adjátok nekünk a forradalmárok szervezetét — és megforgatjuk Oroszországot" — írta Len n a Bclsévik Párt megteremtésének hajnalán. Ez a szenvedélyes felhívás a forradalmi szervezet hatalmas átalakító erejében való törhetetlen hitet mutatta meg. Lenin világosan látta, hogy a nyugateurópai szociáldemokrata pártok alkalmatlanbk a tömegek ég a forradalom vezetésére. Ezek a pärtck a békés parlamenti tevékenység- körülményei között fejlődtek •' ki. elhájasodtak ég hallani sem akartak a forradalomról, a proletariátus diktatúrájáról. Ezeket a pártokat egyre jobban j szétmarta az opportunizmus rozsdája, mely az osztályharcról va'.ó lemondásra ég a burzsoáziával való megegyezésre késztette őket. „Ezért volt szükség új, harcos, forradalmi pártra, mely elég bátor ahhoz, h'ógy a proletariátust harcbavezesse a hatalomért, eléggé tapasztalt ahhoz, hogy a forradalmi helyzet bonyolult viszonyai között eligazodjék és elég hajlékony ahhoz, hogy a céljához vezető úton m'nden zátonyt elkerüljön. Ilyen párt nélkül gondolni sem lehet az imperializmus megdöntésére, a prolstárd'ktatúra kivívására" — mutatott rá Sztálin. I A munkásosztály politikai pártja, az új típusú, forradalmi párt megalkotásának történelmi feladatát Lóri n és Sztálin vzetésével az ororz marxisták. — a leninisták oldották mag. A párt szilárd, tudományos alapokra épült. Marx és Engels már kidolgozták a proletariátus pártjának alapvető v'onaiait. Lenin ezekből az irányelvekből kiindulva, a marxizmus történetében elsőnek dolgozta k: a szocialista társadalom felépítéséért foIytatot harc döntő fegyveréről, a munkásosztály centralizált és fegyelmezett forradalmi pártjáról, mint a proletariátus vezető szervezetéről 1 szóló tanítást. Az oťosz marxisták Lenin és Sztálin vezetésével életrekeltették ezt a tanítást: megteremtették a Bolsevik Pártot. Aj újtipusú párt egyik legfontosabb tulajdonsága: a magas eszmeiség, elvhüség, az eszmei téren való meg nem alkuvás. A II. Internacionále pártjai elszakadtak a marxista 'deológiától A Bolssvik Párt viszbnt a legszilárdabb eszmei alapokra épült. A Bolsevik Párt világnézete a dialektikus materializmus. Lenin és Sztálin a Párt kádereit a meg nem alkuvó eszmei harc, a forradalmi elmélet iránt ragaszkodás szellemében nevelték. Arra tanították őket, hogy úgy értékeljék a marxizmus-leninizmust, mint a Párt legnagyobb eszmei kincsét, gondosan őrizzék meg tisztaságát és forradalmi jellegét m'nden támadással szemben. A Párt egyik legfontosabb feladata: a marxista-leninista ideológia meghamisítására és rothadt burzsoá eszmékkel való helyettesítésére irányuló próbálkozások elleni következetes harc. Az újtipusú pártra jellemző a legnagyobb szervezettség és tömörség, keménység és fegyelmezettség. Sztálin elvtárs az mondja, hogy a Bolsevik Párt a fetrvelem és a szervezettség- megtestesülése A Párt a munkásosztály és az öseszes dolgozók harci vezetőinek keményen összekovácsolt és centralizált élcsapata, amelyet áthat az akarat, a cselekvés ég a fegyelem egysége. Lenn é* Sztálin a bolsevikokat az opportunista, bomlasztó elemek el eni szakadatlan harc útján vezette cs határozottan elvágta a legcsekélyebb kísérlet útját is, mely a Párt centra lizált egysége és szigorú fegyelme megsértésére irányult. Lenin arra tanított bennünket, hogy „aki a legcsekélyebb mértékben is gyengíti a proletariátus pártjának vasfegyelmét (különösen a proletariátus diktatúrája idején), az valójában a burzsoáziát segiti a proletariátus ellen." Az corosz bolsevikok ennek a lenini útmutatásnak szellemében alakították ki a Párt törhetetlen belső egységét, tömörségét és soha nem látott rugalmasságát, mely tulajdonságok biztosították a legbonyolultabb feladatok győzelmes megoldását is. A bolsevikok következtesen harcosak a munkásmozgalom egységéért, Lenin útmutatását követve: csakis az opportunizmus elleni következetes elvi harc alapján valósulhat ihog a munkásosztály harcos egységo. Az újtipusú párt nem tűrheti az opportunizmust, a politikai határozatlanság semilyen megnyilvánulását A marxista-leninista párt éppen azzal válik erőssé hogy megtisztítja magát az opportunista elemektől, — ez a leninizmus legfontosabb szervezeti elve. Lenin arra tanított bennünket, hogy lehetetlen győznünk a proletárforradalomban és lehetetlen megvédenünk azt, ha sorainkban reformisták és mensevikek vannak. Lenin és Sztálin a Bolsevik Pártot építve, megóvták azt az ellenségnek és árulóknak befurakedásától — minden erejükkeei fokozták a Párt forradalmi éberségét. „Nekünk rendkívül ébereknek kell lennünk és nem szabad elfelejtenünk, hogy a Pártunk erőd, amelynek ka.pui csak a kipróbáltak előtt nyílnak meg" — írta Sztálin a Bolsevik Párt megteremtésének éve'ben. A Bolsevik Párt Leninnek és CTtálinnak útmutatásait követve hatalmas, bevehetetlen erőddé vált. A Párt a proletárok osztályszövetségéne-k legmagasabb formája, melynek poliťkai vezetö9zerepát a proletariátus m'nden más szervezetére ki kell terjeszteni — tanította Lenin. A Len-in és Sstál'n által megalkotott Bblsevik Párt a szoviet haza vezetőereje és a dolgozók összes szervezeteinek — társadalmi és állami szervezeteknek — vezetője. A Bolsevik Párt, Lenin ha'h-tatlan ügyének nagy folytatója, Sztálin vezetése alatt következetesen halad a lenini úton, világtörténelmi győzelmeket aratva. (M. Szvoíin cikkéből.) Néhány szó egy sáros faluról (mj) Állj meg ember a falu szélén, ha autóval vagy akár kocsival j ősz Zemnére (Szímő), Nové Zámky járás eme nagy falujába, mert észre sem veszed és máris tengelyig süppedsz bele a sárba. A falu végén egyszerűen végeszakad az útnak. Ki tudná megmondani, mi okból nem építették tovább az utat, mikor a falu tulajdonképpen csak ezután kezdődik. — Jó lenne, ha ide tennénk egy figyelmeztető táblát: Állj! — mondja nekünk Kutrucz László elvtárs, miközben igyekszünk a mozi épülete felé, hol már mintegy hatszáz kisés középföldműves vár lelkesen arra a pillanatra, amikor együttesen aláírhatják a szerződéseiket. — Bizony el sem hinnétek elvtársak, milyen hosszú idő óta várunk arra, hogy végre valahára elkészüljön az út a községen keresztül. A múltban minden képviselőijelölt szentül megígérte, hogy az utat meg fogjuk kapni. Az első képviselőjelölt még az Osztrák-Magyar Monarchia idején Ígérte meg, azután többször kaptunk ígéretet a mult republika alatt Horthy idejében is megígérték, de az ígéretekből sohasem lett semmi Soha semilyen ígéretet nem teljesítettek, amely a lakosság javát szolgálta volna. — Most azonban — emelte fel szavát Kutricz elvtárs — a mi népi demokratikus kormányunk az Egységes Födműves Szövetkezet révén új lehetőségeket adott nekünk. Mi is megalakítottuk az EFSz-t, mely különösen aratás idején tett nagy szolgálatot a falu gazdáinak. Tervbevettünk több építkezést, melyek befejezésük utás teljes mértékben elősegítik majd az életszínvonal emelését községünkben. Az út építését is belefog álluk a legközelebbi jövőben elvégzendő feladatok közé Az államtól már meg is kaptuk a pénzt erre a célra. Mihelyst az időjárás megengedi, hozzáfogunk a munkához. Számtalan lakosunk jelentkezett már eddig is, hogy önkéntes m unitéval kíván hozzájárulni az építkezéshez, így tehát nincs akadály többé, hogy az az út, melyre közel ötven esztendőt vártunk, néhány hónap alatt elkészüljön. — No, majd ha valamikor nyáron ellátogatnak hozzánk, már meg lesz az út — fűzi hozzá még Illés elvtárs. A mozi már zsúfolásig tömve volt, amikor odaérkeztünk. A szimői földművesek és földművesasszonyok egyöntetűen kijelentették, hogy a szerződések aláírásával teljesen egyetértenek, mert hiszen ezzel az állam biztosítja minden gazdálkodó jövőjét, termeivényeit tisztességes áron vásárolja fel és ki van zárva, hogy holmi sjekulánsok gazdagodjanak a kis- és középbirtokosok munkájából. Az ünnepélyes aláírási aktust Járosi elvtárs, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke nyitotta meg néhány keresetlen, lelkes szóval, őszinte örömének adott kifejezést, hogy a község lakossága egyöntetű akarattal felsorakozott legjobb községeink közé, majd szívélyes szavakkal üdvözölte a járás képviselőit. Ezután a jelenlevő kis- és középparasztek egymásután írták alá szerződéseiket. Kutrucz László aláírás közben kijelentette, hogy örömmel írja alá a szerződést, mert ez biztonságot jelent a földműveseknek, de egyúttal biztosítja munkásaink jövőjét is. Hozzájárulunk életszínvonaluk emeléséhez. Utána Cucor, helyi plébános írta alá szerződését és többek között felhívta a jelenlevőket, hogy mindenki igyekezzék pontosan és örömmel teljesíteni kötelezettségét a dolgozók iránt, mint ahogy örömmel és pontosan kívánja ő is teljesíteni kötelességét. Matusovié elvtárs a Kommunista Párt elnöke aláírás közben hangsúlyozta, hogy a szimői földművesek nagyon jól tudják, hogy a munkásaink jóléte mindnyájunk jólétét jelenti és ezért híven fogják teljesíteni elvállalt kötelezettségeiket. Utána Csepregi és Plesko kisgazdák is őszinte örömüknek adtak kifejezést, hogy munkájukká, hozzájárulhatnak mindnyájunk jobblétéhez. A szerződ érek aláírása gyorsan és simán folyt tovább. Mindenki meg volt elégedve a bizottság igazságos eljárásával, hiszen még idejében minden ftazdával külön-külön megtárgyaltak minden \ lehetőséget. Ennek tulajdonítható az is, hogy sok földműves mindjárt az aláírásnál kötelezte magát, hogy termeivényeiből a szerződésen felül is be fog szolgáltatni. Kutrucz László 50 kg marhahúst, Erdei István 2 mázsa búzát, Kisze'.y Pál 2 mázsa búzát, Joba Gyula 50 kg marhahúst és 2 mázsa búzát, Illés István 2 mázsa búzát, Molcsan András 1 mázsa búzát, Kutrucz Alajos 60 kg sertéshúst, Matusovics elvtárs 1 mázsa búzát és 50 kg marhahúst, Illés Gyula 1 mázsa búzát és 1 mázsa rozsot, Pleskó András 2 mázsa búzát, Balog Imre 1.50 mázsa búzát és 60 kg sertéshúst. Járosi György 2 mázsa búzát fognak beadni szerződésen felül. EGRI VIKTOR 19 límift m mm Optimista láték három felvonásban JÁNOS: Ereszd el. ISTVÁN (észbe kap és elengedi a gyereket). JÁNOS: Beszélj, hogy történt? MATYI: Ott volt a láda. (A kert kerítésére mutat.) Akkor jött a Gábor... Nem szabad, én vagyok a vigyázó,mondtam neki, amikor kotorni akart a ládába ... Hogy tudom-e, hogy kicsoda ö, kérdezte. Maga az a gőgös Pintér, Améknek az apja sintér ... Meg akart ütni, én akkor beszaladtam a kertbe ... De látam a kezibe vilami fényeset. DANI (beront a kert felől. A két legény, Ferkó és Andris követik. Dani kezében drót van): Megtaláltam .. . Ezt nem a vihar tépte ketté. (Odaszaladnak, a drótot vizsgálják.) ISTVÁN: Nem, erre megesküdnék! Olló vágta el. JÁNOS: Mutasd! (Most ő vizsgálja, a fény felé emelve a drótot.) Olló volt! DANI: Akkor nem a drót gyújtotta fel a pajtát... Mindjárt tudhattuk volna. . . H'szen olyan hirtelen lett a tűz. Eg-szerre lobbant fel, mint egy máglya. Emberkéz gyuitotta. JÁNOS: Fajankók vagyunk mind! A nagy fejvesztettsédben egyik se maradt józan. ISTV/ M- Ki tehette

7 D/NI: Hogy ki?... Odabenn van. (A házra mutat.) A kulák csemete, a Pintér úrfi .Hiszen előtte fecsegtem (Rohinni akar a házba.) J \íTOS: Megállj!... Illedelmesen kopogj... Szép szóval kérd, fáradjon kissé közénk. D

,M

T- -'esz atyus. (Fölugrik a tornácra és kopog.) r ' ">"y szóra Gáborka? G'"07! (az ajtóban): Mit háborgatnak? Verekedni akarsz? DANI: A világért se... Csak egy kis szóra kérünk. G/^OR (kijön az udvarra Meglátja Istvánt): Ahá, együtt a komnánia ... A gyújtogató elvtárs is előkerült. (Szekeresék is kijönnek Oravánnal.) ISTVÁN: Elő bizony ... Éppen idejében. JÁNOS: Ügy mondják, végszóra ... Hát azért kérettük ide, hogy azt a kis elszámolást megejtsük. (Ráhunyorít Danira, aki most Gábor háta mögé áll. A két legény előbbre jön.) GÁBOR (rosszat sejtve körülnéz, de a játék még ártatlan, megnyugszik és fölényét próbálja éreztetni): Arról majd a bizottság előtt tárgyalunk. JÁNOS: Attól tartok, hogy ott magának más szerepe lesz. Ott majd szép csöndesen, de igen csöndesen, hogy a légy zümmögését is meg lehessen hallani, alázatosan felelni fog néhány kellemetlen kérdésre. GÁBOR: Hallja, nincs időm a maga buta locsogását hallgatni. (Menni akar. Dani elállja az útját.) JÁNOS: Várjon még egy kicsit, barátom. (Más hang.) beszélhetünk mi másként is... Hol hagyta a drótvágót? GÁBOR: Miféle drótvágót? JÁNOS: Amit tőlünk ellopott... Ne kerteljen. Van tanú rá... Itt ni! (Matyira mutat.) GÁBOR: Ez a gyüge! (Kinosan nevet.) Ezt jól adják! ISTVÁN: Ennek a gyügének néha több esze van, mint a maga kulák fejinek ... GÁBOR: Hallja, torkig vagyok a sértegetéseivel. (Megfordul, de újra szembe találja magát Danival.) DANI: Hol a drótvágó? GÁBOR (nem felel, elsötétedett fejjel visszafordul). JÁNOS: Hallotta az első kérdést. A második meg: benzinnel vagy petróleummal öntötte le a szalmát? GÁBOR: Megbolondultak? JÁNOS (Danihoz): Neked külön elszámolni valód van vele . .. Eredj, kerestesd meg vele! DANI: Lehet egy kis szelíd erőszak is? ... Ha nem értené ... JÁNOS: Csak szőrmentén ... DANI: Értem, atyus ... Gyerünk, Gáborka ... Egy kis házkutatás lesz. (Hárman körülfogják.) GÁBOR: A fenébe veletek! (Rákiált Ferkóra.) Eriggy. mert beléd rúgok. DANI: Látom, nem megy simán. Lefogni, fiúk! (Megragadják Gábort.) Gábor: Erisszetek, disznók!... (A kapálódzó Gábort elhurcolják. Még az utcáról is hallani tiltakozását. Matyi utánuk sompolyog.) Kis szünet. JÁNOS (Szekereshez): Ehhez mit szól gazduram? . derült a nagy turpisság! . KiSZEKERES: Ki hitte volna, hogy ő maga gyújtja fel a pajtáját? JÁNOS: Tiszta dolog!... Az egész brigádot tönkre akarta tenni... Jöjjön csak, gazduram. Megnézzük azt a pajtát. (Istvánra kacsint.) Egy kis terepszemlét tartunk. SZEKERES: Megyek rögtön. JÁNOS: Jöjjön maga is, Oraván elvtárs. Holnap talán magának is tanúskodnia kell. ORAVÁN: Jaj, nem szeretem én a tanúskodást. JÁNOS: Sok mindent nem szeret, Oraván elvtárs ... Fél minden újtól. Húzódik tőle, de ha benne van, lubickolna, mint hal a vízben ... ORAVÁN: Mért csak az én fejemet mossa mindig...JÁNOS: Mert maga elvtárs... A magáét muszáj mosni! (Mind a hárman be a kertbe.) Kis szünet. ISTVÁN (utánuk néz): Hát ezt jól csinálta az atyus. ANNUSKA (kijön az udvarra): Magunkra hagytak. ISTVÁN: Hogy a „gyújtogató" megkérdezhessen magától valamit. ANNUSKA: Előbb én. Nagyon fájt, hogy tegnap én is elhittem ISTVÁN: Nagyon. ANNUSKA: Egész éjszaka sírtam miatta. ISTVÁN: Én meg egész éjszaka bolyongtam... ANNUSKA: Sohase fogom magamnak megbocsátani... ISTVÁN: Annuska, felejtsük el a tegnapot. Temessük el. ANNUSKA: Ha maga segít, én megpróbálom ... ISTVÁN: Én most este visszamegyek a városba... A Pártban biztosan még dolgoznak... Elmondok mindent.Aztán futok az édesanyámhoz. Megvigasztalom... És holnap neki a munkának ... ANNUSKA: Gyönyörű lesz!... ISTVÁN: Ugye, gyönyörű! Mégse gyűrtek le itt minket ... Megnyerjük az egész falut... Az édesapját is... ANNUSKA: Nem fél attól, hogy ez igen nehéz lesz... ? ISTVÁN: Most már nem, Annuska.. . Mert tudom, hogy ebben segíteni fog... Megmondja neki, hogy én... nagyon szeretem magát... És azt is, hogy maga is .., ANNUSKA: Azt is... mindent, Pista!... ISTVÁN (át akarja ölelni Annuskát). (Folytatása következik.)