Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-22 / 19. szám, vasárnap

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 január 22, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 19. szám Hetven tomegszervezetiink a béke mellett Jelentés a Nemzetgyűléshez érkezett feliratokról Mint tudjuk, mult év december 16 án Párizsban összejött a Béke Védőinek világ-exeku tívája és körvonalazta azokat az alapvető követeléseket, amelyekkel a világ összes nemzetgyű­léseihez fordulnak. Követelik a fegyverkezésnek és a beavat­kozási háború előkészületeinek beszüntetését, főleg Indonéziá­ban, Maláji földön és Vietnamban, követelik az atombombák megsemmisítését, az idegháború befejezését, a béke védői ül­döztetésének megszüntetését és a nemzetköz; bizalom felújí­tását a nagyhatalmak békeszerződésének alapján a Nemzetek Szövetsége keretében. Ez a felhívás visszhangra ta- 1 lát dolgozó népünknél is. Már a felhívás utáni napokban érkeztek a Nemzetgyűléshez határozatok, petíciók és sürgönyök a cseh or­szágrészekből és Szlovákiából is, amelyek követelték a Nemzetgyű­léstől e béketörekvések támogatá­sát. A mai napig a Nemzetgyűlés több mint 70 ilyen megnyilatko­zást kapott a tömegszervezetek­től, az ifjúságtól, a vasutas szak­szervezetektől, az állami gépállo­másoktól, az üzeme tanácsoktól, az ország egész haladó nyilvánossá­gától. A határozatokban, amelyek a Nemzetgyűlés elnökségének szól­nak, a dolgozók lelkesen foglal­nak állást a békeakció mellett, amelyet a béke védelme hatalmas eszközének tartanak. A határo­zatok kifejezik azt, hogy a béke leghatalmasabb biztosítéka a Szovjetúnió népeivel való barát­ság, a szovjet béketábor erőssége és a nemzetközi munkásszolidari­tás, a szocialista internacionaliz­mus gondolata. Nem akarunk há­borút fejeződnek be a határoza­tok, folytatni akarjuk békés mun­kánkat, terror és kizsákmányolás nélkül, előre a haladás, a szocia­lizmus és a béke országútján. Visinszkij válaszol Achesotisiak A. J. Visinszkij, a Szovjetúnió külügyminisztere, az Egyesült Álla­mok külügyminiszterének, Achesonnak beszédével kapcsolatosan a kö­vetkező nyilatkozatot tette: „Acheson, az Egyesült Államok külügyminisztere, január 12-én Washingtonban az amerikai újságírók klubjában beszédet mondott, amelyben foglalkozott az Északamerikai Egyesült Államok ázsiai poli­tikájával. E nyilatkozatában sikertelen kísérleteket tesz. hogy igazolja az Egyesült Államoknak az ázsiai országokkal, főleg Kínával szemben folytatott politikáját. Bár Acheson a jóbarát álarcát vette fel, mégis kénytelen volt elismerni, hogy tervel a hatalmi politika tervei mind Japán, mind Riu-Kiu és Filippini-szigetek esetében, már avval, hogy kijelentette, hogy ezek a nem amerikai területek az Egyesült Államok „védelmi" vonalát képezik. Kétségtelen, hogy mindez az Egyesült Álla­mok támadó politikáját szolgálja. Acheson sokat beszélt arról a „hő" óhajáról, hogy „segíteni" kíván az ázsiai népeknek, miközben tudtára adja ezen országok reakciós köreinek, valamint a gyarmati hatalmak­nak, amelyek az ázsiai népe kizsákmányolásától nem akarnak eláll­ni, hogy számíthatnak Acheson úr messzemenő támogatására. Acheson e megnyilatkozásában at­tól sem tartózkodott — folytatta nyilatkozatát Visinszkij —, hogy a Szovjetúnióra támadjon és rágal­makkal illesse. A USA külügyminisztere Ázsia azon országainak helyzetéről beszélt, amelyek a Szovjetunióval határosak és különös figyelmet szentelt Észak­Kínának. Ezzel kapcsolatosan Ache­son a következőket jelentette ki: „Észak-Kínában az orosz érdekek régebbi keletűek, mint a kommuniz­mus. Régen, a kommunizmust meg­előző időkben keletkeztek, a kom­munista rendszer azonban új mód­szerekkel toldotta meg, az orosz im­perializmus új fogalmát határozta meg. Ezek a kommunista fogalmak és módszerek az orosz imperializmust új és nagy fegyverrel szerelték fel. Kiná" ban ez történik: ,A Szovjetúnió ezen új erőktől felszerelve elválasztja Észak­kínát Kínától és a Szbvjetúnióhoz csa­tolja. Ez a processzus már befejezést nyert külső Mongoliában. Befejezést nyert majdnem Mandzsúriában is és biztos vagyok abban, hogy belső Mon­goliából és Sinkiangból a szovjet ügy­nököktől Moszkvába igen kedvező hí­rek érkeznek. Ami itt folyik, az egyet jelent e tartományoknak Kínától való elszakításával és azoknak a Szovjet­űnióhoz való csatolásával. Megállapí­tom és szeretném kijelenteni, hogv az a tény, hogy a Szvojetúnió Kína észa­ki tartományát elveszi a legjelentőség­teljesebb és legkomolyabb tény akár­melyik idegen hatalomnak Ázsiához való viszonyában." Achesonnak ez a kijelentése annyir 8, értelmetlen, hogy először kételkedtünk autentikusságában, úgy ítéltük, hogy a sajtó Acheson külügyminiszter nyi­latkozatát egy felelőtlen tudósító vál­toztatta meg.' A vizsgálat során azon­ban bebizonyosodott, hogy Acheson ezt a hazug és durván rágalmazó nyi­latkozatát valóban megtette. Acheson nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a Szovjetúnió „Északkína vidékét el­szakítja Kínától és a Szovjetunióhoz csatolja" és hogy ,,a Szovjetúnió négy kínai tartományt kebelez be." Ache­son úgy véli, hogy külső Mongolia esetében ezt a Szovjetúnió már meg is tette. Kijelenti továbbá, hogy ugyanígy tett Mandzsúriával is. Vé­gül bejelenti, hogy a Szovjetúnió el­szakítja Kínától belső Mongoliát és Sinkiangot. Acheson kijelentéseiből semmi sem fele meg a valóságnak. Mindezeket az értelmetlenségeket Acheson csak azért hordta össze, hogy szükségből erényt csináljon és komolytalannak tüntesse fel a Szov­jetúnió külpolitikáját és hogy saját politikájának kudarcáért a felelőssé­get a Szovjetúnióra hárítsa. Ilyen „kétes operációt" természetesen nem tudott volna a Szovjetunió megrá­galmazása nélkül végrehajtani, j A tények ezzel szemben a követ­I kezők. Kínának népi kormánya van, Košice, Prešov és Híhalovce városokba vezető autobuszforgalom a hóviharok miatt szünetel A Csehszlovák Személyszállító Autóközlekedés nemzeti vállalat igazgatósága figyelmezteti az utazó közönséget, hogy az óriási méretű hófúvások miatt bizony­talan időre beszüntették a Košŕ cére, Prešovra és Mihalovcére ve­zető autobuszforgalmat. Az igaz­gatóság nagymennyiségű hóekét állított munkába a hótorlaszok eltávolítására. A Párt helyi szer­vezetei felhívást bocsátottak ki a lakossághoz, hogy segítsenek a hótorlaszok eltávolításában. Az autobuszforgalom nincs megszün­tetve a Rožňava—Túrná, Rožňa­va— Plešivec, Trebišov—Sirk és Trebišov—Seikov vonalakon. amely tudja, hogyan védje országá­nak érdekeit, országának területét, népét, tudja, hogy a Kínai Népi Köz­társaság és a Szovjetúnió közötti vi­szony a barátság és mindkét állam függetlensége és területe tiszteletben tartásának tartós alapján áll. Ismeretes, hogy az úgynevezett külső Mongólia több, mint 30 év óta független állam, amely tényt a jaltai konferencián különösképpen hang­súlyozott az Egyesült Államek, Nagy­Britannia és a Szovjetúnió között létrejött megállapodás. A Mongol Népi Köztársaságot már 1945-ben elismerte az akkori kínai kormány és a Mongol Népi Köztár­saság, valamint a Kínai Népi Köz­társaság között most rendes diplo­máciai kapcsolat van. Acheson meg­állapítása, hogy a Mongol Népi Köz­társaságot a Szovjetúnióhoz csatol­ták, nem annyira gálád hazugságá­val lep meg, mint inkább a washing­toni amerikai újságíró klub hallga­tóságának lebecsülésével és lekicsiny­lésével. Általában ismert dolog és normá­lis ember ebben nem is kételkedik hogy Mandzsúria, Belső Mongolia és Sinkiang továbbra is Kína területkö­telékében vannak és annak egy ré­szét alkotják. Ha Acheson ennek ellenére oly rá­galmak terjesztéséhez fogott, ame lyek területeknek a Szovjetúnióhoz való csatolásáról beszélnek, ezt azért teszi, mert Kínában ért súlyos politi­ka; kudarca erre kényszeríti. Bárhogy is legyen, Acheson most sem talált politikájának igazolására meggyőző bizonyítékokat. összefüggésben Achesonnak emlí­tett nyilatkozatával, érdekes lenne megemlíteni Wardnak, az Egyesült Államok mukdeni főkonzulának nyi­latkozatát, aki nemrég tért vissza az Egyesült Államokba. Ward kije­lentette, hogy Mandzsúriában volt nemrégen és nem látott szovjet be­folyást ott, sem pedig oly kísérlete­ket, amelyek Mandzsúriának a Szov­jetúnióhoz való csatolását szorgal­mozták. Jelentőségteljes, hogy egy, a Szovjetúniőval szemben oly ellen­séges személy is, mint Ward, kény­telen volt meghajolni a megcáfolha­tatlan tények előtt. Az egész világ tudja, hogy Acheson politikája csőd­be jutott Kína esetében. Ez a politi ka másképpen nem is érhetett vé­get, csak fiaskóval, mert feladatát abban látta, hogy Kínában a reak­ciós erőket támogassa és nyílt harc­ba szálljon Kína demokratikus erői ellen. Acheson úrnak kisérlete, hogy a rágalmazást használja fel arra, hogy csödbejutott politikájáért a fe­lelősséget a Szovjetúnióra hárítsa, nem jelent semmi jót Acheson úr­nak. Az ilyen kísérletek az amerikai kínai politika további sikertelensé gére fognak vezetni — fejezte be nyilatkozatát Visinszkij külügymi­niszter. Törhetetlen odaadás az ügy iránt és könyörtelenség az ellenséggel szemben Lenin életében az ügy iránt való azt a törhetetlen odaadást látjuk, mellyel elkerülhetetlenül együtt jár a könyörtelenség min­denkivel szemben, aki ennek az ügynek útjába áll. Lenin nem kevésbbé szerette az embereket, mint az ügyet, amelyért harcolt, ezért volt oly nagy alkotó tevékenységében. Heinrich Mann. (1924) A termelési és beszolgáltatási szerződések aláíráságiak állása január 20-án Mint már jelentettük, az új év­re szóló termelési és beszolgálta­tási szerződések aláírása Szlová" kiaszerte sikeresen halad előre. A dolgozó parasztság megértette, hogy ezekkel a szerződésekkel tiszta képet teremt gazdaságában és pontosan tudja, mik a kötele­zettségei. A termelési és beszol­gáltatási szerződéseket a dolgozó parasztság maga tárgyalta le és J vitatta meg és csak azután írták alá. A legutolsó jelentések sze­rint eddig a szerződéseket Szlo" vákiában a parasztság 95.6 szá­zaléka aláírta. A besztercebányai kerületben az aláírás 95.9 száza­lékos, a bratisíavai kerületben 98.2 százalékos, a nyitrai kerület" ben 96.6 százalékos, a zsolnai kerületben 89.9 százalékos és az eperjesi kerületben több, mint 95 százalékos. A községek közül 2079 írta alá a szerződéseket tün­tető ünnepélyességgel. Tervtellesítés a Szovjetunióban A Szovjetúnió minisztertanácsa mellett működő központi statisz­tikai hivatal közzétette a Szovjet­únió népgazdaságának helyreállí­tására és fejlesztésére irányuló állami terv teljesítésének 1949 évi eredményeit. Az 1949"re megállapított ter­melési tervet valamennyi mi­nisztérium túlteljesítette, az el­múlt esztendőben emelkedett a termelő kapacitás kihasználási foka, megtakarítást értek el nyersanyag, fűtőanyag és egyéb segédanyagok terén, felszínre ke­rültek az üzemek további belső tartalékai. Ez lehetővé tette, hogy a szovjet kormány az ere­detileg 1949-re előirányzott ipari termelési tervet emelje. A fel­emelt évi tervet a szovjetipar egészében 103 százalékra teljesí­tette. A munkások és alkalmazót" tak keresete egy munkásra szá­mítva 1949"ben 19 százalékkal volt magasabb, mint 1948-ban és 1940'hez viszonyítva változatlan árakat véve figyelembe, 24 száza­lékkal emelkedett. A parasztság jövedelme egy mezőgazdasági dolgozóra számítva, az elmúlt esztendőben 14 százalékkal volt magasabb, mint 1948"ban és 30 százalékkal emelkedett 1940 hez viszonyítva. A görög partizánok harcai A szabad görög rádió jelenti: A monarcho-fasiszta hadsereg ve­zérkarának jelentése a görög par­tizán-egységek működéséről tesz jelentést Kréta-szigetén, a Pelo­ponézuson, az Olimpusz vidékén, továbbá Chalkidike, Kisavos és Pieria vidékén.. A szabad Görög­ország ügynöksége a hírrel kap­csolatosan oly értelmű jelentést tett, hogy a görög paritzán-egysé" gek élénk harci tevékenységet fejtettek ki Macedónia vidékén és január elején támadást intéz­tek Komotini város helyőrsége ellen. A partizánok Tihero közsé­gében is megtámadták a monar* cho-fasiszta katonákat. A parti* zánok harci tevékenysége figyel­meztetés a monarcho'fasiszták részére. A partizánok így figyel* meztetik a monarcho-fasiszta ka­tonákat és csendőröket, hogy ke­gyetlen terrorjuk a polgári lakos­ság ellen nem marad büntetlenül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom