Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-19 / 16. szám, csütörtök

5 Falusi munka télen 1S50 január 19 U J SZÖ MEZŐGAZDASÁG Less-e jó munka a hősi Egységes Földműves Szövetkezetben? Eös a munkásmozgalomban és a s^oL.&iiűLa natcüdn s^ep muitra te­kiiiuiet viasza. Az eiruult renuszer­bcA naicra von szükségé — üemeny, a cntuaatos naicra, ho 0y kizsaiuna­n>olóiktól legalaob a nundennapi ía­lat kenyerei Ki tuaja csikarni. A tcautzer iioictas nagyoirtoK sotet ár­nyékot vetett a taiu éietere. A taiu nagy része muakaa-naptzamos ntp, kisgazua, aiú néhány nótájával szm­téii rá voit kényszerítve a par koro­nás napszamra. Megélhetés nem volt más, ct,ak amit a nagybirtok adott. Bérharcok, sztrájk, a helybeli mun­kásság harcainak letörésére az ide­genből hozott munkások serege. A mozgalmak egyszer sikerrel jartak, máskor elbuktak a kizsákmányolók magatartásán, de a munkások egy­ségét mindig acélosabbá kovácsol­tók. Az évtizedes mozgalmak, a meg nem szűnő harc a nagybirtok ellen, az öntudatos kitartás a szocializmus győzelméért egységes, meg nem al­kuvó munkás és kisgazda tömegei teremtett és nevelt, mely hivatva lett volna rá, hogy a felszabadulás, de különösen a februári események után saját kezébe vegye sorsának irányítását. MIÉRT NEM BOLDOGUL AZ EFSZ? Ezek után jogosan vetődik fel a kérdés: ha a falu mezőgazdasági munkássága és vele együtt a kis- és középparasztság a mult harcaiban egységes volt és együvé tartozását ma sem tagadja meg — miért nem tudnak egy életképes EFSz-t létre­hozni, amely kizárólag csak az ö érdekeit volna hivatva szolgálni? • Erről kérdezem meg Szénási Gyu­lát, az EFSz ellenőrző bizottságá­nak elnökét. Szavahihetőségéhez két­ség nem fér. Pártmunkája több év­tizedes múltra tekint vissza. Tagja a helyi és járási Nemzeti Bizottság­nak és ezeken felül még számos más tisztséget tölt be, ahová a Párt állította. Néhány hete végzett poli­tikai iskolát. Néhányholdas kisgaz­da, tökéletesen ismeri a földműves problémáit. Mondanivalója egyenes, nem szépít, nem nagyol, a valóságot tárja fel. — Kezdjük elölről — mondja — a megalakulásnál. Az EFSz Bősön a mult év nyarán alakult meg. Igaz, hogy csak néhány taggal indultunk, de bízunk benne, hogy példánk és a szövetkezeti munka eredménye a kételkedőket és a vonakodókat is majd meggyőzi a szövetkezet erejé­ről és előnyéről. Én magam is föld­műves ember vagyok és tudom, hogy a paraszt természeténél fogva általában minden újitással szemben bizalmatlan és csak a tények meg­győző erejének enged. Az EFSz-be már a megalakulásnál néhány nagy­Dr. BRAUNER TVÁN: A penicilín Emberek százezrei köszönik életü­ket a penicilín felfedezésének. Rö­vid 8 év telt el forgalombahozása óta, de ez az idő elégséges volt ah­hoz, hogy a penicilin büszke glóriá­val üljön a gyógyszerek legmaga­sabb trónján. A betegségek százait gyógyítják ma már penicilinnel. Irigy és sóvárgó szemekkel olvas­tuk a külföldön elért jó eredménye­ket, ahol a penicilin elégséges meny­nyiségben állt az ember- és állatgyó­gyászat rendelkezésére. Nálunk idáig csak bizonyos korlá­tozott mennyiségben állt rendelke­zésre embergyógyászatban gyógyí­tásra, állatgyógyászatban pedig kí­sérleti célokra. Tervgazdálkodásunk egyik legna­gyobb és legszebb teljesítménye, hogy ma már mi saját gyárunkban ter­meljük a penicilint, leküzdve minden végeláthatatlan nehézséget, ami a gyár üzembehozásáig feltornyosult. Boldog öröm tölti el minden állat­orvos szívét annak tudatában, hogy ez a nagyhatású gyógyszer most már nemcsak az embergyógyászatban, hanem az állatgyógyászatban is be­válthatja a hozzáfűzött reményeket. A penicilint mint csodagyógyszert emlegetik, őszinte, becsületes kritikai szemmel nézve, nem kell húzódnunk a csoda elnevezéstől, mert az elért eredmények igazán csodálatosak. Két felbecsülhetetlen érdeme van, a betegségek egész sorozata gyógyul a penicilin alkalmazásával, mely be­gazda is belépett. Mi ezt roppant nagy előnynek tekintettük, mert liisz hogy mást ne is említsek, ezáltal az egységes vetépi területet láttuk meg­valósíthatónak, mert ezek mind ak­kora földterülettel rendelkeztek, amin azt végrehajthattuk volna. — Az állam is rögtön segítsé­günkre jött. Gépeket kaptunk. Trak­tort, vetőgépet, aratógépet, fűkaszá­lót, szecskavágót. Biztosítottak ben­nünket a szükséges műtrágyáról és vetőmagról, a feltételek minden té­ren meg voltak adva, hogy az EFSz a legnagyobb lendülettel induljon neki a munkájának. És mégis né­hány hét múlva látnunk kellett, hogy a szövetkezet, mielőtt még járni tu­dott volna, egyszerűen „bedöglött". AKIK CSAK „TAKARÓNAK" HASZNÁLJAK AZ EFSZ-T Szénási elvtárs tájékoztatása nyo­mán megvilágosodik előttünk a heiy­zet. Kitűnnek a hibák, a hibák oko­zói és mindjobban előtérbe szorul az a néhány nagygazda, akik a szövet­kezet vezetését a megalakuláskor magukhoz ragadták. — De nem abból a célból — mond­ja Szénási —, hogy az EFSz-t előbb­re vigyék, hanem hogy a szövet­kezet nevével „takaródzzanak", mert érdekeik így kívánták. — Az ősszel új vezetőséget vá­lasztottunk — folytatja —, mely kis­gazdákból és munkásokból áll. Köz­ben taglétszámunk is majdnem százra emelkedett. Űjra reményked­tünk és bíztunk. Kezünkben a veze­tés, megragadunk minden lehetősé­get és még pótolni tudjuk az elmu­lasztottakat is. Mi az eredmény? Azoknak, akik a szövetkezet előbbre haladását első ízben akadályozták, hatalmuk még most is elér oda, hogy bennünket tétlenségre kárhoz­tassanak. Példákat és eseteket sorol fel Szé­nási elvtárs. A szövetkezeti traktor és egyéb gépek részére garázsra volna szükségük. Találtak is rá megfelelő helyiséget, de mielőtt még az igénylésüket beadták volna rá, csakhogy a szövetkezet meg ne kapja, egyéb célra kisajátították. A község tulajdonát képező rétek és legelők, annak dacára, hogy azoknak szakszerű kezelésére a fel­sőbbség már több rendeletet kiadott, még most is a legelhanyagoltabb ál­lapotban vannak. Az EFSz kezelés­be akarta venni ezeket a réteket, hogy a szükséges javítási és egyéb munkálatokat elvégezze rajta, de ebben is megakadályozták. — Mindent megpróbáltunk már — legyint Szénási elvtárs. — Pedig mennyi lehetősége volna itt az EFSz-nek, ha legalább a tavaszi egységes vetési terveket tudnók vég­rehajtani. Cukorrépát termelnénk. Itt van a földműves szövetkezeti szesz­gyár. Répa hiányában minden évben tegségek legtöbbje idáig gyógyítha­tatlan volt. A másik nagy előnye, hogy sok be­tegség és sérülés, mely azelőtt igen hosszú kezelést igényelt, a penicilin alkalmazásával sokkal gyorsabban és tökéletesebben gyógyul. Nem fogok beszámolni az ember­gyógyászatban elért végeláthatatlan eredményekről, hanem csak arról, ami minket, állatorvosokat és állat­tartókat érdekel a penicilinnel kap­csolatban. Gyors ütemben növekedő állatál­lományunk, a gombamódra szaporo­dó nagyhízlaldák s a vele kapcsola­tos nagyszámú állatszállítmányok le­hetőséget nyújtanak a fertőző beteg­ségek terjedésére és széthurcolásá­ra. Ennek tudatában az állatgyógyá­szatnak olyan szaktudással és fel­készülteéggel kell rendelkeznie, hogy a betegségek terjedését illetve kelet­kezését meggátolja, de ha már az mégis megtörtént volna, akkor arra kell törekednie, hogy a veszteségek a lehető legkisebbek legyenek. Mert ma aránylag kisebb veszteségek is érzékenyen érintik nemcsak az egyes kárvallott állattartókat, hanem a kö­zösséget is, mert ha valamikor, ak­kor ezidőszerint a legkomolyabb élel­mezési érdekek fűződnek minden hús- és zsírszolgáltató állat megmen­téséhez. Ezért nézünk reménykedve a jö­vőbe, mert a penicilin alkalmazásá­val állatainkat egész sereg idáig gyó­csak néhány hétig -van üzemben. Ha elegendő répával el tudnók látni, szintén az EFSz vehetné kezelésébe. S micsoda előnyt jelentene a szö­vetkezetnek. — Meggyőződésem — emeli fei hangját Szénáp elvtárs —, hogyha a község földműveseinek az EFSz eredményeket fog felmutatni és ha azt a kisgazda látja, hogy az EFSz valóban a kisembereké és azok ér­dekeit szolgálja, rövid időn belül az egész falu csatlakozik hozzánk. A TERVGAZDÁLKODÁS ÉS A KÖZÖS MUNKA EREDMÉNYE: A MAGASABB ÉLETSZÍNVONAL Végül még azt mondja Szénási Gyula elvtárs: — A tervszerűen irányított mező­gazdaság meghozta a maga gyü­mölcsét: a szabad kenyeret, az ipari munkásságnak az előírt terven való túltejesítése pedig a boldog újévet: minden ember számára a .ruházati pontokat és a szabad piacon olyan árakat, amiket most már a munkás is elérhet. Ebből a két dologból is kitűnik, hogyha a földműves és az ipari munkásság vállvetve, kéz a kézben dolgozik egymással, mind magasabb életszínvonalat tud magá­nak biztosítani. Az ország élelmiszer ellátásában pedig mindig több fel­adat hárul az EFSz-re. Nem sza­bad tehát megengedni, hogy a már megalakult és dolgozni akaró szö­vetkezetek a reakció gáncsoskodá­sain elbukjanak. Ha az EFSz-ek a szükséges tisztogatást önmaguk nem képesek végrehajtani, akkor felülről a legerélyesebb kézzel kell ott ren­det teremteni, (—ó) — A szerződéseket a žilinai ke­rületben már 86.5 százalékban aláírták. A termelési és beszol­gáltatási szerződések aláírása a žilinai kerületben különösen az utóbbi 3 napon igen meggyorsult. Január 17"én estig a következő eredmények voltak: a szerződése­ket a földművesek 86.5 százaléka írta alá. Az aláírási akciót 392 faluban befejezték; 244 faluban a szerződések aláírása egységesen és ünnepélyesen ment végbe. Az első körzetek közé tartoznak Turí. Teplica 98 százalékos ered­ménnyel, itt 34 faluban egysége­sen írták alá a szerződéseket; a második helyet Pov. Bystrica foglalta el 97.5 százalékos ered­ménnyel, itt 36 falu irt alá egysé­gesen; a harmadik helyet Lipt. Sv. Mikliuáš érte el 95.3 százalé­kos eredménnyel. gyí ihatatlan betegségtől fogjuk tudni megmenteni. A tehenek legsúlyosabb tüdőgyul­ladása, mely miatt idáig húsra kel­lett azokat értékesíteni, penicilinnel egy-két nap leforgása alatt teljesen meggyógyul. A tüdőgyulladás, mell­hártyagyulladás, hashártyagyulladás, súlyos gyomor- és bélgyulladások, agyhártyagyulladás, vese- és szív­izomgyulladás penicilinnel jól gyó­gyítható. A lovak gennyes izületi gyulladása, mely idáig 10 lóból 9-nél eihullássaJ járt, vagy ha meggyó­gyult is, az Ízület összenövését vonta maga után, penicilinnel gyorsan és könnyen gyógyul. Az állatszülések­kel kapcsolatos vérmérgezési beteg­ségek, az újszülöttek gennyes köl­dökgyulladása penicilinnel szépen gyógyul. Szakított, zúzott mély sebek, vagy égéssel keletkezett, nagy felületet érintő sebek, melyek idáig nehezen és hosszú ideig gyógyultak, penicilin kezeléssel gyorsan gyógyulnak, miáltal az állat munkaképtelensége és hasz­nothajtásának kimaradása megrövi­dül s az ezáltal keletkező gazdasági kár a minimumra csökken. Ezenkí­vül, a kutyák szopornyicáját, serté­sek súlyos orbáncbetegségét és még sok más betegséget gyógyítanak pe­nicilinnel. • Az elmondottakból világosan kitű­nik, hogy mind a kisparaszt, mind az állatorvos örömmel kell, hogy néz­zen a rövidesen állatgyógyászatba kerülő penicilinre. A Dnyepropetrovszk közelében fekvő „Peregoma"-kolhoz nagy sikereket ért el ebben az évben a szövetkezeti termelés minden ágában. Bár az éghajlati feltéte­lek kedvezőtlenek voltak, átlag minden vetésterületről holdan­ként 10 mázsa gabonát, 11 mázsa napraforgót, 30 mázsa kukoricát és 100 mázsa burgonyát takarí­tottak be. Nagy többlettel teljesí­tették túl az évi tervet az állatte­nyésztés fejlesztése terén is. A kolhoz parasztjai — az elért eredmények láttára — elhatároz­ták, hogy a következő évben még nagyobb sikereket érnek el. Az új sikerek előkészítése céljából 1949—50 telére részletes, aprólé­kos rendszabályokat dolgoztak ki a közös gazdaság minden ágára. Terv szerint január és február hónapokban elvégzik a fontos ta­lajfeljavító munkálatokat és ez­zel lerakják az új termés alap­jait. Időben megkezdték a trágya­kihordást a mezőre, a vetemé­nyekre és az ugarra. Február vé­géig 2000 tonna trágyát hordanak majd ki a földekre. Ezekben a hónapokban gyűjtik össze a ta" A segesvári Gép- és Traktorállo­más első számú traktorista brigádja 1949 augusztus 5-én fogott hozzá a Cata községbeli 364 szövetkezett pa­raszt földjének megmunkálásához. Három hónap és 11 nap ófta a trak­toristák és segédjeik nem jöttek vissza az állomásra. Erre nem volt idejük. Szorgalmasan dolgoznak az egymásközt folyó munkaversenyben, naponta túlteljesítik a normát, mun­kájuk pedig a legjobb minőségű. Minek köszönhető ez az örvende­tes helyzet? A segesvári Gép- és Traktoráülomás munkahelyein tett látogatásunk során megkapjuk kér­désünkre a választ. Opreja Ilarie, a szakszervezeti cso­port elnöke Lurtz Henrikkel, a cso­port titkárával és Blató Romival, a segesvári járás mezőgazdasági bér­munkás szakszervezetének az elnö­kével elkészítette a havi munkater­vet. Két részre osztották a teendőket. Opreja elvtárs az állomáson kívül, a mezőn, Lurtz elvtárs pedig az ál­lomáson belül dolgozik. A szakszervezetnek sikerült állan­dó kapcsolatot teremteni az emberek­kel, akik egész hónapban odakünn dolgoznak 30—40 kilométerre az ál­lomástól és sikerült mozgósítani őket a vetési verseny idejére. Cata községben 364 szegény- és kö­zépparaszt egyesítette a földjét 413 hektár kiterjedésben. Azután szerző­dést kötött az állomással, amely a lehető legjobb munkateljesítményre kötelezte magát. Az 1. számú brigád traktoristái arra vállaltak kötelezett­séget, hogy a községbeli földeket a legjobb módszerekkel fogják meg­dolgozni. Az állomás pedig a munká­latok ideje alatt gondoskodik élelem­ről, ruházatról, tüzelőanyagról és a szükséges alkatrészekről. Hála a szakszervezet és az igazga­tóság gondoskodásának, a községben dolgozó traktoristák rendszeresen megkapják a szántóföldön a gépek­hez szükséges tüzelőanyagot Opreja elvtárs, az állomás gépésze minden két-három nap felülvizsgálja a gé­peket és az állomás mihden héten elküldi a mosáshoz és javításhoz szükséges mosogatórongyot és alkat­részeket. A traktoristák naponta 10 órát dolgoznak. Munkájuk végeztével a traktorokat az ugaron hagyják és visszatérnek a faluba, ahol meleg szobával, fürdővízzel, szépen megve­tett ágyakkal, ágyneművel és törül­közőkkel várják őket. A kormányzat gondja kiterjedt a kulturális igények kielégítésére is. A szakszervezeti csoport utasítására a catai traktoristáknak 50 könyvből ál­ló kis könyvtárt küldtek s a falu le­vélhordója naponként kiviszi nekik az tjjságokat is a szántóföldre. Az ennivalót a faluban levő kantin főzi meg, amelyet a segesvári Gép­és Traktorállomás tart fenn. A köz­ségi Néptanács szintén hozzájárul a kantin fenntartásához és a faluból látja el a kantint hússal és főzelék­vaszi trágyázáshoz szükséges 100 mázsa hamut és 50 mázsa műtrá­gyát is. Ásványi műtrágyából 300 tonnát készítenek el. 560 mázsa vetőmagot tisztítót" tak meg és készítettek el beve" tésre. De sok és fontos munkát végeznek el a tél folyamán a zöldségtermelés terén is. Megtisz­títják és előkészítik a meleg­ágyakat. 20 újabb melegágyat is készítenek. Tervbevették 800 me­legágy rámáinak beüvegezését és megjavítását, 1000 szalmacsuta­kot kötnek, melyekkel a növény" zetet védik a fagyás ellen. A kertészbrigád kötelezte ma­gát, hogy a kertgondozással kap­csolatban elvégzi az összes téli teendőket. Az állattenyésztő bri­gád a takarmányt hordja át a te­lelő istállóhoz. Az építőbrigád el­végezte a tehén és sertésólak ja­vítási munkálatait, majd a ba­romfiólak javítását. A téli mezőgazdasági munkála­tok mellett tömeges téli gazdasá­gi továbbképzés folyik. A tehén­fej őnők és sertéshízlalók részére külön tanfolyamot rendeznek. kel. A szövetkezett parasztok közül ötönként hordják ki az ennivalót csajkákban a traktoristáknak a me­zőre. A traktoristák este elkészítik napi munkájuk mérlegét és kiszámítják az elvégzett munkát. Eddig egyik sem tudta legyőzni a munkaverseny­ben Csizmás Jenőt, aki naponta 25— 30 százalékkal lépi túl a normát. A traktorista brigád állandó kap­csolatban van a község parasztságá­val Komoly felvilágosító munkát végez: megmagyarázza a szövetkeze­ten kívül maradt parasztságnak az állomás gépeivel végzett munka elő­nyeit. Felvilágosító munkájuk ered­ménye, hogy a segesvári Gép- és Traktorállomáshoz eddig már 500-nál több munkakérelem érkezett be. S amint a parasztok a tengerit letörik, a traktorista brigád megy szántani az új jelntkezők földjeire is. Az a terület, amelyet'a catai brigád ezen az őszön és a jövő tavasszal meg fog dolgozni, felülmúlja a 900 hektárt. Az állomás vezetősége körültekin­tő szervezésről tesz tanúbizonyságot. Rövid időn belül ellátta a gépállo­mást mindenféle géppel, esztergapa­dokkal csiszolókkal, fúrókkal, stb. Berendeztek egy gépesített lakatos­és kovácsműhelyt. A Gép- és Trak­torállomás rendelkezésére álló felsze­reléssel a traktorok bármely hibá­ját meg tudja javítani. Hátrányosan befolyásolja azonban a munkát az a körülmény, hogy nincs megfelelő hangár a gépek és trakto­rok számára. A Gép- és Traktorál­lomás Központi Igazgatósága ugyan­is még nem tudta eldönteni, hogy hol legyen a nagyküküllőmegyei ál­lomások központja ,Rupeán, Vadá­szon vagy Segesvárott-e. Egyelőre az állomást Segesvár határában rendez­ték be és mivel még nincs hely a hangár építésére, a gépek a mesgyés lakosság csűreiben jutnak fedél alá. Hogy a segesvári .Gép- és Traktor­állomás mennél jobban felvirágoz­zék és munkáját a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Mi­nisztertanács, valamint a Traktor- és Gépállomások Központi Igazgatósá­ga határozatának szellemében a leg­jobb körülmények között végezhesse el, sürgősen dönteni kell az állomási székhely megválasztása ügyében. Az állomási székhely ugyanis lehetővé teszi, hogy a vezetőség a rendelkezé­sére álló alapokat még hasznosabban kezelje és a pénzt a felszerelésbe és a hangárba előnyösebben fektesse be. Az állomási székhely ügye a Trak­tor- és Gépállomás Központi Igazga­tóságára tartozik. Ami pedig a szak­szervezeti csoportot illeti, annak ar­ra kell törekednie, hogy mennél több munkást vonjon be a szakszervezeti életbe. Ilymódon az egész szakszervezeti munka fel fog lendülni és az állomás egyre jobban tudja teljesíteni az előt­te álló nagy feladatokat. Gh. Florescu. jövője az állatgyógyászatban Petőfi hamvai felett a szabadság traktorai dübörögnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom