Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-15 / 13. szám, vasárnap

kát, hogy az elért eredmé­nyekről a következő napon információt adhasson az üzem dolgozóinak. Kedd: Nem szabad megfeledkeznünk az üze­mi hangszóró vagy más propagáló eszköz segítségé­vel a dolgozók tudomására hozni az első nap eredmé­nyét, jobban mondva az él­csoportváltások sikereit és hiányait, valamint bejelen­teni a szocialista kötelezett ségek vállalását. Kedden a munkaidő után hulladékgyűjtést végezhe­tünk, egyes üzemi épületek és műhelyek takarítását -tb. vállalhatjuk. Gondoskod" kodnunk kell arról is, hogy az áru idejében legyen a vagonokba be- vagy azokból kirakva. S végül kedden újítási javaslatokat is elő­terjeszthetünk, amelyek ki­használását a termelésben foganatba vesszük. Az első naphoz hasonlóan mérleget kell készíteni. Szerda: Szerdán az egyes műhelyek vegyék 'el egymás közt a versenyt. Er­re az akcióra a felhívást az előbbi napokhoz hasonlóan végezzük. A munka befeje­zése után az ifjúság részére kedélyes délutánt rendezhe­tünk a ČSM kultúrcsoport­jának közreműködésével. Csütörtök : Csütör­tökön a CSM'be való tobor­zásra összpontosítjuk figyel­münket. Este pedig ott, ahol erre az előfeltételek meg­vannak, közös színház" vagy mozi látogatást rendezhe­tünk. Péntek: Kezdjen az egész üzem munkaverseny­váltást. Délután a munkaidő befejezése után ünnepi gyű­lése legyen a CSM-nek az üzemvezetőség és az üzem összes szervezeteinek rész­vételével. A gyűlésen ismer­tetni kell a verseny eredmé­nyeit a jelenlevőkkel, mind a termelés, mind a tagszer zés terén. Szombat: A CSM üze­mi csoportjai hetének ünne­pélyes befejezése. A Hét be fejezését ugyanúgy zene kí­sérje, mint a Hét megkezdé­sét. Ismertessük meg az üzem összes dolgozóival diagrammok, faliújságok, helyi harrrszórók és hasonló módszerek segítségével az elért eredményeket. Mél­tassuk az elért eredménye" IFJÚSÁGI PROBLÉMÁK Az ifjúság és a politika Mai népi demokratikus rend­szerünkben szükséges, hogy felmérjük a multat, hogy mi volt akkor a sorsa az ifjúság­nak, valamint szükséges, hogy kimutassuk, hogy a kapitalista országokban a fiatalság sorsa bizonyos fokig reménytelen. Nem lát maga előtt semmi ki­utat abból a zsákutcából, mely­be a rendszer taszította, örül, ha esetleg munkája van, biz­tosítottnak látszik mindennapi kenyere. És ez volt a helyzet a múltban nálunk is. Valljuk be, hogy apánk, anyánk gyakran mondogatta a „régi jó időkben" is, hogy nehéz az élet, drága a ke­nyér, a hús, a zsír Előfordult, hogy apánk, akit jóformán so­hasem láttunk, egyszer csak fényes nappal jött haza és fá­radtan ült le a konyhában Csak egy szót mondott; „Elbo­csátottak". És ebben benne volt a kapitalista rendszer íté­lete is. Emberek hónapokig, évekig szaladgáltak munka nélkül. Az anarchisztikus ter­melés „előnyei" mutatkoztak meg itt. Boldogok voltak, ha esetleg a piacok környékén kaptak néha valami alkalmi munkát. Fiatal, munkaképes emberek koldultak Ezeknek a fiataloknak jóformán nem is volt fiatalsága. Nem ismerték, mi a tiszta ágy, a meleg szo­ba, a jólvégzett munka gyö­nyörűsége. Fiatalságukat, amennyiben a városi proletariátusról volt szó, nyomortanyák és levegőt­len bérkaszárnyák szük falai között töltötték. Eszményké­pük a mozi vásznán falbuk­kanó bankrabló volt, aki vrk­merőségével annyi pénzt sze­rez magának, hogy abból bol­dogan él halála napjáig Való­ban, a mozik vásznáról egé­szen más élet mosolygott le a mindennapi kenyerét alig meg­kereső nézőre. Itt a kapitalista kisebbség a maga ízlése sze­rinti életet mutatott be. Süp­pedő szőnyegek, fényes laká­sok, elegáns ruhák, kiagyalt történetek jellemzik ennek az időnek filmjeit. Mindenki is­meri a vezérigazgató és a kis gépírónő érzékeny történetét. Ezeken nőtt fel annak az idő­nek ifjúsága. Ennek következ­tében növekedett a bűnözés, a rablás, a gyilkosságok. Min­denki a könnyű életet szerette volna. De a dolgozók valódi életét egyetlen film sem tár 4 gyalta. Egy színdarab se mu­tatta be. Ugyanez volt a hely­zet a sajtó és a könyvek terén is. A sajtóban a gyilkosságok és a törvényszéki tárgyalások foglalták el a főhelyet. A köny­vek? Erről jobb nem is beszél­ni. Selejtes filléres ponyvával árasztották el a dolgozókat. Hányszor utaztam abban az időben villamoson vagy autó­buszon, mellettem fiatal mun­káslány ült, kezében filléres ponyvát, szerelmi limonádét tartalmazó füzetet tartott. De arról, hogy kizsákmányolt, el­nyomott pária, arról fogalma sem volt. Ezt igyekeztek előle eltitkolni. Igen, ezeknek a fil­léres regényeknek, filmeknek ez volt a céljuk: a való életet elkendőzni. Ez a fiatalság már nem is­merte az igazságot Gondos­kodtak arról, hogy meg se is­merhesse Nem tudta, hogy nyomorúságának oka a tőke, a kapitalizmus. Csak kevesen láttak tisztán és ezeknek sor­sa a rendőrséggel folytatott örök harcokból állott. A félrevezetett, tudatlan tö­megek könnyen áldozatai let­tek a demagógiának és a jobb­oldali jelszavaknak, vagy a nacionalista ábrándoknak Kü­lönösen áll ez az ifjúságra. Ezek útkeresése bizony itt zsákutcába vezetett. A Hen­lein-féle nemzeti szocialista szervezetek, a Hlinka-gárda tagjai, Magyarországon a nyi­lasok, Romániában a vasgár­disták mind nagyobbrészt az ifjúság soraiból kerültek ki. Tudatlanságukért drága árat ket, de hozzuk nyilvánosság­ra a hiányokat is és a ČSM üzemi csoportja további munkakötelezettségeinek el vállalását. Délután vagy este a Hét befejezése alkal­mából műsorral egybekötött ifjúsági mulatságot rendez­hetünk, amelyre aztán az egész üzem dolgozóit, a he lyi közélet képviselőit, a ČSM járási megbízottjait stb. is meghívhatjuk. Akcióink méltatása. Hétfőn jöjjön össze az üzemi szervezet vezetősége és készítsen mérleget a Pél­dás Munkahét eredményei­ről, melyet azután beküld a I SÚV CSM munkaosztályára ] Bratislavába I Jeleni a č. 2), továbbá a kerületi és járási választmányoknak a köz­pontunk által minden üzemi szervezetünknek kiküldött nyomtatványokon. Az üzemi csoportok Hete példaképe kell, hogy legyen az új, örömteljes munkának. Kiinduló pontunk lesz a Hét lelkes építkezéseinkben, üze­meinkben, hivatalainkban, éoítkezéseinknél és az elosz­tásoknál. Üzemeink új len­dületet kapnak és ez a Hét kifejezője lesz ifjúságunk odaadásának munkájához és munkahelyeihez, örömteljes átmenet a szocializmus jára. fizettek. Börtön, bitó várt rá­juk, vagy halál a harcmezőn. Az ifjúság széles tömegei­nek átnevelése, helyes útra te­relése napjaink egyik legfon­tosabb feladata. Ezt szolgálják a CSM szervezetei is. A ma­gyarajkú ifjúságnak meg kell értenie, hogy ami itt ma tör­ténik, az érte is történik Nem szabad félreállnia, vagy bizal­matlanul szemlélnie az esemé­nyeket. Igenis, részt kell ven­nie az építésben, hogy jae is­métlődhessenek meg a mult té­vedései. Tudom, hogy ma a magyarajkú ifjúság még régi sebeket emleget, de ezek egy reakciós időszak , bűnei. Népi demokráciánk jogokat adott újra ifjúságunknak is, de ez kötelezettségeket is jelent. El­sősorban minden alkalmat meg kell ragadni a tanulásra. Mert csak így tudja megismerni az ] ifjúság a mult bűneit, a je­len helyességét és a jövő útiját. Meg fogja érteni, hogy a mi politikánk ma az ifjúság poli­tikája. Az ifjúság önálló sajtó­ja, parlamenti képviselete, mind azt mutatják, hogy a szebb holnapot elsősorban a fiatalságnak építjük: a ma­gyar fiatalságnak is. Hogy ma a könyvek esetleg több politi­kát és kevesebb érzelgős szót tartalmaznak, azt bizonyára nem sajnálja senki. Ha a Komszomol hőseiről olvasunk, felvetődik a kérdés: mi indította ezt az ifjúságot munkára, nagy tettekre és fel­tétlen hűségre. Elsősorban an­nak belátása, hogy a sajátját védi, a maga két keze munká­jával felépített gyárakat, üze­meket, házakat, tanulási, fej­lődési lehetőségét. Azt a poli­tikát védte, amely az ifjúság számára százszámra emelte az iskolákat, amely ingyen tanu­lást biztosított az egyetemen, amely nem ismer különbséget faj. nyelv, nemzetiség között. Itt már a politika, a Szovjet­únió politikája az ifjúság véré­vé vált, egybeforrt azzal, el sem tud képzelni más életet. Ha a mi ifjúságunk is majd eljut odáig és ilyen odaadóan szolgálja ifjú demokráciánkat, akkor mondhatjuk, hogy kö­zeledünk a felé az ifiú ember­típus felé. amelyet ma a szov­jet ifjú személyesít meg Vidor István. fi ČSM faiusi csonort­jainak iskoláztatása Ez év február 1-től március 10-ig minden falusi csopor­tunkban iskoláztatás valósul m?g: „A falu átalakítása a földműves ifjúság hazafias fel­adata". Az iskoláztatás föld­művelési politikánkra lesz be­irányítva, kiváltkép a csoport reakciós tervének gyakorlati megvalósítására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom