Uj Szó, 1950. január (3. évfolyam, 1-26.szám)

1950-01-15 / 13. szám, vasárnap

' / A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1950 január 15, vasárnap 2 Kčs III. évfolyam, 13. szám A szocialista munkaversenyek előadóinak szerepe az üzemekben Milyen előnyökkel járnak az „élnsunkás-könyveukék" A versenyelőadó elsősorban állandó és szoros összeköttetésben van az üzem alkalmazottaival és az üzemi szervezetek veeetőivel. Segítséget nyújt a szocialista szerződések, kötelezettségek és versenyre kihívások összeállításában. Felfedezi, figyelemmel kíséri és segít megszűntetni az összes hiányokat és nehézségeket, 'amelyek a versenyzők útját gátolják. Biztosítja a verseny helyes lefolyását, propagálását, nyilvánosságra hozatalát, értékelését és jutalmazását. A feladatokat vagy normákat úgy hozza nyilvánosságra, hogy mindenkinek szeme előtt legyenek, hogy mindenki megvitathassa, mindenki megismerhesse őket, hogy mindenki felelősséget érezzen feladatának teljesítésénél. Azonban nemcsak ez a kötelessége. Biztosítania keli azi is. hogy a versenyzőnek meg legyen az állandó áttekintése arról, hogy hogyan teljesül a vállalt kötelezettség. Az előadó egyúttal figyelemmel kíséri azt is, hogy a szocialista munkaverseny hogyan emeli a munka termelékenységét, csökkent i-e a termelési költségeket, javítja-e a minőséget és szilárdítja-e a normákat. A versenyelőadó további feladatai köz étartozik a szocialista munkaA csehszlovák tüzérség napja alkalmából kiadott hadseregparancs Katonák! Ma ünnepeljük a csehszlovák tüzérség napját. Népi demokrata köztársaságunk szilárd léptekkel halad a szocializmus felé. Az ötéves terv első évének sikeres teljesítése lényegesen emelte dolgozó népünk életszínvonalát. És nemcsak azt, lényegesen emelte hazánk népi honvédelmének anyagi és erkölcsi előfeltételeit is. A jaroli harcosok dicső hagyománya a csehszlovák tüzérség minden tagját kötelezi arra, hogy folytonosan tökéletesítse harci művészetét, még szorgalmasabban emelje politikai érettségét és még mélyebben tanulmányozza a sztálini katona: tudományt és hadiművészetet Ebben rejlik annak biztosítéka. hogy a csehszlovák tüzérség hatalmas fegyvere és fő ütőereje lesz a népi demokrata hadseregnek. A jaseli harcosok dicső hagyománya arra kötelez minket, hogy őrizzük a nép igazságos ügyét, szabadságunkat, függetlenségünket és a szocializmus felé vezető békés útunka-t — a szovjet néphez, a dicső Szovjet hadsereghez fűző benső testvéri kapcsolatainkat. Éjjen a csehszlovák népi demokrata hadsereg! rljenek a tüzérek! Praha, 1950 január 6-án. S. DRGAC, a csehszlovák honvédelmi fegyveres erők vezérkari főnöke, hadseregtábornok. L. SVOBODA, hadseregtábornok, honvédelmi miniszter. verseny és élmunkásmozgalom havi értékelése az üzem belsejében. Továbbá tájékoztatást kell adnia az egyes új munkamódszerekről, a munka új megszervezéséről, amelynek segítségével sikereket értek el és segítenie kell eltávolítani a hibákat, amelyek előfordultak. Gondoskodnia kell arról is, hogy a seilánd normák a 'lehető legszélesebb mértékben legyenek megállapítva és az ,üzem által biztosítva legyen, hogy egy évi időtartam alatt ezeket az üzem nem fogja emelni és túllépésüket igazságosan jutalmazzák. A sikerrel versenyzők előnyben részesülnek a kötött gazdálkodású árucikkek szétosztásánál, üdültetési akciókban, valamint ingyen jegyeket kapnak a sportrendezésekre és kul túrelödásókra. De előnyben kell őket részesíteni mindennemű akcióknál is. További jutalom az élmunkás könyvecskék kiosztása. Ezeket a legjobb versenyző egyedeknek osztja szét az üzemi szakszervezet elnöke a munkásság gyűlésén. Az élmunkás könyvecskével a következő előnyöket kapják az éhnunlíások: belföldi ingyenes üdültetés (nőseknél családdal együtt), P jelzésű élelmiszerjegy, külön egy kg vajutalvány és ezenkívül havonta egyszeri élemiszerjuttatás (kávé, tea, cukor vagy csokoládé). A textil- és cipőellátásban is fokozatosan nagyjelentőségű előnyökben részesülnek az élmunkások. Megkapják a szocialista munka úttörője kitüntetést. Esetleg a köztársasági elnök kitüntetheti a legjobb élmunkásokat a csehszlovák munkakitürtetés három fokozatával. Ezzel jelentős pénzbeli adományok is járnak. A magyar kormány élesen visszautasítja az angol kormány Jegyzékét és mindenben fenntartja a bonni kormány ügyében tett nyilatkozatát A Magyar Külügyminisztérium Tájékoztatási Főosztálya közli: A magyar kormány 1949 október 3-á.n kormánynyilatkozatot juttatott el a négy nagyhatalom, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország budapesti követségi ihez. amelyekben rámutatott arra, hogy a nyugatnémet kormány megalakítása nemcsak Németország békés és demokratikus átalakulását hátráltatja, hanem az amerikai, "angol és francia kormányok részéről egyenesen megszegése a nemzetközi kötelezettségeknek. Az angol kormány e nyilatkozat ügyében a magyar külügyminisztériumhoz egy jegyzéket intézett, melyben állításainkat megpróbálja cáfolni, sőt kétségbe vonja a magyar kormánynak azt a jogát is, hogy e kérdésben véleményt nyilváníthasson. A magyar külügyminisztérium január 12-én válaszolt erre az angol jegyzékre. A magyar válaszjegyzék leszögezi, hogy a Magyar Népköztársaság, mint teljes nemzeti szuverenitásának birtokában lévő demokratikus állam, feltétlenül jogosan szól hozzá minden olyan nemzetközi jelentőségű politikai kérdéshez, amely Magyarországot életfontosságú érdekeiben érinti. A magyar kormány az ú. n. „német szövetséges köztársaság" megalakulását aggodalommal szemléli, mert Magyarország trlajdon történelméből azt a tanulságot vonta le, hogy az ország békéjére és biztonságára egy reakciós és agresszív Németország állandó fenyegető veszedelmet jelent. Már pedig Nyugat-Németországban — szögezi le a magyar jegyzék — ma, ilyen reakciós és agresszív politikát folytató erők vannak hatalmon, nem a német nép, hanem az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak akaratából. Az angol jegyzék kétségbevonta a magyar kormány nyilatkozatának azt az állítását is, hogy Nagy-Britannia kormánya a Németországba hurcolt magyar javak visszaszolgáltatásával kapcsolatban megszegte a békeszerződést. A magyar jegyzék kimutatja ennek az állításnak alaptalanságát és felsorolja azokat a magyar kórházi felszereléseket, amelyeket brit hatóságok Németországban áruba bocsátottak, majd rámutat arra, hogy Németország brit megszállási övezetében jelenleg is 4 millió dollár értékű elhurcolt magyar ingóságot tartanak vissza az angol hatóságok. „A magyar kormány — hangzik a jegyzék — nem tartja hivatottnak és illetékesnek a brit kormányt arra. hogy a magyar kormányt a szabadság és az „igazi demokrácia" megvalósítására vonatkozólag kioktassa. A valóságban a brit jegyzéknek ezek a megjegyzései csak azt mutatják, hogy Nagy-Britannia vezető körei nem tudnak megbékélni azzal a ténnyel, hogy a magyar népi demokrácia felszámolta Magyarországon a fasizmust, biztosítja az ország függetlenségét és a nép kivívott demokratikus jogait és következetes békepolitikát folytat. Mindezek alapján a magyar kormány az angol jegyzéket, mint alaptalant, visszautasítja és a bonni kormány ügyében tett nyilatkozatát mindenben fenntartja. Štúrovo az ofasz munkásokért (M.) A štúrovoi munkások a KSS járási titkárságának kezdeményezésére 1950 január 12"én, este 7 órakor összejöttek, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az olasz kormány Modenában elkövetett gyilkosságai ellen, ame lyeknek hat munkás esett áldozatul. A gyűlésen Majoros titkár elvtárs ismertette az eseményeket és utána a štúrovoi munkásság, üzemek, hivatalok és tömegszervezetek tiltakozásukat fejezték ki a vérengzés ellen és fel hívják a köztársaság dolgozóit hasonló tiltakozásra. Továbbá egy bizottságot választottak, amely az akciót kiszélesíti és gyűjtést rendez a meggyilkolt olasz munkások hátramaradottal számára. Štúrovo üzemeinek munkássága, hivatalai, SNB üzemi szervezetei kötelezték magukat, hogy fizetésük 1 százalékát az elesettek hátramaradottal támogatására adják. A štúrovoi munkások felhívják köztársaságunk összes dolgozóit, hogy tiltakozzanak az olasz munkások gyilkolása ellen. Eddig Štúrovoban 15.000 Kčs gyűlt össze, amely összeget a bizottság az elesettek hátramaradottaihoz eljuttat. - . • >. i — — •iťŽŕ

Wiž

v'^ - • Sűrű hólepel borítja Szlovákia fővárosát.. Fábry István: NEM A FALU ROSSZAT, HANEM A FALU JAVÁT! A múltban az urak, hogy elvonják a falu és város dolgozóinak figyelmét az osztályharctól, igyekeztek erre minden lehető eszközt kihasználni. Természetes, hogy a kultúrát sem vetették meg mint eszközt, sőt annyira a maguk szolgálatába állították, hogy a dolgozók mégcsak véletlenül se hallhasson a saját sorsáról, kizsákmányoltságáről. jogfosztottságáról, stb. Mert ha a dolgozó gondolkozni kezd, az az uraknak nyugalmát valamilyen formában mindig megzavarta. Ezért hát gondoskodtak róla, hogy minden legkisebb faluban legyen korcsma, amely az iváson kívül a kártyázást és legfejlebb még a kuglizást nyújtotta a falu lakosságának szórakozásul. No de ha mégis véletlenül akadt volna a faluban valaki, aki mondjuk színjátszásra, avagy ilyesmire mert volna gondolni, erre is megvolt az urak módszere: „csak olyan színdarabokat játszhattak, amelyek megfeleltek az ö szájuk-izínek, pl. „A falu rossza" és más ehhez hasonló „ártatlan vígjátékok". Ha pedig netalán olvasással akarta képezni magát, erre is volt orvosság: a régi-rend rendelkezésére bocsátotta egész szenny-irodalmát, a tömérdek ponyvairodalmat. Sem az újságok, sem a folyóiratok nem foglalkozhattak természetesen olyan dolgokkal, amelyek az uralkodó osztály érdekeit veszélyeztették. Világos volt az urak célja: elterelni mindezen „ártatlan" dolgokkal a dolgozók figyelmét az osztályharcról. De voltak a múltban olyanok, akik mindezzel nem értettek egyet és ezek a kommunisták voltak. A Kommunista Párt és annak sajtója szívós harcot folytatott a kultúra kútmérgezőí ellen. Ki ne emlékezne arra a küzdelemre, melyet „Az út", a „Magyar Nap", „Munkás" stb. lapjaink folytattak? Cikkeikben (ha ugyan a cenzúra átengedte) állandóan figyelmeztették, tanították népünket az osztályharcos kultúrára és szervezték a harcot a hamis kultúra terjesztői ellen. S ez a harc nem is maradt eredmény nélkül. A bratisiavai Műhely, a košicei DDOČ, Stúdió, a nové-zámky-i, Ievicei stb. kultúregyesületek nagyon szép eredményeket értek el a múltban üdvös munkájukkal. Ezeket a tradíciókat ápolni, fejleszteni, terjeszteni hivatásunk, a mult tapasztalatait felhasználni a jelenkor sürgős feladataiban. Ebben mintaképül szolgálhat nekünk a košicei RKS kultúregyesület. A múltban az osztályharcos haladó kultúra terjesztőinek nyomor, éhség, üldöztetés jutott osztályrészül. Ez ma már a miüté. Ma mindenki előtt nyitva van az út, amely korlátlan lehetőségeket nyújt a haladó kultúra terjesztőinek céljaik elérésére. Sajnos, még mindég akadnak sok esetben magukat politikailag képzetteknek nevező „értelmiségiek", de még munkások is, kik nem veszik észre, hogy az ilyen „ártatlan" „Falu rossza" és hasonló mérgező-hatású dolgokkal nemcsák, hogy neai segítenek építömunkánkban és népünk kulturális fejlődésében, de egyenesen akadályozzák azt. Meg kell érteniök az arra hivatott kultúr-vezetöknek, hogy a kultúra nem utolsó fegyver népeink politikai-kulturális érettségének fejlesztésében. Hogy minekünk olyan kultúrát kell adnunk tömegeinknek, mely megfelel célkitűzéseinknek. Osztályharcos, öntudatos kultúrát kell adni, melyen keresztül világosan mutatjuk az utat szebb jövőnk felé, nem pedig tartalmatlan, avagy mérgező, tehát részünkre osztályidegen kultúrát. Észre kell, hogy vegye a CSEMADOK minden szervezője, de minden egyes tagja is, hogy ők felelősek Dél-Szlovákia magyarságának helyes kulturális fejlődéséért. Színdarabjaink, kabaréink, dalaink, szavalataink, stb. kell, hogy visszatükrözzék népeink azon hatalmas erőfeszítését, melyet elsősorban az újjáépítő munkafrontján folytat dolgozónépiink. Színdarabjainkban játsszuk meg, dalainkban énekeljük meg, a mi ötéves munkatervünket, munkásaink rohammunkáját, földműveseink szövetkezetbe tömörülését, a több- és jobbtermelés érdekében folytatott küzdelmet a szocializmus útján. Nemcsak újságíróinknak kell megtanulniok másképpen írni, de egész népünknek is meg kell tanulnia másképpen olvasni. Nem a szenzációt, hanem a mindennapi élet valóságát, nem a nyakatekert fantáziát, hanem a reális valóságot olvasni újságjaink hasábjairól. Irodalmat, előadást, még pedig szocialistát és ismeretterjesztőt, nem pedig kártyát a falunak! Falvaink villamosításával, gépesítésével necsak a falusi házakba vigyük el a világosságot, hanem falusi dolgozónépünk agyába is a kultúrán keresztül. Ezt a feladatot van hivatva végezni a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete Szlovenszkó magyarajkú lakossága között nagy tanítómestereink, Lenin-Sztálin szellemében, mely formailag nemzeti, tartalmilag szocialista. í 1