Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)
1949-12-06 / 201. szám, kedd
1949 december 6 UJSZ0 Az állami birtokok a mezőgazdasági Kiemel!<ed ő évforduló nagybani termelés úttörői lettek Vasárnap és hétfőn Bratislavában a szlovákiai állami b'rto* kok kiküldöttei is konferenciát tartottak. A mezőgazdaság tercn meginduló nagybani termelés arra késztet bennünket, hogy földjeinket a legjobban és legcélszerű bben használjuk ki a mind nagyobb számban rendelkezésünkre álló gépek segítségével. Ebben a nagyban', termelésben az állami nagybirtokoké az elsőség, melyekre igen nagy felelősség hárul, hegy feladataiknak eleget tudjanak tenni. Még 1945-ben az állami birtokek csak kétezer hektár földdel rendelkeztek, az idén már 120 ezer hektár földön gazdálkodtak. Ez a gyors növekedés bizony szervezési nehézségeket idézett elő, de ennek ellenére az állami birtokek vezetősége a Szovjetúnió dolgozóinak példádból okulva, leküzdötte ezeket az akadályokat és az 1948—1D49. évj gazdasági tervet sikeresen teljesítette. Fišera mérnök, a földművelésügyi megbízotti hivatal elnöki osztályának ' főrícke, beszédében összefoglalta az állami birtokok szükséges teendőit. Mindenekelőtt központosítani kell a vezetést, mert egy ilyen nagy vállalat, mint az állami birtokok, csak központi irányítással és tervgazdálkodással teljesítheti jól feladatait. Az állami birtokokból valóban szocialista vállalatot kell kiépíteni, ahol az idénymunkásoktól, a hizlaldák dolgozóitól, a traktoristáktól kezdve egészen a vezetőkig a munkához egyforma viszonynak kell kialakulnia. Mindnyájuknak tisztában kell lenniök azzal, hogy saját magukért, a saját népükért dolgoznak. Nem elégséges csak a cégtábla kicserélése, hanem az egész vállalatot a szovjet példák, a marxi-lenini tanítás alapján kell kiépíteni. Ezért szükséges, hogy az állami birtokok dolgozói is iskoláztatásokon vegvenek részt, melyek két célt szolgálnak. Egyrészt, hogy öntudatos politikai harcosokká, másrészt pedig hogy a fejlett mezőgazdasági tudomány tanainak elsajátítása revén jó szakmunkásokká válhassanak. Az állami birtokek csak így lehetnek a szocialista nagybani termelés igazi úttörői es csak így válhatnak a falvak dolgozóinak, az Egységes Földműves Szövetkezeteknek útmutatóivá a magasabb munkaformák elsajátításában. Mezőgazdaságunk egyik fő célja a termelés növelése. Már nem gazdálkodhatunk a régi munkaformák szerint kis darab földeken, amikor egy emberi erö csak két hektár földet tudott megművelni, míg a nagybani termelés a gépesítés bevezetésével már 6—11 hektár földet is meg tud dolgozni. A munkamenet állandó ellenőrzése, az erőknek szükségszerinti szétosztása és az időszaki munka szakszerű pontos végzése biztosítékai a magasabb termelékenységnek. Micsurin, Liszenkó tudományát k el! e!sa;átftanl Ezután Mozola elvtárs szólalt fel, aki beszédében az új mezőgazdasági tudomány szükségességével foglalkozott. Cé!unk, — mint mondotta, — annyit termelni, hogy mindenből elegendő mennyiséggel rendelkezhessünk. A mezőgazdaság terén nagyobb termelékenységet nem biztosíthatunk az elavult burzsoá munkamódszerekkel. A Szovjetúnió vo't a szocialista munkatermelés első úttörője, melynek sikerült mezőgazdaságát is a legmagasabb fokra fejlesztenie. Hogyan valósíthatták ezt meg? A véletlenekben bíztak, mint a régi ideaľsta mezőgazdasági tudósek követői, akik határt szabtak a termelésben? Nem. Vizsgálták azokat a körülményeket, melyek a magasabb terméshozamnak alapjául szolgálhatnak és rájöttek arra, hogy az ember megváltoztathatja a természetet és olyan lehetőségeket tud megteremteni, melyekkel biztosíthatják a termelékenység állandó növelését. Évek hosszú sorának kellett elmúlnia, hegy ez a tudományos kutató folyamat, melyet Micsurin, L'szenkó és társai folytattak, teljesen kikristályosodjék és biztosítsák a mezőgazdaságban is a szocializmus győzelmét elősegítő magasabb termelékenységet. A szocialista mezőgazdasági tudomány úttörői bebizonyították, hogy a mezőgazdaságban is állandó fejlődés van folyamatban. A múltban nem ismerték el például, hogy öröklődnek az állatok tulajdonságai. Az újabb kutatások folyamán valóra vált, hogy az állatoknak azok a tulajdon ságai, melyeket az egészségesebb körnvezet, a gondosabb ápolás és jobb etetés révén szereznek meg. átmenek az utódokra is és például a teheneknél a magasabb tejhozamban nyilvánulnak meg. Ennek a szocialista munkának legnagyobb részesei a vállalati vezetőség és az egyes gondnokok mellett a beosztott szakmunkások, akiknek tökéletesen el kell sajátítaniok az új mezőgazdasági munkamódszereket és az állattenyésztés tudományos tanait. A mi úttörő munkánk sokkal könnyebb, mert a Szovjetúnió fejlett szocialista gazdasága a legjobb példákkal szolgálhat részünkre. Mi már megrövidíthetjük a szocialista gazdaság kiépítésének idejét, gyorsabban fokozhatni*- a termel ékcn-"s*get az állattenyésztésben és a növényterme'ésben Be ksll vezetnünk nrľnd kálatok fő végrehajtól nagyobb mértékben a mezőgazdaság- I mus i^rs l ban is a versenyt és mindent meg kell tennünk a nagyobb termelés biztosítása érdekében, hogy az állami birtokok gazdaságainak kifejlesztésével példát mutathassunk a falvaknak, az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, a legfejlettebb munkamódszerek bevezetésében, — fejezte be beszédét Mozola elvtárs. Utána Lednár, az Állam; Birtokok központi igazgatója számolt oe a Szovjetúnióban szerzett tapasztaíat->i"V f - — ' '•' " -.T-- ' ta, hogy nálunk is kiépíthetjük a nagyobb termelékenységet biztosító !*o Mek'ív mvnká*. nrn+t?'ték a Szovjetunióban a szovhozok és kolhozolt dolgozói, ha elsajátítjuk a földmunka tr^ciránvárak tana't csak ezek segítségével teljesíthetjük azokat a fclada'okat, müveket elvárnak az állam- birtokoktól. Majd Grňa elvtárs, a SOR mezőgazdaság; előadójának felszó'alá.-a után végetért a vasárnapi konferencia. Hétfőn délelőtt folytatódott a megbeszélés. Elsőnek Podhoranlc elvtárs, az Állami Birtokok Központi Hivatalának osztályvezetője szólalt fel, aki a munkaversenyről, az állami munkakatalógusról, a termelési feladatokról. a tervgazdálkodásról és az állam: birtokoknak az EFSz-ckhez való viszonyáról beszélt. Végül pedig a kiküldöttek felszólalásai következtek, melyek -irték »sek és sokoldalúak voltak. Ki éreztük belőlük, hogy az állami birtokok dogozói komolyan veszik feladataikaés céljuk az, hogy a gyakorlatban miinél előbb érvényesítsék a szocialista munkamódszereket, a magasabb termelékenység egyedüli biztosítékait De le kell még szögeznünk, hogy a felszólalók között kevés volt a mezőgazdaság' munkás, a traktoris- ta, az állatnevelő, ak; a maga munkaijáról és a szükséges újításokról számolt volna be. Ezért szükséges.' mint ahogy az állami birtokok veze tősége ki is tűzte céljául, hogy iskoláztassák, oktassák dolgozólkat. hogy ezáltal igazi, öntudatos, építő dolgozókká válhassanak és a dolgokhoz bármikor hozzá tudjanak szó'ani, mert ez is az ő feladataikhoz tarto'' r> 111-.szociaľ.zľ - : i'''..• /:.:.: n 1936 december 5-én hagyta jóvá a Szovjetek VIH. rendkívüli össz-szövetségi Kongresszusa a Szovjetunió új Alkotmányát, amely megteremtőjének, a nagy Sztálinnak nevét viseli. A Sztálini Alkotmány a legteljesebb jogokat biztosítja a népnek, megteremtette a szocialista együttélés szabályait, óvja és erősíti a szocialista tulajdonú megvédi a szocialista • országot ellenségeivel szemben. Az alkotmány szerint: „A szovjet szocialista köztársaságok fegyveres erőiben való katonai szolgálat az SSSR polgárainak megtisztelő kötelessége." A Szovjetúnió Legfelsőbb Tanácsa 1939 szeptemberében elfogadta az általános védkötelezettségről szóló törvényt. Ez -részletesen feltünteti e kötelesség teljesítésének rendjét. A törvény szerint minden férfi köteles a Szovjetúnió fegyveres erőinek kötelékében katonai szolgálatot teljesíteni. A katonai szolgálat tényleges és tartalékos szolgálatból áll. A tényleges katonai szolgálat tartania békeidőben a szárazföldi sorkatonaságnál két év, a haditengerészetben öt év. a légierőben négy év. Tényleges katonai szolgálatra azokat hívják be, akik a behívás évében 19. életévüket betöltötték. A Lenin-Sztálin alkotta Szovjet Hadsereg nemes célokat követ. A hadseregben a Szovjetúnió testvéri népei harcolnak. A Szovjet Hadsereget abban a szellemben nevelték, hogy tai-tsa tiszteletben más népek jogait és szabadságát és védelmezze meg a békét, valamennyi ország egymás közötti barátságát. A Szovjet Hadseregben szolgálni nagy megtiszteltetés. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban nagyszerű példáját mutatták a höiességnek. A szovjet hazafiság azért nyilatkozhatott meg ilyen nagyszerű tettekben, mert az öntudatos odaadás az e földön megvalósult, kivívott szocialista rend iránt. A szovjet hazafiság egyetlen testvéri családba tömöríti a Szovjetúmo valamennyi nemzetét és minden népét. A szocialista haza védelmének nagyszerű kötelessége előírja az állami titok szigorú betartását. Erre azért van szükség, mert a környező kapitalista világ béke idején is elküldi a szocializmus országába hírszerzőit, ügynökeit, kémeit. A külföldi kémirodák bérencei arra törekednek, hogy állami titkot tudjanak meg, hogy egyes emberek óvatlanságát vagy szószátyárkodását kihasználva, megtudják a számukra érdekes híreket. A Szovjet Hadsereg tagjainak mélységes öntudatán, példamutató fegyelmén megtörnek ezek a kísérletek. A szovjet nép senkivel sem akar háborút. Mindaddig azonban, amíg kapitalista környezet van, fennáll a háború lehetősége. Ezért a szovjet nép szakadatlanul erősíti a Szovjet Hadsereget. A békeszerető szovjet nép nem ijed meg semmilyen fenyegetéstől: tudja, hogy bármilyen háborút robbantanának is ki az imperialisták, a szocializmus igazságos ügye győzelmesen kerülne ki belőle. A Szovjet Hadsereg legyőzhetetlen. $ Hemzeíközí ü|sáo fró Szweisésj az aroejitm és lm gfsinoliraiikus sajté üldözése ellen A Nemzetközi Újságíró Szövetség táviratot intézett Argentína igazságügyminiszteréhez. A táviratban tiltakozik az ellen, hogy a rendőrség fellépett ä haladó lapok ellen. Külcnös nyomatékkal tiltakoznak a „La Hora" című lap és Varella, annak egy bekapcsolására hívja isi kommunista párt Franciaország népét A francia Kommunista Párt poli- | a gyilkosoknak és a háborÚ3 u szí- | lytíket az antimilitarista tábor harctikai bizottsága a következő tartal- , toknak, hogy háborút viseljen Sztá- | vonalában, amelynek élén a Szovjetmú nyilatkozatot tette közzé: Az A-paktum szigantáriusainak, illetőleg azok vezérkari főnökeinek és hadügyminisztereinek párizsi ülése bizonyítja, hogy mily sietséggel készítik olö az amerikai imperialisták és azok szolgái szövetség esünk, a Enovjetúnió, a népi demokratikus országok és a nemzetközi munkásmozgalom ellen irányuló támadó háborújukat. A francia nép nyugtalanságai és felháborodással figyeli ezeket a háborús előkészületei.et amelyeknek főpontjaként szerepel a militarista, és revan3-szellemtöl átitatott Nyugat-Németország új katonai felszerelése. Amint a francia nemzetgyűlésben lefolytatott vita bebizonyította, a francia kormánynak ténykedése álnok és hazug, hogy így álcázza áruló politikáját a nép előtt. Az ilyen ténykedés összeegyeztethetetlen a biztonság védelmével, az ország érdekeivel, sérti a francia nép nemzeti érzését. A francia nép nem adja beleegyezél'.ngrád hősei ellen, akik döntő mó- : únió áll és amely körül aktív harcdon hozzájárultak ahhoz, hogy az ! tan csoportosulnak a népi tömegek emberiséget felszabadítsák a fasiszta barbarizmus alól. A szovjet elleni veszett kampány, a lengyel népköztársaság elleni provokációk leplezni akarják a háborús előkészületeknek betetőzését és a francia kormány 'rul'sát. Szemtöl-szembe a nagy háborús veszéllyel, amely mindjobban kirajzolódik, a Kommunista Párt a béke összes védőit, tekintet nélkül meggyőződésükre és hitükre, az öszszes dolgozókat, kommunistákat, szocialistákat, katolikusokat, szervezetteket és nemszervezetteket, akiknek életkörülményei állandóan roszszabbodnak a nagy háborús kiadasok következtében, amelyeket az országokra az Atlanti blokk kényszerít, egységre és akcióra hívja fel. Közös erőkifejtésre hívja fel a háborús uszítók eilen, akik gálád terveiknek előkészítésére mozgósították a rágalmazókat. A Kommunista Párt tudatában annak, hogy mik a francia dolgozó tömegek érdekei, felhívja Franciaország férfiait és nőit, sét, ahhoz, hogy szövetségese legyen hogy becsületesen állják meg hejelent a „üépnaptár 1959" Az Új Szó kiadóhivatala megkezdte a Népnaptár szétküldését. A nagy megrendelések miatt a postai kézbesítés fokozatosan 14 napig tart. Kérjük, a postai küldeményeket várják be türelemmel és a rendeléseket dec. 15-ig ne reklamálják. széles rétegei a béke védelmére, a nép életérdekeinek szem előtt tartásával az ország életének és szabadságának érdekében. szerkesztője ellen indított eljárás miatt. A „La Hora", az Argentin Kommunista Párt lapja szerkesztőségét a rendőrség megszállta. A lap ugyanis megírta, hogy a rendőrség megtámadta az Októberi Forradalom évfordulóját ünneplő tömeget, annak ellenére, hogy az ünnepséget hivatalosan engedélyezték. A Nemzetközi Újságíró Szövetség titkársága fe'kérte a Finn Újságíró Szövetséget is, indítson vizsgálatot a Kansan Tahto és a Satakunnan Yhtelstvo című haladó lapok üldözése tárgyában. A két lap ellen eljárást indítottak, mert a nemrég lezajlott kemil sztrájkban a sztrájkolok pártját fogta és állást foglalt a finn kormány durva elnyomó lépései ellen. A nápi demokrácia íelszaliadüfa Kína nőit A Kuomintang-Kínában a mai na- ! februárban ennek a gyárnak munpig úgy tekintették az asszonyokat, kásái a leírhatatlan nyomor és kimint alacsonyabb értékű lényeket, akik csak azért élnek, hogy gyermekeket hozzanak a világra. A falusi családokban Kína félfeudális közösségeiben a leány születését tragikus büntetésnek tekintették. Ner% volt ritka eset, hogy a kizsákmányolt parasztok leányaikat fizetség fejében a földesúrnak adták, mivel pénzük nem volt és védekezniük kellett valahogy az éhség ellen. Kuomintang-Kínában Íratlan törvény volt, hogy a földesúr a kizsákmányolt parasztoktól, ha nem tudtak fizetni a földbérletért, leányaikat követelhette. Ezeket a boldogtalan leányokat aztán a birtokosok eladták. A régi feudális szokások azt ls magkövetelték, hogy a menyasszonvnak diszes és gazdag esküvője legyen, ami szegény családok számára egyet jelentett azzal, hogy évekre adósságokba verték magukat. Hogy ezt elkerüljék, a leányokat már korán, 6—12 éves korukhan férjhez adták és ettől fogva férjük házánál élték le egész további rabszolga életüket. Kuomintang-Kínában az asszonynak nem lehet salát vagyona és a férj engedelme nélkül nem hagyhatja el annak házát. A városokban az infláció, a magas árak és a nincstelenség arra kényszerítették az aszszonyokat, hogy a gyárakban dolgozzanak, ahol a legolcsóbb és legjobban kizsákmányolt munkaerőkként használták fel őket. A Senci tartományban lévő textilgyárban pl. 7500 munkásból 6000 volt nö. Mikor zsákmányolás következtében elbarrikádozták magukat a gyárban és sztrájkba léptek, 5000 kuomintang csendőrt és rendőrt küldtek ellenük. A puskákkal és amerikai gépfegyverekkel felfegyverzett csendörök embertelen pusztítást végeztek a munkások között. Természetesen ennek a fasiszta terrornak nagyszámú nő is áldozata lett. Kína felszabadított részein a nők elnyomását és kihasználását forradalmilag eltörölték és a nők ugyanoiyan jogokat élveznek, mint a férfiak. Törvényerőre emelkedett az egyenjogúság? asszonyok vétele, elacása tilos és természetesen a házasfél szabad választása. A felszabadított területeken érvényes törvény, hogy asszonyok férfiakkal egyenlő minőségű munkáért egyenlő fizetésben is részesülnek. Az asszonyszövetségnek a felszabadított Kínában 28 millió tagja van és a szövetség harcot folytat ä kínai asszonyok teljes egyenjogúsításáért. Az asszonyokról nem feledkeznek el a földreformnál sem a földosztásnál. A nők ugyanannyi földet kapnak, mint a férfiak. Azokban az országrészekben, melyek a front közelében fekszenek, az asszonyok egységesen hajtották végre a földreformot, mivel a férjek a frontokon harcolnak. A felszabadított Kínában javultak a munkafeltételek is. Aszszonynak a férfivel egyenlő bérre van joga. Kétheti szabadságra mehet, terhessé^ és szülés esetén díjtalan kezeiszámíthat, stb.
