Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-06 / 201. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 6, kedd 2 Kčs II. évfolyam, 201. szám A kis- és középparasztság első történelmi jelentőségű konferenciája Szlovákia fővárosáéi] Vasárnap, december hó 4-én a bratislavai Komenský-egj etem feldíszített aulája ünnepi közönségnek, falvaink kis- és középparsztjainak, az Egységes Földműves Szövetkezetek kiküldötteinek volt találkozóhelye. Ide gyűlt egybe Szlovákia haladó falusi tömegeinek színe-java, hogy megtárgyalja, megvitassa az eddigi 800 Egységes Földműves Szövetkezetben szerzett tapasztalatokat, hogy kicseréljék azokat és hogy tovább fejlesszék az Egységes Földműves Szövetkezetek mindjobban növekedő táborát. Egybegyűltek az új, a jobb, a reményteljesebb és a nagyobb élet- és kultúrszínvonalat biztosító falusi élet úttörői Bratislavában, hogy a kormány, a Párt és a közélet számos kiemelkedő tagjának .jelenlétében tegyenek fogadalmat arról, hogy rendíthetetlen kitartással fognak haladni azon az úton, amely közelebb hozza a várost a faluhoz, felemeli a még kulák befolyás alatt álló kis- és középparaszti rétegeket, hogy a paraszt munkáaegység szoros felsorakozásában indítsák meg a szlovákiai falvak életét a szocializmus felé. Az Egységes Földműves Szövetkezetek első össz-szlovákiai kongreszszusát K. Bacílek közlekedésügyi megbízott, a Szlovákiai Közlekedési Tanács elnöke vezette. Az állami himnuszokat a cíferi földmöves ifjúság énekkara szebbnél szebb színekben csillogó, pompás népviseletben adta elö. Ezután K. Bacílek emelkedett szólásra, keresetlen szavakkal üdvözölte Širokýt, a csehszlovák kormány miniszterelnökhelyettesét, a KSS elnökét, Duríš földművelésügyi minisztert, K. Šmídkét, az SNR elnökét, dr. G. Husákot, a Megbízottak Testületének elnökét, Bašťovanskýt, a KSS főtitkárát, Mjartan elvtársat, a Megbízottak" Testületének alelnökét, dr. Falťan, dr. Okáli, dr. Pavlík, ing. Takáč és dr. Soltész megbízottakat, a KSS Központi Bizottságának képviselőit, a Kemzeti Front megbízottait, a hadsereg, a tömegszervezetek kiküldötteit és az egész ünneplő közönséget. Szeretetteljes szavakkal köszöntötte a haladó földműveseket, a szövetkezeti úttörőket, bejelentette, hogy a konferencián a mezőgazdasági főiskolák, az állani' birtokuk képviselői is megjelentek, itt vannak a tudomány- és szakkérdésekkel fog'alkozó munkások képviselői, hogy meghallgassák a kis- és középparasztság hangját, amely a mezőgazdasági munka új, magasabb és tökéletesebb formáját kívánja kialakítani, hogy a jövőben a szükségeknek megfe'e ően tudják működésüket irányítani. A falusi dolgozók és a kis- és középpatasztság nevében ugyancsak meleg szeretettel fogadta a munkásosztály, a nagyüzemek és a gyárak képviselőit és a szakszervezetek megbízottait. Bacilek megbízott ezután részleíesen ismertette a konferencia programját, majd felkérte Široký miniszíere nökhelyettest, a KSS elnökét, hogy tar.sa •meg ť . ,trf»i besíérirS- Bnu'ek bejelentését az egybegyűlt kiküldöttek, valamint az au'ában je'en'evő ünnepi közönség lelkes tapsviharral fogadta,-percekig zúg az ütemes éltetés: Éljen Široký, éljen Široký! Široký elvtárs felmegy a szónoki emelvényre és megkezdi nagyfontosságú beszédét, amelyet mai számunkban csak részleteiben ismertetünk. Teljes terjedelmében csütörtöki számunkban fogjuk közzétenni, hogy heti előfizetőink is áttanulmányozhassák a minisztere'nökhelyettes nagyjelentőségű beszédét. guk a földművesek számára nincs más kiút, más lehetőség, ha jobban és boldogabban akarnak élni, mint a múltban, a feudalizmus és kapitalizmus uralma alatt. Hogy ezt megvilágosítsuk, vissza kell térni a régi időkre, a háború előtti korra, az úgynevezett aranykorra, amelyet a falusi gazdagok és a burzsoá reakcionáriusok minden faija visszasír. V. Ššrcký fársatiatatunk szocialista átépítéséről Drága barátaim, tisztelt kiküldöttek, elvtársak és elvtársnők! örömmel fogadtam el a szlovákiai szövetkezet meghívását, hogy szóljak önökhöz, az EFSz-ek kiküldötteihez a szövetkezeti élet egyes kérdéseiről. Üdvözlöm önöket, mint a jobb, a kultúréletlel megáldott új, jómódú szlovákiai falvak úttörőit. A hatalmas és sikeres kerületi konferenciák mult vasárnap, valamint a mai össz-szlovákiai szövetkezeti kiküldöttek ülésezése bizonyítékul szolgálnak arra, hogy nálunk valami új, társadalmunk szocialista átépítésének útján valami rendkívüli van születőben. A működő EFSz-ek, az előkészítő bizottságok növekvő száma, a mély megértés és lelkesedés mezőgazdaságunk új útjai iránt, amit az összes kerület; konferenciákon tapasztaltunk, mind azt igazolják, hogy a kis- és középparasztság többsége a szövetkezeti fejlődés új útjait magáévá teszi Erői tesz bizonyságot már az a tény is, hogy az EFSz-ről szóló törvény háromnegyed év előtt; megjelenése óta Szlovákia területén majdnem 800 EFSz előkészítő bizottság működik. Bebizonyosodott, hogy kis- és középparasztságunk megérti, hogy az EFSz-ek hasznos segítségül szolgálnak a mezőgazdasági termelés emelését célzó tervek teljesítésére, a magasabb termelési módszerek és formák tökéletesítésére, a kölcsönös segély kiszélesítésére és egyedül helyes útul szolgálnak a falu és a földműves nép materiális és kulturális színvonalának emelésére. Annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom jelentős tényezőül szolgáljon a szocializmus fejlődésében nálunk, valóban a kis- és középföldművesek széles rétegeinek tömegmozgalmává kell válnia és mindennapi munkájával kell szolgálnia a szlovákiai földművesség érdekeit és javát. így tanított bennünket Lenin, a nagy tanító. Alapjában erről van szó és ezt a célt követi a mai konferencia is. Amit eddig elértünk az EFSz-ek terén, az azt bizonyítja, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt állítják: a szlovákiai falu nem szereti a

z újat, hogy ragaszkodik a régihez, hogy a szlovákiai földművesek úgy akarnak élni, ahogy apáik, öregapáik, ükapáik és őseik éltek. Nemi A szlovákiai földműves nem utasítja el a munkásosztály segélytnyuj tó kezét, a kormányt, a Pártot, melyek őt a robottól akarják megszabadítani, a földműves nép szolgálatába kívánják állítani a tudomány vívmányait, főleg az agrobiológia terén, a technika vívmányait; a mezőgazdaságot villanyosítani és gépesíteni kívánják, emelni a növényi termelés és az állattenyésztés hozadékképességét. Hisz ez mind az ő érdekeit szolgálja, családja és gyermekei érdekeit. Minden újnak ellensége a falun a nagybirtokos, a falusi gazdag és mindazok, akik siratják régi kiváltságaikat, jogosságukat a falu kizsákmányolására, akik vissza szeretnék hozni a régi elmúlt időket. A szövetkezet; út ellenségei a mai falusi gazdagok, akik fenn akarják tartani a kis- és középföldműves kizsákmányolását saját termelési és beszolgáltatási kötelességeiknek nem teljesítésével, a közös legelők nagyrészének birtoklásával, a traktorokkal, igákkal és más eszközökkel való uzsorapolitika folytatásával. Engedjék meg, hogy most egy kicsit arról beszélgessünk, miért kell új életet teremtenünk falvainkon és hogy fogjuk azt kiépíteni. Szükséges ugyanis, hogy minden földműves tudatosítsa, hogy az új, magasabb termelési formákat nem azért akarjuk bevezetni falvainkon, hogy a kommunisták olyan nagyon szeret

;k az újdonságokat, de azért, mert maA dolgok megvilágítására nagyon szükséges a feledékeny földművesek ' számára feleleveníteni, hogy hogyan is éllek ezekben az arany években. Persze, kü önbség van földműves és földműves közt. Az aigalás maradékI birtokosok színién azt állították ma' gukról, hogy ők földművesek. Az ilyen és hozzájuk hasonló „földművesek", a falusi gazdagok kicsiny csoportja, jól élt. Gazdagok voltak és évről évre jobban gazdagodtak. De hogyan élt a tényleges földműves, a földműves nép 90 százaléka? Ügy é t, hogy mindinkább belesüllyedt nagy adósságokba, úgy élt, hogy évenként tízezerre a földműves gazdaságoknak dobra került, bírósági árverésre, úgy élt, hogy a bankuzsora, az adó, az ügyvéd, a speku ánsok csontjáig marták a földművest. Föjdmüveseink nagy többsége nem volt jobb viszonvok között, mint a munkásság. Kizsákmányolt és elnyomott volt. Nyomoruk oka ugyanaz volt, mint a munkásosztály nyomorának oka: kaoitalista kizsákmányoltság, a burzsoáreakciós kormányok gazdasági politikája, amelyet a pénzmágnások, a börzespekulánsok, a nagybirtokosok és az uzsorások érdekében folytattak. Mit tett lehetővé 1948 februárja A munkások és földművesek szoros kapcsolata, amely már a München eőtíi köztársaság ideje, a kapitalista kizsákmányolással szemben folytatott harcban aiakult ki, amely a háború alatt a német megszállók és szlovákiai lakáijaik ellen megszilárdult, amely megedződött a felszabadulás idejében, és 1948 februárjában a dolgozó nép dicsőséges győzelméhez vezetett, lehetővé tette a kapitalista és nagybirtokos kizsákmányolás és elnyomás megszüntetését. A dolgozók és földművesek régi programja, amelyért a Kommunista Párt harcol, amelynek valóraválásáéit szervezte meg a munkások és földművesek szövetségét, fokozatosan megvalósul. A földbirtokosok földjét a dolgozó parasztság kapta meg, igazságos földreformot hajtottunk végre, annak az elvnek figyelembevételével, hogy a föld azt illeti meg, aki rajta dolgozik. Bevezettük a kis és középparasztok részére az adókedvezményi, amely felmentette a mezőgazdisági adók a.ól a Az Októberi Forradalom nemcsak a gazdasági, társadalmi és politikai viszonyok terén lejátszódó forradalom. Egyszersmind az elmékben, a munkásosztály ideológiájában végbemenő forradalom. Az Októberi Forradalom a marxizmus zászlaja alatt született és erősödött meg, a prole'árdikiatúra eszméjének zászlaja alatt, a leninizmus zászlaja alalt, mely az imperializmus és a proleláriorrcdalmak korszakának marxizmusa. Ezért a marxizmus győzelmét jelenti a re.'crm'zmus fölött, a leninizmus győzelmét a szaciáldemckraíizmus fölölt, a III. Internacionálé gyözelmél a II. Internacionálé fölött. Sztálin. földművesek 75 százalékát, mezőgazdasági hitelt biztosítottunk, a hosszú lejáratú hitelkamaUábot három és fél százalékra csökkentettük. Az árpolitika igazságos. Népi demokráciánk, a mezőgazdasági termékek árának emeV« <ve! kW.üszcriö'i a mezőgazdasági termékek és a termelési eszközök közti diszparitást éspedig ez a diszparitás az 1938-beli 43 százalékról, 1947-ben 25 százalékra, 1948-ban 20 százalékra csökkent. Bevezettük a földművesek szociális biztosítását, biztosítottuk a parasztság gondmentes életét öregkorára, megkezdtük a földműves szövetkezet fejlesztését. Ha feltesszük a kérdést, hogy mezőgazdaságunknak megvan-e a lehetősége, hogy termelését emelje és javítsa, igennel kell felelnünk. A szlovákiai mezőgazdaság igenis, alapjában tudja emelni a növényi termelést és állattenyésztést, alapiában tudja emelni munkatermelékenységét és csökkenteni a költségeket. Csak le kell szögezni, hogy ezt nem a régi utakon, nem az eddigi munkamódszerekkel oldhatjuk meg, hanem csakis a munka új megszervezésével, a haladó és új termelési módszerek alkalmazásával, a legI újabb mező; azdasági tudomány vívI

mányainak felhasználásával. Tényként állapíthatjuk meg, hogy i ma már a falu számára olvan eszko| eoket adunk, amelyekről azelőtt földműveseink még álmodni sem tudtak. Gépek, műtrágya, vetőmag, kisés középföldmüveseink rendelkezésére állnak ma nagy mennyiségben és ezek jelentős módon hozzájárulnak munkájuk megkönnyítéséhez, valamint a termelés emeléséhez. Ám teljes mértékben érvényesülni nem tucnalc. Teljes mértékben és alapjában csak ott tudnak érvényesülni, ahol létrejött a kis- és középföldmüvesek szervezett együttmunkálkodása. Az EFSz-ek nagy jelentősége at>! han áll, hogy az ilyen együttmunI kálkodást megszervezi, a szántas| £s vetésterveket egységesíti, egységes pénzügyi tervet valósít meg, irányítja az erőket, amelyek a kis- és középparasztok gazdaságainak emelését. a termelés tervezését, a termelési és beszolgáltatási szerződések teljesítését és az ötéves tervben előírt célok elérését biztosítják. Milyen segítséget nyújt az EFSz a falunak Az EFSz segítség a termelés fokozásában, a munkaproduktivitás emelésében, a termelési költségen csökkentésében, a földművesek és az egész község magasabb színvonalra emelésében. Ezen termelési feladatok mellett az EFSz-ek megalakítása a földműves asszonyok munkáját is nagymértékben megkönnyíti, mert a szövetkezet mosodákat, gyermekotthonokat létesít a szezonmunkák idejére. Beszédének további részében V. Široký a tornaijai járásbeli Horka község EFSz-ét hozta fel példának, ahol a működő szövetkezet segítségével már mutatkoznak azok a sikerek, amelyeket a szocialista mezőgazdasági módszerek alkalmazása minden vele élő kis- és középparasztnak nyújt. ' Široký miniszterelnökhelyettes ezután részleteiben taglalta a növényi termelés és állattenyésztés fontosságát, amelynek kapcsán többek között ezeket mondotta: Az EFSz-ek együttmiyikálkodásával akarjuk biztosítani a gépek jobb és produktívabb kihasználását nemcsak azoknak a gépeknek a munkájával, amelyek már rendelkezésünkre állanak, de azokéval is, amelyeket a jövő esztendőben kap Szlovákia. Az ö segítségükkel akarjuk megvalósítani a földek mintaszerű megművelését, akarjuk megkezdeni nagyméretekben a szakaszos legeltetés bevezetését, ezeknek segítségével — és erre különösképpen akarok rámutatni — kívánjuk rendbehozni legelőinket is és állattenyésztésünk jó alapjait megteremteni. Az intézkedések a jövő esztendőben látható eredményeket hozhatnak részünkre. Hogy ez a megindulás sikeros legyen, fontos, hogy az EFSz-ek gondolatát bevigyük minden faluba, minden kunyhóba, ezek propagálása érdekében nagyobb szorgalmat, nagyobb szívósságot kell kifejtenünk, mint eddig. Ki kell szélesíteni a tagok számát a már most létező szövetkezeteknél, meg kell szervezni az üzemek, az állami és népi közigazgatás segítségét, egyszóval, arról van szó, hogy az EFSz-ek minden esetben a közös munka új formáinak szervezői, a nagyobb termelés, a nagyobb termelőképesség elöharcosai legyenek. Az EFSz-ek feladatukat ott teljesítik legsikeresebben, ahol Micsurin és Liszenkó elveit fogják szorgalmazni és megvalósítani, amelyek a mezőgazdaság teljes újjáalakulását jelentik. Éppen ezért az állami birtokok mellett az EFSz-ek is szervezzék meg a micsurini klubokat, tanulmányozzák a tudomány új lehetőségeit és vigyék át a gyakorlati életbe. V. Široký beszéde befejező részében ezeket mondotta: Az önök ülésezése oly időben folyik, amikor a világ dolgozó népe Sztálin elvtársnak, a béke és a szocializmus nagy vezetőjének, valamint tanítójának 70. születésnapját ünnepli. Hogy ma itt békében tanácskozhatunk pa" rasztságunknak a szebb jövőhöz vezető útjáról, a mezőgazdasági termékek termelésének emeléséről, ezt a Szovjetúniónak és nagy vezetőjének, Sztálin generalisszimusznak köszönhetjük. Sztálin volt az, aki megmutatta a szov" jet földművesnek a válságból való kiutat, megmutatta a nyomorból a mezőgazdasági nagytermelésbe vezető irányt. A Szovjetúnió földműveseinek eredményei lelkesítenek és meggyőznek bennünket arról, hogy a mi útunk helyes. EFSz-ek úttörői! előre tehát a falusi termelés haladó módszereinek győzelméhez! Előre a munkatermelékenység emeléséhez, a szlovákiai földműves nép boldogságához! Éljen a mi hőn szeretett elnökünk, köztársaságunk gondos gazdája, Klement Gottwald! Široký elvtárs beszédének zárószavait az egybegyfi t kiküldöttek és a közönség állva hallgatta végig, majd befejező szavji után feldübörgött a taps perceken keresztül betöltötte a lermet. Szocialista falvaink úttörő harcosai hosszan, le'kesen éltették Sztálin generalisszin ^zt, Gottwald elvtársat. Široký elvtársat, a Szovjetúnió és a csehszlovák köztársaság népét. Široký miniszterelnökhelyettes beszéde után K. Bacílek a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács nevében megköszönte Široký miniszterelnökhelyettesnek kimerítő beszámolóját s felhívta a jelenlévők figyelme, hogy a KSS elnöke minién egyes kis -és középparaszt hangjára felfigyel, gondossággal és türelemmel olvas el minden egyes kisparaszttól kapott levelet, odaadó figyelemmel kíséri az EFSz-ek munkásságát. Bacílek mégbízott a szlovákiai fö'dművesek nevében ezért hálás köszönő szavakat mondott, valamint azért a gondosságért és körültekintő munkáért, amelyet V. Široký a szlovákiai városok és falvak dolgozói érdekében kifejt. A konferencia termékeny vitája Bacilek elnök ezután tíz percre felfüggesztette az ülést. A szünet után megindult a vita A vitába bekapcsolódtak az egyes kiküldöttek, akik felszólalásaikban megemlékeztek azokról a nehézségekről, amelyekkel megindulásuk elején ke'lett megküzdeniök, beszámoltak azokról az akadályokról, amelyeket a falusi gazdagok, a kulákság gördített az EFSz-ek útjába, hogy így megakadályozzák az EFSz-ek megalakulását, fejlődesét a kis- és középparasztság egybefogását. A falusi gazdagok, a mult k-Khadt társadalmi rendjének itt maradt káros egyedei, jól tudják, hogy az EFSz-ek ' véget vetnek az ő kiskirályságuknak, megI