Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-04 / 200. szám, vasárnap

Ma teljes heti rádióműsor A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZOK LAPIA Bratislava, 1949 december 4, vasárnap 2 Kčs II. évfolyam, 200. szám A csehszlovákiai magyar dolgozók nevében üdvözöljük az Egységes Földműves Szövetkezetek, valamint az állami birtokok alkalmazottainak összszlovákiai konferenciáit. Éljen a városi dolgozók, a falusi kis- és középparasztság egysége,, segítségével biztosítjuk a szocialista falu kiépítését! BASTOVANSKY: fl párkányi járás Egyséyss Földmííves Szövetkezetei szocialista versenyre híviák ki a többi EFSz-skel Saláta József, a párkányi EFSz-ek járási titkára, javaslattal fordul az EFSz-ek országc

s tanácsához, hegy az egyes EFSz-ek indítsanak taggyüjfési versenyt az összállami konferencia napjá'g. Beszélgetést folytattunk Saláta József elvtárssal, aki a párkányi járási EFSz-ck javaslatával kapcsolatban a következőket jelentette ki: „Mi taggyüjtési javaslatunkat összállami vonatkozásban tettük meg, de a járás EFSz-einek keretén belül mi már ezt a versenyt megindítottuk. A taggyüjtést és az ezzel járó munkát az összállami kongresszus javára ajánljuk fel. Tagjainkat e versenyre Št. Bašfovanský a KSS főtitkárának a nyitrai kerületi konferencián mondott beszéde ösztökélte, aki többek között hangsúlyozta: „Gyakorta mutattak rá arra, hogy asszonyaink és fiatalságunk nem elég öntudatos és nem képes fontos funkció betöltésére. A konferencia bebizonyította, hogy van jó női és ifjú földműves gárdánk. Ennek a konferenciának ebben az irányban is új utat kell törnie. Az EFSz'ek célja az, hogy földműveseink jobb és szebb életkörülmények között élhessenek. Ezt asszonyaink és ifjúságunk együttmunkálkodása nélkül nem érjük el, ezért szükséges, hegy erről a konferenciáról azzal a jelszóval térjünk vissza otthonainkba — mondotta Bašťovanský, a KSS főtitkára —, az ifjúságot és az asszonyokat be kell kapcsolni az EFSz"ekbe. A párkányi járáshoz tartozó EFSz-ek Bašfovanský főtitkás elvtárs felhívásának, amint látjuk, azonnal eleget is tettek és meg'ndították az asszonyok és a fiatalság bekapcsolását. Saláta József EFSz járási titkár, ezután boldog örömmel számolt be arról, hogy régi álma valóra vált. A járási EFSz megkapta a 16 milliméteres hangosfilmkészüléket, amely rövid pár nap a'att megkezdi nagy munkáját a járás falvaiban. — Azért szorgalmaztam ennek a filmvetítőkészüléknek mielőbbi kiutalását, hogy a községek lakossága előtt ne csak száraz szavakkal hirdessük mi, az EFSz'ek úttörői, a szövetkezeti élet jelentőségét, hanem a filmek segítségével szemléltető tájékoztatót kedvvel fognak nekilátni falvaikban a szocialista mezőgazdasági élet megteremtésének és a reakció, a falvak kulákságának is ajkára fagyasztjuk a szót és elnémítjuk a suttogó propagandát. Ezekután rátért a sajtó olvasása fokozottabb propagálásának szükségére. Široký elvtárs sz

nmondta — szükségesnek tartanám az Üj Szónak, a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapjának is nagyobb olvasottságát. Ezért ajánlatosnak tartanám, ha a közrégi párt és EFSz szervezetek akcióba lépnének az Üj Szó és egyáltalán a szocialista sajtótermékek terjesztésének érdekében. I .iden csehszlovákiai magyar szocialista, minden magyar dolgozó asztalán ott kell lennie az Üj Szónak. Tudomására hozom ezútnn az összes járási és helyi földműves, illetőleg páVťtkárok" vaira hivatkozott, aki csak az el" j nak: kötelezem magamat, hegy .•..ft..*..*..*..*..*. KŠC Kizp©n!í lizisitságának EiniScsép és ^ütikássiárisk Téjékoziaié A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának Elnökség

e 1949 november 28-i ülésén jóváhagyta Slánsljý Rudolf jelentését a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodájának tarácsko'ásáról és határozatában hangsúlyozta a béke védelméről, a háborús uszítók elleni harcról, a munkásosztály egységéről, valamint a kommunista és munkáspártok feladatairól elfogadott határo ^atek nagy jelentőségét é

s a „Jugoszláv Kommunista Párt a gyilkosok és kémek hatalmában" cíirü rezolúcló horderejét. Gottwald elvtárs javaslatára a Központi Bizottság elnöksége konkrét intézkedéseket hozott, hogy a dokumentumokban foglalt következtetésekkel é

s feladatokkal a párt összes tagjai és a nép széles tömegei is megismerkedjenek. A Tájékoztatási Iroda tanácskozásain hozett határozatok és a tanácskozásokon elhangzott beszámolók külön könyvbe

n jelennek meg. Georg'u Dej elvtárs beszámolóját és a Tito kémbandáról szóló határozatot mint külcn előadást sorozzák be a Pártiskolázás évének tananyagába. A Tájékoztatási Iroda haíárczata után pártok Tájékoztatási SKC múlt hetek során hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az öntudatos szocialista ember legfőbb kötelessége, hogy a párt hivatalos lapját mindennap elolvassa. Én viszont a magyarok számára — 1950 január l-ig 25 új előfizetőt szerzek az Üj Szónak járásunk területén. Az Üj Szó propagálása érdekében szocialista versenyre hívom ki a járási, illetőleg helyi EFSz és pártszervezetek titkárait. Súfyos összetűzés Olaszországban Egész Olaszországban egyre nagyobb méreteket ölt a dolgozók sztrájkmozgalma. A Reuter beszámol arról, hogy a római fémipari munkások mindenütt adhassunk a falu népének más j sztrájkba léptek, tiltakozásul a vidékek EFSz-einek munkájáról , munkáselbocsátások ellen. Olasz" és így a filmeken keresztül kis" j ország tizenkét városának bér és középparasztjaink láthassák a emelést követelő közalkalmazotpéldát. Igy majd ők is nagyobb | tai bejelentették, hogy ezek után kétórás sztrájkot tartanak. Bori közelében a szakszervezetek felhívására a sztrájkoló dolgozók felvonulást rendeztek. Kedden készáz diák tüntetett Rómában, azt követelték, hogy télrn is legyenek vizsgák. A rendőrök szétkergették a tüntető d'ákokat és ötvenet közülük letartóztattak. A kommunist Irodájának tanácskozásáról szóló nyi latkozat, amelyet a legutóbbi napokban hoztak nyilvánosságra, az egész világon hataimas visszhangot keltett. Az imperialisták és háborús uszítók tábora, ahogyan ez már előre is nyilvánvaló volt, a Tájékoztatási Iroda új harmadik üléséről szóló jelentést felfokozott ' gyülöiette!, őrjöngő rágalmakkal, nagy idegességgel és bizonytalanság érzésével fogadta. A békeszerető és dolgozó emberek százmilliós tömegei azonban a Tájékoztatási Iroda határozatairól szóló jelen lést őszinte lelkesedéssel és mély reményekkel fogadták az egész világon. .Kétségtelen, hogy a Tájékoztatási Iroda tanácskozása lényegesen hozzájárult a széfes népi tömegek még hatalmasabb harci mozgósításához az új háború előkészületei és uszítói ellen a béke és demokrácia védelméért, a nemzetek önállóságáért és szabadságáért, a dolgozók é'etérdekeiért. A három 'határozat, amelyet Szusz lov, Togliatti és Dej elvtársak beszámolói alapján fogadtak el, a nemzetközi munkásmozgalom jelentős dokumentumai és a kommunista és munkáspártok kezében új, hata'mas és hathatós fegyverek a békéért, a demokráciáért és a szocia'izmusért folyó harcban. A tanácskozások határozatai világosan és konkréten tűzik ki a kommunista pártok feladatait és hatalmas meggyőző erővel jelzik a nagy történelmi küzde ém perspektíváit ai imperialista és - demokrácia ellenes tábor erői között egyrészről, másrészről a b.éke és demokrácia tábora erői között, valamint a haladó, demokratikus és békeszerető erők győzelmének e vitathatatlanságát. A Tájékoztatási Iroda tanácskozásának maga a programja, a beszámo'ók témái, ame'yek ezen e'hanrrzottak: „A béke védelme és harc a háborús uszítók ellen", „A munkásosztály egysége" és „4 jugosz'áV kommunista párt gyilkosok és kémek hata'mába.i" már ma<?uk mutatják, hogy mi'yen kérdések áľanak ma a nemzetközi munkásmozgalom összpontosított érdek'ődésének és tevékenységének e őiccben. Nem véletlen, ellenkezőleg: mélyen törvésvszeríí az, hogy a mai nemzetközi helyzetben a Tájékoztatási Iroda ü'ésén le'árgyalt napirendnek e'sö pontia a béke védelme cs a háborús uszítók, el'eni harc vo't és e pont előadója azon ország kommunista pártiának kéovise'őie volt. amely a vi'ágbéke legfőbb védelmezője, amely a béke és demokrácia hatalmas vi'ágtáborának élén áll — a dicső Sz. K. (b.) P. képviselője Szuszlov elvtárs beszámolójához elfogadott határozat erről világosan és meggyőzően beszél: „Abban a he yzetben, amikor az új háború veszélye fokozódik, a kommunista és munkáspártokon nagy történeirt.. fe'elősség nyugszik. A szilárd és tartós békééit folyo harc, a béke erőinek megszervezése és összefogása a háború erői ellen, ez legyen most a kommunista pártok és a demokratikus szervezetek egész tevékenységének súlypontja. A hetedik pontban a határozat a hozzánk álló kérdést így konkretizálja: „A népi demokratikus országok és a Szovjetúnió kommunista és munkás pártjainak jut az a feladat, hogy a háború imperialista uszítóinak és segítőtársainak e gyidejű lelep ezésévei még jobban megszi'árdítja a béke és szocializmus táborát, a béke védelme és a némzeiek biztonsága nevében". Számunkra egyebeken kívül ez utasítást je'ent, hogy még szorgalmasabban építsük gazdasági életünket, erősítsük a dolgozó nép erejét és hatalmát, amelynek élén a munkásosztály áll és erélyesebben menjünk előre a szocializmus építésében. • A második alapkérdés és egyszersmind a mai nemzetközi helyzet katerrórikus parancsa: a munkásosztály egysége. --A nem?etkö?i munkásmozgalom egész történetében, -— mondja a második határozat, — még sohasem volt olyan döntő jelentősége a munkásosztály egységének az egyes országokban éopen úgy, mint világviszonylatban, mint éppen ma.« A határozat megállapítja, hogy a nípi demokrácia országaiban a műnké sosztálv egységének megvalósításában történelmi eredménveket értek el és pedig a munkásosztály egységes pártjának megteremtésével, az egységes szakszervezetekkel, az egysé/res szövetkezetekkel, valamint az ifjúsági, női és más (pl. nálunk testnevelési) szervezetekkel. >A munkásoszt á Ívnak ezen egysége döntő szerepet játszott a népi demokrácia országaiban elért gazdasági és kulturális feilődes sikerében, a. munkásosztály vezetőszerenének biztosításában rz államban, és a dolgozó töm epek anyagi helyzetének lényeges javításában.« Azonban nem szab?.d megelégednünk eme örömteli és jelentős tény T'szt.a meg'íMlanitáí'áva!, és ezért a Tájékoztatási Iroda értekezlete a rín'' rterrokr

,'»ia országainak kommunista pártjainak kitűzte azt a feladatot, hogy méginkább érösítsék a munkásosztály és a kiépített egységes szakszervezetek, szövetkezeti, nöi és ifjúsági szervezetek már meglévő egységét. A napirend harmadik pontja volt Tito gyilkos- és kémbandájának a burzsoá nacionalizmusból a fasizmusba és Jugoszlávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához való átmenetéről szóló beszámoló és tárgyalás. „Az utolsó idők eseményei — állapítja meg a határozat a napirend eme pontjával kapcsolatban — bebizonyították azt, hogy a jugoszláv kormány teljesen a külföldi imperialista köröktől függ és támadó polikájuk eszközévé változott, amivel megszűnt a jugoszláv köztársaság önállósága és függetlensége. Jugoszlávia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és kormánya teljesen egyesültek az imperialista körökkel a szocializmus egész tábora ellen, az egész világ kommunista pártjai ellen, a népi demokratikus országok és az SSSR ellen." Tekintettel arra, hogy „Jugoszlávia Kommunista Pártja" Tito, Rankovics, Kardelj és Djilasz népeilenes és kémbandájának kezébe jutott, elvesztette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és a Tájékoztatási Iroda ülése az összes kommunista partok nemzetközi kötelességének jelentette ki a harcot a bérgyilkosok és kémek e bandája ellen. A tanácskozás egyidejűleg döntést hozott, hogy „A kommunista és munkáspártok kötelessége az, hogy minden eszközzel segítsen a jugoszláv munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak harcukban, hogy Jugoszláviát viszszatérítsék a demokrata és a szocializmus táborába." A Tájékoztatási Iroda tanácskozása tehát a nemzetközi munkásmozgalom elé a következő három fontos politikai feladatot tűzte: 1. Mozgósítani kell a széles néptömegeket a békéért és demokráciáért, a háborús előkészületek és az imperialisták uszításai, a nemzetek nemzeti függetlenségének és szabadságának fenyegetése elleni, valamint a nép életérdekeiért folyó harcba. Még szorgalmasabban kell a béke követőinek mozgalmát szervezetileg megszilárdítani és kiterjeszteni. 2. Meg kell szilárdítani, nemzeti és világméretekben a munkásosztály egységét. _ 3. Harcolni kell a kémek es gyilkosok gonosztévő Titobandája ellen és_ hathatósan kell segíteni Jugoszlávia „forradalmi, valóban kommunista" pártjának újjászületését, amely hü a marxi-lenini eszmékhez, a proletár nemzetköziség elveihez és amely harcol Jugoszláviának az imperializmustó. való függetlenségéért". E kérdésekkel kapcsolatban és ezek melett azonban számunkra a Tájékoztatási Iroda határozataiból a következő további elódázUalatlan feladatok és következtetések is folynak: 1. Meg kell javítanunk a szervezési és világnézeti munkát a marxis.mus, leninizmus elvei alapján, 2. minden eszközzel emelni ekll sorainkban a forradalmi éberséget, le kel leplezni és lehetetlenné tenni a burzsoá-nacionalista elemeket és az imperializmus ügynökeit. A párttagság iskolázása keretében az éberség nevelésére sokkal több figyelmet kell szentelni, mint eddig. 3. a párt káderpolitikájában, az állami és gazdasági gépezetben még következetesebben kell kiemelni a bevált munkáskedereket és a munkában rájuk támaszkodni, 4. a dolgozók szé'es tömegeit is éberségre és óvatosságra kell nevelni az osztályellenség, az imperialisták ügynökei, a szabotőrök, kémek, felforgatók és a szocializmus mes| a köztársaság ügyének kártevőivé! szemben, 5. meg kell erősíteni a párt világnézeli és nevelői munkáját a proletár nemzetköziséghez, a népi demokráciához és a szocializmushoz, a nem-, zetek felszabadítójáh oz, a világbéke, a demokrácia és a szocializmus védelmezőjéhez az SSSR-hez, valamint a világ szocia'ista arcvonalának és az egész ha'adó embeiiségnek nagy vezéréhez Sztálin elvtárshoz való hűség szellemében, 6. a proletár nemzetköziség bennünket a munkásosztály és az öszs7.es országok dolgozó népéhez való szolidaritásra tanít. Ezért a pártnevelést olyan irányban ke l vezelni, hogy a párt tagjai e'sajátítsák az egyes államokban 'évő munkásmozgalmaknak alapvető problémáit, hogy érdeklődésüket és látóhatárukat kiszélesítsék az imperializmus elleni világharc egész terjedelmére, 7. fáradhatatlan és engeszlelhetet'en küzdelmet vívjunk a burzsoá-naciona'ízmus, opportunizmus, vagy szektásság mindenfajta megnyilvánulása e'len és a marxizmus-leninizmus alapelveitől való bármennyire is leplezett minden elhajlá", ellen. A Tájékoztatási Iroda határozataiból folyó feladatok nagyok és jelentőségteljesek. Pártunk lendülettel és következetesen fogja teljesíteni ezeket, mert ezek egyidejűleg nemze(Folytatás a 2. oldalon) » 1