Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-04 / 200. szám, vasárnap

1949 december 4 MAJOR ISTVÁN: SZÖVETKEZETTEL A FALUÉRT November 27-én Szlovákia összes kerületi székhelyein földműves-konferenciák zajlottak le, melyeken tüzetesen megvitatták az Egységes Földműves Szövetkezetekkel kapcsolatos összes kérdéseket. Ezeknek a problémáknak a heiyes megoldásától függ a mezőgazdasági termelés modern, szocialista alapokra való fektetése, a föld terméshozamának s a dolgozó parasztság életszínvonalának emelkedése. A falu dolgozóinak legöntudatosabb. legképzettebb rétegei tisztában vannak a felmerült kérdések fontosságával. Tudják, hogy Szlovákia iparosításának sikeres megoldása nemcsak az ipari munkásság szorgalmától és áldozatkészségétől függ. A falu dolgozóinak éppúgy kell keresnlök az új utakat, a célszerűbb, hatékonyabb termelési formákat, mint az ipari dolgozóknak. Minél több és minél olcsóbb élelmiszerrel tudja a falu ellátni a városa dolgozót, annál több, annál olcsóbb iparcikkel tudja a város ellátni a falut. A mezőgazdaság sikeres fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a modern technika legújabb vívmányainak bevezetése a mezőgazdaságba. Csakhogy a traktor, a cséplő- és aratógép nem olyan munkaeszközök, melyeket a kis- és középparaszt saját erejéből be tudna szerezni. S ha igénybe veszi a szükséges gépekkel rendelkező falusi uzsorás, a zsírosparaszt segwfeégét, arra keservesen ráfizet. De nehéz is volna egyes földműveseknek az egész határban elszórt keskeny nadrágszí j-parcellrit szakszerűen megművelni olyan gépek segítségével, melyek csak nagyobb gazdasági egységek megművelésére alkalmasak. Helyénvaló volt tehát felvetni a kis- és középparaeztpág szoros összefogásának gondolatát, hegy Egységes Földműves Szövetkezetekbe tömörülve, közös erővel szerezzék be mindazt, ami a korszerű gazdálkodáshoz szükséges. Az Egységes Földműves Szövetkezetek gondoskodása persze nemcsak a mezőgazdasági gépek beszerzésére vagy kikölcsönzésére irányul. Ezek a szövetkezetek, szoros kapcsolatban az állami gépállomásokkal, előre kidolgozott pontos terv szerint, megfelelő műtrágya, neimsített vetőmag igénybevételével, képzett agrenómok útmutatásai alapján, népi kormányunk hathatós támogatása mellett végzik úttörő munkájukat Az a rendkívüli érdeklődés, mellyel földműveseink a szövetkezeti gazdálkodás iránt viseltetnek, legjobb bizonyítéka annak, hogy a szövetkezeti gondolat mély gvökeret kezd verni falvainkban. ,.Mezőgazdasági termelésünk fejlesztése szempontjából alapvető jelentősége ván az Egységes Földműves Szövetkezeteknek" — állapította meg Široký elvtárs pártunk Központi Bizottságának utolsó ülésén. „A mezőgazdasági szövetkezetek gondolata behatol Szlovákia falvaiba, kis- és középparasztságunk fokozatosan megérti ennek jelentőségét a mai elmaradott módszerek elleni harcban." De Široký elvtárs rámutatott egyúttal arra is, hogy a meglévő szövetkezetek tevékenysége nagyon alacsony színvonalon mozog, hogy eddig csupán kezdeti sikerekről számolhatunk be a mezőgazdasági szövetkezet; termelés terén. Egy azon • ban bizonyos: a szövetkezeti termalés vágya ma már nem pusztába kiáltó szó falvainkon, hanem töm?gjelenség, mely példaadó erejével magával ragadja a kétkedőket és ingadozókat, a kis- és középparasztság egyre szélesebb rétegeit. • Nagy szerepet játszik itt természetesen a város és falu dolgozóinak kölcsönös viszonya. A munkás-parasztszövétség esküdt ellenségei, a tőkések és nagybirtokosok, mindent elkövettek a múltban, hogy szembeállítsák egymással a város és falu dogozóit. Tudták, miért t eszik. Tudták, hoey erroán a hatalmat, amíg a falusi és városi dolgozók össze nem fognak, hogy egységes, mindent elsöprő áradatként rombadöntsék rabtartóik földi paradicsomát és saját poklukat, a tőkés társadalmi rendet. Az ;pari dolgozóknak elsőrendű kötelességük, hogy ennek a mesterségesen szított bizalmatlanságnak megmaradt csökevényeit lenyesegessék. A falusi dolgozónak éreznie kell, hogy az ipari munkás nem ellensége és nem is volt az soha, hanem testvére és szövetségese, akinek bátor és céltudatos vezetése alatt megszabadult a kizsákmányoló tőkések és földbirtokosok uralmától. Az ipari üzemek védnöksége egyes falvak felett, az ipari dolgozók gyakori látogatása a falukon, az Egységes Földműves Szövetkezet gépeinek, de a magángazdálkodók szerszámainak is ingyenes kijavitgatása, a fa'udolgozók ügyes-bajos dolgainak elintézése a városi hivataloknál és más hasonló, a falusi emberre nézve sokszor életkérdést jelentő apró-cseprő dolgok elintézése: ez az a módszer, mely minden bizalmatlanságot eloszlat és sok-sok akadályt elhárít az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdulásának és a szocialista mezőgazdaság megteremtésének útjából. A szövetkezet; termelés csak úgy fog példaként lebegni a falu többi dolgozói előtt, ha a terméseredmény nem lesz csupán a szövetkezetbe tömörült dolgozók „titka". Sikereinket ne rejtsük véka alá. Tapasz.a.atjnkat tegyük a fa;u összes dolgozóinak közkincsévé. Hadd lássák az aggályoskodók és kishitűek, hogy a szövetkezeti termelés hektáronkénti hozama jobb, mint az egyéni gazdálkodásé, hogy a föld szakszerűbb, tökéletesebb megmunkálása jobb aratást, szebb szüretet jelent. A gazdasági év végén megtartott számadás, az Egységes Földműves Szövetkezet évzáró ülése, a termelt javak elosztása legyen az egész falu ünnepe, éppúgy, mint az évi munkaterv közhírré tételének napja. Az Egységes Földműves Szövetkezet kell, hogy diadalmas hadvezérként, a békás munka hadvezéreként hódítsa meg a falut. Ez a diadalmas „hódítás" azonban sok akadályba ütközik. A régi, maradi hagyományok súlyos koloncként csüngnek az emberek lelkén s a lelkes újítók és úttörők ezer akadályba ütköznek hódító útjukon. A minden újítástól rettegő maradi ember így beszél: „Apám, nagyapám, ükapám is úgy dolgozta meg a földjét, mint jómagam, mégis megélt". Megélt, de hogyan! Ha ezt a nem éppen magasröptű „böleseféget" tennék másukévá az emberek, még ma is faekével túrnák a földet és cséphadarókká csépelnék a termést. Ki mint vet, úgy arat — tartja a közmondás. Magára vessen, aki inkább választja a koldustarisznyát, mint a szocialista jólét bőségszaruját. Persze nem kis szerepet játszik a szocialista faluért folyó küzdelemben az osztályellenség, a még köztünk bujkáló hajdani kizsákmányoló tőkés és földbirtokos s a fa.usi zsírosparaszt propagandája is. A legyőzött, de ezideig meg nsm semmisített és gyakran a szocializmus álarcában ágáló osztályellenség taktikát változtatott: pápább a pápánál, nincs nálánál ügybuzgóbb híve a szövetkezeti mozgalomnak. Lót-fut. agitál, nyüzsög és tülekszik, hogy a szövetkezet vezetőségébe bekerüljön és ott folytassa romboló munkáját. De t-tokban rémhíreket terjeszt, pjnzdevalvációról suttog, új világháború rémét festi a falra, m^vben r nyugati hatalmak szerinte, feltétlenül győzni fognak. M?»a Trum?n jelent, meg álmában, az mondta neki Sióval — hogy megint egy régi- jó közmondással éljek: Éhes disznó makkal álmodik. A sok-sok nehézség közül, melyek akadályozzák az Egységes Földműves Szövetkezetek megalakítását, még csak egy nagyon komoly problémára akarok rámuta.ni, mely tulaj do-nkéopen n^m is szabadna, hogy ma már probléma legyen. Ez a probléma a szlovák és magyar dolgozók egymáshoz való viszonya. Az osztályellenség különös kéjjel és hol titkos, hol nyílt kárörömmel szítja a soviniszta gyűlölet tüzét. Az osztálvelenségnek egyenes érdeke, hogy hazánkban ne legyen rend és nyugalom, ne legyen konszolidáció, ne értse meg egymást, ne építse vállt vállhoz vetve a szocializmust a magyar és szlovák dolgozó. Nem volt súlyosabb csapás az osztályellenségre nézve, mint népi koimánvunknak az az intézkedése, hogy a magyar dolgozó egyen-o'ú pclgára lett a Köztársaságnak. Epés gyűlölettel nézi a magyar anyanyelvű iskolák megnyitását a vegyes" akosšágú községekben, a magyar kul

: úregyesületek megalakulását, a magyar ifjúsági szervezetek létesítését, a magyarnyelvű napilap, az Uj Szó r.i. gjelenését, szóval népi Kvŕiii-o ryunk mindazon intézkedéseit, melyek lehetővé teszik a magyar do!.*?z jk si zdasági, kulturális és politikai fejlődését A Csehszlovákia és Tigyarország közt megkötő t bar 't -i'ii és t "lácí P7 ^ 1*7'"! ' Vs még inkább kimélyítette a reakcióban ezt a gyűlöletet. Ezt minden szlovák és magyar dolgozónak tudnia kell. Tudnia k<_ll azt, hogy ami kiváltja az osztályellenség gvűlöletét és haragját, az csak öröm lehet a dolgozónak, bármilyen legyen az anyanyelve, bármely nemzethez tartozzék is Tanuljuk megbecsülni egymás kultúrértékeit, egymás haladó nemzeti hagvományait. LŤ~suk egymásban mindenekelőtt a szociaUJSZ© Éberséget és jobb szervezettséget a mezőgazdasági termékek felvásárlásában Soltész megbízott a felvásárlásban dolgozó kommunistákhoz A közellátásügyi megbízott, Soltész a felvásárló szervezetekben dolgozó kommunisták konferenciáján december 3-án BratisU'vában beszédet mondott, amelyben többek között kijelentette, hogy az RSD-nél dolgozó kommunisták kötelessége az, hogy önkritikával értékeljék munkájukat, a hiányokból és a hibákból helyes következtetéseket vonjanak le és arra törekedjenek, hogy ezeket kiküszöböljék. Tudatosítanunk kell. mondotta, hogy arra a helyre, ahol állunk, a párt állított bennünket és a pártnak vagyunk felelősek azért, hogyan álljuk meg helyünket. Beszéde további részében értékelte a dolgozó nép országépítő munkájának sikereit a felszabadítás óta, majd rátért a falu helyzetének ismertetésére. Elmondotta, hogy ki- és középparasztságunk már megértette i azt, hogy el kell hagyni az eddigi j korszerűtlen munkamódszereket és ! pótolni őket olyan rendszerrel, amely többet, jobban és olcsóbban termel. Az EFSz-ek keretén belül parasztságunk a mezőgazdasági munka jobb megszervezésébe, a gépek kihasználásába, tervgazdálkodásba fogott. A csehszlovák gazdasági élet óriási fejlődést mutat, és minden erőfeszítésnek egyetlen célja van: a dolgozó ember életszínvonalának emelése. A pártnak a február előtti áldatlan örökség következtében hatalmas erőfeszítéseket kell kifejtenie, hogy a közellátási szektorból kizárja a becstelen, szabotáló és reakciós elemeket. A párt minden egyes alkalommal rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termékek felvásárlását tervszerűen kell végrehajtani és ez hasznot hajt a parasztságnak. A párt valóban bolseviki erőfeszítéseket tett ebben az irányban és ez meg is hozta gyümölcseit. A mult évvel szemben az idén már a lakosságot egyenlően el tudtuk látni növényi és állati termékekkel az egész orpzá-T területén. Ez évben a gabona és áHati termékek felvásárlása lényegében a terv szerint folyik és ha vannak is hiányok, akkor is ezen a téren nagy haladást tettünk. A hiányok főleg még a tojás, vaj és tej felvásárlásának megszervezésében mutatkoznak. Beszéde további részében Soltész megbízott elmondotta, hogy a hazai mezőgazdasági termékek felvásárlása szilárd és szervezett alapokon áll és meghozta az ország közellátása javulásának előfeltételeit. A hiányokat. nagyjából mindenütt eltávolítottuk és így sor kerülhetett a felszabadító intézkedésekre az egyes közellátási ágazotokban. Široký elvtárs is értékelte a felvásárló szervezetek munkáját és felemlítette azokat a komoly hiányokat, amelyek még előfordulnak. További munkánknak arra kell irányulnia, hogy még job„Akik a hazáért harcoltak", Ha M. A. Solochov műveit olvassuk, aki a szovjet prózaírók egytk legnépszerübbikke korunkban és az új szocialista művészet képvise ője, akkor leginkábo megismerkedhetünk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom légkörével és mé.y áramlataival, a po gárháború örvénytvei és az imperialista beavatkozók gaz kísérleteivel, akik arra törekedlek, hogy a volt cári Oroszország nemzeteinek akaratát megtörjék. Továbbá elénk tárul annak a képe, hogyar. született meg a íö.dkerekség egyhalodán az új élet, hogy magíivr.iragadó példává emelkedjek az

%ôss2es nemzetek előtt, akik fiiggetlens'égükéit és igazi szabadságukért harcolnak. Solochov müvei ábrázolják az orosz falut, annak szívós, kitartó harcát, ame yet a fö dmüvelés, a mezőgazdaság kollektivizálásáért folytatott. Mindenki kiegészítheti belőlük ismereteit arról, mily hősiesen hancolt a szovjet rtép a Hitler hordái ellen, hogy megvedje a Nagy Októberi Forradalom vívmányait és eltörölje a föld színérS ezt a ha'á'osan veszedelmes ellenséget, mely az egész világ összes nemzetemen a szabadságát ienyogetle. M. A. Solochov 1905 május 11-én született "H7 első orosz forradalom viharos évszakában a Don vidékén Kruzsilino faluban. Gymnáziumi tanulmányai közben már 15 éves korában a kozák helységben komszomol-sejtet alapított és csakhamar segített harcolni az új szocialista rendszer győze méért egyrészt közvetlenül véres összeütközésekben és harcokban a fehérgárdista bsndákka

1, másrészt pedig a közellátási osztályon a ku'ánok ellen, akik éhséggel akarták térdre kényszeríteni a proletariátust. 18 éves korába,

t Solochov elbeszéléseket kezdett hni a Donvidék forradalmi korából es már ezek bizonyítják, hogy Solochov egy irodalmi mester helyes útját vá'asztotta. E ső munkásságának eredményeként 1925-ben „Doni e'JjeszéléseK" című novellagyűjteménye jelent meg. Solochov, mint született epikus, csakhamar nen. elégedett meg elbeszé'ések írásával, bár a kritika nagyon kedvezőn fogadta, #|t)26-ban új munkához látott es megkezdte négykiletes klasszikus művének a megírását a „Csendes Don"-t. Ezt a müvet csak a Nagy Honvéde'n i Háború előestéién fejezte be Ebben i regenyben Solochov mesterien ábrázolja a Donmenti kozákok é elét az e'ső világháború évei alatt és a polgárháború korában is. Az ő regénye történe'mi tényeken éptil lel és me"őzi a h-igyományos hamis romanticizmust ameiyel egészen addig a kozák térna irodalmi fe'dolgozásában találkozunk. Kiválóan írja le a cári önkényuralom bukását, annak teljes megsemmisítését és a fehér-gárdás hadsereg fe'oszlatását, a kozák kulakokat, akik az ellenforradalom bástyái voltak és ezzei szemben a másik oldalon szeretettel rajzolja meg a kozák dolgozó nép képviselőit, akik elszántan és mély hittel harcoln?!< a szovjet kormány győzeiméért. Solochov következő regényében, melynek a címe. „Üj barázdát szánt az eke", színes és a va óságnak megíele'ő módon ábrázolja a Don-menti földműves áttérését a szocializmus útjára, hangulatukat a kollektívízáció megkezdésekor, az osztályharcot faiun és a bolsevista párt nehéz küzdelmét az új élet kiépítésében. M. A. Solochov utolsó műve „Akik a hazáért harcoltak" című regénye, mely történetét a második vi'ágháborúbó' meríti amikoi a szovjet nép egyedíilá'Ió hősiessége csodálatot keltett a kommunizmus legádazabb ellenségeiben is. Ez a regény Is, amelyben Solochov művészete még inkább kiteljesült, művészi értéke mel'ett igen jelentős irodalom-történelmi dokumentum is. A nehéz háborús években, amikor az ember szívéhez köze'álö rokonait és barátait vesztette el és a veszteség fájdalmd az idegen hordákból kipusztított szü'őföld szomorúsága töltötte el a szovjet ember lelkét, Solochov egy kis Könyvecskét adott ki, amelynek igen nagy értéke van a győzelem elérésében. Ez a könyv „A gyű'ölet iskolája" címmel je'ent meg és Solochov benne művészi formában tanította a szovjet embereket arra, hogy gyűlöljék az ellenséget. És aki So'ochov legutolsó művét olvasta, az megérti, hogy ez a gyűlölet az ellenség ellen az emberek iránti legtisztább szeretetből ered, abból a vágyból, hogy visszaadhassa nekik a békét, a boldog, szabad é'etet, amely már anynyi áldozatot követelt Ezért óvta Solochov beszédében, amelyet a béke védőinek moszkvai országos konferenciáján tartott haza- és emberszeretettől lángo'ó szavakkal újból egy új világháború uszítóitól: „A kapitatalisták és az ő ta pnyalóik új háborúra készülnek A haszonért, saját állati jóetükért, gyermekeink és a mi é'etünket is fel akarják áldozni... Ez nekik nem fog sikerülni Az, aki dolgozik, aki becsü'etes munkával szerzi meg a jogát egv jobb élietre, az határozott hangos mondja, békét akaruskl... A becsülel^s angol, vagy amerikai katona, aki bármilyen uniformisba is van öltözve, nem fog harco'ni az övéi ellen . Azok, akik új háborút akarnak szítani ne felejtsék el, hogy a nép bírósága a legkomolyabb bíróság Nézziin'< a világba, a jövendők e'é éspedig reménnyel és tiszta tekintettel Senki o'y erősen nem hisz jövendőjében, mint mi" ... v. b. lista társada'mat építő lelkes és ál- | dozatkész embert. Ezért, ne hánvtor- I "ássuk fel a multat, ne keserítsük egymás jelenét. A jövőbe kell nézni, nem a múltba. Ha a lenlni-sztálin! politika egyedül helves iránvelveí szerint fogunk igazodni, ha a Szovjetúnió példáját fogjuk szem előtt tartani, ha úgy fogunk bekapcsolódni a szocialista falu építésébe, ahogyan azt a Szovjetúnió népei te'ték és tesz

:k, nincs az a> akadály, melyet ne tudránk eltávolítani a szocializmus útjából. A szocialista faluhoz az út az Egységes Földműves Szövetkezeten át vezet! ban és tökéletesebben teljesítsük az előirányzott 1950-es tervet. A gabona felvásárlását az ezévl termésből lényegében véghezvittük. Gyorsabban, szervezettebben folyt a munka, azonban 100%-ra nem tudtuk teljesíteni. Nem voltunk elkészülve arra, hogy a takarmánygabona felvásárlásánál nehézségek fognak felmerülni és a kérdésnek nem szenteltünk kellő figyelmet. A burgonya felvásárlása a múlttal szemben szintén jó, azonban még itt sem érjük el a tervbevett mennyiségeket. Sok helyen a burgonya szabaddá tételét úgy értelmezték, hogy elesik a termelők beszolgáltatási kötelezettsége is. Itt sem helyeztünk a megszervezésre kellő hangsúlyt. A gyümölcs és zöldségfélék felvásárlása a múlttal szemben jelentősen javult és bár sikerült elegendő zöldséget juttatni a piacra, mégis igen sok ártalmas zavar csúszott be számításunkba, ami nem történt volna meg, ha éberebbek vagyunk és jobban megszervezzük a munkát. Az állati termékek felvásárlásánál is igen nagy ingadozások mutatkoztak az év folyamán és bár egészbenvéve kielégítő az eredmény, sokszor találkoztunk súlyos szervezési hiányokkal és magas pénzügyi kiadásokkal. Általában megállapíthatjuk, hogy a felvásárló szervek ez évben fejlődésükben egy jelentős lépést tettek előre. És sok lelkes és lekiismeretes munkás nőtt fel a felvásárlási szervekné

1. Segítenünk kell Gottwald falusi politikájának megvalósításában és figyelmünket összpontosítanunk a kis- és középparasztság szolgálatára. Pártunknak és mindannyiunknak meg kell nyernünk a szocializmus számára a falut, a kis- és középparasztságot. Természetes dolog, hogy meg kell tanulnunk a falusi politika alapelveit. A felvár: :snál osztályalapon járjunk el és törődjünk többet a munkás-parasztszövetség megerősítésével is. Embereink sok ízben a zsíros parasztok malmára hajtották a vizet. Ha a jövőben osztályalapon fogjuk végezni munkánkat, ha így fogjuk végrehajtani a szetírást, ha e szerint kötünk szerződéseket, akkor a kővetkező évben munkánk könnyebb és jobb lesz. Ne féljünk attól, hogy felelős helyekre új embereket állítunk, akik jobban meg fognak felelni a haladás szellemének. Soltész megbízott azután foglalkozott az RSD (földműves raktárszövetkezet) újjászervezésével, a felvásárlási szervek együttmunkálkodásával. a népi igazgatás szerveivel és újabb újjászervezési kérdésekkel, pl. a tej felvásárlásánál. Mindinkább előtérbe kell állítani a személyi felelősség kérdését. Nem szabad, hogy a raktárakban egyetlen egy kilogram gabona is használhatatlanná váljon és az egyes akciók előkészítésében megfelelő szervezési előkészületeket kell tenni. Első és legfontosabb kötelességünk a felvásárlást 100 százalékban teljesíteni gabonában és burgonyában még ez év végéig. Az elmúlt évben sok jó és rossz tapasztalatot szereztünk és most ezek nyomán helyes kritikával és önkritikával azon kell lennünk, hogy a felvásárlásban dolgozó elvtársaink munkája tökéletesedjék. Beszéde végén azt ajárdotta az RSD munkásainak. hogy több ilyen konferenciát tartsanak, amelyen megbeszélik a? eredményeket és vé^ül a Szovjetuniót állította példaképpen a konferencia résztvevői elé. A Tájékoztatási IrodJ határozata után (Folytatás az 1. oldalról), tünk és népünk legalapvetőbb életérdekeinek biztosítását is jelentik. A Tájékoztatási Iroda tanácskozása Szuszlov elvtárs beszámolójával és az illetékes határozattal a nemzetközi munkásmozgalomnak a jelenlegi világhelyzet mély analizisá! szolgáltatta. Ez az annlizis megállapítja azt," hogy az 1947 szeptemeberében megtartott első ülés óta az imperializmus-ellenes és demokratikus tábor hatalmasan kiszélesedett és megszilárdult, míg ugyanezen idő alatt az imperialista és demokrácia ellenes tábor gyengült. A nemzetközi politika fejlődésének ez az értékelése az egész világ munkásosztályának és dolgozó népének a teljes győzelembe vetett hit és biztonság hatalmas érzését nyujtia, megsokszorozza a béke, a demokrácia és a szocializmus harcosainak erőit, aktivitását és eltökéltségét abban a nagy és drámai küzdelemben, amelyet fáradhatatlanul, elszántan és szervezetten kell vezetni az új háború előkészületei és gonosztevő uszító! ellen.