Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-30 / 219. szám, pentek

SALVA DADIANI: Ä nemzetek barátságának natív erele ÜJSZÖ Egy svéd állampolgárt államellenes tevékenység miatt elítéltek A nép legjobbjai a legrégibb idők­től kezdve megénekehék a barátságot, mint olyan jeienségét, melyre feuét­len szükség van az életben, a harcban a célok elérésénél. A népi bölcseség azt mondja, hogy „egy ember nem katona a harcmezőn" és csak „egy­ségben az erő". S az emberek minél inkább egyesülten, minél inkább egye­sített erővel harcol lak és kölcsönösen támogatják egymást, annál valószí­nűbb győzelmük. A kapitalizmus az embereket elvá­lasztja és nemzetiségi el entéteket szít. A burzsoázia és a munkásosz­tály között az egység lehetetlen. Nem baritság, hanem évszázados ellensé­geskedés uralkodott és uralkodik köz­tük. A nacionalizmus és a sovinizmus segítségével igyekeznek a kizsákmá­nyoló osztályok egymás ellen uszíUni, egymás ellen harcba vinni a különböző nemzetek dolgozó népeit. A Szovjetúnióban a legkülönbözőbb nemzetek gyönyörű barátsága szüle­tett meg. Csak a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmében vol­tak megadva mindazok az előfeltéte­lek, amelyek biztosították millió és millió dolgozó barátságának kivirágzá­sát. A szov jet nemzetek hatalmas nagy eredményeiket ezzel az egymással va­ló szoros együttműködéssel érték el. A nemzeteknek ez a barátsága nőtt és egyre hatalmasabb lett a szocialista építés éveiben. Az egész világ tud a grúzini és az ukrajnai nép barátságáról. Ezidén ta­vasszal Grúzia maharadzevil vidéké­nek kolhoz tagjai Ukrajnában, Odesz­szában időztek, ahová ukrajnai elvtár­saik számára tízezer válogatott cit­rom- és narancsfa csemetét hoztak ajándékba. A kiváló agronómok egyike, a me­zőgazdasági tudományok munkása, I. A. Vlaszenkov ekkor mondta földijei­nek: — Nagyon kedves nekünk figyel­mességtek és ajándéktok, ez a tízezer csemete, de még kedvesebb az az ér­zés, amely titeket hozzánk vezérel és amellyel az ukrajnai kolhoz tag vagy tudós mint édestestvéréhez fordul a grúziai kolhoz tag vagy tudós felé ... Mint ismeretes, az egész grtizin köztársaság, mint a Szovjetúnió többi köztársaságai aZ'iépítkezés nagv mű­vét folytatja. Új bányákat, vi'lmyte­lepeket, kohókat, autó és egvéb gyá­rakat, textilkombinátokat, teafeldolgozó üzemeket, cukorka, illatszergyártó­üzemeket, stb. építenek. Alily értékes az én népemnek a töb­bi nemzetek segítsége! Igv pl. a Kau­kázuson túli vasfeldolgozó üzem épí­tésében részt vesz az egész állam. Az uráli pépgyártó-üzem ki'lanböző be­rendezéseket küld a magas kohók szá­mára, a Karelo-finn köztársaság fát, Riga elektromos szerkezeteket és szerszámokat küldött, Magnitogorszk pedig az alkalmazottak kádereit készí­ti elő. Ilyen kaocsolatok csak a szovjet társadalomban, csak a szovjet embe­rek közt lehetségesek és e'képzelhe­tők. Egvedül csak abban az ország­ban, ahol győzött a nemzetek szt't'ri barátsága, nyílt meg az egyik nemzet fiinak a szeme arra, hogv mecrf ;gyelie a másik nemzet fiának előnyeit és jótulajdonságait. A grúzin nép barát­sága a nagy orosz nemzettel nehéz harcokban edződött Számta'an eset­ben jött az orosz nemzet a grúzin nemzet segítségére. Az egész világ tudia, hogv attól a pillanattól kezdve, amikor a grúzin nemzetet Oroszor­szághoz csatolták megszűnt az a fe­nyegető veszedelem, hogy a törökök elpusztítják Hála e kapcsolatnak Grú­ziában megőrzte a nemzet ősrégi kul­túráját és nvelvét. Csak ennek az orosz nemzettel és a Szovjetúnió több nemzeteivel való barátságnak köszönhet' Grúzia, hogv földműves országból ipari — ko'hoz köztársasággá válhatott, ahol hatalmas üzemek, városok, vl'lanvtelepek emel­kedtek ki, kiterjedt tea-, citrom- és dohány-, szőlő- és gyapotültetvénvek keletkeztek, amelyek hatalmas bevéte­leket jelentenek a kolhoz tagok szá­mára. Grúziában húsz fősko'a nyílt meg, tudományegyetem és tudomá­nyos kutató'ntézet. Egyedül csak a szovjet kormány alatt kezdődött meg ez a rohamos fej­lődés és a kultúra gyors emelkedése, amely Grúziát ma jellemzi. Grúzia pél­dáján a világ ö«szes nemzetei láthat­ják, hogy mire Ishet képes egy nem­zet, ha szocialista nemzetté 'esz. A szocialista nemzetek baráti egyiitt­mííködésének kiépítésében kül-nlepes fe'adat jutott a nagy oro c7 nemzenek Bizalommal haladunk e'őre a "szov­jetunió összes nepi7etelve v együtt a kommunizmus fénvľí magasságai fe­lé. A Szovietún'ó összes nemzeteinek barátsága, amelvek szilárdan és ígv^ntetfíen ál'nak a b°ke o'rf-Mn, fl i ltnirn->s' ,n m?< To rős ; ;' ,ött a n«ffv Hon­VpHelmi Háború idei?" és nincs olv jrő, amely ezt a barátságot megtör­hetné, m»"-t a komnn'r>'Tmiis. Knrr­.nun'sta Párt és szeretett »e 7 etőnk J. V. Sztálin vezetésével építjük. A prágai állami bíróság öttagú szenátusa előtt december 28-án, szer­dán nyilvános törvényszéki tárgya­lás volt a svéd H. B. Hjelm, J. Su­homel, A. Franck mérnök és néhány további vádlott ügyében. Hjelm, talnt egy svéd export-cég társtulajdonosa, 1949 év elején tár­gyalásokat folytatott Beid Rudolf, és Vilmos, valamint K. Pitas üveg­bizsutéria gyártókkal és J. Suhomel ezüstárúkészítövei. A tárgyalás célja az volt, hogy az áruk termelését tör­vényellenes úton áttegyék külföldre. Ezért Hjelm a nevezett termelőktől különféle gépalkatrészeket vásárolt meg, amelyek szükségesek ezeknek az áruknak gyártásához és vagy 50 kg-nyi ezüstöt. E tárgyak egy részét sikerült saját autójában Svédország­ba átcsempésznie. A vádlott Hjelm, aki bizonyára tudatában volt annak, hogy ez a bomlasztó kereskedelmi Sztálin generalisszimusz születés­napja alkalmával a budapesti Állami Operaház sztálini munkafelajánlás­ként felújította Smetana halhatatlan vígoperáját,, „Az eladott menyasz­szony"-t. A nagysikerű felújításról a „Sza­bad nép" kritikusa ezeket írja: A cseh és szlovák nép az idén ün­nepelte B. Smetana, a legnagyobb cseh zeneszerző, a cseh opera úttö­rője születésének 125. évfordulóját. Smetanát ünnepli a magyar Állami Operaház is, amikor most újra mű­sorára tűzi „Az eladott menyasz­szony"-t és ezzel jóváteszi a mult egyik régi bűnét is, mert a Horthy­reakció nacionalista-soviniszta kul­túrpolitikája évtizedeken át meg­akadályozta, hogy a csehszlovák népnek ezt a világszerte megbecsült kultúrkincsét Operaházunk műsorán tartsa, a magyar néppel megismer­tesse. De azzal, hogy Smetana mű­vészetének legjellegzetesebb alkotá­sát az Operaház most feújítja, egy­úttal régi hiányt is pótol: „Az el­adott menyasszony" nyolcvanhárom év távolából is (1866-ban mutatták be Prágában, 1893-ban pedig Buda­pesten) a mestermü erejével hat s üde hangjával, keresetlenségével kü­lönösen alkalmas arra, hogy a ma új operaközönségéhez szóljon. Smetana, a paraszti sorból kinőtt zeneszerző, a mult évszázad dere­kán, ugyanúgy, mint az orosz nem­zeti opera úttörője: Glinka, a len­gyle Moniusko, a magyar Erkel, el­sőként jelentkezett a maga sajátos nemzeti hangjával az operaszínpa­don s vitte előbbre az európai ope­razene fejlődését. Zenei lángelméjére misem jellemzőbb, mint hogy „Az el­adott menyasszony" naiv, egyszeri) szövegére milyen mestermüvet alko­tott. (Sabina. az akkori ismert szö­vegíró vígjátéka „az állhatatos, hü szerelem győzelmét" mutatja be egy falusi házasságközvetítő mesterke­déseivel szemben, két ifjú szerelmes Nagy eseménye volt a moszk­vai színi évadnak Pausztovszkij „Kortársunk" című darabjának bemutatása. A színmű Puskin életéről szól, de nem pusztán élet­rajzi dráma, hanem — amint ezt a cím is kifejezi — izgalmas, szenvedélyes és teljesen időszerű mű. Puskin alakjában és élet útján az orosz nemzeti kultúra demokratikus hagyományainak forrását kutatja, amelyeket a szovjet emberek t 'jes egészében átvettek és amelyek legteljesebb kifejlődésüket a szocializmus or­szágában érték meg. A színmű Puskinból a szovjet emberek szá­mára legfontosabb jellemvonáso­kat állítja középpontba: a közel­séget a néphez, a szabadság köl­tészetének lázadó pátoszát, a ha za iránti szeretetet és a szép jö" vőbe vetett kiolthatatlan hitet. Pausztovszkij művének vezérfo­nala: a költő szenvedélyes vágya, hogy alkotásával népe javát, sza badságát és boldogságát szolgálja. A „Kortársunkéban Puskin spekulációja valószínűleg kedvezőt­len hatással lehet Csehszlovákia ki­viteli lehetőségeire is, ily módon át­hágta a becsületes exportőr köteles­ségeit. Ezenkívül csalárd mesterke­déssel egy főpincér segítségével né­hányszáz amerikai dollárt adott el a fekete pénzpiacon. Együttműködve Franc mérnökkel, a prágai bejelentő hivatal vezetőjével, résztvett Pitas volt gyáros külföldre menekülésének előkészítésében. Pitas és a Beid test­vérek számára, akik szintén illegá­lisan lépték át a csehszlovák határt, lehetővé tette, hogy írásbelileg kap­csolatban maradjanak a köztársaság­ban néhány személyiséggel. J. Suhomel vádlott nem teljesítette kötelesrégét, amely alkalmazásából rá hárult és ilymódon a köztársaság fontos gazdasági érdekeit aknázta alá. sorsának tükrében.) Smetana mun­kájában felhasználta az operastílu; múltjának jó hagyományait s egye­sítette azzal a népi ihletettségü zenei hanggal és realitással, amelyet a népből hozott magával. Rendkívül gazdag leleményü komponista volt, amellett alapos felkészültségű is; er­ről tanúskodik dalműveiben a szere­pek zenei-technikai kidolgozása. Ami azonban a legdöntőbb: megvolt a költői tehetsége ahhoz, hogy muzsi­kával jellemeket ábrázoljon. „Az eladott menyasszony" figuráiból is hús-vér embereket formált, lélekta­nilag és társadalmilag hiteles opera­alakokat. És zenekara sem egysze­rűen illusztrálója, hanem lélektani kifejezője a cselekménynek. A ze­netörténet a csehek Mozartjaként emlegeti Smetanát, elsősorban zené­jének világos szerkezete nyomán. A dalmű arról is meggyőz, hogy Mo­zart „Figaro"-ja óta nem komponál­tak olyan vígoperát, amelyet annyira a vígjáték-elemek hordoznának, mint „Az eladott menyasszony"-t. Az Operaház kitűnő összteljesít­ménnyel, a rendelkezésre álló leg­jobb erők mozgósításával keltette életre a remekművet. Sőt, hogy mi­nél hitelesebb zenei képet adhasson a műről, az előadás vezénylésére meg­hívta Krombholc Jaroslavot, a prá­gai Nagyopera karnagyát. A rokon­szenves, fiatal karmester nagy lelke­sedéssel szólaltatta meg Smetana el­ragadóan őszinte, életteli muzsikáját s mindvégig sikerült is biztosítania a megfelelő légkört. Az előadás ren­dezői. Nádasdy Kálmán és Oláh Guzstáv is arra törekedtek, hogy a dalművet minél közelebb hozzák a mához; ezt a célt szolgálta a két kifejező díszlet tervezője, Fülöp Zol­tán és a színes jelmezeket tervező Márk Tivadar is. Teljesítményük mutat is némi haladást a realista | operaszínjátszás felé. A vigopera legfőbb szereplője Kecal, az agyafúrt házasságközvetítő a mulatságos fi­szerepét Mihail Čarjov alakítja. Az előadást Konsztantin Zubov rendezte. A Kis Színház kamaraszínháza tűzte műsorra Mihajlov és Sza" mojlov új darabját, a „Titkos há ború""t. A darab úgy kezdődik, hogy az államvédelmi hatóság megindítja a nyomozást: ki a bű­nös egy fiatal szovjet mérnök, Tumanov halálában. Tumanov öngyilkosságot követett el. Kide­rül, hogy Szvetlov szovjet tiszt­től ellopta a találmányát és el­határozta, hogy azt saját hírneve megszerzésére használja fel. Nyárspolgári lelkületű karrieris­ta, aki végül ellenséges kémháló" zat áldozatává lesz, amely az ér­tékes találmányra rá akarja ten ni a kezét. Az események hálójá" ba bonyolódott mérnök jelentés­tétel helyett gyöngeségében az öngyilkosság útját választja. A nyomozást folytató áll.amvédslnv tiszt a közben eltűnt Szvetlov után is kutat, behatói a banditák fészkébe, kiszabadítja a feltalálót Ezért az állami törvényszék H, B Hjelmet 3 évi nehéz börtönre, J. Suhomelt két és félévi nehéz bör­tönre és J. Franck mérnököt kétévi nehéz börtönre és a többi vádlotta­kat 10 hónaptól 2 évig terjedő nehéz börtönre ítélte. — Palermói jelentés szerint a palermói munkások 24 órás álta­lános sztrájkot kezdtek, mert a gyárosokkal nem tudtak meg' egyezni a béremelés kérdésében. — A newyorki értéktőzsdét újabb áresési hullám borította el. A tőzsdén jegyzett értékpapírok több mint 500 millió dollárt ve­szítettek tőzsdei értékükből. gura (mintha Mozart: „Szöktetés a szerályból" Osminjával lenne rokon) megkapóan tükrözi Smetana bő hu­morát és jellemző-készségét. Ma­ieczky Oszkár gazdag kedéllyel, ízes színészi játékkal, kifejező ének­kel oldja meg a hálás feladatot. En­nek a vaskos, népi figurának érde­kes ellentéte a dalmű másik komikus alakja, a dadogó, együgyű Vencel. Ragyogó zenei ötlet, ahogyan Sme­tana a dadogást nemcsak az énekes áriájában, hanem a zenekarban is érzékelteti. Vencel szerepét Angyal Nagy Gyula énekli, szintén meggyő­zően. A szerző meleg lírája, mélyről jövő érzése Masenka szólamában kél szárnyra. A szerepet Osváth Júlia szólaltatja meg s teszi elevenné őszinte énekével és mértéktartásával céltudatos művészi fejlődésről tesz tanúságot. A szülök — két kulák házaspár — négyesében Birkás Lilian, Tiszai Magda, Koszó István és Gal­say Ervin látják el jól a rájuk bí­zott szerepet. Fekete Pál a cirkusz­igazgatót játssza vérbő komédiás­kedvvel. (Az új, jól énekelhető for­dítás Blum Tamás munkája.) Kimagasló értéke az előadásnak a vendégként Operaházunkban műkö­dő Vaszilij Vojnonen szovjet balett­mester és asszisztense, Klavdia Ar­masevszkája ír-inkája. Smetana nem balettet komponált, hanem a cselek­ményből fakadó táncmuzsikát: pol­kát, furiantot és a skocsna nevű ugróstáncot. Vojnonen az igazi köl­tő ihletével nyúlt a zenei anyaghoi. és mélyen a zenéből fakadó, igazi népi táncokat tervezett az első és a második felvonásban s elragdóan öt­letes és mulatságos cirkuszi jelene­tet a harmadik felvonásban. Balett­karunkra és a szólótáncosokra (Kál­mán Etelka, Gál Éva, Hamala Irén) — felvillanyozva az igazi mester munkájától — máris alig lehet rá­ismerni. A zenekar játékán szintén meglátszik, hogy végre az Operaház tájékán is megmozdult valami, az új munkaszellem. Lózsy János és aljas terveikkel együtt szétve­ri az ellenséges bandát. Tudjuk, hogy a háborús uszítók kalandorpolitikája vereséget hoz számukra. Félreérthetetlenül bi­zonyítják ezt a kapitalista ügy­nökök balsikerei, amelyeket soro zatosan szenvednek nemcsak a Szovjetúnióban, de a népi demo­krácia erői sokszorosan felülmúl­ják az imperialisták erejét: a bűnös összeesküvők eltiprása bi zonyítja ezt. De ez nem jelenti, hogy nyugodtan ülhetünk elért sikereink babérjain. A Kis Szín­ház kamaraszínpadának előadása az éberség szükségességére int és felhívja a figyelmet az ellenség, a titkos háborús folytatóinak új módszereire. Mihajlov és Szamojlov darabját elejétől végéig egyre növekvő ér­deklődéssel nézi a közönség. A Sztradomszkaja és Zalka rende zésében, Kozlinszkij díszletei kö" zött pergő előadás szenvedélyes harag érzésével tölti el a nézőt azok ellen, akik a szovjet embe­rek békés életére törnek. A be mutató méltán aratott hatalmas sikert. 1949 december 30 a kolhozok állattenyésztése a tél küszöbén Villanyoszlopok vonala minden irányban a kolhozföldeken ... Villanyvezetékek rézhuzala az ég alatt... Ma már hozzátartozik a falusi tájképhez. S a villany mág szorosabb kapcsolatot teremtett a kolhozparasztok házai, az irodák, a gazdasági épületek és az állat­tenyésztő telepek között. A jaroszlavi körzetben van a „Szovjetek hazája" — kolhoz. Négy falu tartozik bele. Villany" nyal csépeltek, villanygép válo­gatja a magokat, végzi a csává­zási ... Villanyfűrész vágja a fát. A kolhoz parasztjai az állatte­nyésztés fejlesztésére fordítják most a legtöbb gondot. Egész nyá­ron folyt a kemény munka. Az állattenyésztő telep udvarán víz­tárolót, víztornyot építettek, az istállókat önműködő i tatókkal szerelték fel. Az új borjúistálló, baromfi- és sertésólak teteje vi­dám-pirosán csillog az ósizutói fé­nyekben. Már összeszerelték és működik az új villanyfejőgép; most vásárolták. Aki megkérdezi a tehenészlá­nyokat: van"e különbség a mun­kában, ha vedrekkel kell meríte­ni itatáshoz a vizet, vagy ez vil­lany segítségével, önműködően történik, a lányok mosolyogva válaszolnak. Ahol motor dolgo­zik, elvész a munkából a fárad­ság. Egy sor embert más munká­ra lehet beosztani, mióta a vil­lanygépek bevonultak a kolhoz­ba. Ugyanannyi az ember és mégis úgy tűnik fel, több kéz áll rendelkezésre, többet vállalhat­nak és jobban teljesíthetik a munkát. Azt mondják a „Szovjetek ha" zája"-kolhoz parasztjai: — Ezentúl nem elégszünk meg közepes eredményekkel! A kolhoznak van állattenyész­tési szakembere. A szarvasmarha­tenyészetet fajállat"tenyészetté alakítják át és 39 tehenet már ki is választottak erre a célra. Szigorúan ellenőrzik, tudomá­nyosan vizsgálják: megadják'e a háziállatok a várt hozamot. Ez év őszén elkönyvelhették a nagy eredményt: kilenc hónap alatt 2200 liter tejet adott egy tehén, 446 literrel többet, mint tav ilv egész év alatt. A kolhoz határidő előtt túlteljesíthette a tej, hús és tojás beadási kötelezettségét. Most a gyapjút szolgáltatják be jó pénzért az államnak. Fokozódik a politikai munka is a kolhozban tél előtt. Népeseb­bek a pártgyűlések, élénkebb a vita, gondosan értékelik a szocia­lista verseny eredményeit. Jó tél­re és még jobb tavaszra készül­nek a kolhozban. Zsemléren megalakult a CSEMADOK Karácsony másodnapján Zsemlér község magyarajkú lakosságának lel­kes részvétele mellett tartotta alakuló gyűlését a CSEMADOK. Az alakuló közgyűlésen résztvett a He.yi Nem­zet' Bizottság küldöttsége is, vala­mint a Csehszlovákiai Magyar Dolgo­zók Kultúregyesülete központjának ki­küldötte is, Pató Károly. A zsemléri CSEMADOK elnökéül Szülényi Feren­cet választották meg. Alelnök Danis János, titkár Furinda Rezső, pénztá­ros Hornyák Károly, ellenőrök: Boros Valéria és Gubik Vilmos, választmányi tagok: Hornyák Vilmos és Babik Ilo­na. A délutáni órákban a CSEMADOK helyi csoportja ku'túrmatinét tartott, amelyen két egyfelvonásos színdara­bot és szavalatokat mutattak be. Zsemlér község hakossága óriási lel­kesedéssel fogadta a CSFMADOK he­lyi csoportjának első bemutatkozását, a siker oly forró volt, hogy az elő­adást aznap még kétszer kellett meg­ismételni. A kultúrműsor szerep'ői: Obert István Boros Ernő, Gubik Jó­zsef. Kotrik Jolán, Puksa Margit, Ohert Irén, Kotrucz Mariska, Hor­nvák József, Németh Ilona, voltak, akik egyto'-egyig kiváló szereplésük­kel részesei voítak az előadás nagy si­kerének. Különösen ki kell emelni Oh°rt Istvánt, aki kivá'ó alakításáva", tökéletes színészi produkciót nyújtott. cAz eladó tt nmmjMAiz&mp Smetana dalműve a budapesti Állami Operaházban Ket bemutató a moszkvai Kis Színházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom