Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-02 / 198. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 december 2, péntek 2 Kčs II. évfolyam, 198. szám A világon első esetben na lünk, Oroszországban épült fel olymódon az államhatalom, hogy a Szovjetek, e tömegszerveze­tek — a kizsákmányolók kizár ásával —, munkásokból és dolgo­zó parasztokból állnak és e Szovjeteknek adják át az egész államhatalmat. Ezért — bárhogyan is szórják rágalmaikat Oroszországra a burzsoázia képviselői valamennyi országban — • „Szovjet" szó nemcsak világszerte érthető, de a munkások, valamennyi dolgozó számára népszerű és kedves is lett... A szovjet hatalom a dolgozók tömegei által megtalált út a szocializmus felé; ezért biztos és ezért legyőzhetetlen. Lenin. SAMO TAKAC; Jólvégzett munka tudatában Egy hónap múlva lesz annak egj éve, íiogy ünnepelyesen nekikezu­tünk űj ötéves tervünk teljesítésé­nek. ÉJ terv teljesítését es tulha ladását Gottwald einök elvtárs tűzte ki nekünk a KSC IX. kongresszusán, mint eiso és legfőbb kötelességünket. A terv teljesítésétől, az összes dol­gozók becsületes és lelkiismeretes munkájától függ az életszínvonal emelkedése és lelkiismeretes munká­jától függ az életszínvonal emelke­dése és a közellátás javulása úgy ipari, mint élelmezési cikkek dolgá­ban. Gottwald elnök elvtárs a IX. Kongresszuson egyidejűleg azt tűzte ki célul, hogy a lakosság élelmezé­sénél az árucikkek fokozatos felsza­badításának vonalát fogjuk követni és egyúttal leszállítjuk az árakat. Munkásaink és parasztjaink Jó munkájának köszönhetjük, hogy a terv jó teljesítésével megteremtettek az előfeltételeket ahhoz, hogy koi­m anyunk megvalósíthassa azt az alapelvet is, amelyet az elnök elv­társ a közellátás számára jelölt meg. Munkásaink és egész dolgozó né­pünk a KSČ IX. Kongresszusára nagy és alkotó kezdeményezést fej­tettek ki, amely a termelékenység emelésére irányult és most a II. Össz-szakszervezeti kongresszusra vállait kötelezettségekkel, szocialista szerződésekkel, élmunkásváltásokkai és élmunkáshetekkel bizonyítja ma­gas politikai érettségét és azt a ha­tározottságát, hogy áttér a szocia­lista munkaversenyre, mint a mun­ka egyetlen helyes formájára. De a kis- és középparasztok la hozzájárultak ahhoz, hogy sikeresen Javíthassuk a közellátási helyzetet. És végül meg kell emlékeznünk arról a nagy munkáról, amelyet a nemzeti üzletvállalatok és szövetke­zetek felépítésénél végeztek és amely biztosította azt, hogy a munkások és parasztok munkájának eredmé­nyeit nem kótyavetyélte el a magán­kereskedelem, de rövid és megbíz­ható úton a termeléstől eljutott a fogyasztóhoz. A köztársaság elnökének utasítása értelmében már a kongresszus utá­ni első napokban nagy árleszállítást vittünk véghez. 1949 októberében került sor a másik fontos intézke­désre, amelyet az egész dolgozó nép lelkesen üdvözölt. Felszabadult a liszt, a kenyér és a liszttermékek, sőt hústermékek is jutottak jelen­tős mennyiségben a szabad piac ren­delkezésére. A kötött gazdlákodás te­rületén is fokozatosan felszabadítot­tuk a ruházati jegy összes pontjait az összes textiláruk és cipők vá­sárlására. Amellett a cipő pontérté­ke lényegesen csökkent. És most, az ötéves terv első kará­csonya előtt, a kormány további in­tézkedéseket léptet életbe, amelyek­kel tovább javul a dolgozó nép élel­mezése, úgy, mint ahogy azt szerdai beszédében jelentette Krajčír mimsz­te relvtárs és Jankovcová minisztei­nő. Mit jelentenek ezek az intézkedé­sek? 1. Az árak további leszállítását a szabad piacon az ipari termékek jó­néhány fajtájánál, főleg a fémipari termékeknél, de a textiláruknál is, tt szappannál és az élelmiszereknél. 2. A kötött gazdálkodás alól to­vábbi iparcikkeket szabadítottunk fel, mint pl. a kerékpárt, kerékpár­köpenyeket és belsőket. 3. Engedélyeztük a textiláruk és cipő vásárlását pontokért a szabad textilüzletekben is és ezzel biztosí­tottuk az összes pontok teljes fede­zését. 4. Kiterjesztettük az élelmiszerek szabad piacát, amellett lényegesen bővült a szabad élelmiszerüzletek hálózata. 5. A Vesna és Obuva nemzeti vál­lalatok mozgó elárusítókat rendeztek be, amelyek azokat a falvakat fog­ják látogatni, amelyekben mintasze­rűen működő Egységes Földműves Szövetkezetek vannak, hogy így előnyben részesítsük a falvak öntu­datos kis- és középparasztjait. A szocialista kereskedelemben ai­A Vesna nemzeti vállalat mozgó textil­elárusító autói elindulnak a falvakba December 1-ével a Vesna nemzeti vállalat mozgó textilelárusítókat szervezett, amelyek csütörtökön, de­cember 1-én indulnak a falvak feie, ahol Egységes Földműves Szövetke­zetek vannak és főleg mintaszövet­kezetek, amelyek közös vetésterv alapján dolgoznak, esetleg pénzügyi tervük is van. A textilautók a textil­árut kizárólag csak az EFSz tagjai­nak és hozzátartozóiknak fogják ki­szolgáltatni. Értékes és falun kere­sett áruval lesznek teli. Ezen az úton államosított iparunk jelentősen segíti a falvak szövetkezeti mozgal­mának fejlődését és kellemessé teszi földműveseinknek az ötéves terv el­ső karácsonyát. Ezenkívül már meg­kezdték útjukat az Obuva cipőeláru­sitó autói, még pedig minden ke­kerületben egy. Ezek az autók jó­minőségű participőket adnak ei, amelyek valamilyen okból kimarad­tak a sorozatos gyártásból. Eddig is már nagyon szép sikerrel dolgoznak és működésüket folytatni fogják egész december folyamán. A TEXTIEAUTÓK MENETRENDJE, Košicei kerület: Bratislavai kerület: ahol ahol EFSz tag van EFSz tag van December 1. Ruskov 20 December 1. De v. Nová Ves 222 f* 1. Durkov 140 t 2. Vysoká pri M 106 2. Leles VO 4. Cáry 26 3. Cerhob 30 4. Brodské 58 3. Cerhob 30 5. Unyn 24 H 3. Nižný Zipov »» 5. Vidovany 50 M 5. Kuzmice 16 M 7. Hrahoviste 31 M 5. Kravany 18 M 7. Beckov 20 n 5. Stankovce 32 lt 8. Stankovce 63 t» 6. Nižná Kamenica 25 ŕíitrai kerület: H 6. Bidovce 14 ŕíitrai kerület: m 8. Cečejovce 50 ahol Cečejovce EFSz tag van Banskábystrieal kerület: December 1. CabaJ 45 ahol M 1. Selice 48 EFSz tag van « 2. Zemné 301 December 1. Šumiac 1080 W 4. Kameníčná 44 2. Šumiac 1080 H 4. Čalovec 4. Zlatná 5. Chrotin 54 14 11b » 4. Horná Lehota 308 1, 4. Čalovec 4. Zlatná 5. Chrotin 54 14 11b n 5. Sásová 53 M 5. Zelený háj ' 26 n 5. Rudlová 118 99 5. Nesvady ltu M 6. Podlavlce 133 t 6. Andovce 91 M 6. Horné Präany 108 » 8. Pribeta 104 M 7. Mal ako v 353 M 8. Vojnice 72 n 8. Badin 230 A Ružomberoki Papírgyár élmunkásváltásai Hovatovább üzemeink alkalma­zottai egyre nagyobb számban sajá­títják el és térnek át a munka ter­melékenysége magasabb formáira, a szocialista munkaversenyre és az el­munkásmozgalomra. örömmel álla­píthatjuk meg, hogy a szocialista munkaverseny és élmunkásmozga­lom, amelyek a közelmúltban többé­kevésbbé egyéni jellegű volt, ma már tömegjelenséggé vált. Különö­sen azokban az üzemekben és válla­latokban. ahol az alkalmazottak mar­xi-lenini oktatásban részesülnek és ennek következtében sokkal jobban megértik annak szükségességét, hogy egyre magasabb munkaformák­ra térjenek át, amellyel nemcsak a saját helyzetüket javítják meg, ha­nem egészében segítenek abban, hogy minél hamarabb érjük el az általá­nos magasabb életszinvonalat. Egy­idejűleg egyes üzemek, vállalatok és gyárak politikailag öntudatos alkal­mazottai szemmel láthatóan csök­kentik a munkából való elmaradást, a hullámzást és magasabb munkaei­kölcsöt érnek el. I Ma a Ružomberoki Papírgyár nem­zeti vállalat élmunkásváltásának le­folyását és eredményeit ismertetjük. I Mi előzte meg ezt az élmunkásvál­tást és hogyan folyt le? Mindenek­előtt ezt az élmunkásváltást tökéle­tes szervezeti és lélektani előkészület előzte meg. Ezeknek az előkészüle­teknek az élén a tízes és húszas pártbizalmiak és ROH-bizalmiak áll­tak. A mesterek közös ülésén az egyes munkaszakaszok vezetői, a technikusok és az üzem igazgatósá­ga részletes irányelveket dolgoztak ki, hogy az élmunkásváltás minden­képpen gyakorlati pozitív eredmé­nyeket hozzon. Ilyen következetes előkészületek után az élmunkásvál­tás lefolyása természetesen várako­záson felül sikeres volt. Az összes al­kalmazottak teljes gőzzel indultak neki az élmunkásváltásnak. Az egyes csoportok és osztályok versenyeztek egymással az elsőbbségért, hogy mi­nél magasabb eredményeket érjenek el. Természetesen az egészséges hu­mor megnyilvánulásai mellett kisebo összezördülésekre is sor került, me­December 5-ére összehívták a magyar országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar országgyűlést 1949 december 5-én új ülésszakra hívta ösz­sze. * A Magyar Népköztársaság Szak­szervezeti Országos Tanácsa a ma­gyar szervezett dolgozók nevében tilta­kozó táviratot intézett az összindiai szakszervezeti kongresszushoz, vala­mint Pandit Nehru miniszterelnökhöz a 30 haladó ind vezető halálra ítélése ellen. „A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa — mondja a távirat — a szer­vezett magyar dolgozók nevében szo­lidaritást fejezi ki és tiltakozik a 30 telenganai haladó vezető el'en hozott halálos ítélet ellen. A 30 halálra ítél­ten kívül százával tartóztatják le a szakszervezet vezetőit, mert szót emelnek a dolgozók éietérdekei, jogos követelései mellett. Követeljük az íté­letek végrehajtásának felfüggesztését a letartóztatottak azonnali szabadon­bocsátását". kalmazottainknak ezekben a napok­ban valóban sok munkájuk lesz. Meg vagyunk győződve arról, hogy örömmel fogják végezni és törődnek azzal, hogy üzleteink folyamatosan el legyenek látva elegendő áruval. A vásárlókkal ebben a nagy hajszában példásan és készségesen viselkedje­nek, hogy ígry ők is az ötéves terv első évének végén megfeszített muri szorgalommal kövessék gyáraink munkásságának és falvaink paraszt­ságának munkáját. így azután szocialista kereskedel­münk teljesítve Gottwald elnök eiv­társ utasításait, dolgozóink számára örömteli karácsonyt készít elő és így minden polgár meggyőződhet arról, hogy a becsületes és lelkiismeretes munka az ötéves terv teljesítésében rövid időn belül szemmellátható si­kereket hoz. Iyeket „az élmunkás bizottságnak" kellett időről időre mindkét fél teljes megelégedésére elintéznie. Az élmunkásváltásokban a ver­seny a ROH zászlajáért folyt, ame­lyet az élmunkásváltások során két­szer a műhelyek, négyszer a szesz­főzde, háromszor a papírkészitö üze­mek, kétszer a cellulózeüzem s egy­szer az energiaközpont nyert el. A ROH zászlóit aztán végül legjobb eredményeikkel a műhelyek és a szeszfőzde kapták. A napiváltást először a szeszfőzde kezdte a legjobb iramban teljesíteni. A következő menetben azonban 8— 10-ig a zászlót a műhelyeknek kellett átengednie, ame yek hála kiváló mun­katársaik biztos káderének, a negye­dik menetben is, azaz 12—14 óráig megtartották. Meg kell jegyezni, hogy az összes eredményeket kétóránként értékelték. A kiváló teljesítmények egyre jobban magukkal ragadták a versenyzés hevébe a többi munkasza­kaszokat. Fel lehetett tételezni, hogy a reggeli váltás teljesítményét, mivel a legkedvezőbb előfeltételek mellett végezte munkáját, a következő két váltás nem fogja megelőzni, azonban már az első menetben, azaz 14—16-ig, a második váltás arról tett tanulságot, hogy bizony jóval maga mögött hagyja az elsőt. Az élmunkásváltás lefolyása alatt a munka irama minden osztályon egyre fokozódott éspedig óráról-órára és bár a második váltás munkája igen ne­héz előfeltételek mellett ért véget, amelyek az utána következő váltás folytán még súlyosabbak lettek (eső, sár, sűrű köd, stb.), mégis munkatel­jesítményükkel megelőzték az előttük dolgozó váltást. összegezve megállapítható, hogy a papírgyár alkalmazottai ragyogóan megállták helyüket az élmunkásváltás­ban és tájékozottan, öntudatosan kezd­ték el az élmunkásváltást. Egyedül így érhettek el olyan gyönyörű eredmé­nyeket. Egyszersmind azonban ki kell emelni az egyenek érdemeit is, akik nem mindennapi teljesítményekkel hoz­zájárultak az élmunkásváltás sikeres lefolyásához. Ezek a tények világosan megmutat­ják, hogy a papírgyár alkalmazottai az élmunkásváltás ideje alatt munkatelje­sítményeikkel igazolták a munkához való új viszonvt, egyúttal a Párt és szakszervezeti funkcionáriusok jól vég­zett munkáját is dicséri. CSUNGKING A Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja a Szabad Nép így értékeli Csungking felszabadítá­sának nagy jelentőségét: Csungking városának 500 esz­tendős falaira kitűzték a Kínai Népköztársaság, a kínai népi dik­tatúra államának zászlóit. A fel­szabadító sereg a félévezredes fal 9 kapuján át özönlött a vároíf ba és a sereg élei már messze északnyugatra, Csengtu irányá­ban járnak, ahol a Kuomintang­bábkormány szánalmas maradé­kai kerestek menedéket. A katonai és politikai helyzet vizsgálata azt mutatja, hogy ez­zel megkezdődik a kínai felsza­badító szabadságharc utolsó sza­kasza. Csunking felszabadulása óriá­si jelentőségű — „önmagában" is. -Egész Belső-Kína leggazda­gabb, legnépesebb (50 millió) tar­tományának, Szecsuannak millióa fővárosa került a nép kezére. Az a város, amelyet ráadásul a má­sodik világháború során éppen kulcshelyzete miatt építették ki a tengerparti ipari gócokból hit" raszállított felszerelés, segítségé­vel egész Belső-Kína legnagyobb ipari központjává. Csungking volt az utolsó rabságban sínylő­dő kínai nagyváros. Ma már az egész Kuomíntang-területen a 400 ezres Csengtu a legnagyobb vá­ros. Csungkink felszabadulását azon­ban — akárcsak a többi nagyvá­rosét — nem lehet elszigetelten értékelni. Az események azt mu­tatják, hogy Csiungkínggal kato­nailag eldőlt Belső-Kína órási te­rületeinek sorsa, hogy a felsza­badító népi hadsereg ina már az összes frontokon általános táma­dásban van, hogy az utolsó csa­pás következik. Miért van ez így? Nézzük a katonai helyzetet. A Csungking felszabadj iasát meg­előző szakasz hadmű*. eleteit az jellemezte, hogy a néphadsereg legfontosabb közvetlen stratégiai célpontja Kanton városa volt. Ennek a következő harci szakasz szempcntjából az volt az igazi je­lentősége, hogy teijes hosszában felszabadította e.rrósz Kína leg­fontosabb észak-déli irányú vas­útvonalát, a Hankair Kantoni vo­nalat. Ezzel kettészakadt a Kuo­mintang délkínai frontja ás meg­teremtették a délnyugati és nyu­gati irányú többfrontos támadás feltételeit. A Hankau-Kanton vasútvonal ugyanis 1200 kilomé­teres frontvonalon +ette lehető­vé a néphadsereg csapatainak, felszerelésének és utánpótlásának rendkívül gyors mozgatását. A délnyugat-nyugati irányú tá­madás a Kuomintang-kézen ma­radt területek felé három főfron­ton indult meg. Az első főfront Csungkinktól északra 180 kilo­méternyire, a második a várostól délre 300, a harmadik ugyancsak délre 500 kilométernyire. Novem* be^ utolsó napjaiban ez a három támadó ék nagy gyorsasággal ha­ladt előre. 27-ig a Csungkingtól északra 180 kilométernyire táma­dó csoportok mélyen beléptek Szecsuan tartományba és elfog­lalták Sihcsu városát, a két déli

Next

/
Oldalképek
Tartalom