Uj Szó, 1949. december (2. évfolyam, 197-219.szám)

1949-12-02 / 198. szám, péntek

U J szo 1949 december 2 felszabadító sereg pedig a jünani fennaikon levő Anssiin városáig, llletv* Kvangtizi tartomány egyik legfontosabb csomópontjáig, Liu­csauig jutott. Ezzel a a támadás­sorozattal a felsabadító sereg át­rágta ég tekintélyes darabon bir­tokába jutott a burmai útnak. Ez az útvonal az egyetlen komolyan haszaiáiható szállítási utat jelen­tette a megmaradt Kuomintang­#rók számára — és egyben a dél­kínai kikötők elvesztése után a szárazföldről érkező esetleges újabb amerikai hadiszállítmá­nyok egyetlen útját. A burmai út Jünan tartományon keresztülha­ladva Kveijang és Csungking vá­rosán át halad. Először néhány nappal ezelőtt Kveijangnél vág­ták át az utat, most pedig Csung­king felszabadításával az egész bwrm&i út kulcspontja került a felszabadítók kezére. A néphadsereg ezután nyugat felé tartó támadó ékeit Belső-Kína leg­jobban kiépített útvonalán keresztül láthatja el utánpótlással. Ezek a se­regek elsősorban a gépesített osz­tagok — egész Kína egyik legjobb autóútján száguldhatnak délnyugati irányban, a burmai határ felé. Csungking felszabadulása katonai­lag tehát azt jelenti, hogy a burmai út döntő szakaszainak, kézbentartása után semmiféle amerikai segítség nem juthat el többé szárazföldön sem a Kuomintang-csapatok maradé­kaihoz; azt jelenti, hogy ez a hadse­reg közvetlen stratégiai célként ál­lithatja maga elé az »utolsó csa­pástc. Kina területének teljes fel­szabadítását. A caungkingl győzelem nemcsak katonai kérdés. Politikai, forradalmi súlya is hatalmas. Hatalmas azért, mert Csungking minden kinai szá­mára a Kuomintang és az ameri­kaiak rabló-együttmüködésének jel­képe — éppen úgy, ahogyan például Sangháj a Kína feletti gyarmati uralom jelképe volt. Hatalmas azért is, mert ebben a városban volt a Kuomintang-Gestapo és az amerikai titkos szolgálat közös főhadiszállása, a város volt tehát a Kínára ki­áradó amerikai terror fészke. Hatal­mas azért is, mert az amerikaiak egészen a legutóbbi hetekig azzal vi­gasztalták magukat, hogy „a kom­munisták csak a tengerparton tud­nak előrehaladni. Csungking éppen olyan bevehetetlen az ö számukra, mint a japánok számára volt*. (A japánok valóban nem tudták beven­ni Csungkingot. A legmélyebb japán betörés idején, 1940 végén is csak Tusán városáig jutottak, amely mintegy 500 kilométernyire van Csungkingtól.) A felszabadító sereg most ismét megmutatta az oly nehe­aen tanuló amerikaiaknak: a nép hadserege számára nincs xbevehetet­len város*. Hatalmas végül a csungking! győ­zelem politikai és forradalmi súlya azért, mert ennek a városnak a fel­szabadítása után a 450 millió kínai­ból alig 50 millió él a még fel nem szabadított területeken. A néphadse­reg előtt Szecsuan és Kveicsau tar­tomány egyes részeitől eltekintve már csak Kína legritkábban lakott tartományai állanak, a következő csapás tehát egy ellenállás szempont­ból Jelentéktelen területen keresztül, közvetlenül Burma és India hatá­raira viszi a nemzeti felszabadító harc zászlaját. Ezért írta olyan ag­godalommal három nappal ezelőtt a londoni Times Csungking várható »elestéről«: s>Mindez azt jelenti, hogy a forradalom — a történelemben először — elérkezik India északi ha­táraira és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg.< Ezért mondottuk, hogy Csungking felszabadulása valóban a szabadság­harc utolsó szakaszának a kezdetét jelenti. A néphadsereg ezúttal nem még egy ^fővárosból* — ha/iem a legutolsó fővárosból kerfrette ki a Kuomintang szétzülött maradvá­nyait. A banskábystrkai EFSz-ek kerületi konferenciája (p— i) A faluban a ssocializmun úttörői az Egyesült Földműves Szö­vetkezetek tagjai lettek. Vasárnap a banskábystricai kerüiet szövetke­zeteinek konferenciájának megkezdé­se előtt Göndör Balyó Gyula göniö­ri magyar gazdával jöttem össze. — Nálunk csak most alakítjuk meg a szövetkezetet — mondja a gazda —, nehéz a kezdet, de állan­dóan magunk előtt látjuk a panyit­daróciak példáját, akikről tudjuk, hogy eleinte féltek a szövetkezettől, de most már kedvük van hozzá mindnyájuknak. A jó példának bizony buzdító ha­tása van. Ezért is jöttek most ösz­sze a szövetkezetek kiküldöttei, hogy elmondják egymásnak tapasztalatai­kat s hogá azokból okulva, hatható­sabban folytathassák falujukban a megkezdett építő munkát. M. Pivarči képviselő, a Kerületi Szövetkezeti lanacs einöKének üu­vözio szavai után dr. Puli megoizott szólalt fel, aki a mezőgazdasági po­litikának uj feladataival foglako­zott. Bejelentette, hogy Szlovákia mezőgazdaságinak gépesítésére a jö­vőben még nagyobb gonaot foruica­nak, mint eddig tették. Az Egyesült Földműves Szövetkezetek feiadata, hogy a jövőben szervezzék és irá­nyítsák a falu életét. Az EFSz-eknek nem szabad megfeleukezniök a ta­gok iskoláztatásáról és tanulmány­utak szervezéséről sem. Az EFSz-ek­nek állandó támogatást fogunk nyúj­tani. Ebben a tekintetben az ipari vállalatok járnak elöl jó példávai, akik védnökségek vállalásával nyújt­hatnak hathatós segítséget a falu dolgozóinak. A védnökségek' a mun­kásosztály baráti viszonyát fejezik ki az EFSz-ek iránt és legjobb ki­fejezői a város és a falu közötti új viszonynak. Arról van itt szó, hogy haladószellemü földműveseink érez­zék, hogy mellettünk áll a hatalmas erejű munkásosztály, mely segíti őket és velük együtt harcol a falu­ban a magasabb szocialista munka­formák győzelmének biztosításáéért. Komora képviselő, a KNV mező­gazdasági előadója, a banskábystri­cai kerületben lévő szövetkezetek (.te­vékenységéről számolt be. A kerü­letben eddig nyolcvankét jóváhagyott EFSz működik, melyekből 22 minta­szövetkezet. Ezek példás munka­tervvel és költségvetéssel dolgoznaiv. Nyolc szövetkezet dülövetési eljárást vezetett be, három mintaszövetkezet pedig megvalósította a község egész határára kiterjedő egységes vetési tervet. A jóváhagyott szövetkezete­ken kívül 125 előkészítő bizottság működik. A szövetkezetek tagjainak száma 7766, az előkészítő bizottsá­goké pedig 1250. A szövetkezetek létesítésében » krupmai, kékkői, rimaszombati és losonci járás vezetett .Az utóbbi idő­ben a hnušťai járásban is nagyobb tevékenység észlelhető. Ezután a Šverma Vasmüvek dol­gozói, az očoval parasztifjak kül­döttsége, a nemzeti biztonsági tes­tület tagjai, majd pedig az opatovai Poľana textilgyár ifjai üdvözölték a konferenciát. Majd a szóvetkezeti tagok hozzá­szólásai következtek. Elsőnek a ozov jetúnióban járt parasztküldöttség ne­vében Vylietel József szólalt fel. — Nagy tisztesség ért bennünket, amikor lehetővé vált számunkra, hogy - meglátogassuk a szocializmus országát, a Szovjetuniót. Ott azok­kal a hősökkel találkoztunk, akik 1945-ben a szabadságot hozták meg nékünk és most ugyanolyan hősök a munkuban, mint voltak a nagy har­cok idején. Láttunk kolhozokat és szovhozokat, melyek 1947-ben az éh­ségtől védtek meg bennünket. Én a csoportommal a Sztálin-kolhozt láto­gattam meg, ahol azelőtt köves si­vatag volt és semmi sem termett. Ma ezen a helyen a termelést már a háromszorosára emelték. VoltunK olyan kolhozokban is, ahol a sivár pusztaságot a lelkes szovjet dolgo­zók naranestermö földekké változ­tatták át. Minden lépésünkben a szov­jet népek nagy építő törekvéseivel találkoztunk. Nagyon szép emléke­ekt hoztunk onnan haza. Gondolom, ha minden polgártársam megláto­gathatná a Szovjetúniót, akkor si­mán, minden nehézség nélkül való­síthatnánk meg terveinket. Humennai László rimaszombati gazda felszólalásában ezeket mon­dotta: — Nálunk nehezen alakult meg a>. EFSz. Először elektromos mosógépet kaptunk. Nem értettünk a géphez és így nehéz volt vele dolgozni. So­kat kellett küzködnünk és többen bizony ki is nevettek bennünket. A munkát abba is akartuk hagyni. De mondották nekünk, hogy ezt nem te­hetjük meg, mert a szocializmus ki­építése nem könnyű dolog, azért dol­gozni kell. S mi dolgoztunk, foly­tattuk tovább az építőmunkát e» akik utánunk jönnek majd. azoknak már könnyebb lesz a munkájuk. Most van már baromfitelepünk, gép­állomásunk, hizlaldánk, faiskolánk. Az idén ezer fácskát ültettünk el. Nyolcvanhat hold földünk is van. Utána Kocka Pál likieri gazda szólalt fel. Falujuk magas hegyek között fekszik, ahol nehéz a mező­gazdasági munka. Ennek ellenére a földművesek megértették, hogy töb­bet, jobbat és olcsóbban csak úgy termelhetnek, ha az egységes vetési tervhez folyamodnak. Majd Jekkel Sándor, ifjú zséli szö­vetkezeti vezető magyar nyelvű fel­szólalásában a következőket hallot­tuk: — Nálunk a szövetkezeti gondolat Jó talajra talált. Előbb szövetkezeti gépállomást létesítettünk, majd megalakítottuk az EFSz-et. Nagy nehézségekkel kellett megküzder.ünk, de szívós és kitartó munkával sike­rült a szövetkezet tagjainak létsza­mát 150-re emelnünk. A gépszövet­| kezet gépeit a földműves szövetke­! zet kapta meg. Kováesmühelyt ren­deztünk be. korszerű közös istállót I építettünk ki, a baromfitelep építését pedig december 15-re fejezzük be. A Szovjetúnióból való visszatérése után sikerült kollektív alapon meg­szerveznünk egyes földműveseket és ; azon az alapon most 100 hektár föl­j dön közös gazdálkodást folytatnunK I az Egységes Földműves Szövetkezet keretében. Dr. Puli megbízott zárőszavaiban rámuatott arra, hogy az EFSz-ek azok a szervek, melyek a faluban a szocializmust valósítják meg. Ezért azzal a kéréssel fordult a jelenlévő több. mint 500 kiküldötthöz. hogy hazatérésük utin fogjanak erőtelje sebben az EFSz-ek szervezéséhez fejlesztéséhez, mert csak igy bizto­síthatják a szövetkezetek eredmé­nyes működését a kerület minden falujában. Az EFSz az ifjúság ügye is A besztercebányai kerületi EFSz-ek konferenciája után no­vember 29"én összejöttek a besz­tercebányai ČSM házában az egész besztercebányai kerület ČSM földműves előadói, hogy itt megtárgyalják és elfogadják azt a munkatervet, amellyel a föld­műves ifjúság is bekapcsolódik az EFSz-be. A konferencián a kerületi pártbizottság részéről résztvett Baku la képviselő elvtárs, aki be­számolóiában részletesen kifej­tette a CSM földműves munka­társainak az EFSz munkája je­lentőségét falvainkban. A CSM földműves munkatársai kötelez­ték magukat, hogy legrövidebb időn belül és legkésőbb a jövő év májusáig teljesíteni fogják a kö­vetkező feladatokat: 1. Aa ifjúság tevéikenyen be­kapcsolódik falvaink átépítésébe, ebből a célból az ifjúság sorainak a ifjú földművesek százait fogják megnyerni, tehát egyidejűleg az ifjúság hatalmas szervezetét is építeni fogják. Minden faluban megalakítják a CSM helyi szer­vezeteit. 2. A ČSM tagjainak jelszava a mi falvainkban: minden fiatal földműves, aki tagia a CSM-nek, belép az EFSz'be. A téli hónapok­ban megvalósítják a földműves fiúk és leányok oktatását. Ügy­szintén megvalósítják a fiatal földművesek tanulmányi kirán­dVásait az egyes állami birto­kokra, ahol megismerkednek az új munkamódszerekkel, amelye­ket használunk a föld megműve­lésénél. 3. A besztercebányai kerület­ben 400 traktoristát fognak tan­folyamokon kiiskolázni. Ezen a konferencián a CSM földműves munkatársai szintén kötelezték magukat, hogy a föld­művesek soraiból 1163 új tagot szereznek a CSM számára, akik egyúttal az EFSz tagjai is lesz­nek. Ezenkívül 28 földműves él" mimkásegységet alakítanak meg, 30 helyi szervezetet a falvakban és 27 kultúrrnükfedvelÓ együttes csoportot, 26 önképzőkört és 44 földműves levelezőt. Az új élet hősei Árnyas fákkel körülvett, színes virágokkal pompázó kert ékesíti az ivanovói textilgyár lakótelepét, itt | ősszel sem hajtja álomra fejét a ter­| mészét. A liatal lányok már kora ' reggel ápolgatják kertjüket, amely tavasszal sem virágozhatik szebben. I Sura széttördeli kezével a leket* földet és órájára pillant. — Ideje, hogy munkába menjek! Húsz perc van még a váltásig. Suia mindig korábban megy. Meg­szokta. Otthona a műhely, gazdának I érzi magát benne, lö gépen dolgozik S és úgy ismeri őket, mintha a gyei­I mekei lennének. A szövögép egyhangú ritmusába valami idegen hang végül. Ugy ha­j jol fölé, mint az orvos a beteghez. . Hallgatja. Kész a diagnózis! A hibát | kijavítja. Megvan! Mehet tovább! Megtanulta, hogyan kell a másod­percekkel takarékoskodni. Egy gép beindításának normaszerinti ideje öt másodperc. Ö gépenként három má­sodperc alatt indit. A másodpercek­ből órák lesznek. Sokezer méter szö­vet, sok ruha lesz belőle a terven fe­lül! Sura Scserbakova ma nagyon el­foglalt. A váltás után Komszomol-ve­zetöségi ülés lesz, a versenyszerzö­dések felülvizsgálása. Járkál a gépek között, szinte ész­revétlenül köti össze az elszakadt fonalat. Mozdulatai villámgyorsak, kiszámítottak, pontosak. Most az újoncokat tanítja. Odamegy az egyik tanulólányhoz: — Hogy megy a munka? — Lassan belejövök — feleli a leány zavartan. — Meg fogod szokni a gépet. Meg­ismered a fortélyát és menni fog. Hány géped van ? — Négy. — Négy gép... hiszen ez nagy szerű! — mintha magának monun­ná Sura. Azzal továbbmegy a többi tanuló­hoz. Magyaráz nekik, rámutat a hi­bákra és rosszalóan csóválja a fejét, ha valamelyik nem vigyáz eléggé gé­pére. A fonalat az utolsó miliméterig fel kell használni. Semmi ne vesszen kárba! Nem magáért izgul. A gazdasá­gosság kérdése nem magánügy. Ez a jovoért folytatott harc. Sura azt akarja, hogy ez az érzés minden ta­nítványában kifejlődjék, akár kicsi, akár nagy dologról van szó. Vladimír Vorosin segédmester kez­deményezésére a gyár e mühelyéboi indult el a verseny a gépek lehető legjobb kihasználásáért és a munka­hely példás tisztántartásáért. — Poros a gépetek, ez rontja a szövet minőségét — mondja Sura a leányoknak. — Gondoljatok arra, hogy akinek rendetlen a gépe. an­nak a munkája is selejtes és pisz­kos. Vorosin kezdeményezése jó kezek­be került. Az újoncok, akárcsak su. üzem és más gyárak felnőtt munká­sai, ügyelnek a tisztaságra, a rend­re és fokozzák a termeivények mi­nőségét. Sura Scserbakova nem is olyan régen maga is tanuló volt. A gyá*r legjobb mesterei tanították: Natalja Dubjága. Szása Stirova, Aniszja To­varosvszkája. Ezek a szövőnők mái kinevelték a következő nemzedéket, amely nyomukba lép. Az alig 25 esztendős Sura társnőivel ugyancsak ezt teszi. Ragyogó fiatalsás:, a sztá­lini korszak nemzedéke, valamennyi­en a Párt neveltjei. L. Uvarova. A december 3. után beérkezett naptár­előfizetéseket kiadóhivatalunk már csak a decembervégi szállítmányba oszthatja be! Szabó Gyula képeinek és metszeteinek kiállítása A bratislavai Szlovák Müveezott­hon jcepzomuve&zeti szuAOóiialya Keüden, novemoer i.a-én üe.iU'-ari iarik-teri klubhe y;séyében megnyi­tóiba uagjajiaÁ, ozduó Gyuit íCb-o­müvésznek kép- és mituizelkiiju-tá­sát. A kiállítást J. Mudroch tanár, a képzőművészeti osztály enüke nyi­totta meg, aki többek Között eoeKet mondot- iA: — Szabó Gyula, aki kora fiatalsá­gától kezave Losoncon elt, te,jesen összenőtt az ottani eíettel, videkkel és annak munkájával. Festői tevé­kenységének első phanat-ától keaciva ligyeiemmel kisérte a munkást mun­kahelyén és munkakörnyezetében. íjíüuo Gyu.a mostani ki almái* mar harmadik kiállítása Bratislavában és főleg ma, amikor a politikai esemé­nyek fejlődése új irányt és ú|j utat határoz meg képzőművészetünkben a jövőben nagy figyelmet érdemen Ez a szocialista reaüzmus megvalósulá­sát jelenti, minft az egyetlen alkotó metódust, amely a dolgozók minden­napi életét, harcait és törekvéseit áb­rázolja. A szlovákiai képzőművészet alkotó folyamatában, Mudroch tanár szavai szerint, határkövet aikot a szlo­vák képzőművészek első kongresszu­sán és a nemrég megrendezett kong­resszus utáni egész sz.ovákiai kiállítás, ahoi már .áthattuk azokat a tőrkevése­ket es kísérleteket, amelyek a valóság ábrázolását az új szellemben kísére­ték meg. A képzőművészek kezdik megérteni fontos küldetésüket, mint a haladás alakítói és formálói, mely ha­ladásnak a hordozója a munkásosztály, mely a mindennapi élet kiépítésére és szocializálására törekszik. Ebbe a lég­körbe lép be Szabó Gyula festő is, aki már régen előkészült és nagy érdeklő­déssel fordult a mostani elet problémái felé, amiről bizonyságot tesz e kiállí­táson bemutatott képeinek és metsze­teinek sorozata. Korábbi képei is szo­ciális témákkal foglalkoznak, de inkább pesszimista és lázító jellegűek. Mai képei fordulatot jelentenek éspedig a világ pesszimista felfogásától a való­ság felé és közvetlen őszinteséggel és meggyőződéssel mutatják be annak belső tartalmát. Szabó látja a különb­séget a robot, az állatias munka és a magasabb fokú munka, a felszabadító munka között. Képeiben úgy tolmá­csolja nekünk a valóságot, amint az igazán létezik, látja a modern gyári termek tiszta légkörét, mellyel szem­•benálltak a sötét és .fojtó műhelylyu­kak, ahol a kapitalista uralom alatt zsákmányolták ki a dolgozókat, » mun­kásokat, ezek elvesztették egészségüket és gyakran életüket. A képeiből kitű­nik, hogy szereti az embert, a munka természetét és légkörét. Az 8 munkás­sága gyújtópont közös törekvésünk­ben, összes képzőművészeink törekvé­sében. hogy megteremtsük az igazi szocialista művészetet, mely élettel és alkotóerővel van te'e. Szabó Gyu'a festőművész ezen a ki­állításon legújabb műveit, olajfestmé­nyeit, fametszeteit és rajzait állítják ki, me'yek nagyrészét ez évben készítette el a „Poľana" opatovai textilüzemben. Munkájával képzőművészeink legelsői közé kerül, akik a szocialista realizmus a'kotó' módszerével új kifejezésre tö­rekszenek és az élethez, annak prob'é­máihoz helyes álláspontot foglalnak el. Szabó törekvéseit ebben az irányban és munkáját bizonyára ériem szerint ér­tékelni fogja egész nyilvánosságunk. Kiállítása ez év december 15-ig lesz nyitva. — Tiltakozások a nigériai bányászok agyonlövetése ellen. A londoni sajtó közlése szerint a lahorei (Nigéria) kü­lön bizottság a világ minden részéből tiltakozó táviratokat kap, melyekben elítélik az angol gyarmati rendőrség eljárását, kik nigériai bányászokat le­lőttek. Tiltakozásukat fejezik ki az an­gol munkások is. London nyugati ré­szének gépmunkásai az angol gyarmat­ügyi miniszternek tiltakozó határoza­tot küldtek, melyben felháborodásukat fejezik ki a nigériai bányászok lelö­vése miatt. — Kisebbségi iskolák Magyar­országon. A Szabad Nép közli, hogy Magyarországon legutóbb 31 román nyelvű, 14 szlovák éa 45 horvát és szerb tanítót képez­tek ki a budapesti bölcsészeti fakultáson. A budapesti bölcsé­szeti fakultáson szlovák, román és szerb katedrát is létesítettek és a kisebbségi nyelveket tanuló hallgatók a többiekhez hasonlóan internátusi ellátást és tanulmá­nyi segélyt kapnak. A magyar kormány ilyenirányú intézkedé­sei arról tanúskodnak, hogy a kisebbségi kérdést és egyáltalá­ban a nemzetiségi kérdést való­ban lenini-sztálini alapon oldják meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom