Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-03 / 173. szám, csütörtök

ifj sm 1949 november 3 Látogatás a kassal magyarnyelvű pártiskolában hallga ók közös nyilatkozata Mi mindannyian, akik abban a kitüntetésben részesültünk, hogy Kelet-Szlovákia első magyar Pártiskolájában résztvehettünk, őszinte ragaszkodással és tisztelettel gondolunk Gottwald elvtársra, szeretett elnökünkre, a Csehszlovákiai Kommunista Párt vezetőjére, Široký elvtárs kormányelnökhelyettesre és a kormány összes tagjaira, akik a februári események után megteremtették számunkra azokat a feltételeket, hogy ma anyanyelvünkön tanulhatjuk a marxi-lenim tanokat és magyarul fejleszthetjük tovább a dolgozók szocialista kultúráját. Csak ma, tíznapi ittlétünk után, hogy meghallgattuk a Párt előadóit, tudjuk felmérni és ^értékeim a Pártiskola óriási nevelő hatásának hordereje t és jelentőségét Minden szó és mondat, amely itt elhangzott, j a szocializmus kimeríthetetlen, eleven forrásait tárta fel előttünk, a fák- ' lya tiszta fényével rávilágított arra az útra, amelyre léptünk és amely építőmunkánk révén a szocializmus felé vezet bennünket. őszinte örömmel töltött el bennünket az a kiemelkedő esemény is, hogy Major elvtárs, a dolgozók e kiváló és megbízható harcosa, újra megjelent körünkben. Előadásában a szocializmusban való töretlen hitével szólt hozzánk, az igazi példátadó elvtárs meggyőző erejével arra serkentett bennünket, hogy minden rendelkezésünkre álló képességeinkkel. hazafias hittel és lendülettel vegyünk részt hazánk ötéves tervének építőmunkájában. Mi mindannyian annak tudatában, hogy építőmunkánkkal népi demokráciánkban a szocializmust építjük, ünnepélyesen megígérjük, hogy lankadatlan kitartással teljesíteni fogjuk a ránk háruló feladatot. ígérjük továbbá, hogy az itt szerzett tudásunkat otthon, falvainkban, községeinkben és városainkban továbbadjuk munkástársainknak, terjeszteni fogjuk a marxi-lenini tanokat, hogy minél több öntudatos és harcos híve legyen a szocializmusnak. Mi hisszük és reméljük, hogy feladatunkat sikeresen végrehajthatjuk. Široký kormányflnökhelyettes és Novomeský iskolaügyi. megbízott beszédei, amelyek e napokban elhangzottak Ko^náromban és Trencsén Teplicen, minden bizalmatlanságot eltüntettek és tiszta helyzetet teremtettek a szlovák és magyar dolgozók együttműködése terén. És végül kötelességünknek tartjük, hogy közösen felemeljük tiltakozó szavunkat a reakciós görög kormány barbár magatartása ellen, amit a hősi görög szabadságharcosokkal szemben tanúsít. A reakciónak ez a kegyetlen és szemérmetlen viselkedése bennünket, dolgozókat még jobban összeforraszt, megszilárdítja harci elszántságunkat és a szocializmusban való hitünket. A kassai kerületi magyarnyelvű Pártiskola hallgatói. Major elvtárs előadása rendet. A Központ és a járási titkár ság Poiacsek Évát bízta meg a Pártiskola megszervezésével. A kerületi titkárság káderosztálya volt nagy segítségére abban, hogy gyors tempóban sikerült megvalósítaniaa a tanfolyamot. A szállodát a Párt gazda sági osztálya bocsátotta az iskola Košice kerület magyarnyelvű PártIskoláját a Bankó szálló elegáns helyiségeiben helyezték el. Az iskola hallgatói itt kapnak szállást és ellátást. A szállót sürü, gyönyörű fenyvesek veszik körül és a fenyvesek között a vörös és sárga szín különböző árnyaiaaiban pompázik az ősz. Az őszi csöndben zavartalanul pihennek a fák és a hulló falevelekei néha éles madárfütty kíséri. Fönt a Bankón és lent is, a göndör, egymásba kapasizkodó sárguló bokrok között utak ágaznak széjjel kisebb nyaralók és elevenül csobogó források felé. Bent, a szálló halljában egymás mellé helyezett asztalok előtt ülnek a Pártiskola magyar hallgatói és figyelmesen hallgatják Major elvtárs előadását. A reggeli vonattal kissé elkésve érkezem. Major István tiszta, érces hangon éppen magyarázza a Párt harci módszereit a kizsákmányoló burzsoáziával szemben, majd végül az eredményes harc után, miután megszerezte a hatalmat, mikép, milyen módszerekkel őrzi és tartja azt meg. A proletárdiktatúra csak úgy tarthatja meg a hatalmát, ha az irányítás összes szálai a Pár. kezeben futnak össze. A történelem nem egy esetben bizonyítja azt, hogy a burzsoázia résen van, állandóan figyeli a^ eseményeket és ha valahol rés vagy gyönge pont :nutatkoz:k, akkor kíméletlenül támad, hogy a hatalom újra a kezébe kerüljön. Major elvtárs végül a következő szavaikkal fejelte be előadását: — Ma nincsenek többé gyárosok, mert minden az államé, a dolgozóé. Ha azt akarjuk, hogy a dolgozók bizalommal nézzenek föl a Pártra, akkor fontos, hogy a dolgozók érdekében folytassuk politikánkat. Ma, amikor a Párt mint élcsapat áll az ötéves terv élén, kell, hogy a legkisebb faluban is a Párt irányítása vezesse a dolgozókat és mindenkit önérzettel és büszkeséggel tö'.tsön el az a tudat, hogy tagja lehet a Pártnak. A pártiskola hallgatói között Major elvtárs előadása öt óráig tartott, reggel héttől déli tizenkét óráig, kissebb megszakítással, kétszer tízperces szünettel. A hosszú előadás alatt Major István hangja mindvégig egyenletes és tiszta maradt, a fáradtság legkisebb jeléi sem lehetett felfedezni rajta. A hallgatók ugyancsak feszült érdeklődéssel hall- i gatták ezt az érdekes előadást, amely a Párt szerepét és a munkásmozgalom egyes fázisait vetítette eléjük a reflektorfényes, éles megvilágításában. Az előadás után Major elvtárs hat kérdést vetett fel, e kérdésekre az előadás anyagából lehetett pontos választ adni. A hallgatók a kérdéseket pontosan .feljegyezték füzeteikbe. A feleletek pontos megfogalmazása képezte a délutáni tananyagot. Az ebéd elfogyasztása után a hallgatók hat csoportba oszlanak és megtárgyalják alaposan az elhangzott előadás fontorabb tételeit. Az anyag feldolgozása 14 órától ''6 óráig t

8ri Ez idő alatt senki sem zavarhatja az iskola hallgatóit. Csöndben folyik a csoportokban a munka, a földművelő és a gyár dolgozója a munka szerszáma helyett ceruzát tart kezében és ráncolt homlokkal csiszolja mondanivalóját. Egy-egv mondat megszerkesztése a csoport közös fogalmazásából születik meg. Délu'án négy órakor kezdődik a ayilvános vita. Mtaden csoportnak egy tagja feláll és feleletet ad a felvetett kérdésekre. A hallgatók közül bárki hozzászólhat. Miu:án az egyik kérdést kimerítették, köve'kezik a másik. Heves tudásszomj fűti ezeket a dolgozókat, mintha pótolni akarnák azokat »z éveket, amikor nem volt módjukban tanulni. Többnyire hat elemit végeztek és biztos az, hogy a gyárban és a földeken nagyobb szakértelemmel végzik a munkájukat, de itt sem riadnak viszsza semmitől, az elméleti kérd

A

c°k t Gáspár Ferenc gyakorlat; térre helyezik át és példákkal magyarázzák, fűszerezik hozzászólásaikat Határozottan mer.m állítani, hogy a marxi-lenini tanok termékeny talajra találtak. A vitákat Poiacsek Éva elvtársnő figyeli és ellenőrzi, aki a politikai iskola vezetője. Fiatal elvtársnő ő, aki tapaszatalatianságát szigorúsággal vegyes fegyelmezettséggel pótolja Fiatal arcából kötelességérzet árad és szinte fél mosolyogni, mert attól tart, hogy ezzel megbontja a munka1 lajdu András rendelkezésére. A kerület különböző részedről, így Királyhelmecről, Sziliréröl, Rozsnyóról., Pelsőcröl, Csúcsról. Rudnáról stb. (községekből és falvakból érkeztek ide az elvtársak, az iskola hallgatói Egyébként hadd mondja el Poiacsek elvtarsnő az iskolával kapcso.atban szerzett tapasztalatait. — Miután én már szlovák politikai iskolákat is megszerveztem, határozottan merem állítani, hogy az összegyűlt magyar elvtársak az első perctől fogva komoly lelkesedéssel és kötelessegérzettel fogtak neki a tanulásnak. Mindannyian pontosan a megjelölt időben jelentek meg az iskolában és örömmel állapíthatom meg, hogy nem kell őket tanulásra serkenteni, mert szabadidejüket is vitatkozással és tanulással töltik el. Az előadások eddig magas színvonalúak voltak. Az előadást „Az emberi társadalom fejlődése" címen Winkler elvtárs tartotta meg, majd dr Simái elvtárs „A munkásmozgalom történetét" ismertette, utána „A politikai gazdaságtanáról dr Perényi elvtárs tartott előadást, ezután a VKSb történetét két részre osztva, Stein és dr Friborsky elvtársak ismertették. — Jellemző — folytatta Poiacsek elvtársnő —, hogy a legnehezebb előadás, „A politikai gazdaságtan" keltette a hallgatókban a legnagyobb érdeklődést. Egyébként szemtnelláthatólag észre lehet venni a hallgatók körében az érdeklődés, a figyelem egyre nagyobb térhódítását, mert egyre élénkebbek lesznek. Ezen a tanfolyamon 36-an vesznek részt és három nő van köztük. Poiacsek elvtársnő végigvezet a szálloda épületében, ahol parkettes, vikszelt szobák őrzik a dolgozók nyugalmát, hogy kipihenten, tiszta aggyal tanulhassák a szocializmus tanait. A konyhában a legnagyobb rend, tisztaság uralkodik. A reggelin, ebéden és vacsorán kívül, délelőtt és délután uzsonnát is kapnak a tanfolyam hallgatói. Találkozásom egy régi ismerőssel Hajdú Andrásnak hívják. Ott volt a szílicei Egységes Gazda Szövetkezet megalakulásánál és Szilice lakossága egyhangúlag őt választotta meg elnöknek. Beszélgetésünk folyamán kiderül, hogy az Egységes Szövetkezet elsőrangúan működik, a gazdák közmegelégedésére. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy tavasszal, a megalakulásnál 66 tagot számláltak, mig ma mar 104-re szaporodott a tagok száma. Mindannyian maguktól jelentkeztek, mert hisz látták, hogy az Egységes Gazda Szövetkezet a községért van és a földművelő javát szolgálja. — Minden rendben lenne — mondja Hajdú András —, de sajnos, a tanító-kérdés még eddig nincs nálunk rendezve. A faluban a tanulók száma 60. Az eddigi tanító egyetlen szót sem tudott magyarul, a marxilenini tanokról pedig még csak fogalma sem volt Nos, miután nekünk az a szándékunk, hogy az utánunk következő if júságot a szocializmus szellemében neveljék, az a határozott kívánságunk, hogy olyan tanítót küldjenek nekünk, akitől nemcsak a fejlődő fiatalság tanulhat, hanem mi, felnőttek is tanulhatunk Végül az

t is fontosnak tartom, hogy a tanító magyarul tudjon, mert ha valamit a tanuló nem ért, szükséges, hogy megmagyarázza ezt neki magyarul. Hajdú András még hozzáteszi, hogy minden rendesebben haladna a faluban, ha a villany és a víz problémája meg lenne oldva. E problémákkal kapcsolatban már kérvényt is nyújtottak be. A másik hallgató, akivel szóba elegyedünk, Gáspár László, 48 éves berzéted munkás. Kemény, határozott és öntudatos dolgozó benyomását teszi rám. Tekintete nyílt, hangja fegyelmezetten nyugodt, mondanivalója pontosan tudja megfogalmazni. Elegendő, ha egyszer beszél vele az ember, már akkor is látja, hogy Gáspár nem az az ember, aki megijed a saját árnyékától. Kanadában 21 évig tartózkodott és az ott szerzett tapasztalatok határozták meg mai magatartását. Ujján ott viseli azt a gyűrűt, amelyen kanadai magyar munkások Sztálin arcvonásait ezüstbe vésték. És most tessék figyelni, átadjuk a szót Gásipár Lászlónak, aki a nyugat; demo-kTáciák tejjel és mézzel folyó országából érkezett. — 1928-ban hagytam el otthonomat, miután nem láttam itt biztosítva megélhetésemet. Akkoriban a munkanélküliek száma egyre szaporodott és százával és ezrével hagytuk el országunkat, mert azt hittük, hogv külföldön tárt karokkal várnak ránk Nos, ezzel kapcsolatban csak annv't mondhatok én, aki 21 évig tartózkodtam Kanadában, hogy a kapitalisták mindenütt egyformák. egyazon kegyetlen módszerekkel dolgoznak, hogy minél jobban kizsákmányolják a munkást. Ezt én ma már tiszta lelkiismerettel merem -állítani, mert súlvos tapasztalatok vannak mögöttem. — Kanadában először nehéz épitkez>i munkálatokban vettem részt, majd a mezőgazdaságban kaptam elhelyezést, onnan azzal csábítottak el, hogy sokkal nagyobb kereseti lehetőségekhez jutok, ha gyárban dolgozom. így kerültem egy nikkelgyárba, ahol csakhamar ráeszméltem arra, milyen módszerekkel zsákmányolnak kí engem és munkástársa.mat a gyáros urak Természetesen utatmódot kerestem arra, hogy miként védekezzem a túlkapások ellen és akkor kerültem először érintkezésbe a demokratikus tömegszervezetekkel. 1929-ben már tagja voltam a betegsegélyző szövetségnek (ez a szövetség a Párt irányítása mellett gazdasági szervezet) Ugyanakkor beiratkoztam a kanadai munkás-klubba. 1931-ben lettem végre párttag. Ebben az évben százával bocsátották el a munkásokat a gyárakból. Egy napon aztán arra ébredtem, hogy 500 -nunkástársammai együtt elbocsájtottak a munkából. Senkinek természetesen eszébe sem jutott arra gondolni, hogy mit fog ez a munkástömeg ezután csinálni, miből fog megélni, honnan szerzi meg a mindennapi falatját. Ez a reggel éppen olyan volt. mint más reggel, csak éppen azzal az alig észrevehető különbséggel, hogy nem volt munkánk. Kénytelenek voltunk tehát harcolni és ez némi eredménnyel járt, mert kaptunk valami munkanélküli segélyt. Nekem ebben a helyzetben különösen rossz dolgom volt, mert engem nőtlennek minősítettek, holott idehaza nekem feleségem és gyermekem volt, akiket támogatnom kellett. — A pártmunkában való aktív részvételem alapján — folytatja Gáspár — 1934-ben kiképzésre küldKcteles József tek Pártiskolába, ahol résztvettem egy hathetes tanfolyamon. Onnan visszatérve, még elszántabban folytattam az osztályharcot, mert hiszen rájöttem az osztályellentétek gyökeres okaira és most már tudatosan és megingathatatlan hittel harcoltam a jobb jövőért. Természetesen il.yen ':örülménvek között munkához alig jutottam. A gyárosok, a munkaadók számontartották Pártbeli működésemet és nem egyszer a munkaadó azzal utasított el, hogy menjek Moszkvába munkát keresni, mert ilyen elvtársaknak, mint én, ott a helye. — Az ember, ha következetes — mondja higgadtan Gáspár — akkor felelősségérzete egyre szilárdabb és egyre erösebb. Amikor értesuilem a spanyol nép elkeseredett harcarol, egyetlen pillanatig sem haboztam, hogy jelentkezzem és hogy fegyverrel a kezemben résztvegyek a nyomorult elnyomók elleni küzdelemben, akik rablók módjára támadlak hátba a spanyol népet, A spanyol harcokban háromszor sebesü/tem meg és ott voltam 24 hónapig, az utolsó percig, amíg frontunk összeomlott. Ezt az összeomlást természetesen azoknak 4 kapitalistáknak köszönhetjük, akik nyíltan és titokban Franco rablóhadjáratát fegyverrel támogatták. — Ezután — folytatja Gáspár — egy francia internálótáborba kerülte mtöbbszáz elvtárssal együtt. Innen a kanadai Párt segítségével visszakerültem Kanadába és letéve a fegyvert, tovább folytattam a harcot a szellem fegyverével a kapitalizmus ellen A februári események után kezdtem foglalkozni azzal a gondolattal, hogy hazajussak. Végeredményben már iitt volt végre az ideje annak is, hogy én is otthonhoz és feleséghez jussak. 1949 tavaszán kerültem haza. itt azonnal bekapcsolódtam a munkába. Az állami traktorállomáson dolgozom, ahol brigadcsoportokat alakítottam és minden igyekezetemmel azon vagyok, hogy sikeresen résztvegyek munkáshazánk epítömunkájában. Itt nálunk nem történhetik meg többé az, am; ott történt, hogy felelőtlenül bocsássák el a munkást munkahelyéről, mert itt minden tervszerűen megy végbe, szem előtt tartva a munkásság érdekeit. Csak az tudja ezt igazán értékelni, aki azt élte meg, amit én, amikor meglepetésszerűen elbocsátottak a munkából és tanácstalanul csavarogtam az országútakon, többszáz és ezer munkanélkülivel együtt, — Amikor hazaérkeztem — mondotta Gáspár nyugodt hangsúllyal —, meglepett az a kiegyensúlyozott helyzet, amit itt tapasztaltam Ezek az első napi tapasztalatok elevenen cáfolták azokat a rágalmakat, amelyeket naponta lehet olvasni a kanadai és az amerikai napilapok óriási címeiben. Igen kellemesen érintett az is, hogy anyanyelvemen sajátíthatom el a marxi-lenini tanokat és látom azt, hogy a Párt mindent elkövet, hogy a magyarokból is öntudatos dolgozókat neveljen. Mindezek tudatában csak öszimte hálával gondolhatok Gottwald és Široký elvtársakra és az egész csehszlovák kormányra, hogy a februári események után sikerült a hatalmat a kapitalista ragadozó kezéből kivenni és megteremteni az igazi munkáshaza előfeltételeit. Én, aki tudom, hogy kik a kapitalisták, azt is tudom, hogy köztársaságunk vezető elvtársa; óriási munkát végeztek. Ezért nekünk, munkásoknak mindent «1 kell követnünk, hogy az ötéves tervet minél elöb megvalósítsuk. Szót kér a többi munkás is Szeles László Tornagörgőről Wn hozzám. Napszamos, többgyermekes családnak apja. Hat elemit végzett, 12 éves korúban elment szolgálni. Ez a szolgálati időszaka tíz évet vett igénybe az életéből, úgyhogy a szolgaság csínját-binját tökéletesen ismeri és époiy tökéletesen gyűlöli. 1933 óta tagja a Pártnak és szívvellélekkel azon van, hogy minden úgy történjék, ahogy azt a Párt kívánja. De viszont meg kell mondania, mert nem tudja magában tartani, hogy náluk a faluban nincseu minden rendjén. Náluk a Párt elnökének annyi funkciója van, hogy egyet sem bír ebből rendesen eivégeznL Szerinte az Egységes Gazda Szövetkezet nem is fog megalakulni ott, amíg ő lesz az elnök. Szeles László így folytatja. — Szeptember első napjaiban felszólítást kaptunk egynéhányan, hogy új községi választások lesznek. Eddig a Párt elnöke volt a faluban » komiszár, a méhészek elnöke és egyben a tanító is. Hát mikor összegyültünk, először azt kérdeztem az elnöktől, hol vannak a többi elvtársak? Erre ő azt mondja nekem, ezt bízzam rá, mert ő nagyon jól tudja, hogy kit kell meghívni. Na hát akkor hallgattam, de bizony nem tetszett ez nekem, és a töbi elvtársaknak sem tetszett, akik ott voltak. Aztán választottunk, erre komiszárnak újra őt akarták egyedül jelölni, de ezt mar nem engedtem és titkos választásra került a sor, ahol én négy szavazatot kaptam, egy másik elvtársam pedig ötöt Az az elvtárs, aki öt szavazatot kapott, nem akarta válla.ni a komiszárságot és erre rám hárult ez a feladat Nos. a lista készen volt, csak az elnöknek kellett volna ráadni a pecsétet, de ő ezt máj

g se

m (Folytatás a 3. oldalon)