Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-19 / 187. szám, szombat

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA 3 Kčs II. évfolyam, 187. szám A Rozsnyó-bánya dolgozóinak példás kötelezettségvállalása Sztálin születésnapjának tiszteletére Bratislava, 1949 november 19, szombat A „Rozsnyó"-bányában éppen befejeződött az első munkaváltás. A bányászok, akik az imént jöttek ki a föld mélyéből, kezükben a még villogó fényű karbidlámpájukkal sietnek a gyűlésre. Éppen ez, hogy még rendbe sem hozva magukat, hanem a vasérc porától borítva mennek aláírni szocialista szerződéseiket Sztálin elvtárs hitvenedik születésnapjának tiszteletére, — adja meg ennek a rendkívüli összejövetelüknek ünnepélyes jellegét. A bányászok a maguk munkájával akarják kifejezni szeretetüket a munkásosztály nagy tanítója iránt. Markáns arcu'<ról leolvasható, hogy ezek a kötelezettségek, melyexet ma oly nagy lelkesedéssel válla'nak magukra, . felérnek minden más ajándékkal, mert jól tudják, hogy Sztálin elvtárs örömmel fogadja el a dolgos, kérges kezek c jelképes ajándékait. Az ülésterem lassan az utolso helyig megtelt. Rajnák Mihály, az üzemi bizottság elnöke, röviden ismerteti a jelenlévőkkel a szocialista szerződések jelentőségét. ök már tudják, hogy ma miért jöttek itt össze és mindnyájan már előre kiszámították, hogy milyen köSzeleczky István, élmunkás.. telezettségeket vállalnak magukra, mert a „Rozsnyó"-bánya bányászai kötelezettségeiket mindig az utolsó pontig teljesítik. Például a második Osszszakszervezeti kongresszusra vá

1lalt kötelezettségüknek, hogy az 1949. évi termelési tervet a kongresszusig teljesíteni fogják, már október 10-én tettek e eget. Elsőnek Szelecky elvtárs, a legjobb élmunkás lép az asztalhoz, hogy aláírja a kötelezettség vállalását. Lassan irja alá a nevét, mert ez a kéz, mely a ceruzát tartja, egy öreg bányamunkás keze, aki már harminchárom éve dolgozik a bányában. Utána sorra jönnek a többiek is. Lucskó László, majd újból egy ismert élmunkás lép elő, Gudas Gyula, Ďuran elvtárs, aki versenyre hívta Szelecky élmunkt'st. Szelecky István és munkáscsoportjának szocialista szerződésében olvashatjuk, hogy eddigi normájukat 10 százalékkal, a m nöséget pedig két százalékkal emelik. Pintér Ferenc munkacsoportja arra kötelezte magát, hogy eddigi normájukat 15 százalékkal emelik és egyúttal versenyre hívták Lucsko László csoportját. Dohos Lajos munkacsoportjával kötelezi magát, hogy a napi termelést 15 mázsával emeli s egyúttal ő is versenyre hivja Kerekes József csoportját. Gudas Gyula, aki már a szocialista munkaverseny kezdetétől fogva jó élmunkásnak bizonyult, most sem marad el a több tői. Szerződésében kötelezi magát, Hogy munkacsoportjának 105 százalékos teljesítményét továbbra is megtartják, annak ellenére, hogy a munkakörülmények rosszabbodtak. A termelés minőségét pedig három százalékkal kívánják megjavítani. Az egyik szerződés szebb mint a másik. A bányászok egymásai versengve igyekeznek kifejezni szeretetüket J. V. Sztálin generál sszimusz iránt. November 17-én 29 munkacsoport 112 taggal írta alá az új szocialista szerződéseket. A rendező nevében Roncsok és Boholy elvtárs kötelezték magukat, hogy igyekezni fognak ez egész kitermelt ércet kiszórni a rendezőben a feldolgozás céljára. Továbbá kötelezik magukat, hogy az érccel teli vagónokat a váltás befejezte előtt kiszórják és előkészítik a bányából való elszállításra. Továbbá ígérik, hogy munkástársaikat a rendezőben meggyőzik a szocialista munka szükségességéről. A szocialista szerződések aláírásinak napja, értékes üzemek közötGuuosz Gyula, e^nunnus. ti versenyt is hozott létre J. V. Sztálin 70. születésnapja tiszteletére. A bernardi tárna üzemének technikusai versenyre hívták ki a szedlovai tárnát. Kötelezték magukat, az egy váltásra vonatkozó eddigi normát 25 százalékkal emelni. A magyar kormány újabb iegyzéket intézett Ausztriához Hetekkel ezelőtt a magyar kormány már elutasította az osztrák kormány jegyzékét, amellyel az osztrák kormány az oszlrák— magyar határon végbemenő incidensekért a felelősséget a magyar kormányra akarta hárí'anl. A magyar kormány rámutatott arra, hogy már hónapokon keresztül valóságos embercsempészés folyik a határ mentén, éspedig az osztrák hivatalos körök egyetértésével. Pár nappal ezelőtt érkezett meg Magyarország íőváiosába e jegyzékre az osztrák felelet. A magyar kormány újabb válaszában megállapítja, hogy az osztrák kormány egyik oldalon hallgatólagosan tűri, sőt egyenesen támogatja, hogy hivatalos szervei a határmenti ellenőrzés működését lehetetlenné tegyék, a másik oldalon a legkisebb aknarobbamást is hatalmasan felnagyítva ad elő akkor, amikor e robbanások előidézői maguk az osztrák szervek voltak. Természetesen nem mulasztják el az osztrák lapok, hogy az ilyen eseteket Magyarországellenes rágalom és piszkolódás céljaira felhasználják. A magyar jegyzék különösképpen hangsúlyozza, hogy a biztonsági intézkedések kizárólag magvar terü'eten tőr

(éntek és osztrák állampolgárok csak abban az esetben vcmnak veszélyeztetve, ha illegálisan akarják a határt átlépni. A jegyzék ezután számtalan esetet hoz fel, amelyekben az osztrák hatósági közegek a magyar határt megsértették, Magyarország területén aknarobbanásokat idéztek elő és segédkeztek magyar állampo'gároknak a határ jogtalan átlépésében. A magyar jegyzék zárórészében a leghatározottabban elutasítja az osztrák kormány arra irányuló kérését, hogy ezen biztonsági intézkedéseket a magyar kormány megszüntesse. Ha az osztrák kormány véget kíván vetni a határmenti incidenseknek, adjon utasítást szerveinek, hogy szűntessék meg provokációs ténykedéseiket és respektálják a magyar határokat úgy, amily mértékben tiszteletben tartja az osztrák határokat a magyar határőrség. Dr. Vlado Clementis a politikai bizottság vitájában Az ENSz közgyűlésének politikai bizottsága kedden folytatta a szovjet békejavaslat felett a vitát. Djilas jugoszláv delegátus éles támadást intézett a Szovjetúnió ellen és bejelentette, hogy Tito Jugoszláviája az angol-amerikai javaslat mellett foglal állást. Djilas megnyilatkozását az amerikai delegáció és a nyugati megbízottak nagy tapssal fogadták, mert Jugoszlávia áruló politikáját most vallotta be először nyíltan a világ közvéleménye előtt. A vita során egymásután további felszólalók jelentkeztek, Így Kanada, Üj-Zéland és Kína képviselői, valamint dr. Clementis csehszlovák külügyminiszter is. Clementis örömmel üdvözölte a Szovjetúnió javaslatát, amellyel a Szovjetúnió a békét és a biztonságot akarja megvalósítani nemcsak Európában, de az egész világon is. Clementis csehszlovák külügyminiszternek az ENSz politikai bizottságában mondott beszédét lapunk holnapi számában részletesen fogjuk ismertetni. A Szovjetúnió dolgozói lázas munkával késziihiek a munkásosztály nagy tanítómesterének 70. születésnapjára. A legnagyobb ajándék, amit adhatnak, a munka, a felszabadult, a minden kizsákmányolástól mentes emberi munkai AZ EPITO ATOMERO Kegyeket mozdítanak el helyükről, sivatagok homokját és köves pusztaságokat termőfölddé változtatnak, folyókat új mederbe terelnek •— mindezek a Szovjetunióból érkező hírek kísérő jelenségei a társadalmi rend és fejlődés új mederbe terelődésének a föld egyhatod részén. Amikor röviddel ezelőtt az Egyesült Államok elnöke hirill adta, hogy Szovjetoroszországból atomerőből származó robbanások hullámai gyűrűztek szét a föld légkörében, nem említette meg, milyen célra végezték a Szovjetúnióban ezeket a robbantásokat. Az amerikai hírszolgálat bizonyára feltételezte, hogy akik ezt a leleplezésszerüen fogalmazott híradást olvassák, azt hiszik, hogy a Szovjetúnió háborús előjáték vagy főpróba gyanánt foglalkozik az atomenergia hatásainak kipróbálásával és észlelésével. A harmadik világháború tüzcsóvájával játszó spekulánsok sajtójuk útján fokozni igyekeztek a félrevezetett polgári közvélemény ingerültségét azzal, hogy íme a Szovjetúnió is az atombomba gyártásának az útjára lépett. Nagy különbség van azonban a között a két mód között, ahogyan a Nyugat és ahogyan a Szovjetúnió irányítja és gyakorlatilag felhasználja az atomkutatás eredményeit. A Szovjetúnió sohasem fenyegetődzött atombombákkal a nemzetközi politikában s nem háborús, hanem gazdasági célra robbantott először atomerővel. A békés élet biztosítására és a társadalmi jólét fokozására használja a szovjet tudomány az atomerőt. Az atomerő gyakorlati alkalmazásának szovjetorosz módja hatalmas történelmi, emberi és emberies fölényt biztosít a szocializmus országának. Kétségtelen, hogy Amerikában technikai felhasználás céljára is történtek előmunkálatok, de a világuralomra törő kapitalizmus propagandája nem titkolja, hogy az ö számára legfontosabb a hadászati célokra felhasználható bombák gyártása s e gyártásnak a futószalagon történő termelésig való fokozása. Ezzel szemben a Szovjetúnió csak a békés termelés emelésére alkalmazza az új vívmányt s azt a törekvést, hogy háborús célra is felhasználhatják, nemzetközileg minden feltétel nélkül eltiltandónak tartja. Ebben a tilalomban látja az első lépést egy atomháború veszélyének kiküszöbölésére. Az atomenergia felhasználásának nemzetközi ellenőrzése'csak az atomfegyverek készítését megtiltó nemzetközi egyezmény elfogadása után következhet. A szovjetorosz atomkutatás erkölcsi fölénye onnan ered, hogy nem tapad hozzá emberpusztitó háborús cselekvés, első lépését nem kísérte ^tízezrek halála és más tízezrek elnyomorodása. A szovjet atomtudomány és atomtechnika első tettel reményt, bizakodást, emberi büszkeséget keltenek .Az ember, !me, olyan müveket valósít meg néhány rövid év alatt, amire a föld történetében évmilliók voltak szükségesek. A szovjetorosz tervgazdaság az atomenergia felhasználása útján arra vállalkozik, hogy változtat a beláthatatlan idők óta fennálló és módosithatatlanokhak tartott éghajlati és geofizikai tényeken. Valóban, Keleten egy pillanatra sem kapcsolták össze az új technikai vívmány felhasználását emberirtással való és a népek megfélemlítését célzó fenyegetésekkel. Ha mindezt végiggondoljuk, azt kell hinnünk, hogy a szocializmus o, zágában él és formálódik az az ember, aki méltó arra, hogy az atomenergia felszabadítás! technikájának és felhasználásának letéteményese legyen, akinek kezében az, amit másutt halálos veszedelmül szánnak, úgyszólván az egész földnek, a természeti életfeltételek formálásának eszközévé s a közösség javára történő szocialista termelés példátlan előmozdítójává válik. Annak a társadalomnak és országnak, amely egyértelműen és mindenkor ilyen magatartást tanúsít, nincs szüksége nemzetközi ellenőrző szerv beavatkozására, még hozza olyan szervére, amelynek tagíai többség-ükben az atomerő militarizálására milliárdokat költő országok megbízottai. Valamikor magyar romantikus költök képzelete kereste fel az Ural, a Káspi-tó, az Amudarja és a Szirdarja vidékét, ahol az Oroszországon át Közép-Európa felé húzódó magyar nép öskorbeli lakóhelyét sejtették. Később, a XIX. század közepétől kezdve nyelvészek — ezek sorában az Oroszországban tanulmányúton járó Reguly Antal volt az úttörő — érdeklődtek a most medret cserélő Ob és a Jenisszej folyók tájai iránt, ahol olyan törzsek éltek, amelyeknek nyelve egyezéseket mutat a magyar nyelv szókincsével és nyelvtani alkatával. Ezeket a vidékeket, melyek részben zord éghajlatúak, részben pedig terméketlenek voltak, napjainkban a Szovjetúnió az atomtudomány segítségével szebb kertté varázsolja, mint amilyennek azokat az emberi haladásért egyébként mély érzéssel lángoló Vörösmarty Mihály és költársainak képzelete valaha is kiszínezte. És ha már a romantikus költök álmainak túlhaladásáról van szó a valóság által, el lehet mondani, hogy ha ma élne a zsoltáríró, a kara-ikumi sivatagban hatalmas tavakat, vízmedencéket és duzzasztó gátakat, folyammedreket és öntözést létesítő Szovjetúnióról mondaná el a kősziklát állótóvá változtatod és a kőszálat vizeknek forrásává.-., a hegyeket megerősíted a te erőddel... megenyhíted a vizeknek zúgásukat... és a népeknek háborgásokat ..." SAS ANDOR