Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-17 / 185. szám, csütörtök

aaroph r D O L & O Z 0 K L A P J A Bratislava, 1949 november 17, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 185. szám Visinszkij a béke megszilárdítása érdekében öthatalmi paktumot ajánl A. J. Visinszkij, a Szovjetunió kül­ügyminisztere az E.\Sz politikai bizott­ságában hatalmas beszédet mondott, amelyben elítélte az új háborúra való készülődést és ajánlatot tett egy az öt nagyhatalom közötti paktum meg­kötésére a béke megszilárdítása érde­kében. A Szovjetúnió delegációja — mondotta Visinszkij — a Szovjetúnió utasítására szeptember 23-án az ENSz­nek közgyűlése elé indítványt terjesz­tett, amelyben a tagállamok elutasíta­nák az új háborúra való felkészülést és az öt nagyhatalom a béke megszi­lárdítására paktumot kötne. Ezek a javaslatok azt a célt szol­gálnák, hogy e őször is elutasítanák azokat a lázas készülődéseket, amelyek egyes államok, elsősorban az Egye­sült A'lamok és Nagy-Britannia részé­ről egy új háború kirobbantására irá­nyulnak. Másodszor, hogy az ENSz közgyuése ismerje el, hogy az atom­fegyver használata a nemzetek meg­semmisítésére, el'enkezik a nemzetek lelkiismeretével és becsületével, össze­egyeztethetetlen az ENSz tagságával, utasítsa el az ENSz a további megen­gedhetetlen huzavonákat ezzel a kér­déssel kapcsolatosan és fogadjon el az atomfegyver feltétlen betiltására egy a'kalmas és szigorú nemzetközi ellen­őrzés megá lapításával praktikus tiltó rendeletet. Végül harmadszor fejezze ki az ENSz azon óhaját, hogy az öt nagyhat lom úgymint az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia, Kína, Francia­ország és a Szovjetunió egyesítsék erejüket az új háború veszélyének le­küzdésére, kössenek egymás közöit paktumot a béke megszilárdítása érde­kében. A Szovjetúnió — hangsúlyozta Vi­sinszkij — következetesen védi a bé­ke ügyét. Ezek a javaslatok is ter­mészetes következményei annak a kül­politikai vonalvezetésnek, amelyet a szovjetkormány a szovjet állani kelet­kezésének pi lanatától kitartóan való­sit meg, amelynek első tette az a tör­ténelmi okmány volt, amelyet 1917 no­vemberében adott ki és az igazságos demokratikus békéről szólt. Ezek a ja­vaslatok annak a határozott vonalnak kifejezői, amelyet a Szovjetúnió 32 eves létének kezaete óta folytat, az az irányvonal, melyet köve'kezetesen ve­riest és véd ma is az, ENSz-ben. Fel kell eleveníteni, hogy az 1946-ik év­ben a közgyűlés eső ülése során a Szovjetúnió azzal a javaslattal lépett elő, hogy va'ósíttassék meg a fegyver­kezés általános, valamint a fegyveres erők számának korlátozása. Ez a ja­vaslat az 194G. dec. 14-i közgyűlés tör­ténelmi jelentőségének alapja volt. A Szovjetúnió ezze ; kifejezésre jut­tatta a béke ir'nti határozott óhaját és készségét. A közgyűlés második­ülésén 1941-ben a Szovjetúnió azzal a kezdeményezéssel lépett az ENSz tagjai elé, hogy utasítsa el az új há­ború propagandáját bárminemű for­mában s a harmadik ü'ésen, 1948-ban ugyancsak a Szovjetúnió javasolta, hogy az ENSz tegyen további kísérlete­ket a béke megvédésére az öt nagy­hatalom nemzetközi egyiittmunkál­kodására, hogy csökkentsék egyhar­maddal a nagyhatalmak fegyver­kezését és fegyveres erejét, hogy tiltsák be az atomfegyvereket, a biztonsági tana s keretében nemzet­közi e'lenőrzö szerv álhpítassék meg a fenti rendelkezések végrehajtásá­nak ellenőrzésére. Ezt a határoza I javaslatot azonban a közgyűlés több­sége, amely szo!ga!el':üen követte az Egvesii't Államok és Nagy-Bri­tannia poüLíkáját, elutasították. Ugyanez a sors érte el a Szovjet­úniónak a Biztonsági Tanácsban tett analog javaslatát is. Az angol-ame­rikai többség az ENSz-ben kitar­tóan és szisztématikusan egész a mai napig elutasítja mindazokat a javaslatokat, amelyek a háborús elő­készítő munkálatok megakadályozá­sába vonatkoznak. A mi javaslataink a Szovjetúnió békepolitikájának és e?yüttmunkálkodásra irányuló poli­tikai irányvonalának folytatása, amely az új háború veszedelme ellen szól. amelyet egy kis csoport kalan­dor készit elő. A Szovjetúnió ismét felemeli hangiét a békeszerető nemzetek vé­delmére a támadó blokkba tartozó ' államoktól előkészített új emberi I vagóhidakkal szemben. Feltesszük a j kérdést, kinek lehet kifogása a Szovjetúnió javaslata ellen, oly ja­vaslattal szemben, amely elítéli az új háborúra való készülődést és ti­lalmi rendelkezést kiván létrehozni az atomfegyver használatát illetően és ezzel kapcsolatosan nemzetközi ellenőrzést kiván létesíteni? Ki van ellene a javaslatnak, amely az öt nagyhatalom közötti és a béke biz­tosítását célzó paktum megkötését javasolja? Senki, a béke ellenségein kívül! A nemzetközi együttmunkál­kodás ellenségein kívül. Senki azo­kon kívül, akik az új háború előké­szítésében és magában az új hábo­rúban lehetőséget látnak arra. hogy maguk számára megteremtsék a vi­lág: feletti uralmat. A háborús uszí­tók a Szovjetúnió javaslatait akar­ják meghiúsítani. E javaslatok ellen csak a béke megrögzött ellenségei­nek lehet kifogása, a reakciós kö­rök megszemélyesítőinek, akik az új háborúban kapitalista klikkjeik é3 monopoljaik számára újabb haszon­szerzési lehetőséget látnak. Summer Slichter, a Harvard-egye­tem tanára, nem szégyenlette kije­jelenteni, hogy a Szovjetunióval foly­tatott hidegháború „kiváló dolog, amely emeli az árú iránti érdeklő­dést, a foglalkoztatottságot magas színvonalon lehet fenntartani, a technikai haladást elősegíti és ezzel az ország életszínvonalát emeli." Ezt mondotta Slichter, majd így foly­tatta: „Ha nem lenne hidegháború, az áruk iránti kereslet sokkal ki­sebb lenne, a technikai kísérletekkel járó kiadások többszáz milliárddal magasabbak lennének, mint most. Az oroszoknak köszönhetjük tehát, hogy az Egyesült Államok kapita­lizmusának segítenek dolgozni, még pedig, hogy jobban dolgoznak, mint bármikor azelőtt." Nem kellene csodálkoznunk a Har­vard-egyetem eszelős, sötét fiának cinikus kijelentése felett, ha nem leplezné le a háborús uszítók akna­munkájának igazi indítóokait. Ezek a tények, sajnos, nem egyedülállóak. A háborús pszichózis az Egyesült Államokban és más országokban, me­lyek a reakciós körök provokatív működésének hatása alatt állnak, még mindig megnyilvánul. Innen már haragos kritika száll a Szovjet­únió békejavaslataira. Vájjon már ezen az ülésen nem voltunk-e tanúi egy egységesen létrehozott rágalma­zó támadásnak, amely a szovjet erők ellen indult, amelyet a Kuomintang és a Tito-féle delegáció az Egyesült Államok és Nagy-Britannia delegá­cióval az élen vezettek ? Raiogásokkai, rosszakaratú kitalá­lásokkal léptek fel a Szovjetúnió el­len. Nincs kétség aziránt, hogy ez a tábor tovább is a szovjet javaslatok­kal szemben iog fellépni, különféle meséket kitalálva, különféle javasla­tokat előterjesztve. A Szovjetúnió el­leni támadásra a jelt az angol-ameri­kai blokk vezérei még az ülés elején megadták. Ez volt Bevin megnyilat­kozásának értelme szeptember 23-án, amikor megtámadta a Szovijetúniót és a szovjet javaslatok ellen lépett fel. Hűek maradtak önmagukhoz. Bcvin kísérletet követett el, hogy ezeket a javaslatokat, valamint a Szovjetúnió külpolitikáját úgy állít­sa be, mint az ENSz-ben való együtt­munkálkodás súlyos csapását. Bevin a legdurvább módszerrel intézett tá­madást a Szovjetunió politikája e­len, bár a Szovjetúnió kitartóan tö­rekedett és törekszik ma is az ENSz szervezetének befolyását és felada­tait megerősíteni, mert tudatában van annak, hogy ez a békének fontos gépezete és arra törekszik, hogy az ENSz chartáját pontosan betartsa a becsületes és következetes nemzetközi politika érdekében. A közgyűlésen, szeptember 26-án Bevin beszédét a szovjet külpolitika támadására használta fel abban a reményben, hogy ezzel is mentegeti azokat a reakciós és a béke ügyét nem szolgáló intézkedéseket, m'nt az A-Pakium, Németország kettészakí­tana, a fegyverkezési üzemek és £ * új hábor úelőkészítése, miközben az összes hibát a Szovjetúnióra igyeke­zett hárítani. Különösképpen foglal­kozott nyilatkozatában a német kér­déssel, bár ennek semmi kapcsolata nincs a közgyűléshez. Ha azonban a berlini krízisről akarunk beszélni, akkor mindenki előtt ismeretes, hogy ez tisztán és kizárólag a Szovjstúnió és Nagy-Britannia műve. Ök voltak azok, akik annak reményében, hogy a berlini krízissel új lehetőségeket teremtsenek, hogy ezzel fedezzék a Németországban folytatott bomlasz­tó politikájukat. Ök voltak azok, akik újabb komplikációkat akartak előidézni ebben a kérdésben a vas­utas-sztrájk kiváltásával, hogy rend­őri provokációk segítségével a német munkásságot a berlini szovjrt igaz­gatás ellen uszítsák, ök vo'tak azok, akik lehetetlené tették Párizsban a berlini kérués megoldását azzal, hogy megszegték az egyezményt, amely az úgynevezett hat sem 1?­ges állam és a Szovjetúnió között létrejött. Az angol-amerikai blokk vezető tényezőinek további nyilatkozatai nyilvánvalóan bizonyították, hogy Bevin jelzősípját elfogadták. így a kanadai megbízott ahelyett, hogy jó­zanul értékelte volna a szovjet ja­vaslatot a béke megvédése érdeké­ben, rágalmazó beszédekkel élt, ame­lyek a Szovjetunió ellen irányultak és egy állítólagos háború utáni idő imperiaiizinusárói .>£01 va i.*-hetet len megállapításokat tstt, melyek szerint a Szovjetúnió állítólag a szomszédos államokra kényszerítette volna aka­ratát. A kanadai delegátus természe­tesen tudatábon volt annak, hogy az egészből egy szó sem felel meg a va­lóságnak, amit akár a Szovjetunió­ról. akár a népi demokratikus álla­mokról mondott. De m' számára az igazság? Számára az szükséges, hogy megmérgezze a légkört, elterelje a szovjet javaslatról a figyelmet, mely határozott, csapást jelent a háborús uszítók ellen. A szovjet javaslatok nem bírnak propagandajelleggel, mert az Egye­sült Államokban, Nagy-Britanniában és baráti országaikban a fegyverke­zés vad versenye valóban a valóság­nak megfelel. Tény az is, hogy ál­landóan emelik katonai költségveté­süket, amellyel aláássák lakosságuk jólétét és ez állandó nehéz terhet je­lent a dolgozók tömegeinek. Az Egyesült Államokban és Angliában állandó új háborús készülődések folynak, amelyeket új tengerés: eti és légvédelmi bázisok építésével íokoz­koznak és ezek támadó céllal bírnak minden békeszerető 1 állammal szem­ben. Ez nem propaganda, de való­ság! Nem propaganda, de valórág az a szégyenletes vita amely itt az Egyesült Államok területén folyik, saját szemünk előtt, az Egyesült Ál­lamok légvédelmi hadereje és tenge­részeti hadereje között, olyan vita, amilyent eddig a legreakciósabb és legtámaáóbb jellegű államokban sem láttunk, amely arra irányul, hogy mik a legjobb módszerek az embe­rek millióinak, a békeszerető váro­sok és államok megsemmisítésére. Ilyen barbár és becstelen munkák leleplezését, amelyet az imperialisták kis csoportjai végeznek, Pearson ka­nadai külügyminiszter és hozzá hason­ló személyek „propagandának" mon­danak. De itt nem a propagandáról van szó, hanem arról, hogy fogjuk össze a becsületes embereket, hogy megvédjük a világot azoktól a bűnö­söktől, akik a világuralomra töreksze­nek. Johnson, az Egyesült Alamok hadügyminisztere 1949 augusztusában az amerikai szenátus előtti beszédében kifejtette, hogy Nyugat-Európában egy katonai vacuum képződött, amely nagy kísértést jelent a nemzetközi kommunizmusnak. Vájjon mi más ez, mint a Szovjetúnió ellen irányuló há­borús propaganda. Mi más, mint egye­nes háborús uszítás. Ezekután A. J. Visinszkij, a Szov­jetúnió külügyminisztere, a szovjet javaslat pontok szerinti részletes ki­fejtésébe kezdett, amelynek értékelé­sét holnapi számunkban közöljük. A gépállomások traktorai nagy erővel végzik a mélyszántást, hegy még a tél beállta előtt előkészítsék a talajt. Az őszi vetés befejezése a cukorrépa és burgonya felszedése után ez most a falu legfontosabb feladata. mmm legutolsó üléséről A kformány legutolsó ülésén Zápotocky kormányelnök elnök­lete alatt mindenekelőtt egész sor nemzetközi politikai jellegű dolgot tárgyalt la. Többek közt elfogadta dr. Gregor, külkereske" delemügyi miniszter javaslatát a Csehszlovákia és Franciaország közti eddigi árucsetemegegyezés meghosszabbításáról és meghall­gatott néhány külpolitikai tár­gyalásról szóló jelentést. A közlekedésügyi miniszter je" lentést tett a csehszlovák-lengyel közlekedési bizottság negyedik varsói gyűlésének eredményeiről. A postaügyi miniszter beszámolt a holland és belga postaigazga­tóságokkal folytatott tárgyalásai eredményeiről, amelyek alapján rendezték a kölcsönös postaügyi kapcsolatokat. Végül a földmüve­lésügyi miniszter jelentést tett a kormánynak a földművelésügyi tanácsadó konferenciának ered­ményeiről, ^melyet Hágában ren­dezett meg az európai államok számára a Közélelmezési és Föld" raűvelésügyi Szövetség. Dr. Dolansky miniszter, az Ál­lami Tervhivatal elnöke, azt a törvényjavaslatot terjesztette elő és okolta meg a kormány előtt, amely a kutató és dokumentációs szolgálat tevékenységéről szól, E törvény értelmében megszerve­zik a tudományos kutatás ki z" pontját, az Állami Tervhivatal mellett, melynek főfeladata az lesz, hogy kiépítse a kutatás és az egész dokumentációs szolgálat egységes szervezetét és azt terv­szerűen vezesse. Ez a központ fő­Dr Cepicka igazságügvminiszter javaslata alapján a kormány elfo­gadta azt a javaslatot, amely a bí­róságra és a törvényszékekre vonat­kozó néhány szervezeti kérdésről szói. Ez a törvény mindenekelőtt meghatározza a legfőbb bíróság új székhelyét. Prága azért lesz a leg­felsőbb bíróság új székhelye, mert azok az okok, amelyek azelőtt meg­kívánták, hogy a legfelsőbb bíróság Brnoban legyen, ma már a bíróság népiesítéséröl szóló törvény követ­keztében megszűntek. Ezzel a törvénnyel meghosszabbít­ják a rendes törvényszékek új meg­szervezésének idejét további két év­vel, tehát 1951 végéig. Dolansky miniszter, az Állami Tervhivatal elnöke javaslatára elfo­gadta a kormány azokat a rendele­teket, melyek alapján a jövőben a munkát és az anyagszolgáltatást az építészetben mindig csak egy-egy vállalkozónak juttatják. Ez az elv vonatkozni fog az állami népköz­igazgatásra és annak intézményeire, leg az egységes gazdasági terv keretén belül elő fogja készíteni a tervszerű kutatási munkák ja" vaslatát, figyelemmel fogja kí­sérni a kutatási intézetek kísér­letező tevékenységét és gondos­kodni fog a tudományos munka koordinációjáról és fejlődéséről ezekben az intézetekben, továb­bá az egységes gazdasági terv szükségletei szerint fogja meg­határozni ezeknek a tudományos intézeteknek a tevékenységét. Mint a központ vidéki szervét, a szlovákiai tervhivatal mellett a tu­dományos kutatások szlovákiai köz­•pontiját fogják felállítani, melynek közvetítésével és amely által fogja a Központ kifejteni tevékenységét Szlovákiában. A kutatási intézeteket a kormány külön rendelettel fogja megszervez­ni Ezekbe az intézetekbe az egyes minisztériumok és a nemzeti és kom­munális vállalatok kutatási osztályai lesznek beszervezve. Tudományos kutatásunk ez új meg­szervezése lehetővé teszi a kutatási tevékenység felkarolását minden vo­nalon, mégpedig egységesen, mert eddig a különféle kutatóintézetek nagyrészt teljesen különállóan és minden terv nélkül folytatták mun­kájukat. Továbbá racionalizálják a tudományos kutatást és gazdaságo­sabban kihasználják, a csehszlovák nemzetgazdaság és vele együtt az egész dolgozó nép előnyére. Nősek belügyminiszter javaslatára a kormány elhatározta, hogy 1950­ben Cyril és Metód és Ján Hus nap­ja alkalmából tartandó munkaszü­netet, amely július 5. és 6-ára esik, tehát szerdára és csütörtökre.átteszik 1950 július 3. és 4-ére, tehát hétfőre és keddre, továbbá a Mindenszentek napjára eső munkaszüneti napot, mely 1950 november 1-ére, szerdára esik, átteszik október 30-ára, hét­főre. bíróság székhelye továbbá a nemzeti igazgatás alatt lévő üzemekre és szövetkezetekre. Kivételt képeznek azok a részletépít­kezések, amelyeket az építész ipar­joga alapján végrehajthat, vagy pe­dig, amelyekre a technikaügyi mi­nisztérium beleegyezését adta. Erban, munkaügyi és népjóléti mi­niszter jelentést tett a kormánynak a csehszlovák Földművesek Egységes Szövetsége kiküldötteinek kéréséről, hogy a betegsegélyző biztosítás élet­beléptetését az önálló gazdálkodó sze­mélyek számára, amelynek 1950 ja­nuár 1-én kellett volna életbelépnie, ideiglenesen napolják el, tekintettel arra, hogy előre foganatosítani kell mindazokat a rendeleteket, amelyek lehetővé teszik, hogy a Nemzet; Be­tegsegélyző Biztosítás azonnal, kez­dettől fogva rendes kiterjedésben va­lósuljon meg. A kormány meghagy­ta a munkaügyi miniszternek, hógv még november végéig nyújtsa be a kormánvnak a nemzeti biztosításról szóló törvény * novellizálására a ja­vaslatot. Thcrez rádáényifatkozaiát A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint Maurice Thorez­nak, a francia Kommunista Párt főtitkárának irodalmi tárgyú megnyilatkozását kellett volna a francia állami rádiónak kedden este «közvetítenie. Thoreznak nemrég megjelent könyvéről „A nép fiáról" kellett volna a rádió­ban nyilatkoznia. Theitgen, a tájékoztatási ügyekkel megbízott államminisz­ter, Thorez hangszalagra felvett előadását az utolsó pillanatban bekérette a rádiótól, majd egy 1940-os rendeletre hivatkozva, annak közvetítését betiltotta. A francia Kommunista Párt parla" menti klubja az esettel kapcso­latosan nyilatkozatot tett közzé, amelyben élesen tiltakozik a tá­jékoztatásügyi miniszter hallat­lan döntése ellen. A betiltás oka, — állapítja meg a nyilatkozat — e küldés'publicitása volt. Tényle­ges indoka a kormány politikai irányvonala, amely ellenséges a Kommunista Párttal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom