Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)
1949-11-06 / 176. szám, vasárnap
1949 november S UJSZ0 November 6. vasárnap. A nap kél 6 óra 57 perckor, nyugszik 16 óra 29 perckor. A róm. kat. és a protestáns naptár szerint Engelbert napja van. A párizsi Nemzeti Színház dolgozói, a színészek és a Kellékes személyzet együttes gyűlést tartott. A gyűlésen elhatározták, hogy szombat este sztrájkba lépnek. ha a színliáz igazgatósága továbbra is megtagadja a gázsi, ilietve béremelési követeléseiket. (Franciaországban, akárcsak Amerikában, a magánszínházakban dühöng a sztár-rendszer. Az állami színházak művészei és fizikai dolgozói azonban a frank leértékelése következtében a szó Í szoros értelmében a legminimálisabb életszükségletüket sem tudi ják fedezni fizetésükből. Tipikus I tünet a marshallizáit országokban, * hogy az ország első színilázának i dolgozói primitív kenyérgondokf kai küzdenek, mialatt a „bretlil sztárok" horribilis gázsikat kap• nak.) — A žilinai Kerületi Nemzeti Bizottság vezetői újabb táviratot küldtek Síreckoj képviselőni.k. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Napok ünnepségei alkalmából és a Nagy Októberi Forradalomra való emlékezésül ezekben a napokban a lakosság a legkülönbözőbb helyekről és a žilinai kerület fal" vaiból táviratokat küld Strechaj képviselőnek, a kerület népi közigazgatása vezetőjének. Liptovská Lužná község polgárai táviratukban írják, hogy hűségesen állnak a népi demokratikus Csehszlovákia és a Szovjetúnió mellett és kifejezésre juttatják, hogy örökké a szovjet munkásság oldalán fognak állni és azok oldalán, akik küzdenek az egész világon a demokrácia és a béke érdekében. — A Csehszlovák Vöröskereszt fanfelyamai Kysucában. A Csehszlovák Vöröskereszt ebben az évben is rendez népi egészségügyi tanfolyamokat, melyek hat hétig tartanak. Az első tanfolyam ' november 3-án kezdődött Mataoveban együttesen Kysucéval. A következő tanfolyam november 15-én kezdődik Turzovkában. A tanfolyamra kb. 80 résztvevő jelentkezett. — Moszkvában, a művészeti munkások székházában gyermekrajzkiállítást rendeztek. A moszkvai iskolák mintegy 200 művészi rajzot, akvarellt, pasz* tellt és olajfestményt állítottak ki. Ez eddig a második ilyen kiállítás Moszkvában és a lakosság körében igen nagy sikert aratott. — A Csehszlovák-Szovjet Baráti Napok ünnepségei a nyitrai kerületben. A Csehszlovák'Szovjet Baráti Napok előkészítő bizottsága a nyitrai kerületben minden intézkedést megtett, hogy a kerület minden városában és falujában a legjobban sikerülhessenek az ünnepségek. A szervezési kampány keretében a nyitrai kerületben igen sikeresen folyik a Szovjetbarátok Szövetségébe való beszervezés. Szerdán ünnepélyesen megnyitották Sztálin generalisszimusz 70. születésnapjára az üdvözlő aláírási akeót is. A Csehszlovák"Szovjet Baráti Napokon a kerület összes városaiban, nagyobb falvaiban, üzemeiben, gyáraiban, iskoláiban előadásokat rendeznek a Szovjetunióról. Továbbá a 30 éves szovjet kinematografia megünneplésére az egész kerületben szovjetfilmeket fognak bemutatni és előadásokat tartanak a szovjet filmművészetről. Az orosz nyelvoktatások és asszonyok számára „Mit nyújt a sztálini tanítás az asszonyoknak?" című előadások teszik színesebbé a Csehszlovák" Saovjet Baráti Napokat. Brigádosokkal beszélgetünk Sokat írtunk már az Ifjúság Vasútvonaláról, brigádosokról, akik követve vezetőik útmutatását önmagukra találtak s igy megalapozták jövőjük útját, melyen haladva sikerült megvalósí" taniok a szovjetifjúság példájára a szebb jövő kiépítésének lehetőségeit. Sok-sok magyar ifjú és leány dolgozott az Örömök Völgyében. Igen sokszor kimagasló eredményeket is értek el. Normájukat felülmúlták, hogy megmutassák, ők sem maradnak el a szlovák és cseh ifjúságtól, mert jól tudják, hogy csak közös munkával és közös erőfeszítéssel valósíthatjuk meg célkitűzéseinket. Az átadási ünnepségen Široký kormányelnükhelyettes ünnepi beszédét, amelyben újból kijelölte az új generáció jövő teendőjét és kötelességét, sokszor szakítot ta meg a sok ezer egybegyűlt fiatal ritmikus, dübörgő éltetése, közte a magyar brigádosok éljenzése: — Éljen Široký! Éljen a Kom szoimol Ifjúság! A komáromi brigádosok között Az ünnepség után a fiatalok közé mentem. Együtt fogyasztottam el ebédemet velük. A lelkes ifjak arca örömtől sugárzik. Boldogok, hogy ők is azok között lehettek, akik befejezhették hazánk ifjúságának nagy művét, az új vasútvonalat. — Hová valósiak vagytok? — Komáromiak. — Téged hogy hívnak? — kérdezem az egv^k ifjú elvtárstól. — Szórád Antal vagyok, a Technokov egyik vaskereskedésében dolgozom. A negyedik tábor 180-as brigádjának egyik szakaszvezetője voltam. — Mikor jöttetek ide dolgozni? — Már szeptember 30"án itt voltunk, — feleli Szórád brigá" dos. A komáromi inasiskola öszszes növendékei itt dolgoztak abban a reményben, hogy a vasútvonalat október 28"ra befejezzük. S igéretünket teljesítettük. Ezt az egy hónapot tisztességesen ledolgoztuk, mint ahogy becsületes állampolgárhoz illik. — Bizonyára a munkaversenyek alkalmazásával értétek el ezt a szép eredményt. — Igen! Megérkezésünk után harmadnapra megkezdődött a táborok, brigádok és a szakaszok közötti általános munkaverseny. Igyekeztünk mi komáromiak is, hogy tudunk dojgozni s hogy nem maradunk el a többiektől. A táborok közötti versenyben a harmadik helyet foglaltuk el. Táborunk átlagos eredménye 179.8 szt'zalék, br gádunk átlaga pedig 173 százalék volt. Igyekeztünk minél többet termelni és építeni, hogy elnyerhessük a munka harcosának zászlaját. A munkaversenyekben való részvétellel elsajátítottuk itt az Ifjúság Vasútvonalán az új munkamódszert, melyet elviszünk magunkkal műhelyeinkbe, hogy ott is többet és jobbat termelhessünk mimkáshazánk felvirágoztatása érdekében. — Üj, egészséges, erős ifjúság akarunk lenni! — folytatja lelkesen Szórád Arital. Otthon minden törekvésünk az lesz, hogy az otthoni ifjúságot beszervezzük ebbe a munkába, hogy hazánkban velük együtt építhessük ki a szocializmst. Ifjúságunk már nem a régi. — Fiúk, az Ifjúság Vasútvonalának nevelő hatásáról ki tudna valamit mondani? — Talán én, — veszi át a szót Petrovszky László. — Én is komáromi vagyok, brigádunk aktívájának elnöke voltam. Az Ifjúsági Vasútvonal nemcsak munkára tanított meg bennünket, hanem sokat foglalkoztunk kultúrával és testneveléssel is. Naponta három-négy órát is fordítottunk erre. — Különösen tetszett nekünk a politikai iskoláztatás. Ez valami újat hozott életünkbe. Megtanított bennünket, hogy demokratikus szellemben gondolkodjunk, hogy az új munkamódszerek szerint dolgozzunk, melyekkel nagyobb termelékenységet érhetünk el. Ifjúságunk már nem a régi. Üj erővel dolgozunk, többet és jobbat kívánunk termeli, mert csak így teljesíthetjük becsületesen feladatainkat Megtanultuk értékelni a munkát — Az első napokon bizonyára nem ment úgy a munka, mint később. Hogyan történhetett meg az, hogy ilyen nagy élmunkási teljesítményeket értetek el? — Felelhetek erre? — szólal meg hirtelen az egyik brigádos. — Hogy hívnak elvtárs? Te is komáromi vagy? — Igen. Bartyik Pálnak hívnak. 180-as brigád géhása voltam. Bizony, amikor idejöttünk dolgozni, egészen más véleményünk volt a CSM-ről és az itteni munkáról. Sokan közülünk nem hitték, hogy a vasútvonal idejében' elkészül. Mégis sikerült. A munka jó megszervezésének, fegyelmezettségünknek s a parancsok pontos teljesítésének köszönhetjük, hogy időre elkészült a vasútvonal, — folytatja Bartyik brigádos. Beszélgetésünk közben egész sereg ifjú gyűlt körénk. Mindenki akarna valamit mondani. Az új tervek, az elért eredmények fokozzák az ifjak lelkesedését. Érzik ők is a kiharcolt szabadság nagy jelentőségét, mely meghozta számukra is az érvényesülés lehetőségeit. Már nem súlyosod'k rájuk a mult társadalmi rendszerének igája amikor csak a gazdaság és a protekció volt az előbbrejutás döntő tényezője. A népi demokrácia szabaddá tette a dolgozó ifjúság előtt is a haladás útját. A brigádosok között egyszerre csak észreveszek egy leányt is. — Élbrigádos! — súgja az egyik szomszédom. — Biró Zsuzsinak hívják. Varróleány. — Mi leányok, akik most itt dolgoztunk, varróleányok vagyunk. Most tudjuk csak igazán értékelni a munkát. Minden leány szívesen dolgozott a vasútvonalon, hogy mielőbb befejezhessük s hogy megmutassuk, a leányok is tudnak dolgozni a férfiak munkahelyén. Azzal az elhatározással megyünk innen haza, hogy otthon is becsületesen fogunk dolgozni, ahogy megtanított bennünket rá az Ifjúság Vasútvonala. Megteremtettük az egységet. — Fiúk, — folytatom beszélgetésünket —, az Ifjúság Vasútvonalának van még egy nagy jelentősége, mégpedig az egység megteremtése. — Igen, — feleli Viola László. — Magyar fiú vagyok. Ösz'ntén mondva, félve jöttem a „Trafra". Ennek föoka az volt, ^ogy attól tartottam, nem fognak úgy megbecsülni, ahogy kívánjuk. De már a turnus elején elmúlt ez az aggodalmam. Szlovák és cseh fiúk között voltam, akik közül sokan tudtak magyarul és mindig szeretettel fogadtak. Nemzetiségi kérdések egyáltalán nem voltak közöttünk, csak célunk és munkánk érdekelt bennünket. A munkából fáradtan hazatérve, mindenki dalolt a maga nyelvén, csak ekkor éreztük a legjobban, hogy milyen jó is magyarul dalolni. Esténként sokszor közös előadásokat tartottunk vegyes műsorszámokkal. Az Üj Szót is kaptuk állandóan és szeretettel olvastuk mindig. — Sokkal barátságosabb volt a helyzet mint képzeltem s így örömmel dolgoztunk a vasútvonalon. Ha mindenütt így oldódna meg a nemzetiségi kérdés, mint itt nálunk, akkor többé nem kellene félnünk az ellentétek kiéleződésétől, mert előttünk nem volt semmi más, csak közös célunk megvalósítása. Munkaversennyel érhetünk csak el nagyobb eredményeket. A fiúk között észreveszek most egy kis feketeszakállú brigádost. Szilárd tekintettel néz reám és várja, hogy tőle is kérdezzek valamit. Ö is teli van mondanivalóval, mint a többi ifjú. A harmadik tábor 176-ik brigádjának parancsnokhelyettese. Dunaszerdahelyen mint asztalostanonc dolgozik. Nemsokára felszabadul. — Amikor idejöttünk a vasútvonalra — kezdi el mondannivalóját —, a munka rosszul ment. Mindjárt kezdetben előadásokat tartottunk a fiúknak, megmagyaráztuk nekik, hogy nem szabad és nem szép az előttünk dolgozott brigádosok munkateljesítményétől elmaradni, azt nekünk is el kell érnünk s megmutatnunk, hogy túl is tudjuk haladni őket. — A munkaverseny első körében nagyon le voltunk maradva. Fokoznunk kellett a munkatempót s így sikerült már a második körben a kiszabott normát túlhaladnunk. Meg is nyertük a brigádzászlót s ez a győzelem fokozta a fiúk kedvét, mert belátták azt, hogy csagy igy lehetünk élmunkások s csak így lehetünk elsők a munkában, sportban és kultúrában. Táborunk átlagos eredménye 167 százalék, a brigádunk átlaga pedig 189 százalék volt. Újabb kötelezettségek vállalása A munkát befejezték s már hazakészülődnek, ahol újabb feladatok várnak reájuk. Kiváncsi vagyok, hogy a hazatérő ifjak mire kötelezték magukat. Erre Petrovszky brigádos felel újból. Lassan, meggondoltan mondja szavait, mindnyájan figyelemmel hallgatjuk s a többi ifjú helyeslően bólogat. Igen, újabb kötelezettségeket vállalnak, itteni tapasztalataikat átviszik a gyakorlati életbe, ahol sokkal hathatósabban vehetik ki részüket munkáshazájuk felépítéséből. — Első kötelezettségünk az, hogy minden egyes brigádos hazatérte után újabb öt vagy tíz tagot szervez be a CSM-be. Inasiskolánk eddig nem volt s most egy régi épületet kaptunk erre a célra, melyet át kell alakítanunk. Brigádmunkában végezzük el a szükséges munkálatokat. Ezenkívül megfogadtuk, hogy jobban fogunk tanulni, hogy tökéletesebben végezhessük el feladatainkat. Tanárainknak szót fogadunk. Munkahelyeinkre pontosan fogunk bejárni, jó munkát akarunk kiadni kezünkből, hogy többet és jobbat termelhessünk. Üjításokra is törekszünk. Mindezt a szebb jövőért tesszük, harcolni fogunk azért, hogy a mi népi demokratikus országunk erős, gazdag és hatalmas legyen. A lelkesedés tüze lángol minden ifjúban. Fent a töltésen az új vasútvonalon már ott robog a vonat. A mozdony dúsan önti a füstöt, éleset füttyent, visszhang" zanak tőle a vöröslő erdőkkel borított völgyek. — Jó „zenekarunk" is van, — dicsekszik az egyik brigádos. — Hadd halljuk! S erre az ifjak torkukat köszörülve egymásra néznek, megadják a jelt s énekelni kezdenek: Egy a jelszó, a béke ... Ez lett az ő daluk, mert építómunkájuknak ez felel meg a legjobban, — védelmezni a harcos békét, mely biztosítja a nagyobb munkateljesítmények elérésével a szebb jövőt. Boldogok lehetünk, hogy ilyen ifjúságunk van, mely öntudatosan tör előre a haladás útján. Petrőci Bálint. — Sokolünnepségek Prešovban a Csehszlovák-Szovjet Baráti Napokon. A prešovi Sokol kerületi bizottsága a Nagy Októberi Forradalom 32"ik évfordulójára és Sztálin generalisszimusz 70-ik születésnapjára külön bizottságot alapított. A különbizottság legutóbbi gyűlésén megállapították a Sokol feladatait az ünnepségeken. Az ünnepségek keretében Prešovban, a Fekete Sas helyiségében november 26-án estélyt ren,dez a szovjet testnevelés tiszteletére. Ez alkalommal a szovjet testnevelésről dr. Ŕafranko tart előadást. — 12.588 új tag a levicei kerületben. A Csehszlovák"Szovjet Baráti Napok keretében a nyitrai kerületi lakossága is kifejezésre juttatta odaadását és hűségét a baráti Szovjetúnió iránt. Levice körzetben a Szovjetbarátok Szövetségébe eddig 12.588 tag iratkozott be, Nové Zámky 12.150, Komárno 11.083 új tagot ért el. Legmintaszerűbben sikerült az akció Komáromban, ahol a körzeti előkészítő bizottság az akcióba a Nemzeti Front összes csoportia'nak széles tömegeit szervezte be. — Kysuca teljes erővel közrc« működik a Csehszlovák-szovjet" Baráti Napok megünneplésében. A Csehszlovák-szovjet Baráti Napok ünnepségei Kysucában a népi közigazgatási szervek és a Nemzeti Front összes szerveinek ünnepélyes ülésével, valamint az üzemek élmunkásainak, a tömegszervezeteknek és a lakosságnak tömeggyűléseivel kezdődtek. A köztársasági elnök üzenetének meghallgatása után üdvözlő táviratokat küldtek Klement Gottwaldnak az állam vezetőjének, a prágai szovjet követségnek, a bratislavai szovjet konzulátusnak, Zápotocký kormányelnöknek, Široký kormányelnökhelyettesnek, valamint a szlovákiai Szovjetbarátok Szövetsége vezetőjének dr. G. Husáknak. — Üdvözöljük a külföldi újságírókat Bratislavában. Csütörtök délután külföldi újságíróknak csoportja érkezett Bratisla" vába, akik résztvesznek Csehszlovákia fennállásának 31-ik évfordulójára rendezett ünnepségeken. A bratislavai állomáson a küldöttség tagjait a (csehszlovák Ojságírók Szövetségének alelnöke, M. Surina üdvözölte.