Uj Szó, 1949. november (2. évfolyam, 172-196.szám)

1949-11-05 / 175. szám, szombat

„Testvéri üdvözlet a demokrácia és szocializmus győzelméért küzdő népeknek" 'A moszkvai Pravda pénteki szá­mának vezércikke ^Testvéri üdvöz­letünket küldjük az összes nemze­teknek, amelyek a demokrácia és a szocializmus győzelméért harcolnak* címét viseli. A vezércikkben többek között ezeket olvashatjuk: A bolsevik párt központi bizottsá­ga a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 32. évfordulója alkalmából a demokrácia és szocializmus győ­zelméért harcoló valamennyi nem­zethez, a tartós béke és biztonság valamennyi harcosához testvéri üd­vözletével fordul. A legmelegebb sze. retettel köszönti a lengyel, csehszlo­vák, román, bolgár, magyar és al­bán népet, amelyek a szocializmus építésének útjára léptek. Köszöntő szavakat intéz a nagy kínai néphez, amely kiharcolta hazájának szabad­ságát és függetlenségét, megterem­tette népi demokratikus kormányát. Üdvözlettel köszönti az egységes és független német demokratikus, bé­keszerető köztársaságot annak biz­tos tudatában, hogy a német nép de­mokratikus erői győzedelmeskednek. Szeretetteljes üdvözletét küldi a Bol­sevik Párt a népi demokratikus kó­reai köztársaságnak. Felhívja a világ valamennyi országának dolgozóit, hogy leplezzék le a háborús uszítók támadási terveit, tömöri tsék egység­be az összes erőket a tartós béke es a nemzetek biztonsága érdekében. A béke védelme, a békéért folytatott harc az új háború gyujtogat.óival szemben nőttön nö és szilárdul Nagy-Britannia és az Egyesült Álla­mok dolgozóinak, valamint a Szov­jetúnió lakóinak barátsága. 22 évvel ezleött Sztálin elvtárs „Az októberi forradalom nemzetközi je­lentőséee« című hatalmas munkájá­ban a kővetkezőket állapította meg: »Az októberi forradalmat nem sza­bad. mint nemzeti forradalmat érté­kelni. Ez elsősorban a világ társa­dalmi rendjének forradalma és alap­vető leszámolást jelent a történelem­ben a régi kapitalista és az új szo­cialista világ között. A szocializmus felépítésének útjára most Közép- és Kelet-Európa államai is ráléptek. Ezek a Szovjetúnióval együtt a szo­cializmus és a demokrácia hatalmas táborának szilárd magját képezik. A népi demokrácia biztos rendszerét ezekben az államokban a dolgozó osztály vezette munkáskormány kép­viseli és teljesíti a proletariátus dik­tatúrádnak funkcióját. A népi de­mokratikus országok önmagukért dolgoznak és nem kizsákmányoló­ikért. A munkások, földművesek és a dolgozó értelmiség nem kiméi sem­mi fáradságot hazája fejlesztése ér­dekében. Felbecsülhetetlen jelentő­séggel bír a népi demokratikus álla­mok számára a Szovjetuniónak, a győzelmes szocializmus államának, példája. A Szovjetúnió figyelemmel kiséri testvéreinek a harcban és munkában folytatott életét, örömmel értékeli a népi demokratikus államok gazda­sági és kulturális sikereit. Minden egyes új győzelem, amelyet a Szov­jetúnió és a népi demokratikus or­szágok dolgozói elérnek a munka frontján, súlyos ökölcsapást jelent az új háború lángralobbantói, az an­gol-amerikia imperialisták és ügy­nökeik táborára. A szocializmus és demokrácia táborának ereje napról napra nő és szilárdul. A nagy októberi szocialista for­radalom 32. évfordulóját a Szovjet­únió népe a szocialista építés hatal­mas sikerei között köszönthette. A szovjetek állama történelme során sohasem volt ennyire erős és szilárd, mint éppen ma. Erkölcsi és politikai egysége, amely oly kiválóan tudott legyőzni minden nehézséget, még jobban megerősödött a felújítás és a fejlődés harcában, amelyet gazdasá­gi életéért folytatott a háború után A szocializmus erői hallatlanul meg­erősödtek. A Szovjetúnió oldalán a szocializ­mus útjára nyugaton és keleten egyaránt a dolgozók százmilliói lép­tek és a világ dolgozóinak tábora meggyőződött a szocialista gazdasá­gi rendszer helyességről a kapitaliz­mussal szemben. Az imperialista uszítók a Szovjetúnió iránti ellensé­geskedéstől indítva, a világ dolgozói ellen új háborút készítenek elő és e cél elérése érdekében kémeket, gyil­kosokat toboroznak a fasiszta Ge­stapo ügynökeinek soraiból és a Tito-Rankovics-klikk emberei közül. A dolgozóknak emelniök kell ezért forradalmi éberségüket, a Szovjet­únió körül egy tömegbe forrva kell fokozniok a harcot a szocializmus ügyéért, a harcot a békéért és a • 0 J SI0 Klement Gottwald napjaink legégetőbb kérdéseiről Beszélgetés egy francia újságíróval A párizsi L'Humanité és a Regard francia heti képeslap közli Klement Gottwald köztársasági elnök felele­teit azokra a kérdésekre, amelyeket G. Sorria, francia újságíró intézett a köztársasági elnökhöz prágai tartózkodása alkalmával. 1. Véleménye szerint, Köztársasági elnök úr, most. a müncheni diktátum óta eltelt 11 év után, mely alkalom­mal Csehszlovákiát a brit és francia imperialisták Hitlernek feláldozták, fennáll-e a harmadik német biroda­lom háborús összeomlása ellenére is olyan veszedelem, mely rövidebb, vagy hosszabb időn belül fenyeget­heti a világbékét? »Az úgynevezett német veszede­lem létezik és abban áll, hogy az im­perialista hatalmak politikája Né­metország nyugati részében a német harckészség felújításához vezet és a revizionista hangulat élesztéséhez. Ezt a célt szolgálja a nyugatnémet »állam« bábkormánya ls. Annál je­lentőségteljesebb esemény a német demokrata köztársaság megszületé­se, mely a demokrácia és a békesze­retet elvein épül fel és elismeri a potsdami kötelezettségeket. A német nép itt önmaga .juttatja kifejezésre akaratát, kiküszöbölni »a német ve­szedelmeta és nem engedni, hogy országát, erőit a jövőben új véres háborúk kezdésére használják fel és visszaéljenek vele. Nem kétséges, hogy az egész világ összes békesze­rető népeinek rokonszenve, amelyet Sztá"n generalisszimusz oly szívé­lyesen kifejezett a német demokrata köztársas-íg vezetőihez intézett leve­lében ezt a törekvést támogatja, egy egységes, független, demokratikus és békeszerető Németország kiépítését, melynek létezése a Szovjetúnióval együtt, mint arra Sztálin generalisz­szimusz rámutatott. » kizárja az új háborúk lehetősérét Európában, vé­nemzetek biztonságáért. A harcban , ?etv et a vérengzésnek Európában és a szocializmus és a demokrácia tá­bora gyöz! A szovjet nép boldog, hogy testvéri segédkezet tudott nyújtani Közép- és Délkelet-Európa nemzeteinek a fasiszta betolakodók elleni harc tragikus napjai során. A szovjet nép büszke arra, hogy a győzelmes szocializmus építésének példája, amelyet Lenin és Sztálin, a két nagy vezér és tanító vezetése alatt valósítottak meg, most segít­ségül szolgál a népi demokratikus dolgozó államok szocialista építésé­nek munkájában és ma már meg­hozta első eredményeit. Fennkölt büszkeséggel kiáltja a szovjet nép a bolsevista párt harci jelszavát: Testvéri üdvözlet a demokrácia és szocializmus győzelméért küzdő né­peknek. A lévai járásban a papság is részt mii a Szovjetbarátok Szövetségébe való SaSkes toborzás munkájában A Szovjetbarátok Szövetségébe I kosság túlnyomó többsége csat­való tagtoborzás akciója óriási eredményeket hozott. A meggyő­zés és a házról házra való agitá­ció munkájában tevékeny részt vett a lévai járási papság is. Kettes csoportokban járták a fal­vak és a városok lakosságát, hogy így ők is egy követ tegye­nek ahhoz a nagy műhöz, amely népeink barátságának apotheozi" sa lesz. Többek között Vörös László református lelkész Léva járás egyik községében igen sok tagot szerzett a Szovjetbarátok Szövetségébe. Hasonló példával járt elő Mortin Pál evangélikus lelkész is Csankovból, valamint Lehki Dániel evangélikus lelkész. A Szovjetbarátok Szövetségébe nagy számban léptek be Léva já­rás papságának tagjai és elsőként jelentkezett Ravasz István, ró­mai katolikus plébános, Stary Stekovból és Turasz Antal ró­mai katolikus plébános Csajkov" ból. Jó példájukkal az efíész köz­ség előtt bizonyságot tettek Pa­taki Sándor, római katolikus plé­bános, hasonlóan mint Vok Já­nos, római katol'kus plébános és Szalai Jenő plébános nagyban hozzájárultak a lévai iárás közsé­geiben felmutatott sikeres ered­ményekhez. Sok községben a la­lakozott az akcióhoz, éppen pap­jaik nyomán. Ezt a kiváló pél­dát egyaránt mutatták a járás ró­mai katolikus, református és evangélikus lelkészei. Fr. Zupka, a SOR elnöke elutazott Pekingbe Csütörtökön, november 3-án utazott el a ružind repülőtérről a külföldi delegátusok második csoportja, amely útban a pán" ázsiai öaszszakszervezeti kong­resszusra, megállt Prágában. Ve­lük együtt indult repülőgépen a ROH képviseletében F. R. Zupka megbízott, a világ szakszervezeti szövetség egyik alelnöke. Zupka megbízottat Pekmgbe Kabourek elvtárs, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának külpolitikai re­ferense, kísérte. lehetet'enné teszi az európai orszá­gok leigázását a világ Imperialistái általa. 2. A nyugati sajtó már néhány nap óta tárgyalja a csehszlovák népi demokratikus köztársaság és a ka­tolikus egyház közt fennálló konflik­tust. Lehetséges-e a megegyezés az egyház és a népi demokratikus köz­társaság kormánya közt? Ha igen, milyen alapokon? »Min<lenekelött meg kell állapíta­ni, hogy itt nincs szó a csehszlovák köztársaság és a katolikus egyház közti konfliktusról, hanem a cseh­szlovák köztársaság és az egyház néhánv magas képviselője közti né­zeteltérésről. A papok és a hívők nagy része az egyik oldalon és az ál­lam a másik oldalon egyetértésben él és az állnm mindent megtett, hogy ez az egyetértés állandóan, e évre jobban megerősödjék. Ennek bizo­nyítékai az új egyházi törvények, amelyek anvagilag támogatják az összes egyházakat, hogy ísy anvagi "omlok nélkül szentelhessék magu­kat vallásos kötelességeiknek. Ami az állam és néhány magas egyházi méltóság közti nézeteltérést illeti, ennek semmi köze sincs a val­láshoz, hanem a ma«ras klérus eves ténvezőinelt államellenes politikai tevékenysége okozta. Magától érte­tődik, hogy a csehszlovák köztársa­ságnak jóra van. söt kötelessége is. hogy védekezzék Ilyen aknamunka ellen, bárki ls folytassa azt. Ebben az ügyben megegyezés csak oly mó­don jöhet létre, hogy a magas klérus letér az álle*nellenps tevékenység út­járól és vallási hivatásának szenteli magát. 3. A Csehszlovákia, a Szovjetúnió és a népi demokráciák közötti gaz­dasági kapcsolatok, amelyek a Köl­csönös Gazdasági Együttműködési Tanács megalakításával valósultak meg. segítségére voltak-e Csehszlo­vákiának megoldani azokat a nehéz­ségeket és hiányokat, amelyeket a háború és a Hitler-megszállás oko­zott? Csehszlovákia, a Szovjetúnió és a népi demokráciák közötti gazdasági kapcsolatok segítettek Csehszlová­kiának azoknak a nehézségeknek és hiányoknak leküzdésében, amelyeket a háború és a hitleri megszállás okozott. Söt többet tettek. Ez a köl­csönös testvéri együttműködés, mely­ben természetesen a legjelentőségtel­jesebb szerepe a Szovjetúniónak van, egyike szoknak az alapvető feltéte­leknek, amelyek nekünk lehetővé te­szik építeni a csehszlovák köztársa­ságot, mint szabad, független és mint népi demokratikus államot. 4. Meg van ön elégedve a cseh­szlovák ötéves tervvel, pontosabban mondva azzal, ahogyan annak meg­valósítása halad ? Az ötéves tervet szeptemberben 101.5%-ban teljesítették, az első év első háromnegyed éve alatt pedig 101.8%-ban. Ez a szám mutatja, hogy teljesen meg lehetünk elégedve a terv eddigi eredményeivel, éppen úgy, mint annak eddigi tejlcsítésé­vel. 5. Az idei aratás kiküszöböli-e an­nak a szárazságnak a következmé­nyeit. melyet három éven át meg­sínylett Csehszlovákia? A jegy gazdálkodás megszüntetése, ami a kenyeret, a süteményt és a lisztet Illeti és a legkülönbözőbb élel­miszerek szabad piaci árának leszál­lítása, amelyet október 1-én végre­hajtottunk, mutatja, hogy teljesen megszűntek a mult évek szárazságá­nak következményei, sőt, hogy to­vább is haladtunk népünk életszín­vonalának emelése felé. Természete­sen ez nemcsak a természet érdeme, hanem mondhatjuk főként munká­saink és földműveseink önfeláldozó munkájáé és a Szovjetunió folytonos segítségéé. 6. Lehetséges-e Csehszlovákia és Franciaország között kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat ? Csehszlovákia és Franciaország között ki lehetne szélesíteni a gaz­dasági kapcsolatokat, mert Cseh­szlovákia hajlandó gazdaságilag és kereskedelmileg együttműködni íftin­den állammal az egyenjogúság és az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása alapján. k sörig kérdés az ENSz politikai bizottsága előtt Az ENSZ politikai bizottsága no­vember 2-i ülésén az albán megbízot­tat Prifti albán külügyminisztert hallgatta meg. Az albán meghatal­mazott részletesen kifejtette a kor­mánynak a görög kérdésben elfog­lalt álláspontját. Az albán külügy­miniszter az ENSZ politikai bizott­sága előtt tiltakozott az albán kor­mány nevében az ellen a brit hatá­rozati javaslat ellen, amelyet a po­litikai bizottság az angol-amerikai blokk segítségével okt. 31-i ülésén elfogadott. Az az állítása, hogy al­bán területről fegyveres támadást intéztek volna a balkáni bizottság megfigyelői ellen, nem felel meg a valóságnak. Ezt Mc Neil, brit dele­gátus találta ki, hogy a bizottság figyelmét félrevezesse a kérdés lé­nyegéről. A továbbiak során az albán külügyminiszter kijelentette, hogy az ENSZ közgyűlésén csak azért je­lent meg. hogy a görög kérdés elin­tézéséhez hozzájáruljon, hogy az az ENSZ Chartájának szellemében ol dódjék meg, a görög nép és a balká' ni béke érdekelnek figyelembevételé­vel. * Az albán külügyminiszter beszé­dében ezután a kővetkező megálla­pítást tette: »Az üggyel kapcsolato­san a felelősség az amerikai és az angol delegációt, valamint a görög monarcho-fasiszta kormány küldött­ségét illeti, amelyek minden erejük­ből azon szorgalmatoskodnak, hogy a békeszerető Albániát annektálják, mert népi demokratikus rendszere nem tetszik az angol-amerikai im­perialistáknak, akik Görögországban úgy tesznek-vesznek, mintha saját gyarmatuk lenne. A görög fasiszták az előbbi célok elérése érdekében egy háború kirobbantása céljából az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségével provokatív támadásokat intéznek Albánia felségterülete ellen, amelyek során Hitler és Mussolini példáit másolják. Prifti delegátus ezután az emelt vádakra a konkrét pé'.dák sokaságát hozta fel, amelyek nrnden kétséget kizáróan bebizonyították, hogy a gö­rög fasiszták az albán területek ellen az utóbbi időben amerikai táborno­kok és tisztek vezetése alatt kato­nai hadműveleteket intéztek. Beszé­dének befejező részében tiltakozott az Egyesült Államok és Nagy-Bri­tannia vezetésével javaslatba hozott határozat ellen; ugyanakkor támo­gatta a szovjet delegátus javaslatát, amely, mint mondotta, egyedül al­kalmas arra, hogy a görög ügy ked­vező elintézést nyerjen. Ezután Pearson (Kanada) felol­vasta a közgyűlés elnökének levelét, majd annak befejezte után az elnök be akarta rekeszteni az ülést. Vi­sinszkij, szovjet megbízott szót kért A CSEMADOK bratislavai csoportja november 6-án. vasárnap d. u. 16.30 kezdette! az oktáüjeri forradalom XXXil. évfordulójára emiéküsisiep éiyt rendez a braíislsvai Kábelgyár kultúrtermében. Erre az ünnepélyre tiszteiette! meghívja a közönséget a rendezőség. és kifejezésre juttatta a Szovjetúnió véleményét, mely szerint a köz­gyűlés elnöke által közölt görög kormányválasz nem kielégítő és hogy a Szovjetúnió megbízottai a kérdés újbóli taglalását kivánják. A görög kormány válasza — állapította meg Visinszkii — igazolja a görög monarchofasiszta kormány azon szándékát, hogy a halálos ítéleteket végrehajtja. Ügy vélem, hogy a po­litikai bizottság nem érthet egyet ezzel a görög állásfoglalással. & bizottság elnöke, aki nem mer­te nyíltan ellenezni a vita újbóli megnyitását, csak annyit mondott, hogy ha a bizottság ezzel a kérdés­sel újból foglalkozna, nem tudná be­tartani a megszabott napi progra­mot és nem tudná meghallgatni Bul­gária képviselőit. Hogy megvédje a görög kormányt, Pearson idézte, a görög bizottsági tagnak a politikai bizottságban szeptember 25-én tett nyilatkozatát, hogy a görög kor­mány „valamennyi halálos ítéletet fellebbezési bíróság elé utasította.". — A bolgár nemzetgyűlés al* elnöke a prágai városházán. Račo Angelov, a bolgár nemzetgyűlés alelnöke csütörtökön látogatást tett a prágai városházán dr. Ni" kolajev, bolgár követ kíséreté­ben. A vendégeket dr. Vacek polgármester fogadta. AZ 0KT0BERI TETT (Folytatás az 1. oldalról) javítás, mely az elnyomókkal való paktálás árán az elnyomottaknak cseppenként jut, hanem a végső kö­vetkeztetésekig nyomuló tervszerű­ség és eltökéltség: segíteni mindent átfogóan, egyetemesen és véglegesen. Lenin felismerte a kapitalizmus fejlődésének egyenetlen menetét a kii. lönböző országokban s mint Ilerzen Sándor, az orosz demokrácia nagy képviselője a XIX. század derekán, úgy 6 is meg volt győződve, hogy a jövő számára a legpéldásabb — az emberiség múltjához viszonyítva azonban példátlan — társadalomfor­máló tettet azok a népek ls véghezvl­ha't végre, amelyhez fogható nem ta­nelml körülmények következtében egyelőre visszamaradottaknak lát­szanak. Herzennek, aki Kossuthtal egyidőben mint emigráns Londonban élt, rosszul esett, hogy az ötvenes évek angliai emigrációs köreiben utaltak arra. hogy orosz részről nem vettek aktívan részt az 1848/49-es európai mozgalmakban. Herzen azzal vágott vissza, hogy a 48-as nvueati forradalmak dicsősége kérészéletű volt s kifejezte azt a hitét, hogy ha egyszer az elnyomott Oroszország megmozdul, nem engedi majd a le­rázott Iga visszahelyezését nyakára, hanem olyan társadalomformálást hait végra, melyhez forható nem ta­lálható az elnyomatásból elnvoma­tŕsbn hányódó társadalmak történe­tében. E példás munka elindítása volt a Szovjetúnió nénelnek októberi tette. E tettel Oroszország egy új sarkcsil­lag fényét lobbantotta fel a társa­dalmi horizonton s ez a fény a föld niindeq népének világit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom