Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-20 / 162. szám, csütörtök

1949 október 20 - UJ SZ0 5 Szsveüteze! Megaíekfllt Levitén a i Egységes Fötóaiííves Szövetkezet Váll. £z ahwszaíi&yck 4s a A központi szövetkezeti tanács brosúrát adott k; az EFSZ-ekrol és e napokban jelent meg magyarul. A brosúra tartalmazza a törvényt, \ égrehajtási rendeletet, alapszabályokat és tárgyalási rendet. így ezentúl a magyar EFSZ-eknek is lesz útmutatója -— cikkeinken kívül is — a gyakorlatban, azonban mégis szükségesnek látjuk, hogy rámutassunk arra legalább dióiieyban, mint használhatók fel az EFSZ alapszabályai a gyakorlati éietben. Az általános tudnivalók

1 első résziben az alapszabályok a mezőgazdaság gépesítésével, a mezőgazdasági munkák tervével, a szerződések megkötési módjával, az egységes vetési tervvel és a tagosítás kérdésével foglalkoznak. Mindezekre a kérdésekre már előző közleményeinkben rámutattunk, s ezért ezzel a témakörrel tovább már nem foglalkozunk, mert nincs időnk arra, hogy ismétlésekbe bocsátkozzunk. A második részben az alapszabályok azokkal az intézkedésekkel foglalkoznak, melyek a föld termelőképességét trneiik. Ide tartozik a halastavak létesítése, mely kihatással van hasznosságán kívül a környező föld vízviszonyaira is. Amennyiben létesítését a helyi viszonyok megengedik, úgy az EFSZ játsszék kezdeményező szerepet akár új medencék megteremtésével, akár a régiek új üzembehelyezésével. A nedvesség biztosítására más berendezések is szolgálnak, így a víztartók, öntöző, vizmúvek és a hó fenntartására irányuló berendezések. Ha a tagok így döntenek, úgy ezeket a berendezéseket az EFSZ-eknek meg kell valósítaniok. Hasonlóképpen a szélfogókat, azaz olyan erdőöveket, melynek az a feladata, hogy a szél romboló hatását meggátolják. A dombos, improduktív földeken erdőt lehet kiültetni, ott azonban, ahol arra mód van, a földet elsősorban termékennyé kell tenni. Ezeket a feladatokat az EFSZ-ek alapszabályai a szövetkezet ügykörébe utalják, az EFSZ-ek terveit azután beiktatják az általáinos állami tervbe és állami segítséggel megvalósítják. Az alapszabályok harmadik részében a mezőgazdasági állatállomány nivóemelésének módozatait és lehetőségeit találjuk. Elsősorban a produktivitás emelése lényeges, mert ezzel az állatállomány számban is emelkedik. A takarmány mennyiségét is emelni kell és ép ezért az EFSZ-ek feladata lesz a rétek és legelők kiterjedtségét emelni. Épúgy az EFSZ-ek munkakörébe kell, hogy tartozzanak a higiéniát emelő istállók és preventív állatorvosi intézkedések biztosítása. A szövetkezeti istálló sok községben már az EFSZ-ek megalakítása előtt is ismeretes volt, tehát ennek modernizált továbbfejlődése valószínűleg könynyen le^z az egyes faivaliban megvalósítható. Az új szövetkezeti istállóba lehetőleg már fejőgépet kell beállítani. Ami pedig a borjak, baromfi és disznók szövetkezeti tenyésztését illeti, úgy ezt valószínűleg minden EFSZ programba vette. Elvégre is a szövetkezeli tenyésztőben a borjú higiénikus istállóba kerül, szakszerűen gondozzák és nevelik, a tulajdonos kinevelten egy év múlva visszakapja és csupán annyi illetéket fizet, mint amilyen a , ráeső rezsi-kvóta. A baromfi szövetkezeti tenyésztése pedig azért hasznos, mert a szövetkezeti baromfitenyésztő szakszerű nevelést és fejlődést biztosít, elvon egy gondot a háztól, no de még a tojás- és baromfibeszolgáltatást is át lehet az EFSZ-ekre ruházni, úgy, hogy az otthoni termelést a szabad piacon lehet értékesíteni. A szövetkezeti hizlaldák pedig szakszerű nevelést és anyáitat biztosítanak. Az alapszabályok tehát könnyen és eredményesen átültethetők az életbe. Az EFSZ közös tejátvevő állomást létesíthet szakszerű hűtőkkel és a tejcsarnokba történő tömeges leszállítás megszervezésével. A juhtermelés •terén az EFSZ-ek feladata a jó legelők biztosítása, a nyírás és gyapjúszedés, valamint a gyapjúleszállítás közös megszervezése. Hogy a szövetkezet; legelők létesítése menynyire fontos program, annak elég bizonyítéka az, hogy e tekintetben a szlovák nemzeti tanács két rendeletet is hozott, amelyekkel majd az úrbéresek kérdésének taglalásánál fogunk foglalkozni. A EFSZ-eknek lényeges munkalehetőségük van az állattenyésztés speciális fajtáiban is. Szövetkezeti alapon lehet beszerezni a méz feldolgozására szolgá'o gépeket, a téli cukrot, kaptárakat, sőt rajokat is és a méz piacon való értékesítése ls könnyebb és hasznosabb szövetkezeti alapon. Az állami birtokokkal karöltve, az EFSZ hivatott a haltermesztés fejlesztését is megszervezni, a halászat és értékesítés közös módjával együtt. A házinyúl tenyésztésénél nemcsak a fajnemesség biztosítása érdekében szükséges a szövetkezeti szervezkedés, de a bőrértékesítés szempontjából is, mit eddig magánosok, illetve különböző egyesületek végeztek. A galambfajok beszerzésére és azok szakszerű továbbnemesítésre szintén az EFSZ hivatott gazda-ági bázist teremteni. Az eperfák kiültetése és védelme, a gubók összegyűjtése és szakszerű közös szárítása a selvemtenyésztés mezejére viszi az EFSZ-et, mert hiszen természetes, hogy ezek közös erővel többet és jobbat eredményeznek a selyemgyártás terén. Ahol szőrmésállatokat lehet tenyészteni (valamikor híres volt az apponyi ezüstrókafarm), ott k répatevéi raiüt tatamim A répalevél nagyon jó és kiadós takarmány. Felhasználásánál azonban figyelemmel kell lenni egyes szabályokra. Ugyanis a répalevél kevés ásványi alkatrészt tartalmaz és ezt pótolnunk kell t'dkarmánymésszel és sóval. Ha az állatokat kizárólag répalevéllei táplálnók és nem kevernők azt mésszel és sóval, ez állatok székletében zavarok állnának be. Ez pedig a tehenek tejelését csökkentené, illetőleg a tej minőségét is károsan befolyásolná. Éppen ezért a répalevelekkel való takarmányozásánál a gazdának ügyelnie kell arra, hogy azt más száraz takarmánnyal keverje. Ezzel részben azt érjük el, hogy az állat számára huzamosabb időre tudjuk biztosítani a répalevéllel való ellátást Ezt ugyanis könyebb silózni és így lényeges menynyiségben takaríthatunk meg más takarmányokat. A tejtermelés javítása A szovjet nemesitől; és állattenyésztők egyenesen szenzációs sikereiről azelőtt vajmi keveset hallottunk Ma már, hogy a sajtó részletesebb hírekkel szol. gál a Szovjetúnió mezőgazdasági és egyéb termelési s'kereiről, a Szovjetunióra úgy tekintünk, mint a modern csodák orsiágára. Pedig nem csodák történnek ott, csak a szorgalmas és céltudatos szovjet mezőgazdasági tudomány jól megérdemelt eredményeit a népi kísérleti állomások tagjai helyesen alkalmazzák. Ilyen majdnem csodaszámba menő eredmény az orosz törzstehén te'epek kifej'esztése, amelyekben a tehenek évente átlag 5.6Ö0 liter tejet adnak és emellett a tej zsírtartalma 3.9 százalék. 1 iesÄ felawítisánife tete A földművelésügyi megbízotti hivatal az összes tömegszervezetekkel karöltve ez év őszén egész Szlovákia területén akciót rendez a legelők feljavítása érdekében. Ezen akció keretében a régi legelők feljavítását kívánják megoldani és jutalomban részesíteni az Egységes Földműves Szövetkezet azon tagja

:t, akik a legelők feljavítása érdekében különleges munkásságot fejtettek ki. „A legelök feljavításának hete" akció keretében október 23—30-ig Brezno, Banská Bystrica, Zvolen, Kremnica, Nová Baňa, Banská Štiavnica járásaiban és november 7—

13-ig Krupina. Šahy, Modrý Kameň, Lučenec. Jesenské, Rimavská Sobota és Šafarikovo járásaiban az Egységes Földműves Szövetkezetek a tömegszervezetekkel együtt akciót indítanak ezen járások legelőinek feljavítása érdekében. szintén feltétlenül nagyobb eredményeket lehet elérni szövetkezeti alapon. Az alapszabályok harmadik része a növényi termelés színterme ésének lehetőségeit és módozatait ismerteti. Valaha ezek a termelés-emelési módok a nagybirtokosság és a kapitalisti k számára jelentettek előnyöket, a kis és középbirtokok ugyan már akkor megpróbáltak szövetkezeti alapon szervezkedni és úgy védekezni, azt azonban csak most sikerült már elérni, hogy a növényi termelés emelése a kis- és középbirtokosnak hoz hasznot. Ezér szentelnek az EFSZ-nek alapszabályai ennek a kérdésnek fokozott figyelmet és célul tűzik ki egyfelől a hektárhozam, m.'sfe'ől a minőségi termelés emelését. Az egységes vetésterv bzitosítja a vetésnemek szabályos elosztását, azaz, hogy a gazda oly vetésnemet helyez el földjén, amely a föld helyezettsérre és körülményei folytán a legnagyobb hektárhozamot adja. Lényeges tehát az. hogy az egymás mellett elfekvő parcellákra egyforma vetésnemet ültessünk és ez már maga a termelés rendkívü'i felfokezását fogja eredményezni. Ez a feladat az EFSZ-eké. ök lesznek a tavaszi és őszi munkák kezdeményezői, de egyszersmind ellenőrzői. A hektárhozam emelésének további kelléke a szakszerű trágyázás. A szövetkezet feladata lesz ennek közös megszervezése, a trágyáié elgödrözése és időbeni kihordásának (ellenőrzése. Hasonló feladat várja a műtrágya időbeli beszerzésében és szakszerű felhasználásában. Falusi dolgozóink jól tudják már, hogy nemesített magvak felhasználása csak emeli a hozamot. Nos az EFSZ-nek módjukban van ezeket a nemesített magvakat beszerezni és azoknak elraktározásáról gondoskodni. Az állami hirtokok segédkeze me'lett pedig a kis. és középbirtokos ahhoz ls hozzáláthat, ami azelőtt csak a zsíros nagygazdák privilégiuma volt a nemesített mag szaporításához saját fö'dén. A növényi termelés károkozói a különböző rovarok csak közös munkával távolíthatok el és eredményes védelmet csak a közös munka tud elérni. Szintb felkínálja magát tehát itt a szövetkezeti ténykedés, melynek megszervezése szintén az EFSZ-nek feladata lesz. Az aratás, cséplés, leszállítás közös megszervezése nemcsak feladata az EFSZ-eknek, de mint ép az idei példa mutatta már dicsérete is. Ami eddig a növényi termelés speciális válfajait, mint a komlótermelés, gyümölcs- é* zöldségtermelést, szőlészetet, len-olajos magvak., dohány- és paprikatermelést, valarrint az erdei kultúrák kiültetését, mag- és erdei termésszedést il'eti, nos itt az EFSZ-eket a szövetkezeti munka tömkelege várja. A különböző fajok beszerzése, a szükséges gépek és chemiai anyarrok megszerzése, dohány- és paprikaszárítók megszerzése, mind olyan feladatok, melyek fejtörést okozhatnak egyeseknek, de nem képezhet prob'émát lendülettel dolgozó szövetkezetben. Az ötödik rész a falu technikai nívójának emelését tárgyalja, mint az elektrizáció és vízvezeték kérdését, amely az EFSZ-nek programja, míg a hatodik rész azokat a módozatokat ismerteti, amelyekkel meglehet könnyíteni a falusi dolgozó nő nehéz munkáját. Megköveteli ezt a szocializmus teóriája, de meg az is, hogy a falusi női dolgozó mindaddig nem tud részt venriit eljes intenzitással a mezőgazdaság emelésében, amíg ideje a mezőgazdasági munkára fel nem szabadul. Ennek első módszere a szövetkezeti mosódák szervezése, amelyek elektromos mosóval, vasalóval és mángo'óval lesznek maid ellátva. A női munkák megkönnyítését cé'ozzák a szövetkezeti alapon létesült kád- és tusfürdők, napközi otthonok, szövetkezeti alapon megszervezett befőző- és aratási konyhák létesítése. A hetedik rész a falusi iparosok bekapcsoiódási lehetőségét ismerteti, mivei már foglalkoztunk, míg a nyolcadik rész azt fejti ki, mi.ytn kuiiurális ténykedés várja az EFSZ-eket, mint a falu Jövendőbeli kultúrközpontjait. Az F.FSZ-ek feladatai lesznek a szakisko- . lázás, kísérletek és tökéletesítések, a népi agronomok megszervezése, no és természeies maga a kulturális ténykedés mellett ének- és tánckarok szervezése, színielőadások, flirrelőadások, könyvtár megteremtése, amely célból ajánlatos kultúrház szerzése. Az alapszabályok utolsó, nyolcadik része az EFSZ-nek tervezési program iát ismerteti, amelynek részben a felfekteti terv előfeltételeit kell biztosítani, másfelő* termelési eszközöket kell biztosítani Ezzel kimerítettük az alapszabályok első ú. n. általános szakaszát. A másik szakaszt, az EFSZ-nek szervezetét jelen cikkünk keretében szintén felesleges ismertetnünk, mert már ismertettük akkor, amikor az EFSZ-ek jogi felépítését tárgyaltuk. (m. l.j Napjaink legidőszerűbb kérdését magáévá tette Skolnik elvtárs Léván és fáradhatatlan munkával megalakította az Egységes Földműves Szövetkezetet. Nem véletlen, hogy éppen školník nevéhez fűződik ez az eredmény. Školník az igazi szocialista öntudatával és munkakitartásával Üolgozik, nem csüggesztik a nehézkálatokat már meg is kezdtük és a traktorállomás segítségével felszántottuk a földit. A vetési munkákban a CSEMADOK helyi csoport j a nagy segítségünkre volt brigádosaival. A CSEMADOK tagjai bebizonyítottál:, hegy a munkában nemcsak kulturáľs téren veszik ki részüket, de a mezőgazdasági tenneségek, csak acélozzák. Ezt legjobban bizonyítják az Egységes Földműves Szövetkezet megalakulásának előzményei. Már június hónapban sikerült összehozni egy előkészítő bizottságot. Azonban a kulákok a reakció segítségével felbom'asztották ezt a siti: eresnek Ígérkező kezdő lésben is A CSEMADOK-brigád segítségével 20 hektár- területet vetettünk be búzával. Segítségünkre csak egy kis vetőgép volt, amelyet ugyancsak egy brigádos vezetett. A lévat Egységes Földműves Szövetkezet a következő munkákat tervezi: a 100 hektár földdel átvettünk egy kisebb munkát. Lankadatlan munkával azonban elérte Školník elvtárs, hogy a kis- és középgazdák megértették azt, hogy csak az Egységes Földműves Szövetkezet keretén belül lehetséges az eredményes termelés. A továbbialiban Školník így nyilatkozott a Szövetkezetről: majorságot, amely 2 lakásból és két istállóból áll. Ezt kibővítjük és még 1949-ben megkezdjük itt az állattenyésztéshez szükséges előkészítő munkálatokat. A szarvasmarhaállocsak törzskönyvezett tehenekből fog állni. Ebhez szervesen hozzá fog tartozni szarvasmarha-hizlaldánk is. — Ma mégcsak 22 tagunk van, de' meg van minden reményünk arra. hogy ez a szám rövidesen nőni fog. A kisgazdákból és munkásokból álló szövetkezet 70 hektár állami földet is kapott, amelyet eddig egyesek spekulációs célokra béreltek az államtól. E földdarab négy külön parcellában fekszik. Elhatároztuk, hogy nem daraboljuk fel, hanem közösen fogjuk megművelni. A munA következő évben 1950-ben sertéshílaldát építünk és baromfitenyésztésre is berendezkedünk. Ezzel akarunk hozzájárulni a közellátás feljavításához. Reméljük, hogy a lévai kis- és középgazdák vannak olyan öntudatosak, hogy megértik a történelmi fejlődés követelményét és bekapcsolódnak a szocialista termelésbe. Háľi!?sszáz CS23I és szlovák földműves ínsfo! a Szovjetunióba Kedden a prágai Wilson -pályaudvarról elindult az eddig legnagyobb csehszlovák küldöttség a Szovjetunióba. A. Nedved mezőgazdasági miniszter vezetésével 300 tagú földművesküldöttség ment 3 heti tartózkodásra a Szovjetúnióba, hogy saját szemükkel győződjenek meg a szovjet mezőgazdaság nagy sikereiről. A földműveseknek alkalmuk lesz megköszönni a szovjet kolhozoknak és szovhozoknak azt a segítséget, melyet a szárazság idejében nyújtottak. A küldöttek igen sok ajándékot visznek magukkal a szovjet kolhoz és szovhoz tagok, a földműves ifjúság és a szovjet mezőgazdaság vezetői számára.