Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-20 / 162. szám, csütörtök

M szó Ä diadalmas szovjet gazdaság m szó 1949 október 94 A fertőző sertéshén u lás A moszkvai Pravda vezér­cikkét közöljük, amely az 1949. évi terv harmadik ne­gyedének hatalmas eredmé­ményeivel foglalkozik. A Szovjetúnió minisztertanácsa mellett müködö Központi Statiszti­kai hivatal ma tette közzé a nép­gazdaság helyreállítása és fejleszté­se állami tervének az 1949. év har­madik évnegyedére vonatkozó ered­ményeit. Ezeket az eredményeket minden szovjet ember a hazafiúi büszkeség érzésével fogadja. Az eredmények világosan és meggyő­zően mutatják, hogy országunk nép­gazdasága biztos léptekkel halad előre a hatalmas fellendülés útján. Lenin és Sztálin pártjának vezetése alatt — a háború utáni sztálini öt­éves terv idöelőtti teljesítéséért meg­indult szocialista munkaverseny alap­ján a Szovjetúnió dolgozói új sike­reket értek el országunk gazdasági hatalmának megerősítésében és a szojvet nép jólétének további eme­lésében. Az év első felében a szovjet kor­mány rendszabályokat hozott a ter­melés megszervezésének további ja­vítása, a nyersanyag- és a fütő­anyag-takarékoskodás terén. Ennek következtében a kormány felemelte a harmadik negyedév ipari terme­lésének tervét. Ezt a felemelt ter­vet is túlszárnyalta, iparunk — 102 százalékra teljesítve azt. Ugyan­csak túlteljesítették az ipari terme­lés kilenc havi felemelt tervét. Az elmúlt év harmadik negyedével ösz­szehasonlítva, a termelés összmeny­r.yisége 17 százalékkal növekedett. Ha pedig a folyó év kilenc hónapját vesszük, — úsry a növekedés rriég sokkal jelentősebb — 20 százalék. Eayidejüleg szocialista iparunkban, amelynek termelése hónapról hónap­ra, évnegyedről évnegyedre növek­szik — lénveges minőségi változás is ment végbe. A termelésben szün­telenül tért hódít az új technika különösen az automatizálás, növek­szik a fáradságos és nehéz munka­folyamatok gépesítésének mértéke, növekszik a felszerelés és a tér ki­használása. Emelkedik a minőség, egyre többfajta árucikket gyárta­nak, csökkent az önköltség, csökön­nek a termelési költségek. A nép­gazdaságban dolgozó munkások és alkalmazottak számának állandó növekedése mellett emelkedik a mun­ka termelékenysége. A mult év har­madik évnegyedével összehasonlítva, a munka termelékenysége 11 száza­lékkal emelkedett és e<ryes termelé­si ágakban, köztük olv fontos ter­melési ágakban, mint a gépipar és a kohászat — még ennél is többel. Mindez azt jelenti, hosry termelísünk menete szüntelenül javul, szervezet­tebbé válik, tökéletesedik, emelke^'k a munkásosztály technikai kultúr­színvonala. Az a tény, hogy a szovjet kor­mány már három negyedév során ismételten emeli az ipari termelés tervét és ezt a felemelt, tervet is változatlanul túlteljesítik — szem­léltetően tanúskodik azokról a gaz­dag tartalékokról, amelyekkel szo­cialista iparunk rendelkezik. A dol­gozók millióinak alkotó kezdemé­nyezése felfedezi ezeket a tarta­lékokat és a haza szolgálatába ál­lítja. Azonban hiba lenne azt gon­dolni, hogy már minden tartalékot kimerítettek. A mi tartalékaink valóban kimeríthetetlenek. Ipa­runkban, kü'önö^en a gépiparban, még nagy lehetőségek vannak a fel­szerelés kihasználásának javítására. Még sok lehetősé" van a közszük­ségleti cikkek minőségének és faj­táinak javítása terén. Inarunknák minden lehetősége megvan, ho^v teljes mértékben kihasználja ezeket és a sok más be lť ?^ tartalékot. és a szocialista népgazdaságot még job­ban fellendítse. A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése mezőgazdaságunk új, ha­talmas fellendüléséről beszél. Az idei gabonatermés nagyobb, mint 1948-ban és túlhaladja a háború előtti, 1940-es gabonatermést. A termés betakarítása az idén si­keresebben folyt, mint az előző év­ben és gyorsan haladnak előre az őszi szántási munkálatok. A gyapot-, len-, kender- és napraforgótermés jobb, mint az elmúlt évben és túl­szárnyalja a háború előtti szinvona­lat. A cukorrépatermés szintén jobb a mult évinél. Jelentős mértékben emelkedett a mezőgazdaság gépesí­tése. A kolhozok, az állattenyésztés fejlesztése hároméves tervének megvalósításáért harcolva, 1949 ok­tóber elsejéig több mint 75.000 új állattenyésztő gazdaságot szervez­tek, az állatállomány nagymérték­ben növekedett. A természet átala­kításának nagy sztálini terve siker­rel halad a megvalósítás útján. Vas­úti szállításunk szintén tűltejesítette a harmadik negyedévben előírt fel­adatokat. A beruházások egyre na­gyobb méreteket öltenek. I A szovjet nép kultúrszínvonala emelkedik, sokasodnak értelmiségi káderei. Napról napra növekszik a szovjet emberek anyagi jóléte. A I harmadik negyedévben a mult év hasonló időszakával összehasonlítva j 18 százalékkal emelkedett a kis­kereskedelmi áruforgalom. 15 szá­| zalékkal több élelmiszert és 23 szá­í zalékkal több iparcikket adtak el, 29 százalékkal több lakóházat épí­tettek. Hatalmas munkát fejtettek ki a városrendezés . és a munkás­telepek építése terén. A lakosság anyagi életszínvonalának emelkedé­se, amely együtt jár az ország ter­melő erőinek hatalmas arányú fej­lődésével, megmásíthatatlan tör­vénye a szocialista gazdasági rend­szernek. A szovjet emberek méltán büszkék munkájuk eredményére. Szocialista gazdaságunk sikerei vrlóban feleme­lők és nagyjelentőségüek. A kapitalista országok gazdasága teljesen más ké­pet mutat. Ezek a* országok egyre mélyebben süllyednek gazdasági válság­ba. A kapitalista világban csökKen a termelés és az áruforgalom, növekszik a munkanélküliség és a dolgozó töme­gek elszegényedése. Az Egyesült Ál­lamokban még a hivatalos, és bizonyá­ra kevesebbet feltüntető adatok sze­rint is az elmúlt időben újból csökkent az acél-, szén- és petróleumtermelés, valamint a vasúti teherforgalom. Az amerikai burzsoá sajtó lapjai tele van­nak félelemmel és aggodalommal az új gazdasági válságtól. A kormány megnyugtató kijelentései nemcsak, hogy senkit nem nyugtatnak meg, ha­nem még a burzsoá közgazdászok szá­mára is keserű iróniára adnak alkal­mat. így a Daily Compass című new­yorki lap nemrégen azt írja, hogy "Amerika jelenlegi gazdasági helyzete a rákra emlékeztet, amely — míg az orvosok a diagnózis felett vitáznak — j az egész szervezetben elterjed. | A kapitalizmus pusztulásra van kár­; hoztatva és át kell. hogy adja helyét | egy másik rendszernek, a gazdaság szocia.ista rendszerének, amely nem ismeri a termelő erők és termelő vi­szonyok közti összeütközést, mentes a válságoktól, munkanélküliségtől és a tömegek kizsákmányolásától. Ez a társadalom fejlődésének megmásítha­tatlan törvénye Sztálin elvtárs a XVI. pártkong­resszuson tartott előadásában —, amely művei gyűjteményének 12. kö­tetében éppen most látott napvilágot — mély elemzését adta a szocia'ista gazdasági rendszer hatalmas és döntő előnyeinek. Sztálin elvtárs rámutatott annak oká­ra, hogy a Szovjetúnió miért halad az állandó gazdasági fellendülés útján, amikor a kapitalista országok gazdasá­gi téren egyik vereséget szenvedik a másik után. • „Ennek oka — mondotta Sztá'in elv­társ — a mi és a kapitalisták gazda­sági rendszerének különbözőségéhen van. Az ok a kapitalista rendszer tehe­tetlenségében van. Az ok a gazdaság szovjet rendszerének előnyében van a kapitalista rendszerrel szemben". Szocialista népgazdaságunk, Lenin és Sztálin pártjának vezetése alatt maga­biztosan és gyorsan halad előre. A szovjet gazdasági rendszer fölénye, hatalmas életereje, mely az első sztá­lini ötéves tervek korszakában és a Nagy Honvédő Háború ideje alatt is szemléltetően megmutatkozott, ma új­ra és újra megnyilvánul a szovjet nép sikereiben, mely a háború utáni öt­éves terv időelőtti végrehajtásáért harcol. Növekedjenek és sokasodjanak ezek a sikerek! Szélesedjék tovább a szovjet emberek alkotó kezdeményezé­se, melv a szovjet szocialista rendszer új belső erőforrásait felfedezi és a kommunizmus építésének szolgálatába állítja. NÉPNAPTAÜ 195© örömmel jelezzük olvasóinknak, hogy a CSEMADOK kiadásában már novemberben megjelenik 160 rotációs és 16 mélynyomásos oldalon a cseli­szovákiai magyar dolgozók 1950-n síié Népnapiára Bizonyosra vesszük, hogy ez a ízléses könyv­alakban megjelenő naptár megnyeri olvasóink tet­szését Tekintettel arra, hogv a Népnaptár csak korlátozott példányszám­ban jelenik meg, már most felkérjük az érdek­lődőket, sziveskediének rendelésüket minél koráb­ban az m SZÓ kiadóhivatala Bratislava, Jesenského 8. címre {eladni A megrendelések a beér­kezés sorrendjében ke­rülnek elintézésre. Az érdekes képesmel­léklettel e'látott és sok színes olvasnivalót tájé­koztatókat, tanulmányo­kat, elbeszéléseket és verseket tarta'mazó Nép­naptár ára Kčs 30.—. Tömeges belépések a Szovjeíbarátok Szövetségébe Az elmúlt napokban jelen- | tettük. hogy a bratislavai kerü- | letben a szervezési kampány eredményeképpen több mint 30 ezer új tag iratkozott be a Szov" jetbarátok Szövetségébe. Az ak­ció sikere világosan mutatja, hogy népünk igen magasra érté­keli a Szovjetúmóval való barát­ságot és együttműködést. A Szovjetbarátok Szövetségének új tagjai nemcsak megerősítik ezt a barátságot és szövetséget, hanem egyszersmind erősítik a világbé­ke erejét és egyengetik utunkat a szocializmus felé. Ilyen érte­lemben fogja fel ennek a szerve­zetnek jelentőségét a szlovák nép is, melynek tagjai tömege­sen jelentkeznek a tagok sorába. A bratislavai kerület a szervezé­si kampány keretében 60.000 új tagot szervez be. A Szovjetbará­tok Szövetsége előkészítő bizott­ságának instruktorai szerint, akik állandóan látogatják és ta­nácsokkal látják el az előkészítő bizottságokat, minden előfeltéte­le meg van annak, hegy ezt a számot magasan felülmúlják. Pl. Skalica járás a vasárnapi szer­vezési kampányban az előirány­zott 2000 új tag helyett 2531 új tagot szervezett be. Ez a járás közölte, hogy a szervezést tovább folytatja és a tagok számát 5000" re emeli fel. Šamorin és Dunaj­ská Streda szintén 5000 tagot szervezett a várt 2000 helyett. — A Szovjetbarátok Szövetségébe a tanulóifjúság is igen nagy szám­ban jelentkezett. A bratislavai kerületben a középiskolák összes diákjai és tanítói tömegesen léptek be a Szövetségbe. Az ed­digi számadatok szerint az isko­lák ifjúságának a szövetségbe je­lentkezett taglétszáma 20.000. Ez is világosan bizonyítja, hogy if­júságunk minden haladó gondo­lat zászlóvivője. Húsz évvel ezelőtt, 1929-ben Cseh­orsAagoaii 'lesin kornyékén esziet­tek eioször ezt az ideges tiineteKKel jaró fertőző sertésueiegséget. Innen nyerte einevezesét is: az íroaaiomoan mint tesciiem betegség szerepel. Néhány év alatt Csehország és Morvaország egyeu terUietein is pusz­tító járványKént lepett fel s nem tul­gyorsan, ae arniai biztosabban ter­jeszkeuve, eljutott Szlovákia terüle­tére is, Késóbo IN emeíorszagua, Ausztriaoa és innen Jugoszláviaija. 194ö-ig Szlovákiában csak szór­ványosan fordult elő a nyugati ré­szeKen és Csallóköz egy-Két közsé­gében. Sajnos, ez a maüacs íertczö betegség most már nemcsak szórvá­nyosan, hanem tömegesen szedi ál­dozatait faziovákia legtöbb járásá­ban és sertésállományunkban mérne­tetlen károkat okoz. A járvány terjeszkedése többféle­kép történik. Elsősorban a beteg és lappangás időszakában lévő sertesek terjesztik, de terjeszthetik az olyan sertések is, amelyek a betegségen már átestek. Igen gyakran a fertőzött község­ből származó hússal hurcolják szét a betegséget, ha a fertőzött sertés­bénulás miatt levágott sertések hú­sához agyvelő- vagy gerincvelőré­szek tapadnak, a hús leöblítéséhez használt viz belekerül a moslékba és így fertőződnek. Sok esetben az emberek viszik egyik házból a másikba a fertőző­anyagot ruhájukon, csizmájukon, ke­zükön, amennyiben fertőzött udvar­ban beteg sertések ürülékével vagy vizeletével szennyeződtek. A fogékonyság dolgában majd mindenütt megegyeznek a szakem­berek abban, hogy minél fiatalabb sertés fertőződik, annál nagyobb va­lószínűséggel betegszik meg. Leg­gyakrabban az elválasztás körüli korban levő malacok betegednek meg és gyakori a betegség a fiatal süldők között is. Idősebb állatok, fő­kép tenyésztésre használt kocák és kanok között ritka a betegség. De előfordulnak kivételek is. Igen gyakran ugyanabban az alom­ban sem betegednek meg az összes malacok, holott egyformán ki voltak téve a fertőzésnek, tehát a fogékony­ságban egyedi különbségek is van­nak. A betegség tünetei könnyen felis­merhetők. Kezdetben a beteg sertés ingadozva jár, mintha be lenne rúg­va, csakhamar azonban valamelyik lábára nem bír ráállni, végül pedig már nem tud felkelni. Oldalán fek­szik és lábaival kalimpál, mintha úszni tanulna és ezt követi a vég­tagok teljes bénulása. Ilyen bénult állapotban gyakori görcsös összehú­zódások ismétlődnek meg. Feltűnően érzékeny a bőr s ha megsimítjuk az állatot, fájdalmában felsivít. Tudatzavarok nem szoktak lenni, az állat végig figyelmes marad és ha segítünk nekik, ételt és italt is fogyasztanak. Kivételes esetben és igen kis százalékban gyógyulás is előfordul, de az esetek 80 százalé­kában a betegség kényszervágással, illetve pusztulással végződik. A fertőző sertésbénulást virus (láthatatlan, porcelánszürön is átha­toló kóranya'-r) idézi elö. A kóranyag evés közben az orr nyálkahártyájáról kerül a szagló­ideg közvetítésével az agyvelöbe és innen a gerincvelőbe, az olyan ele­séggel és ivóvízzel, amelyhez ra­gályanya 0 , keveredett. A fertőző anvag iránt fogékonyak nemcsak az angolfajtájú hússerté­sek, hanem a mangalicák is. Más­íajú állatokra és az emcene a be­tegség- nem terjed át. A betegségnek az a lényege, hogy az orr nyálKahatyajaiól lelvett fer­tőző anyag az agyvelőben és a ge­riiiovelooen telepsziic meg s agyveio­és gerincvelőgyulladást idéz elö. A ragályanyag igen könnyen el­hurcolható, hosszú íuo után is élei­képes, nehezen semmisíthető meg. Harminc napi pácolás és füstölés a kóranyagot nem ölte meg. Legfon­tosabb terjesztője a betegségnek a beteg állat trágyája.. Nálunk az elmúlt húsz év alatt felbecsülhetetlen károkat okozott ez a betegség, Cseh- és Morvaország­ban egész járások malacai hullottak el, vagy kerültek kényszervágás alá, az idei év pedig már Szlovákiában is komoly gondokat okoz. Az állatorvosi tudomány nem ült karbatett kézzel, hanem hosszú éve­ken keresztül folytak a kísérletek, különféle gyógyszerekkel, oltási pró­bákkal, vitamínadagolással, sokszor reménykedve, majd újra elkeseredve. A sertéstartók állandóan sürgették az orvoslást, mert a betegség évről­évre szaporodott és a fertőzött járá­sok és községek száma hétről-hétre emelkedett. A szigorú állategészségügyi rend­szabályok nem voltak elégségesek a baj leküzdésére vagy megállítására. De mint igen sok más betegségnél, úgy ennél is, eltűnik a tudományos munkákból és tankönyvekből az a kétségbeejtő mondat, hogy jelenleg még gyógyíthatatlan betegség. A hosszú évek fárasztó és igen költséges kísérletei a betegség 20 éves jubileuma évében, idén, meg­hozták az eredményt a jól végző­dött laboratóriumi kísérletek után. Július hónapban megtörténtek az első nagybani próbaoltások. Cseh- és Morvaország és Szlovákia egy-egy járásában minden sertést beoltottak a sertésbénulás ellen, a nálunk ké­szült oltóanyaggal. Az oltási ered­mények jó lefolyása után büszkén és boldogan mondhatjuk el, hogy a tu­dománynak ismét sikerült győzedel­meskednie egy új, makacs s felbe­csülhetetlen értékeket pusztitó fer­tőző betegség felett. Intézetünk mindent elkövet, hogy a lehető legrövidebb idő alatt elég­séges oltóanyaggal vegye fel a küz­delmet és virágzó és szép sertéste­nyésztésünket ettől a fertőző beteg­ségtől megmentse. Főkép ma van igen nagy fontossápa a jó védeke­zésnek, mikor húsellátásunkban min­den egyes kilogram húsra szükség van. De ennél még sokkal fontosabb az, hogy a hatalmas állami sertés­hizlaldákban és tenyészetekben ezres tömegekben lenne alkalma a fertőző betegségnek befészkelnie magát, ha nem lennének felszerelve oltó­anyaggal, hogy megelőzve a bajt, már csírájában tudjuk elfojtani. Ezért jelent felbecsülhetetlen ér­téket az új oltóanyag. Éppen a fertőző sertésbénulás okozta a legnagyobb gondot a nagy hízlalótelepek létesítésében azért, mert idáig nem tudtunk ellene haté­konyan küzdeni. Reméljük és részemről teljes meggyőződésemből hiszem, hogy a fertőző sertésbénulás húszéves ural­mának az új oltóanyag véglegesen véget fog vetni és a tankönyvekben megírt szomorú mondat, hogy ,.je­lenleg még gyógyíthatatlan beteg­ség" végleg ki' lesz törölve. Dr. Brauner Iván. Irtóhadjárat az egerek ellen A HNB minden beszolgáltatott egér után 20 fillért fizet A Központi Földműves Bizottság felhívja az összes népi közigazgatá­si szerveket, hogy különleges fi­gyelmet szenteljenek a cukorrépa idejében való beszállítására. Tekin­tettel arra, hogy egyes vidékeken munkaerőhiány mutatkozik, szüksé­ges, hogy ezeken a vidékeken a né­pi közigazgatás szervei mozgósítsák az összes munkaerötartalékokat és a helyi munkaerőforrásokat brigádok­ba csoportosítva induljanak meg a földművesek megsegítésére, hogy a rossz idő beállása előtt a répater­mést mindenütt betakarítsák. A Központi Bizottságok oly értesülé­seket kapnak, hogy egyes helyeken az őszi munkálatok befejezésére és biztosítására nem használják ki eléggé a traktorokat. Itt főleg azok­ra a traktorokra gondolunk, ame­lyek magánkézben vannak. A népi közigazgatás szerveinek kötelessége, hogy ellenőrizze a traktoroknak tel­jes kihasználását, kötelességük, hogy minden traktor számára munkater­vet dolgozzanak ki, hogy az őszi munkálatokat idejében és sikeresen lehessen befejezni. Tekintettel arra, hogy a cukorré­pa jövő évi vetési terve jelentős mér­tékben kibővül, ezért már ma szük­séges, hogy a tervek által megha­tározott földeken az előkészítő mun­kálatokat megkezdjük. Főleg a mély szántást kell jól megoldani, mert ennek jelentős befolyása van a jövő évi termésre. Az egerek elszaporodása arra kényszeríti a kormánytényezőket, hogy minden lehető eszközt felhasz­náljanak az egerek kiirtására. A föld­müvelésügyi minisztérium döntése értelmében a Nemzeti Bizottságok minden egyes elpusztított egérért 20 fillért fizet a beszolgáltatónak. A minisztérium e fontos rendeleté­re főleg az iskolai ifjúságot kell fi­gyelmeztetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom