Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-14 / 157. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 októbe

r 14, péntek 2 Kčs II. évfolyam, 157. szám Sleclita miniszter Nemzetgyűlés gazdasági SÜSÜ Az Építészei íz 1§4§=3s évhm Az elmúlt évben az építészeti tevékenység alapja csupán az építészeti beruházások terve volt. Ezt követte az építészeti termelés terve. E ter valapján megkezdett rengeteg építkezés szétforgácsolta az építőtevékenységet. Sok olyan építkezés kezdődött, amelyeket a tervbe nem is foglaltunk bele és amelyek teljes 28 százalékát teszik ki az elmúlt évi építkező tevékenységnek. Az elmúlt év tapasztalatai azonban lehetővé tették, hogy az építészet tervezése és szervezete ebben az évben megjavuljon. A terven kívüli akciókat lecsökkentettük 10 százalékra és az építkezésre vonatkozó döntések a műszaki minisztérium kezébe kerültek. AZ 1949-ES ÉVI TERV TERJEDELME Az ez évi terv reális alapot kapott azzal, hogy a beruházási tevékenységre kiszámították az elérhető termelés maximális összegét, amely j az 1949-es év elején 23 milliárd ko1 rónát tett ki. A közvetítő tervek és j az újító javaslatok a terv terjedel\ mát 30 milliárdra szélesítették, majd az év közepén 35.5 milliárdra, ami 50 százalékos emelést jelent. Ez az emelkedés bizonyítja azt, hogy a tervnek nem minden száma felelt j meg a valóságnak. A terv pénzügyi méretei nem voltak pontosak és sok j építkezésnél helytelen volt a pénzi ügyi alap, alacsonyra volt szabva. ] Ennek ellenére a tervben ez évre elég nagy terjeszkedési lehetőség . van. HOGYAN TELJESÍTETTÉK AZ 1949. ÉVI ÜTEMTERVET? A 30 milliárd Kčs teljes összegből a csehszlovák építkezési üzemekre 77 százalék jut, vagyis 23.5 milliárd Kts. A nemzeti vállalat az első félévi tervet 93.5 szfzalékra te'jesítette. Az egész ( összegből 16 milliárd Kcs-t fordítottak • a cseh építkezésre és 7.3 milü'rd i Kčs-t a szlovák építkezésekre. Az év I első 8 hónapja alatt a termelési fel| adatok 63 5 százalékát teljesítették, • ami időértékben 96 százaléknak felel j meg. HOGY ÁLLUNK A MUNKAERŐKKEL? j A munkaerők terén a helyzet megszilárdult és úgy Szlov'kia, mint Csellói sz.'.g terü'elén a szükséglet tejesen fedezve van. Szlov'.kiiban az épitke. zéseklez vr.ló toborzís kedvezőbb eredménnyel j'rult, mint Csehorszígban és a kisiparos munka is biztosítva van az épí'':ezések befejezésére. A jövő évben rr.'r a kézműves munk'kat is tervezni fogjuk a termelés teljes terjedelmiben. Az ép

; -szet m'r túljutott legroszszabb időszak.'

n és sz

:lárd szervezési form'kba jut. Tervét kezdi pontosan , teljesíteni és kellő mértékben érvényesíti az új gazdasági munkamódszere( ket és a'k"'nnzottdinak öntudatát ál1 landósn emeli. Visinszkij szovjet kiiBisgymiiis az EtfSz politikai ¥ Amikor a közgyűlés harmadik ülésén az angol-amerikai imper:ai:síák előterjesztették a román, bolgár és a magyar népi köztársaság elleni vádjukat az emberi jogok és szabadságok megsértését illetően, azonnal nyilvánvolóvá vált, hogy mik az igazi célok és okok e probléma előterjesztésével és nem volt kétséges, hogy ennek a kérdésnek előterjesztését a népi demokratikus áüamcknak a nyugattal szemben elfoglalt álláspontja hívta ki. A rágalmazást és a tények meghamisítását át akarták vinni az Egyesült Ncmze-tek Szövetségének szervezetébe is. Egyes delegációk, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok vezetése alatt a politikai bizottságot szeretnék átformálni a népi demokratikus államok elleni küzdőtérré. Ök maguk mint az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia legjobb harcosai kívánnak a porondon megjelenni, taktikájukkal az egész világ- figyelmét el akarják terelni igazi terveik felől, amelyeknek semmi közük sincs az emberi jogok biztosításához. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia vezető tényezői azt állítják, hogy a civilizáció érdekeit védik és ugyanakkor Bulgária, Magyarország és Románia belügyeibe akarnak beleszólni. Hogy jobban álcázzák céljaikat és terveiket, az Egyesült Államok és NagyBritannia megbízottai Bulgária, Magyarország és Románia ellen vádat emelnek, amely az emberi jogok és szabadság megsértéséről beszél, a béke és a nemzetek biztonságának veszélyeztetését hangoztatja, sőt a békeszerződések és a nemzetközi szerződések megsértéséről kohol vádakat. Bebizonyítani kívánom — feiízte be beszédét Visinszkij —, hogy sem a bolgár kormány, sem a román, sem pedig a magyar kormány a békeszerződéseket nem sértették meg és bebizonyítom önöknek, hogy az egész vád a békeszerződések msgsértéséről hajánál fogva előrángatott koholmány, amelynek specifikus célja van. Ezt már Shawcross úr is elárulta, amikor az úgynevezett világközvélemény erejéről beszélt, amelynek segítségével akarta meggyőzni az itt jelenlévő delegátusokat arról, hogy „félre kell állítani az állítólagos nehézségeket". Nem nehéz eltalálni, hogy mit jelent e nehézségek félreállítása. Egyet jelent azzal, hogy ezen államok érdekeit alá kell rendelni az amerikai monopolista tőke érdekeinek, amely be akar hatolni a keleteurópai államok szférájába és ott haronló helyzetet akar a maga számára megteremteni, mint amilyet Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Törökországban már kialak tott. Ebben kell annak az angolamerikai politikának magyarázatát találnunk, amelyet Bulgáriával, Magyarországgal és Romániával szemben folytait. Ismeretes, hogy a három országra vonatkozó vád az emberi jogok megsértéséről úgy keletkezett, hogy ezekben az országokban egy s politikai csoportok szoros kapcsolatban állva az angol-amerikai monopolista tökével, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia reakciós érdekeit szolgálták. Bulgáriában Petkov és Lulcsev csoportja vojt ez, Magyarországon Nagy Ferenc és Mindszenty. Romániában a Maniu és Brat'anu csoport. Nem felejtettük el, hogy milyen hévvel támogatták az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai ezeket a csoportokat, amelyikre 1945-ben az Egyesült Államok és Anglia kormányai biztosan számítottak, hogy általuk ezek az országok az angol-amerikai érdekeket fogják szolgálni. Petkov és Lulcsev csoportja befurakodott a hazafias front kormányába, Maniu és Bratlanu dr Groza kormányába. Az angol-amerikaiak e csoportok segítségével akarták biztosítani Bulgária, Románia és Magyarország felett az ellenőrzést. A szerzők azonban elszámították magukat terveikben és az említett államokban kudarcot vallottak. A Petkov elleni per súlyos csapást jelentett a külföldi szerencselovagokra. A Petkov-per, valamint 9 magyarországi és romániai hazaárulók elleni perek az egész világ előtt leleplezték a piszkos terveket, megmutatták és bebizonyították, hogy az amerikai és a brit monopolisták nem akarnak belenyugodni a keleteurópai helyzet tényeibe. A fegyvert nem rakták le és nem is akarják lerakni, folytatják a harcot a népi demokratikus mozgalmak ellen ezekben az államokban és minden erejükkel azon vannak, hogy ezeket az államokat saját gazdasági és politikai szférájukba vonják be és így saját céljaikra és érdekeik szolgálatára használhassák ki. A három állammal szemben emelt vádak magyarázatát abban a sikertelenségben kell keresni, amely az angolamerikai politikát érte ezekben az országokban. A sikertelenségek után csoportjaikkal terrorista és szabotáló működést kezdtek kifejtetni a népi demokratikus államok törvényes kormányai ellen.Az áruló csoportok abban bizakodtak, hogy szükség esetén hatalmas védőik támogatására számíthatnak és ezért volt fellépésük olyan merész, de végül mégis kiderült, hogy elszámították magukat. Elszámították magukat nemcsak az áruló csoportok, de nagy védőik is. A bőkezű anyagi támogatás nem volt elégséges š nem használt az sem, hogy e törvényes kormányokat a „világ közvéleményével" fenyegették meg. A bizonyítékok és a bűnösök beismerő vallomásai igazolták a vádakat és a büntetések igazságosságát. A tárgyalásokon jelen voltak az angol és amerikai megfigyelők, akik nem tudták kétségessé tenni a bíróságok igazságos voltát. Most aztán megkezdődött a diplomáciai támadás. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormámánvai Bulgáriához, Magyarországhoz és Romániához eljuttatott jegyzékeikben az emberi jogok, a szabadság és a demokrácia megsértése ellen tiltakoztak. Ezzel egyidejűleg az angol és amerikai vádlók ezeket az államokat a békeszerződések és nemzetközi kötelezettségek megsértésével is vádolták. Ez kezdetül szolgált volna ahhoz, hogy az ügyet nemzetközi bíróság elé vigyék. Ami a nemzetközi bíróságot illeti, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és más államok úgy képzelik el, mintha ez a szerv az állami departement vagy a Foreign Office lenne. Igazán írígylésreméltó ennek a nemzetközi bíróságnak a helyzete. A leghatározottabban elutasítjuk ezt a javaslatot. A békeszerződések szövegéből nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államoknak a Szovjetuniónak és Nagy-Britanniának mindig egyező vélemény alapján kell intézkednie. Felkérem a bizottság tagjait, hogy figyeljék meg a törvényszakasz megállapi tását: Minden esetbe.i, amikor a szerződés magyarázatáról, vagy végrehajtásáról van szó, a három nagyhatalomnak kölcsönös egyetértése alapján lehet cselekedni Tekintettel arra, hogy a Szovjetúnió a nyugati javaslattal nem ért egyet, Bulgária, Románia, valamint Magyarország kérdését nem lehet az angol-amerikaiak javaslata értelmében intézni Ügy vélem, hogy a nemzetközi bíróság nincs hivatva ilyen viták elintézésére. A Megbízottak Testületének üiéséröl kiadott hivatalos közlemény Az iskolaügyi megbízott jelentést terjesztett be a szlovákiai főiskolázás helyzetéről és a főiskolai tariulmányokban lévő néhány új elemről. A tájékoztatásügyi megbízott beszámolt a szlovák könyvhét eredményeiről. Ennek az akciónak keretében nagy mértékben emelkedett a nyilvánosság érdeklődése a könyvek iránt nemcsak a városokban és az ipari központokban, hanem a falvakon is, ahová a könyveket úgynevezett bibliobuszok szállították. A könyvhét alatt a könyvkereskedések csaknem tízszer akkora eredményt értek el, mint az azelőtti hetekben. A megbízottak testülete határozatot fogadott el, amely a könyv rendszeres terjesztését célozza a dolgozók között és elhatározta a könyvek árának leszállítását. A tájékoztatásügyi megbízott ezután előterjesztette az október 28-i ünnepségek tervét, amelyneg legfontosabb része lesz az ifjúság vasútvonalának átadása a forgalom számára a kormány tagjainak jelenlétében. A belügyi megbízott javaslatára a testület elhatározta, hogy Jaszov és Jaszovszke Podhradie községeket egy községgé egyesíti, azonkívül több közaMtalmazottat előléptetett egyes hivatalokban. SZtfilppt Az cl sz keresztény demokrata párt elnöksége ülést tartott, amelyen állást fogialtak az olasz törvényhozás reformjának kérdéseit illetően. A párt határozatílag kimondotta azt a követelést, hogy az állami alkalmazottak a jövőben ne vehessenek részt a sztrájk mozgalmakban A többi munkások sztrájklehetőségét is korlátozza a keresztény demokrata párt javaslata. Végül a törvényjavaslatnak legpontosabban körül kell in ia, hogy milyen körülmények között dönthet a szakszervezet egy , l;g' is" sztrájk mellett. De Gasperi miniszterelnök ezzel kapcsolatban megállapította, hogy az állami alkalmazottak helyzete különbözik a többi dolgozóéktól Á sztrájk joga helyett „más lehetőséget biztosítanak számukra, hogy hathatósan védhessék gazdasági érdekeiket". Hogy ezek milyen lehetőségek lesznek, arról már de Gasperi nem tett említést. A keresztény demokrata párt, amely abszolút többséggel rendelkezik a parlamentben, ezeket a követelményeit a kormány többi pártjával akarja letárgyalni, hogy a készülő törvényjavaslat alapelveinek megállapításánál érvényre juttathassa kívánságait. Camokratikus egységkormányt követeinek o francia dolgozók E ész Franciaországban sorozatos munkástüntetések folynak, amelyekben a francia dolgozók egységes demokratikus kormány megalakítását követelik. Kedden Párizs számtalan gyárában és üzemében a munkásság beszüntette a munkát. Észak-Franciaország bányáiban további 7000 bányász lépett sztrájkba. Lilieben, az ismert textilközpontban 8000 textilmunkás tiltakozott Moch személye ellen. Követelték, hogy béremelés iránti kívánságuknak adjanak helyet és a

z egész francia kormánypolitikát vézessék oly irányban, amely a francia népnek és a francia dolgozók millióinak me^elel. A L'Humanité, a francia kommunista párt központi lapja legutolsó számában megállapította, hogy Franciaország összes dolgozói tüntetően felemelték tiltakozó szavukat a megalakítandó új rendőrkormánnyal szemben. A francia nép határozatokkal, táviratokkal és sztrájkokkal tiltakozik a népellenes kormány megalakítása ellen és követeli, hogy oly kormány vezesse a francia köztársaságot, amely valóban demokratikus és egységes. A Moch kormánya körül azért jött létre gyors egyezség, mert a francia kormánypártok rettegnek a francia néptől és az amerikai imperialistáit, valamint a hazai tőkések szolgálatában álló francia kormánykörök a francia munkásosztály iránt kíméletlen gyűlölettel viseltetnek. A Vatikán és a béke Q Polská Zbroja leleplezi a Vatikán háború alatti politikáiét Amidőn 1939 márciusában a hitleri horda megszállta Csehszlovákiát, ugyanabban az időben a Vatikánban XII. Pius pápa névvel új egyházvezetöt emeltek a római katolikus egyház legmagasabb székébe. Az új pápának első ténykedése volt, hogy kiszolgáltassa a csehszlovákiai vatikáni követséget Németországnak. Egy-két héttel későbben, 1939 április 7-én a fasiszta Olaszország elfoglalta Albániát. Ekkor XII. Pius figyelmeztette Mussolinit, hogy Albánia bombázását nem lett volna szabad nagypénteken megkezdeni. Charles Roux, a vatikáni francia nagykövet, hosszabb beszélgetést folytatott XII. Pius pápával és megállapította, hogy a pápa szavaiból nem tűnt ki soha, hogy ellenezné Olaszországnak Hitlerrel való szövetségét. Akkor a második világháború kitörése már csak hajszálon múlott. Köztudomású volt, hogy Hitler Németországa Lengyelországot akarja megtámadni. Az érdeklődő francia nagykövetet a Vatikánban biztosították, hogy háborúról szó sem lehet, mert hisz, ahogy ők mondották, Lengyelország a béke érdekében Hitler előtt kapitulálni fog. Lengyelország megszállása ugyanúgy nem jelenti a béke veszélyeztetését, akárcsak nem jelentette ezt Abesszínia, Albánia, Ausztria vagy Csehszlovákia megszállása. A francia nagykövet tiltakozását, mint soviniszta-nacionalista megnyilvánulást bélyegezte meg a Vatikán és a magas egyházi funkcionáriusok arról beszéltek, hogy a Vatikán az egyes nemzetek érdekei felett áll és a legszigorúbb semlegességi álláspontot foglalja el, mert egyként szereti az egyik felet is és a másikat is. Hitler későbben tudatta XII. Piussal, hogy Lengyelország megszállása szükséges a szovjet elleni háború előkészítése céljából. E célból diplomáciai segítséget kért a Vatikántól, illetőleg egyenesen XII. Pius pápától. A pápa, aki semlegességi álláspontját hangsúlyozta, utasította varsói nunciusát, közvetítsen a varsói kormánynál oly értelemben, hogy Hitlerrel tárgyalásokat kezdjenek. Egyszóval kényszeríteni akarta a lengyel kormányt ,arra, hogy véglegesen kapituláljon Hitler előtt és ez be is következett volna, ha a lengyel nép nem áll szembe a kormánnyal és el nem határozza, hogy védeni fogja függetlenségét. 1940 márciu- 11.én XII. Pius pápa Ribbentroppal tárgyal, aki „fölvilágosítja" Pius pápát, hogy ^ Szovjetúnió elleni háború rftegkezdéséhez feltétlenül szükséges Franciao'szág megszállása. Miután Hiťer megtámadta a Szovjetuniót, XIi. Pius páp» teljes erejével siet Hitler érdekeit továbbra is biztosítani és minden erejével megakadályozni törekszik a háború kitörését Németország és Anglia között. Ugyanakkor magas egyházi funkcionáriusok a Vatikán utasítására Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban akt:v propagandát fejtenek ki, hogy minél több lelket nyerjenek meg Hitler számára a Szovjetúnió elleni harc megsegítésére A sztálingrádi csata után a hangulat a Vatikánban és ezzel egyidejűleg Londonban és Washingtonban is megváltozott. Dr. Andrzej Nowicki a Polská Zbrojnában a „Vatikán és a béke" címmel írt tanulmányában ezekkel a történelmi adatokkal bizonyította állításának igazságát, hogy a Vatikán és annak feje az egész háború alatt és azt követőiem az imperialista tábor oldalán állt és minden erejéből támogatta mindazokat a megmozdu'ásokat, amelyek Hitler részéről a Szovjetúnió ellen irányultak A háború folyamán XII. Pius pápa minden ténykedése a háborút szolgálta és minden látszólagos béketörekvésében is a háború mellett emelt hangot XII Pius pápának a kapitalisták közötti békére volt szüksége. Véleménye szeiint erre a békére szükség azért volt, hopry eszköze legyen a Szovjetúnió elleni intervenciós háborúnak ep,y olyan háborúnak, amely a szocializmust megsemmisíti.