Uj Szó, 1949. október (2. évfolyam, 146-171.szám)

1949-10-11 / 154. szám, kedd

> li>49 október 11 UJSI0 Az Egygéges Földműves Szövetkezetek előnyei a műtrágyavásárlásnál Falvaink a kapitalista éra alatt évtizedeken át változatlanul ugyan­olyan keretek között hajtották végre földművelő munkálataikat, mint az­" eiőtit évtizedekkel. Haladást alig ta­pasztalunk. A nagybirtokosok és a' falu burzsujai a legjobb földek tu­lajdonában voltak és hozzáfértek a modernebb gazdasági gépekhez is, amiből az lett, hogy a falu, illetőleg az állam életében nagy befolyáshoz jutottak. A másik oldalon a törpe­és kisbirtokosok álltak, akiknek bir­tokuk kis terjedelmén kívül az a hátrányuk is volt, hogy a talaj rossz volt és így függő helyzetbe jutottak a falu nagybirtokosaitól. 1930-ban a földművesek 95 százaléka a talaj összterületének csak 45 százalékát birtokolta. Ezzel szemben az 50 hek­táron felüli birtokok az összterület 41 százaléka a földművesek 1 szá­zalékának kezében volt. Még bámu­latraméltóbb az az eset, hogy 1930­ban a húsz hektál-ón aluli birtokkal rendelkező földművesek tulajdoná­ban .csak 300 traktor volt, ugyanak­kor a 20 hektáron felülieknek kb. 3500 traktoruk volt. Mint ezek az adatok is bizonyítják, a modern tech­nika vívmányai a múltban a nagy­birtokosok ügyét szolgálták. Mi a helyzet ma? Az össztraktorállomány 30 százaléka az Egységes B'ö.dmüves Szövetkezetek birtokát képezi, húsz százaléka pedig az állami gépállo­mások tulajdona. Ezekről a gépállo­másokról tudjuk, hogy a kis- és tör­pebirtokosok érdekeit szolgálják. Földműveseink felismerték a me­zőgazdasági termelés nagy jelentősé­gei. es ezcrt elhatározták, hogy vé­get vetnek az idejét-muit lö.dmuveie­si moaoknak. Egységes Fö-uműves Szövetkezeteket alkotnak és tervsze­rű gazdálkodást végeznek, fokozzák a munka termelékenységét és csök­kentik a termelési költsegeket. Az Egyseges i oidmuves Szövetkezetei keretein belül megkezdődött terv­szerű vetési munkaiatok újabb bi­zonyítékai ennek a felismerésnek. A munka ayen egységes megszerveze­sevel va.oüan megközelítik végső céljukat, amely a tentemlitett elvek alapján 1 a z életszínvonal emelésére irányul. Az Egységes Foitimuves bzovei-Kezetek menést epitel t D-rcm­fiiaimok, isiái.oK, sertéshizlaldák a modem íoídmüvelés legj.e uie>-tebb aiakulatai. Földműveseink ezáltal bekapcsolódnak abba az országepitő munkába, melynek irányvonalait az öle ves terv mutatja. Kormányunk az ilyen közérdekű szövetkezeseket minden rende.keze­s<.ie a»io eszközzel támogatja. A' szuveticezeteket három kategóriára osztjuk., 1. Azok a szövetkezetek, me­lyen a hivatalosan elismert vetőmag­mennyiségét valóban elvetik és telje­snek beszolgáltatást kötelezettségei­ket. 2. Ebbe a csoportba azokat a szó­VtiKezeceket soroijuk, aineiyek min­den munkát közösen végeznek és amelyeknél a szövetkezeti birtokok összterülete meghaladja az 50 hek­tárt. A teltétel az, hogy egy-egy ve­temény a közös 'földterületen leg­aiabb 5 hektár terjeoelmu legyen. 3. A harmadik csoport azokból a szö­vetkezetekből áil, me.yek az egész községet mígszervezik és a község határat úgy vetik be, hogy egy-egy terménytajta legalább öt hektár le­gyen. Az első csoportba tartozó szövetke­zeti tagok, ak.k leijesuik beszolgálta­tás! köle.ezettségeiket, a termelési vi­szonyok megjavítás céljából kedvez­ményt ' kapnak műtrágyavásárlásra. Ezek a kedvezmények a következők: A nitrogéntartalmú műtrágyáknál 10U kg-nál í 10 Kčs. Az amoniak tartalmú­aknái 156 Kčs, mésztaitalmúaknál 220, Kčs, szuperíoszfátnál 124 Kčs stb Bő­vebb felvilágosítást az egyes műtrá­gyafajtáknál nyújtott kedvezmények­ről az e.osztó szövetkezetek nyújtanak. Kedvezményt kapnak továbbá a szö­vetkezetek az egyes vetőmagok vá­sárlásánál is. 10Ó kg búza, rozs, árpa és zab yetési célokra váló fevásárlá­sánál a szövetkezet 60 Kčs kedvtz­ményt kap. Az állami gépállomások­kal végzett szántási munkálatdknál az első kategóriába tartozó szöve:kezetek hektáronként 55 Kčs, középmély szán­tásnál 90 Kčs és mélyszántásnál 121 Kes kedvezményi kapnak. A vetési munkálatok elvégzésénél és a* cukorré­pa, kiszŕ.ntŕsánál egy-egy óra munka­idő után 23, illetőleg 26 Kčc kedvez­ményt kapnak az ilyen szövetkezetek. A második csoportba tartozó Egysé­ges Földműves Szövetkezetek, melyek tagjai földjeiket közös munkaterv alap­ján művelik, a műtrágyavásárlásnál 25 százalékos kedvezményt kapnak. Ez a kedvezmény azokra a műtragva­mennyiségekre vonatkozik, melyekkel valóban a szövetkezeti földeket javít­ják. A burgonyavásárlásnál métermá­zsánként 64. illetőleg 48 Kčs kedvez­ményt kspnrvk A gabonafélék felvásár, iúsánál a kedvezmény 50 százalékos. Ugyancsak kedvezményes árom végzik az állami gépállomások is munkájukat cfőatalutast &íUet<e ovit a hiizetieci (J)etíi<fi-eStii£U Lučenec. — Szombaton este zsúfolt nézőtér előtt tartotta meg a CSE­MADOK lučeneci helyiszervezete nagyszabású Petőfi-ünnepélyét. A Vigadó nagyterme szűknek bizo­nyult a hatalmas tömeg befogadásá­ra, amely már jóval a műsor meg­kezdése előtt zsúfolásig megtöltötte a hatalmas termet. A CSEMADOK helyiszervezetének ez volt az első nyilvános szereplése s már elöljáró­ban is leszögezhetjük, hogy a be­mutatkozás fényesen sikerült. A Gyifkó Lajos által rendezett est fé­nyes anyagi, de még fényesebb er­kölcsi sikert hozott. A nagy termet gyönyörűen feldí­szítették erre az alkalomra s a ha­talmas Petőfi Sándor kép mellett ott volt a nagy tábla „Világszabad­ság" felirattal. A teremben az opa­tovai munkászenekor indulókkal szórakoztatta a közönséget, mikor 8 óra után pár perccel, a himnuszok eljátszása után Sinka Gyula párt­1 titkár keresetlen szavakkal előbb magyar, majd szlovák nyelven kö­szöntötte a közönséget s felkérte Fellegit, a központi kiküldöttet, hogy tartsa meg ünnepi megnyitó beszédét. Fellegi ünnepi beszéde so­rán előbb kitért arra, hogy ö hogyan ismerkedett meg Petőfiyel s mi volt rá nagy hatással már gyerekkorá­ban, majd ismertette és méltatta az igazi nagy forradalmi költőt. Ki­emelte Petőfi nagyságát s bemutat­ta úgy, mint a vitág dolgozó népei­nek nagy szabádsághösét, ellentét­ben azzal a Petőfivel, akivel a régi letűnt nagyúri világ meghamisította öt. A magyar, majd szlovák nyel­ven elmondott érdekes és hatásos élőkép került bemutatásra. Munká­csy Mihálynak egyik világhírű fest­ménye alapján azt a jelenetet örökí­tette meg ez a szép élőkép, amikor Petőfi a kocsmában a nép fiainak ssavalja legújabb versét. Ezen élő­kép keretében Maiencsik Tibor el­szavalta „Egy gondolat bánt enge­met" c. versét. A nagy hatást ki­váltó élőkép után Hegedűs Miklós hegedűszólója következett, Lámer Pál zongorakíséretével. A tehetséges Hegedűs Miklós a „Cremonai hege­dűs" eljátszásával osztatlan sikert aratott. Majd Kazanyi Vendelín sza­valata következett, aki szlovák nyelven mély átérzéssel szavalta el Petőfinek „Egy gondolat bánt en­gemet"- c. szlovákra fordított versét. Ezután magyar nóták következtek. Előbb Léber Baby, majd pedig Há­mory József énekelt Petőfi-dalokat és magyar nótákat Bogdán Aladár és cigányzenekarának kísérete mel­lett. Mindkét szereplő hatalmas si­kert aratott nótáival s 'különösen Léher Babynak volt óriási sikere, aki négy ízben is kénytelen volt megismételni dalait. Szünet után a CSEMADOK sza­valókórusa egy Petőfi-költeményt adott elő. Bajd Bukotfy Vilmos zon­goraszólója következett. A fiatal, nagytehetségű Bukový zongoraszóló­jával annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy megismételtették ve­le. Ezután Baranek Sándor Petőfi Huszka Jenőtől megzenésített „Szep­tember végén" c. versét énekelte magas kultúrájú hangon. Zongorán Krejzler Gizella kisérte. Baranen Sándor mély átérzéssel és művészien előadott énekét megismételtették. Petőfinek „A szabadsághoz" cimü versét Kazányi Vendelín szavalta el szlovák nyelven, hajd pedig Krajcsi Erzsébet ugyanezt a verset szavaiba el magyarul. Mindkét szavalatot nagy tetszéssel fogadták a nézők. Végül a CSEMADOK szavalókórusa szerepelt újra és Böszörményi Lási­16 vezényletével „A XIX. század költője" c. verset adta elő nagy si­kerrel. A szépen sikerült estély mű­sora az Internacionálé eléneklésével ért véget. A CSEMADOK helyi szervezeté­nek első nyilvános szereplése fényes sikerrel járt. A vezetőség komoly munkát végzett s fáradságos mun­kájának mégis lett a méltó jutalma. A lučeneci Petőfi-est oly nagy sikert | aratott hogy szó van arról is, hogy az estet a közeljövőben meg fogják ismételni, hogy ezzel módot adjanak azoknak a dolgozóknak, ' akik a megnyitó előadásra már nem tud­| tak bejutni a terembe a műsor meg­hallgatására. A CSEMADOK helyi­szervezete — Gvifko elvátrs veze­tése és irányítása mellett — és ve­| zetősége minden dicséretet megérde­mel a szép ünnepség megrendezé­séért. ml. Korszerű postapalota épül Trnaván i Harmincmillió koronát fordítanak a munká'afokra Vasárnap, október 9-én Trnava la­kossága résztvett a történelmi fő­téren a városi torony aljában rende­zett ünnepségen, amelyen letették az új trnavai postaépület alapkövét. Az új postaépületet az ötéves terv ke­retében építik fel 30 millió korona költséggel. Az ünnepségen megje­lent Horák postaügyi megbízott is, Martanovič képviselőnek, a kerületi nemzeti bizottság elnökének képvi­seletében, majd megérkezett Luka­čovič műszaki megbízott is, akiket a nagy tömeg lelkesen üdvözölt. Az ünnepségen beszédet mondott Benau képviselő a szlovák szaktanács kép­viseletében. Horák megbízott beszé­dében a következőket mondotta: A posta volt az első a vállalatok kö­zött, amely a magánvállalkozók ke­zéből állami kézbe jutott. Államosí­tására*'17&8-ban keŕiilt a sor. Ném hiszem, hogy abban az időben vala­ki bármilyen okból is felháborodott volna ezen az államosításon. Ma, 200 évvel ezután az állami posta olyan magától értetődő dolog, hogy másképpen el sem tudnók képzelni. Nos, ne csodálkozzunk tehát azon, hogy ma fokozatosan az ipari üze­mek, az erőforrások és a föld is kol­lektívizálódik, hogy igy magasabb életszínvonalat érjünk el PZ összes polgárok számára. Ez a társadalom fejlődési fokának követelménye, ami ma époly természetes dolog, mint amilven természetes dolog volt 200 évvel ezelőtt a posta államosítása. Az amerikaiak beavatkoznak az osztrák választásokba — Megbízható ez a jelöltlista? — Hogyne kérem. Ez a náci vezérkari tisztek teljes névsora. t (Ludas Matyij) az ilyen szövetkezeti birtokon. Egy hektár sekélyszántásnál 124, közép­mélyszántásnál 202. mélyszántásnál 271, vetésnél 69, lóheie- vagy lucerna­föld forgatásánál 343, vetés al . való szántásnál 51 Kčs kedvezményben'ré­szesülnek. A vetéf. alá való szántásnál nyújtott kedvezmény egy-egy munka­órára vonatkozik. A harmadik csoportba ürrtozó Egy­séges Földműves Szövetkezetek a leg­nagyobb kedvezményeket élvezik. A műtrágyát 50 százaiékos áron kapják. A burgonyavásárlásnál 128, illetőleg 96 Kés kedvezményt kapnak. A közös földterület bevetéséhez szükséges ked­vezmények a következők: seké'yszán­tásnál hektáronként 137, középmély­szántásnál 225, mélyszántásnál 301, traktorral való vetésnél 76, ugar­szántásrtál 381, vetés alá való szán­tásnál 57 Kčs egy-egy munkaóra után. Amint látjuk, a kormány eme intéz­kedései v mind hozZájáruUak ahhoz, hogy a legmodernebb mezőgazdasági termelési formát, a szövetkezeteket tá­mogassa. Ezekkel- az intézkedésekkél hajótörést szenved minden rémhír, mert beigazolódott a kormány helyes politikája. I Horák megbízott ezután a kenyér ' felszabadításának jelentőségéről is megemlékezett. Hozzáfűzte, hogy milyen rosszakaratú megjegyzés az, amely ezekben az örömteli napokban itt Trnaván született és amelyet aa egyházi körök kiküldtek a falvakra és megírtak a kormánynak is, hogy „ma, amikor különbözö gazdasági nehézségek miatt a kormány a mun­kásság fizetésének csökkentésére gondol, mi nem követelünk az ál­lamtól olyan áldozatot, mint a mos­tani kongruatörvény". Ez a mondat csupán olyan légkörben születhetett, ahol az emberek behunyják szemü­ket a nagy gazdasági eredmények előtt, nem ismerik a népi demokrati­kus munka nagyszerű kilátásait és általában teljesen tájékozatlanok a mi egész gazdasági életünkről és hí­reiket idegen rádiók hazugságforrá­saiból szedik. Éppen ellenkezőleg a valóság az, hogy kormányunk e nagyszerű élel­mezési intézkedéseken kívül, ame­lyeket fokozatosan vezet be a követ­kező év elejére olyan fizetési és bér­rendszert léptet életbe, ami minden hitetlen Tamásnak kinyitja majd a szemét és megmutatja maid, hogy a mi utunk helyes, a mi rendszerünk jo és jövőnk túlhaladja minden vá­rakozásunkat. A nemzet azonban megvetéssel elutasítja azokat, akik nem nyújtanak kezet a nagy építő­munkához és dicsőséggel halmozza el azokat, akik egészséges optimiz­mussal feltűrik karjukon a ruhát és a dolgozók kormányával együtt mun­kához látnak. Horák megbízott beszéde után Lu­kačovič megbízott emelkedett szó­lásra, aki beszédében megemlékezett a háború okozta károkról és meg­említette azt, hogy az ötéves terv el­ső évében 18 ezer új lakásegységet okozott károkat 70 százalékban meg­javítottuk. 1945-ben a szakemberek építettünk fel és a háború után a zt állították, hogy 30—35- év a:att sem jövünk rendbe. És ma, ha nyi­tott szemmel járunk, láthatjuk, hogy a mult szomorú emlékei fokozatosan eltűnnek és a községek arculata meg­változott. Ma szenteljük fel az új templomot az újjáépített Terchován. Egymásután nőnek ki a földből az ipari üzemek és most Trnaván ha­talmas és . modern postaépület alap­kövét rakjuk le. Kormányunk a kongrua törvénnyel rendezi az egyházban uralkodó ál­datlan és zavaros anyagi helyzeteit és a papság működését biztos alapokra helyezi. Ne hagyjuk magunkat semmiféle propaganda által félrevezettetni, a mi munkánk igazságos és Istennek tétsző, mert a dolgozó nép javára történik. Szélesítsük ki a készpénznélküli fizetést Pénzgazdálkodásiunk új ala­pokra való helyezése minden előfeltételét megteremtette a gazdasági fejlődésnek. A modern pénzforgalomban kerülni kell a készpénzzel való fizetést. Ez ed­dig még nem valósiult meg teljes mértékben, amennyiben pénz­intézeteink nem régi keletűek és nem érték még el fejlettségük tetőfokát. Ha növeljük a terme­lést és javítjuk a közellátást, ez­zel szintén a helyes pénzgazdál­kodás egyik alapkövét tesszük le. A stabil pénz azt eredmé­nyezi, hogy üzemeink, vállala­taink bíznak a bankokban ég így nőnek a bankbetétek. A Cseh­szlovák Nemzeti Bank után a legnagyobb forgalmat a Posta­takarékpénztár bonyolítja le. Ez kis betéteket is elfogad és a be­téttulajdonosoknak lehetővé te­szi zsíró vagy klíring útján tör­ténő kiegyenlítést. Mi újság a banskábystricai kerületben? A banskábystricai kerület az utolsó héten nem teljesítette kellőképpen beszolgáltatási kö­telezettségét. A* szarvasmarhahús beszolgáltatási tervét 48, a ser­téshús beszolgáltatási tervét 115 százalékra teljesítették. A leg­gyengébb eredményeket a zvole­ní és lučeneci, a legjobbakat a kékkői és hnustai járás érte el. A szabadkenyér árusítás első napjaiban a banskábystricai ke­rületben nőtt a fogyasztás. A malomipari termékek fogyasztá­sában ugyancsak tapasztalunk némi emelkedést. Főkép a rozsliszt iránt nagy az érdeklődés. A la­kosság ismerve közellátási poli­tikánk helyességét, nem halmoz fel nagyobb készleteket. A ke­nyérliszt iránti kereslet azért nem nagy, mert a lakosságnak jobban kifizetődik a készkenyér vásárlás. Másik oka ennek az, hogy lakosságunk egyre több süteményt fogyaszt, ami az élet­színvonal emelkedésével függ össze. Figyelmeztetés szoptató anyáknak A központi nemzeti bizottság egészségügyi előadója a csehszlo­vák államvasútak kerületi igaz­gatóságával karöltve, Bratislavá­ban a főpályaudvaron egy helyi­séget rendezett be az utazó szop­tató anyák részére. A helyiség úgy van berendezve, hogy a szoptató anyák gyermekeiket tisztába tehessék. A mosdóhelyi­ségben is külön részt fognak be­rendezni erre a célra. Az egész­ségügyi előadó felhívja a szop­tató anyákat, h®gy használják a nekik berendezett helyiségeket. — A ROH kerületi konferen­ciája Žilinám Szombaton, 8-án tartották a ROH l^erületi szö­vetkezeti szervei munkakonfe­renciájukat. Az élelmezési ipar alkalmazottainak szövetkezete, az építési' ipar alk^mazottainak szövetkezete, a bírósági álkalma" zottak szövetkezete, az NB alkal­mazottainak szövetkezete, ezen» kivül a považská bystricai vas­ipari alkalmazottak szövetkezete munkakonferenciát tartott. Az alkalmazottak ' gyűlésén a SOR kerületi titkára a szövetség tevé­kenységéről és a II. Összszak­szervezeti kongresszusra vállalt kötelezettségekről számolt be. A gyűlésen az egyes szövetségek megválasztották kiküldötteiket a kerületi •• összszakszervezeti kon<­ferenciára. Határozatukban köte­lezettséget vállaltak, hogy mind­azokat a feladatokat teljesítik, melyeket az ötéves terv sikere érdekében és a szocializmus ki­építésére vállaltak. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom