Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-14 / 131. szám, szerda

UJ SZ0 1949 szeptember 11 Magyar szakszervezeti küldöttség Csehszlovákiában (Pó) Szeptember 11-én, vasárnap reggel a biatisiavai szakwerveüeti központnak kedves vendégei érkez­tek. Halász Ottó elvtárs, a budapes­ti Szakszervezeti Központ külügyi osztályának vezetője és Szönyi Já­nos elvtárs, a vasmunkások szerve­zeti vezetőségéből feleségestül ellá­tó .attak hozzánk háromhetes cseh­szlovákiai körutazásukról való hasa­tértükben. Hlava elvtárs, járási fő­titkár a SOR (Szlovák Szakszerve­zeti Tanács) központi vezetősége részéről, Srank elvtárs személyi tit­kár, Zupka elvtárs, a SOR elnöké­nek nevében én más hivatalos sze­mélyiségek fogadták eket. A magyar elvtársak a ceeh Szak­szervezeti Központ meghívására jöt­tek köztárcaságunkba és végigjárták a főbb rekreációs központokat, hogy azokat megtekintve, tapasztalataikat elvigyék Magyp 'országra. — Voltunk Pöstvénben. Tr. Tenli­cen, a Magas Tátrában a Csorba­tónál. Lomnicon. Ütközbrn ne~te­tek'ntett :''k a demenovpi eeeppkö­hprlangct is —- mondía Halász elv­társ — rrajd Prá-'ába utaztunk. Mind a szlovákiai, mind a Prága környéki, ir.ald a Rpintíler-malom r-k'-e^ciós üdülőhelyem te*t látoga­tásunk a Icmrgyobb elirmeréf.-e késztet mirket a cehsziovák szevezet mvn'-^n ir*nt. Fe kelllát­ri'p'í, hogy nálunk, bá- nem s> mi hiWn'­v*i, p le~fe->to"a 1' ,b elffe'.t.'t.ei a o , ;•-eh c" T 1'-vá 1r í' < ,-p , 1 m* — ^e-'^évő c">Tr "-^-nnvörü v'"-> V'­1 4' 1 á­7 és reméljük, ez rövidesen sikerül. is. — Aki látta, — szólt közbe Szö­nyi elvtárs — milyen erős akarattal fogott hozzá dolgozóink töme 0e, hogy Rákosi Mátyás elvtársunk „A következő láncszem" című kiáltvá­nyát valóra váltsa, az bitos lehet ennek az Akciónak sikerében is. Rá­kosi ebben felszólította a magyai dolgozókat, hogy tanuljanak, nevel­jék önmagukat, mert csakis a tudás és az öntudat segítségével érhetnek ! el eredményeket. Erre a mi dolgo­zóink olyan buzgalommal láttak a tanuláshoz, hogy amerre mentünk,­nrndenfelé olvasó és vitázó embere­ket láttunk. Elmondják mé" az elvtársak, hogy meglátogattak néhány nagy üzemet is köztársaságunkban és tanulmá­nyozták azoknak szervezeti vezeté­sét. Kőrrtíremre, hogy mik-en kü­lönbséget kt a csebszlovák'ai éa magyarországi üzemek vezetése kö­zött. Halász elvtárs ezeket vála­szolt? r — Lán"e' ében nincs különbsí", mert rólunk is egy íi"vnevezett. ,,üzemi h'rom'zö"" működik, ame 1" PZ Czesst tanácsból, a szakszerve-eM t-'-i'csból és a párt megbizottaibél áll. A. r-P^VR- VENDÁTK a rOR ré­hánv vezet* ta^ián^k kísáretél-en PJE^LF-TO—STTÁK C-.e 1­1 ás~en A SZP'"­rt* "k° 1á "iá t. a, volt rna^d a rz? 1—zerve—et r " t á' Vasásimp a Biáelzmus áldozataik szentelt gMászünnepságet Námeiorszsg Kelet- és Nyugat-Németország min­den városában, falujában békétiiníelé­sekre került sor A lakosság a békeiiin­tetések során tiltakozott az amerikai hadsereg jelenléte és most folyó had­gyakorlatai el eri. A berlini ünnepsége­ken több mint 350 ezer ember veit részt. Emánuel Hazola, a volt politikai foglyok nemzetközi szövetségének al­e'nöke, beszédében kije'en ette, hogy a I 'tleri fasizmus el'eni harcosok ébren őrködnek mindaddig, míg biinieiés nem éri azokat, akin felelősek a legutolsó háborús áldozatok miliió :na!< ha'áia miait. A müncheni bekemanifesztáeión, r.in'ven München és az egész bajor vidék küldöttséegei résztvettek. Auer­br.ch, a müncheni népbíróság ügyésze mondott beszedet, aki többek között ki­je'enteíe, hcy ?.z emeberek milliói nem ?zc."t áldozták életüket, hogy a bonni parlamentben na azok iilneK, akik a nácizmus idején az elnyomókhoz tar­toztak. Pelőfi-est Nővé Zámkyban CT-'H,.. t«v a ,.,--..ti. rpT o 1 í^ - | moljanak a magyar dolgozóknak. Uk ai elsi napn 135 @z@r látogatója volt a Prágai P Az 50-lk jubiláris Prágai Mintává- ' sár. amelyet vasárnap, szeptember j 11-én nyitottak meg, eddig szinte páratlan érdeklődésnek örvend, A két kiállítótér nemcsak a főváros lakos­ságának zarándokhelyét képezték, hanem az egész ország lakosságának cs a kü-földi érdeklődök figyelmét is megkapta. Csupán vasárnap 135 ezer érdeklődő tekintette meg a kl­állítást. A Mintavásár ugyancsak érdek- ' lödóst keltett az egyes nagykövetsé- i gek körében is. Már vasárnap meg- , találhattuk itt F. Krajcir belkeres- j kedeltmügvi, V. Kopecky tájékozta- I tásügyi minisztert, valamint Lengyel- í ország, Magyarország. Bulgária, Ro- j mánia és több más állam képvise- | lőit is. A magyar küldöttséget Va s Zoltán tervezésügyi, Zsofinyec Mi­hály belkereskedelemügyi miniszter, Bognár István és dr Ájtay Miklós képviselték. A kiállítást később V. Clementis, csehszlovák külügymi­niszter is megtekintette. A Mintavá­sár az imperialista államok képvise­lőinek figyelmét sem kerülte el. Ez természetes is. Kiállításra kerülnek a csehszlovák ipar legjobb termékei, melyek bármikor felvehetik a ver­senyt a kapitalista államok gyárt­mányaival, sőt bizonyos tekintetben a nyu&atj államok termei vényeinek minőségét túl is szárnyalják. Az 50-ik jubiláris Prágai Minta­vásáron a külföld: állemck gyártmá­nyéi is kiállításra kerülnek. Á Szov­jetunió több árv cikket mutat br> a világnak, mint bármely eddigi Prá­gai MinLavásáron. Az egész ország területéről jelentések érkeznek Pr:'­gába, melyek szerint százezres tö­megek akarják megtekinteni az á".a­mcs ;tott ipar fejlődésének eddigi eredményeit. A kerületi neveléssel fi«s"JSe?e>i bonferoFcWa Mint a bratislavai á'lrrni pedagógiai intézet ie'en'eíte, az isjto'aögyi meg­bízó!'i hivatal, az SU pedagógiai .mra Bratiskvávan, a bratislavai Állami Pe­dagógiai intézet és a ROH i-kolrü-ryi r'k?.'m !'.zotta :nak szTkszervere'e mt'n­h'koníerenciát rendez a járási nevelés­ügyi testii'e'ek számára. A kon'erenc'át a legnagyobb br*­tis'-vai főisko'aí in*ernátnsHrn tartják 1019 szeptember 14-től 16-r. A kon­ferencia műsorán a köveike;;ő beszá­mo'ck szerenelnek­Szerdán A. Se'eekv: AT elrő- és másodfoku i-!;ota tantereinek t'nu'má­nvozása. J. Kotoc: Az új tankönyvek­rőt. Csütörtökön: Fr. OaSpar: A sz cialis'a neveléshez vezető út L. Ky­sel'ova-Jura:ov«: Ifjúsági szerveze'ek rz iskolákban. Este óvodák, nén-, kö­zép- és h-rmadfokú iskolák bizottságai tartanrk ülést. Pénteken: Dr G. Prvlov!": Az í.'.hmi ncino-ócr,'-; in'ézet és rz t'i is­kp'a érdekében ki.'e]*et» törekvések. I.. > :ovo™eskv isKo'aügyi megt'ze't: a IX. ,^n' rres <"z''si rs a~ r-i l #nfc. J. F''edv: Az r-0-:k irko­'-éve In'-'me'- a iárcsi rev'ésfigyi testületek tevékenysége számára. Novó Zámky magyarajkú dolgozói szeptember 10-én este Petőfi Sán­dor, a halhatatlan forradalmi költő emlékének áldoitak. Ez egyben a nővé zámky-i CSEMADOK kul túr­csoportjának első nyilvános bemu­tatkozása is volt. Az est kettős je­lentősége kifejezésre jutott már az ünnepi műsor megkezdése előtt. A közönség várakozó hangulatban, ki­pirult arccal, csillogó szemmel várta a műsor kzdetét. Sokak szeme fá­tyolos volt a meghatottságtól. A So­kol nagyterme zsúfolásig megtelt ün­neplő emberekkel. A színpadot Petőfi megkoszorú­zott képe és ünnepi zászlók díszítet­te':. Az előadást Fülöp Ildikó nyi­totta me", aki Petőfi Sár.dor a „Nép" című költeményét szrva't.a el fe'­nőtthöz illő öntvdattal és me^le^ö megértésse 1. A k"zör?ág no.^y EPI ünnepelte a kihányt és etVl kezdve p" p-6"", vé r, _etn n r^^ r'i k«-»dés és elragadtatás kifejezése volt. A p^avlft i'tén Kmtek e^-tZ-s c^lrjy^ 1- tvoffi'pr n^-e'^-e 1! Pe*/fi-r""—k'-"n e 1—prvalta a "í irt*"—. n'Vtn <» '—-.hadFán- fmati­Ezután a város közkedvelt Tata­rik Emilje lépett a színpadra és nagyhatású, tartalmas előadásában Petőfi nagy jelentőségét és költé­szetinek vilá rászóló hatását fejte­gette és vázolta, a forró vérmérsék­letű forradalmárnak a Habsburgok iránti halálos gyűlöletét, a szocialis­ta megmozdulás íitj't az ö korától egészen a mai népi demokráciáig. A szünet. ut''n folytatódott, a vál­tozatos műsor. Nagy sikere volt Se­bestyén József, lelkes fiatal elvtár­sunknak, aki részleteket szavait drámai erővel Petőfi „Apostol" című verséből. Az est meglepetése Cápa László ifjúmunkás volt, aki magyar népda­lokat énekelt. Értékes hangja van, teli melegséggel és érzéssel. Az est silleréhez nagyban hozzá­járult Bolernan Iván énekszámaival: a „Jí.nos vitéz"-ből előadott részle­tekkel és a „Szeptember végén" cí­mű dallal. Zongorán édesanyja kí­sérte kifinomult zenei me érzéssel. Utoljára említem az újvári helyi szervezet ifjúságának két számát. Az első, a ..Falu végén kvrta kocs­ma" dramatizált előadása volt. Maja festői tábortűz mellett Petfifi-daio­kat énekeltek ci ányzene kísérettel, szép és st-'lusos díszletek, közt, ame­lyeket az ifjúság maga készített. A közönség lelkes tapsorkánnal jutalmazta a szereplőket. A nagy sikert mi sem bironyí ia jobban, hogy a nézők alig akarták elhagyni a termet, szívesen elhallgatták vol­na még órák hosszat a daloló ifjú­ságot. Kovács Pál tanító rendezői mun­kája érdemli meg a legnagyobb el­ismérért. Ezt. az odaadó, ön-etlen és lelkes munkát nem is lehet a kriti­''-a megszokott szavaival dicsérni. Ügyszólván eryedül, sok akadállyal küzdve fo ta össze az ifjúságot és f«rp<' v ,r.W. 1í»Tnil dcl^ezott, vezette a hol szeretett®!, h^l s-sor­ral a csak rövid ideie megszervezett ifiú"á' Tot. A n 5""''?­lm*VS régü ünner> filtere m'-'^ipi ki­^^^.^IPNR^^^N P" Ő TNI'RK^^R.RK PZ rtAvéhe** hálás kö­szönetet tolmácsolunk neki. Turi Mária bi eínyomók elleni kíizcieiemSieii "íárja mmml f^n fsílfi­?Ml fmAi ha^á^oi eS]o Párizsba érkezett h ?r-;k szer'nt T-ars«ossa környékén bárom fa'u ?r.bcc-á^a fellázadt Franco ható­ságai ellen. Saragoszából Frarco­gárd '.val megsr^-ütett rendőri ccztrgok vonultaik ki a parasztok " ellen. | Zivena — Szlovák Asszonyok Szövetsége a Nemzeti Front összes szervezeteinek közreműködésével rz egész Csehszlovákia területén az ázsirú és afrikai nemzetek asszonyai iránti szolidaritási napot rendezett. Szeptember 10-én délután a bratis­lavai ^uskin-narkban a bratislavai helyőrség zenekara hangversenyt adott. Szeptember 11-én pedig a brati?!svai vár előtti szabadszínpa­don i'nner.élyt rendeztek. Az i'nnen­^nek-i. H. Pachra^a. a !?iw«a elnöknője a következőket mondotta. ,.Az e^-é'JZ vil-'-nn béketüntet*se 1:et rendeznek a Pekingben tartpndó PSF^^^.vkorTeííszii^ irán­ti AZ le­nyomott gyarmati népek asszonyai i érzik, hogy az imperialista politika kizsákmányolja országukat és an­nak gazda ságát. Az ország olcsó munkaerőire alapltja gazdasági ere­jét, elsősorban asszonyokra és gyer­mekekre, ezért az elnvQmott nípek asszonyai egyre nagyobb erővel küz­denek a szabadságért és a demok­ráciáért. hogy megszerezzék ma­guk számára az emberi életmódot. Ázsiában és Afrikában ,ahol a la­kosok száma több, mint egy mil­liárd, az asszonyok száma több, mint 600 milliót tesz ki. Az asszonyoknak ez a tömege meg nem alkuvó har­cot folytat országai szabadságáért ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK Hajnal van, amikor a reggelit behozzák, vagy ami­kor bizonyossá válik, ho.^y a reggelit nem sikerült be­hozni. Ma attól hajnalodott ki, hogy a zászlóalj paran.es­nckság telefonált: egy ételhordó e'-esett, egy megsebe­sült. Reggelit majd este kapunk — talán. A „reggeli" az egész napi kosztot jelenti. Egyszer sok, másszor kevés. Akár sok, akár kevés, három részre kel'ene ozztan ;, hogy egész napra legyen ennivalónk. Kellene. Ez az előírás. Akár sok a reggeli, akár kevés, egy ültünkben esszük meg. Ka kevés — hát kevés. Ha sok — nyomja a gyemret. Ez természetes. A különös az, hegy ha kiadós reggelit ettünk, jobban éreztük r.z ebéd huny át, nrnt sovány reggeli után. Ezt először Babk'n figyelte meg. A megfigyelést ellenőriztük. He­lyesnek bizonyult. Babkin büzzke lehetett. De nem erre a megfigyelésre volt büszke, hanem arra, hogy ő szerezte a macskát. Mikor a macska már emlékké lett, Babkin még mindig büszke volt rá. Nem minden ok nélkül. A szép, tarka, macskát (amelynek eredetét Babkin sohsem akarta elárulni), mikor először behoz la, Megmentő néven mutatta bet- nekünk. Lehü­lyéztük. Nem a Megmentőt, hanem Babkint. De a tarka Megmentő igazolta keresztapját; egy ide :g kitűnően töltötte be a szerepet, ame'yet neve rótt rá. Mikor a mezőt megcsípte a dér, a bunkereket el­árasztották az egerek. Nem párosával jöttek és nem tiicatjával, hanem százával és ezrével. Sohsem hittem, hogy ennyi egér van a világon! De a tények előtt nem csukhattuk be a szemünket. Ezt az egerek se tűrték. Ha csak pár pillanatig mozdulatlanul ültünk, vagy feküdtünk, más elleptek minket. Babkinnak, kinek csuda egészséges álma volt, ballábáról lerágták a frissen olajozott csizmát. MaDskint valami hasonló balesettől csak az mentette meg. hegy úgy horkolt, mint egy ter­hes vízilókanca. Ezt Babkin állap'totta meg, aki ped g ismerte a v'zi'ovak szokásait, mert a háború előtt hat esztendőn át etető volt a moszkvai á''alkertb?n. Imádta az állatokat. Legjobban a vízilovat. De az ege­reket gyűlölte. És — azt hiszem — fiit is tőlük. Nem egészen ok néi'kül. A mezei egerek (amelyek k'sebbek, gyengébbek, de falánkabbak és szemteleneb­bek, mfnt a házi egér) rájöttek, hogy a bunkerben me­legebb van, mint a mezőn és a bunkert éléstárnak nézték. Nem ismerték az embert, nem féltek tőlünk. Ejjel-narpal bátran, nyütan mutogatták magukat. Mikor Babkin elhozta a titokzatos eredetű Meg­mentőt, kiderült, hogy a mezei egerek a macskát sem ismerik. Megmentő egy pillanatra sem zavarta őket szünettelen munkájukben. Pedig a hatalmas, rozsda- és feketeszinü macska is szüntelenül dolgozott. Jobb első mancsának egyetlen mozdulata, — és már elterült egy fürge egér, amelynek még egy panaszos c'ncogásra sem maradt ideje, mert a Megmentő — bőszemével ravasz­kásan hunyorgatva — kitátotta száját és ... Egv kis perc múlva már a következő egérnek nem maradt ideje a panaszos cincogásra. A Megmentő hét-nyolc napi szakadatlan munka után — (amely idő alatt alaposan meghízott) új állás­pontot foglalt el az egerekkel szemben. Ha eddig azért o * dáltuk, mert éjjel napml, megállás nélkül evett, most azzal ejtett minket bámulatba, hogy lemorHott az egérkosztról. Lustán ült egy benzinszagú hát ;zsákén és kényesen mosakodott, mialatt az egerek a hosszú, rozsda- és feketeszín macskafarkot szagolgatták és tapo­gatták. Megmer'tőnek tetszett a játék. Időr.ként kacéruT riszálta magát és rámosolygott játszótársaira. — fene a redves hasadba! — szidta Babkin. — Vegetáriánussá lettél? Nem lett azzá! Ha füstölt kolbászt adtunk neki — megette. Sőt, ha eldugtuk előle, akkor is megtalálta. — Rosszabb vagy az egereknél, te szemét tolvaj! — szidta Babkin. Megmentőnk a szidásra hízeügő dorombolással válaszolt. Egyízben az ellustult macska miatt — kevés híján — testvérháború ütöttt ki. Hajnaltájt, mikor Malisk'n észrevette, hogy az egerek megették vörös selyemzseb­kendőjét — egy kővé fagyott, kétkilós kenyeret vágett a macskához. Ha eltalálja — a Megmentő sohasem dorombol többé. — Tudod, te hóhér, — ordított Maliskin a macská­ra, — tudod, hogy ki küldötte nekem azt a kendőt? A macska ezt nem tudta, de mi tudtuk. Maliskln tábori postán kapta a vörös selyemzsebkendőt, attól a szibériai lánytól, akt sohsem látott, de akivel élénk levelezésben állott. — Ha olyan csúnya, mint az ördög nagyanyja, akkor is feleségül veszem, ahogy Berlinből visszajövök — biztosított minket már százszor is Maliskin. „Ahogy Berl'nből visszajövök" — ez azt jelentette: a háború befejezése után. Szóval Maliskin a macskához vágta a kővé fagyott, kétkilós kenyeret. A macska nem ijedt meg és meg se sértődött. Meleg érdeklődéssel szemlélte a dühöngö katonát. De Babkin nem volt ilyen hidegvérű. — Hóhér! — ordította é.s nekiugrott Malisk'nnek. Megrendelésre sem jöhetett volna jobbkor és pon­tosabban: egy akna robbant közvetlenül a bunkerünk mellett. Aztán egy második. Néhány pillanatnyi szünet után még kettő. Az aknák senkiben és semmiben sem tettek kárt. A robbanások nyomán támadt csendben Maliskln halk. sóhajtása szinte mennydörgésként hatott. — Semmi ba^, öregfiú — mondotta Babkin és ciga­rettát sodort, amit Maliskin szájába dugott. Tüzet is adott neki, aztán ölbevette Megmentőt és s rttogva mesélt neki a moszkvai állatkert lakóiról. A vízilovat — meséi főhősét — ,,kis aranyos" nak nevezte. Megmentő hízelegve dorombolt. Maliskin felvette a kövéfagyott cipót és kétélű finn-késével faricskálni kezdte; kivágta azokat a része­ket, melyeken az egerek otthagyták apró fogaik nvo­mát. Amit kivágott, azt az egereknek dobta. Addig faricskált, míg az egész cipót elfaragta. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom