Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-09 / 127. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1949 szeptember 9, péntek 2 Kcs II. évfolyam, 127. szám A Kőzűonti Aratási Bizottság jelentése: A gabonabegyüjtés eredménye szeptember 3-án: 62.412 vágón Az elmúlt héten #adtunk hírt arról, hogy az egész ország területén a megállapított ütemtervet átlagosan teljesítették és földműveseink ismét tanúbizonyságát adták annak, hogy a népi demokráciával együtt haladnak előre az összes dolgozók szabad hol­napja felé. Amiko" az első jelentést közzétettük, magunk is csodálkoztunk azon, hogy augusztus hónap végén már ilyen eredményeket mutatnak fel falvaink és állami birtokaink. Ma kaptuk meg a Központi Aratási Bi­zottság szeptember 3-i jelentését, amely szerint az egész országban a következő mennyiségű gabonát vásá­rolták fel: 251.827 tonna búza. 225.924 t. rozs, 128.277 t. árpa cs 8.097 t. zab, ami összesen 614.125 t. gabonának felel meg. Ez vagonra átszámítva 61.142 vágón. Nem hisszük, hogy szükséges lenne összehasonlítani az elmúlt év ugyanezen időszakában begyűjtött ga­bonával, mert hiszen a terméseredmé­nyek az idén jobbak, de meg kell je­gyeznünk azt, hogy a harc az ország kenyeréért eldőlt, parasztságunk kö­telességét igazi hazafiassággal teljesí­tette, ami bíztatás számunkra a jövőre Még mindig szükség van brigádokra Egyes kerületek még mindig , olyan kérésekkel fordulnak a központi ara tási bizottsághoz, hogy brigádokat küldjenek ki az aratás befejezésére. A központi aratási bizottság arra kéri az illetékes kerületi hatóságokat, hogy ezeket a brigádokat saját kerületeik­ben és saját munkatartalékaiból szer vezzek meg. Ez főleg Csehországra vonatkozik, amelynek egyes kerületei­ben még nem ért véget az aratás és a behordás. Prágából idén 50.362 brigádmunkás ment ki vidékre. Nagyszámú brigád­munkás vesz részt a komló betakarítá­sában, ahol igen nagy eredményeket mutatnak fel. Már megszervezés alatt van a burgonyagyüjtő brigádok ösz­szeállítása. A szeptember 3-i jelentések szerint a repcevetés tervét Csehországban 8b százalékra, Szlovákiában 102 száza­lékra, tehát egész Csehszlovákiában kb. 90 százalékra teljesítették. Ilt je­gyezzük meg, hogy Csehországban 14.687 tonna olajosmagvat vásároltak fel az elmúlt hét végéig. Az első ku­korica felvásárlások is megtörténtek már, bár számszerűen még nem nagy eredménnyel. Ez a kampány azonban még csak a kezdet-kezdetén van. A Központi Aratási Bizottság ezúton is újból felhívja az egyes üzemek munkásságát, hogy amennyiben csak módúkban á'I. járuljanak hozzá az őszi betakarítási munkálatok meg­gyorsításához is A mezőgazdasági üzemek és földműveseink tehát biza­lommal fordulhatnak az üzemi mim kássághoz, akik úgy mint aratás előtt, most is eleget tesznek hazafias köte­lességüknek. Az üzemi munkások a gépállomások és szövetkezetek trak­torállomásainál is igen jelentős segít­séget nyújtanak. Hűség a néphe z 0 r. e. Fris rádióbeszéde a Sajtőnap alkalmából Mintaképünk JULIUS FUCSIK (A csehszlovákiai sajtó napjára) Dr. E. FriS, a Pravda főszerkesz­tője, a Sajtónap alkalmából rádióbe­szédet tartott Csehszlovákia népéhez — a Pravda olvasóihoz. A csehszlovák Sajtónap alkalmá­ból mindenekelőtt az olvasókhoz szó­lok. Nektek segit, nektek szolgál a sajtó! Főképp azért, mert új felada­tokat tüz ki, melyek a szocialista újjáépítésből erednek. Célunk nem a maradiság, hanem az igények ál­landó növelése, nem öndicséret, ha­nem önkritika, mely meghatározza a dolgozók és a sajtó közötti viszonyt. Klement Gottwald köztársasági el­nök az 1948 őszén tartott sajtókon­ferencián új tradíciót adott a saj­tónak. Mik ezek a tradíciók? Hűség a néphez! Ezt azonban csak úgy érjük el, ha tárgyilagos, egyenes jellemű emberek, szakértők vezetik a csehszlovák újságírást. Klement Gottwald elvtárs Lenin szavait idéz­te nekünk: „Vezetni a népet és egy­szersmind tanulni a néptől." A sajtó­nak meg kell állnia a helyét abban a harcban, melyet a nép jobb hol­napjáért folytat. Mindenekelőtt irányelvekhez kell tartani magun­kat: 1. A sajtó feladata a népi demok­ratikus államban, hogy tájékoztassa, szervezze, nevelje, vezesse és öntu­datossá tegye a népet. Meg kell szüntetnünk az úgynevezett frázisos újságírást. 2. Fel kell számolni a burzsoá új­ságírás régi betegségét* a szenzáció­keltést és ehelyett az első pontban említett elvek alapján kell írnunk. 3. Olyan újságokra, amelyek nem kritizálnak, nincs szükségünk, mert ezek nem szolgálják a haladás ér­dekét. 4. Üj formát kell adnunk a la­poknak, és pedig olyat, amely -leg­jobban megfelel céljainknak, a nép ízlésének. 5. Meg kell szervezni a munkás­levelező mpzgalmat, hogy lapjaink ezáltal is valóban a nép lapjává vál­janak. A szocialista sajtó termékei iránt nagyobb az érdeklődés, mint bár­mely sajtó iránt eddig. Ezt bizonyít­ja az is, hogy a kinyomtatott új­ságok példányszáma összehasonlítha­tatlanul magasabb az 1938 előtti Csehszlovákia idején kiadott újságok példányszámánál. Ez is arról tanús­kodik, hogy munkásságunk valóban aktív állást foglal népi demokrati­kus államrendszerünk iránt s a népi sajtó ügyét saját ügyének tekinti. Mi csehszlovák újságírók arra törek­szünk, hogy a sajtóban bízó népünket a lenini-sztálini szellemben neveljük, s eljuttassuk a végcéljukhoz — a szocializmushoz. Moszkva ifjúsága a jövőben is a béke harcosainak első sorában fog állni, állapította meg Gavrilov a DIVSz kongresszusán A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség kongresszusán, mely a Világ­ifjúsági Találkozó után ugyancsak a magyar fővárosban kerül lebonyolí­tásra, Zdenek Hejzlar. a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség elnöke beszámoló­jában elmondotta, hogy Csehszlová­vákiában a z Ifjúsági Szövetség 670 ezer taggal rendelkezik és a Szövet­ség a csehszlovák nemzetgyűlésben 30 taggal van képviselve. A csehszlovák ifjúsági kiküldött ezután megállapí­totta, hogy a Szövetséget a leghaíha­tósabban a csehszlovák Kommunista Párt támogatja. Hejzlar kiemelte, hogy a csehszlovák Ifjúsági Szövet­ség tagjai a hős Lenini Komszomol életéből merít állandó példát és tu­datában van annak, ho*y munkájá­val a béke ügyét szolgálja. A csehszlovák delegált után viha­ros taps közben szólásra emelkedett Gavrilov. a Szovjetúnió kiküldötte. — Nekem jutott az a megtisztelte­tés — kezdte beszédét —, hogy az ifjúsági kongresszuson hazánk fővá­rosát. Moszkvát, az új világ központ­ját képviseljem. Moszkvát Lenin és Sztálin zsenialitása változtatta át az emberi fejlődés hatalmas progresszív / erejévé Száz és százmillió egyszerű ember tekint nagy reménnyel és sze­retettel Moszkvára, a béke és a ne­pek szabadságának és függetlenségé­nek zászlóvivőjére. A Kreml rubin­csillagai útmutató fáklyaként vilá­gítanak a világ népei előtt. Gavrilov ezután a békés építőmun­kának arról a nagyszerű pátoszáról beszélt, mely áthatja Moszkva ifjúsá­gát, s amelynek nyomán tízezer moszkvai ifjú négy év alatt teljesi­teíte az ötéves terv reá eső felada­tait. Ezt a hősies munkát egyetlen óhai hatja át: az, hogy a szovjet ha­za még szebb, még erősebb legyen. Hangsúlyozta: „A jövőben is erősí­teni fogjuk országunk hatalmát, hogv mint megingathatatlan szikla álljon a béke őreként". Hatalmas taps fogadta Gavrilov kijelentését. A szovjet kiküldött ez­után arról számolt be. hogyan épül Moszkva a világ legszebb városává. Hatalmas iskola-rendszerében 322 fő­iskola a fiatalok tízezreinek adia meg a tanulás lehetőségét. A szovjet fő­város iskoláiban több mint 600.000 gvermek részesül oktatásban. Moszk­va ífjús'ágának a szovjet kormány a klubok, színházak, mozik, stáaionok és könyvtárak százait építette. — Számunkra semmi sem szen­tebb — folytatta ezután a Demokra­tikus Ifjúság Világszövetségi Kong­resszusán mondott beszédét Gavrilov —, mint a mi szovjet hazánk, semmi sem drágább és közelebbálló. mint Lenin és Sztálin nagy pártija. Drága, nagyon drága nekünk a mi szabad­ságunk, a hazánk és jövőnk. A moszkvai Komszomolok. Zoja Koz­mogvemjanszkája és sok társa nem azért lett hőssé, hogy néhány év múlva az angol-amerikai reakciósok klikkjének bősz akaratából az em­beriséget újra a háború örvényébe taszítsák. Fővárosunk ifjai és leá­nyai megbíztak: mondjam el, hogy Moszkva ifjúsága a jövőben is a bé­ke harcosainak első sorában fog áll­ni és ezentúl is erősíteni fogja az egész világ demokratikus ifjúságá­nak baráti kapcsolatait. Gavrilov végül az internacionaliz­mus. a nemzetközi szolidaritás s a népek közötti barátsáe nagy erejéről és jelentőségéről Részéit. (Folytatás a 2. oldalon.) Szeptember 8, a csehszlovákiai saj­tó napja. Ezt a napot Július Fucsik emlékének és hagyománynnak szen­teljük, akit 1943 szeptember 8-án vé­geztek ki. Július Fucsík az ujság'rói munká­ért meggyilkolt újságíró példája. Az állandóan égő, kitartóan és fáradha­tatlanul dolgozó ember példája, aki az igazság büszke öntudatával beszél és harcol, mert szíve félelmet nem is­mer. Az igazi újságíró példája, aki élete müvét egyet'en hazugsággal sem mocskolta be, a tiszta lelkiismeret pél­dája,, amely a jó munka első feltétele. Július Fucsík kommunista újságíró mintaképe. 1930-ban ment először a Szovjetúnió­ba. Nem úgy ment, mint egy kiváncsi turista és nem indult el a nyugati ér­telmiségek kritikus fennhéjázó bekép­zeltségével. A" int új Kolumbusz indult el azzal a meggyőződéssel, hogy kell lennie valahol egy világnak, ahol nincs gazdasági válság, ahol nincs munka­nélküliség, ahol a munkás a gazda az országban és nem rabszolgája a ki­zsákmányoló rendnek Elképzeléseiben nem csalódott. Saját szemével győző­dött meg mindenről és hazajött, hogy bizonyságot tegyen erről a népnek. Cikkeket, riportokat és könyvet írt a látottakról. Könyvében, amelynek ezt a c'met adta. „Egy országban, amelyben a holnap már tegnapot je­lent" a történet színteréül a jövő sztálingrádi csataterét választja. Mint egy jós, aki meglátja azt, hogy vala­hi itt fognak dönteni az emberi ci­Ni'izáció sorsáról és innét tör majd az a fénylp napsugár, amely a győzelmet jelenti és amely fényével megvilágítia még a Gestapo börtönének sötétségét De Fucsík nem elégedett meg egy könyv megírásával. Bejárja az égés*, köztársaságot, beszél a városokban és a forgalomtól távoleső falvakban, Ián goló énjének kipattanó szikrái fényt gyújtanak és megvilágítják a nagy szocialista földet, az ötéves tervet, az új élet építését. Beszél Sztálinról és a tömegek hallgatják. Ezek nem oly mindennapos gyűlések, melyben el­hangzik egy beszámoló és az embe­rek szétniennek Fucsik meg akarja győzri az embereket és ha valahol kétkedést talál, nem sajná'ja sem az időt, sem a fáradságot. Egyszer egy gyűlésen este 8-tól reggel 5 óráig be­szél. Amikor egy nemzeti szocialista új­ságíró rövid látogatás után visszatéi a Szovjetunióból és előadássorozatul rendez, ahol a jólinformált ember ál­arcában megkísérel rágalmakat szór­ni a szocializmus országára, Fucsik üldözni kezdi. Minden előadásán meg­jelenik. Alig hogy befejezi a szónok, szót kér. És megvilágítja a tömegek­nek azt, amit ez az úgynevezett „szemtanú" oly rosszul látott. 1934-ben másodszor is a Szovjet­unióba megy, m'nt a Rude Právo le­velezője. Volt "Közép-Ázsiában, meg­járta az óriási földet és mindenütt ba­rátokat szerzett népének. De nem elégszik meg egyszerű beszámolókkal a látottakról. A Rude Právoban külön oldala van, felül postaszekrény jelvény­nyel és Fucsík itt válaszol az olvasók kérdéseire a Szovjetúnió életéről. Ezek voltak életének legszebb napjai. Amikor a barna szenny elöntötte az országot, Fucsík harcolni kezd. /Meg­indítja apró, szürke mindennapi küz­delmét a megszállók ellen és szervezi a harcot, az egész nép földalatti moz­galmát. 1941 februárjában lefogták és be­börtönözték a KSC központi bizottsá­gának tagjait. Fucsík egyedül ma­radt. A Szovjetúnió háborúbalépés* rakéta számára. hogy aktivizálja a Párt szervezeteit és megkezdje küz­delmét a köztársaság felszabadítására. „Riport az akasztófa alól", (amely magyar nyelven „Üzenet az élőknek'' címen jelent meg) büszkén jegyzi meg: Sztálin elvtárs napiparancsáról 1942 február 23-ról az olvasók már 24-én este tudomást szereztek. Dacol­va minden veszéllyel Fucsik tájékoz­tatja a cseh népet mint igazi újságíró, a legigazibb újságíró. 1943-ban mára pankráci börtön lakója, de itt a börtön­ben a b'tófa árnyékában is úgy érzi, hogy ő is harcos tagja a szovjet had­seregnek és az igazságért küzdő mii­Póknak. A börtönben ezeket a sorokat írja: „A Kreml órá> most ütik el a tizet ós a Vörös Téren megkezdődik a ka­tonai szemle. Atyuskám, veled me­gyünk! Ott most az internncionálét éneklik, most zeng-zúg az internacio­nálé az egész világ fölött, hangozzék hát a mi cellánkból is. Énekliink. S a forradalmi ének c satlakozik azokhoz a dalokhoz, mert nem akarunk egyedül lenni, hiszen nem vagyunk egyedül, azokhoz tartozunk, akik most szaba­don énekelnek, szabadon, de ugyan­úgy harc közben mint mi". A csehszlovák sajtó napja Fucsík hősi halálának napja. Az ő harcos em­lékével erősödik a mi sajtónk is, az ő élete legyen a mi életünk, az ő mun­kája a mi munkánk. Harcoljuk fárad­hatatlanul, törhetetlen energiával a szocializmus szabad holnapjáért, úgy mint Fucsik harcolt. És harcunkban segítsen bennünket a szocializmus fe­lé haladó munkásosztály bátor segítő­társa a szocia'Uta sajtó, amely Fucsik nyomdokain halad az élet új ragyogó győzelme felé. Együtt a tömegekkel, a tömegekért és a tömegek segítsé­gével, építsük ki az új világ új saj­tóját. Hangot adunk a dolgozó töme­geknek, mert az ő hangjuk építő, erős é> kitartó, mint Fucsík hangja. A két cél elérése legyen mindig a szemünk előtt: Béke és szocializmus. A proletárnemzetköziség zászlaja alatt testvéri összefogásban a világ összes szabadságszerető népeivel a Szovjetúnió vezetésével haladjunk Fu­csík álma, a dolgozók új világa elé. Több mint 20 ezer embert vesztettek Grammosznál a monarcho-fasiszták A demokrata hadsereg egységei, melyek Grammosznál teljesítették fel­adatukat, súlyo^ veszteségeket okoztak az ellenségnek — különböző irányú stratégiai hadműveleteket hajtottak végre. Az ellenség a grammoszi csatában több mint 20 ezer embert vesztett sebesültekben és halottakban. A demokrata hadsereg egységei Vitsinél, Szmolikánál, Epiruszban, Tesszáliában és Ruméliában fokozottabb tevékenységet fejtenek ki. Peloponézoszban a görög demokrata hadsereg haditevékenysége szintén megélénkült. Hűségpótlékok a bányászoknak A kormány keddi ülésén A. Zá­potocky kormányelnök vezetésé­vel elfogadta Kiiment iparügyi­miniszter javaslatát a bányászok­nak szóló hűségpótlékok beveze­téséről és megegyezett azokban az elvekben, melyek alapján ezek a pótlékok kifizetésre kerülnek. Ezeket az alapelveket szeptem­ber 10-én és 11-én hirdetik ki a bányászmunka országos megün­neplése alkalmából. Dr. , Clementis külügyminiszter javaslatára a kormány elfogadta a személyes csomagszállításról szóló megegyezést, amelyet 1948 december 22 én írtak alá Varsó­ban. Ezek a megállapodások sza­bályozzák a Bulgária, Magyar­ország, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia közötti kölcsönös vas­úti szállítás kérdéseit. A kormány elfogadta a Cseh­szlovákia és Magyarország között a mezőgazdasági növények védel­mét illető megegyezést, melyet 1949 július 23-án írtak alá Prágá­ban. Erban munkaügyi és közjóléti miniszter előterjesztette azt a törvényjavaslatot, mely a közjó­lét terén történő változásokról szól és a hadi károsultakat, a há­ború és fasiszta üldözés áldoza­tait illeti. E törvényjavaslat alap­ján az ügyvitel célszerű decentra­lizálóját hajtják végre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom