Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-01 / 120. szám, csütörtök

1949 szeptember 1 Zsdánov eSvtárs halálának évfordulójára 1948 augusztus 31-én halt meg Andrej Alexandrovlcs Zsdánov. Már egy esztendeje nincs az élük között, de munkája, átható gondolatai és el­méletei millió kommün,sta és demokra­ta útján iránymutatóul szolgálnak nemcsak a Szovjetunióban, de az egész földkerekségen. Andrej Zsdánov egy'ke azon sze­mélyiségeknek, akik korszakuk embe­reinek szükség'eteit és vágyait leg­jobban és legbátrabban fejezték ki. Feleletet adott a ma égető harci kér­déseire, megvilágította a szocializmus­ért való harc útját a ma feltételei kö­zött. Ezt a nagv képességét Alarx, En­gels, Lerin és Sztálin mély és alkotó tanításainak átvétele tette lehetővé és élesítette az, hogy hosszú életén át a legszűkebb együttműködésben volt korunk legnagyobb alakjával, Joszif Visszárionov'cs Sztálinnal, akitől átvet­te a bolsevik, az igazi ember legkivá­lóbb tulajdonságait, A nemzetközi helyzet tudományos marxista elemzése, amelyet az Sz. K. b. P. megbízásából végzett a Kommunista Pártok verető tényezős­nek történelmi ülésén 1947 szeptem­berében Lengyelországban, az embe­rek millióinak világította meg az erő­viszonyok kérdését, amely a Szovjet­unió világraszóló győzelme után ala­kult ki, amelyet a nagy Honvédő Há­borúban aratott Zsdánov bebizonyítot­ta azt, hogy a háború következménye­képpen a nemzetközi helyzetben egyes államok helyzetében alapvető változá­sok történtek, amelyek átalakították a világ egész politikai képét. A világ két főtáborra oszlott. Az imperialista és antidemokratikus táborra és az impe­rializmus ellenes és demokrata front­ra. A világ imperialista frontjának meggyengülése és a kapitalizmus ál­talános válságának további elmélyü­lésének leleplezésévei Zsdánov elv­társ a következő jelentős következte­tést állapította meg: Emlékeznünk kell arra, hogy az ÚJ háborút előidézni akaró imperialisták kívánsága és az ilyen háború meg­szervezésének lehetősége között, igen nagy különbség van A világ nemze­tei nem kívánnak háborút. Az erők, kik békét akarnak, olyan jelentékenyek és nagyok, hogyha kitartóan és szilár­dan fogják védeni a békét, ha kinyil­vánítják kitartásukat és szilárdságu­kat, akkor a támadások tervei telje­sen csődöt mondanak. Ezek a szavak nemcsak az emberek százmillióinak reményévé, de harci ki­áltásává váltak a béke aktív védel­mének az érdekében. Hogyha ma egy évvel Zsdánov elvtárs halála és két esztendővel ezeknek a mondatoknak az elmondása után tanul vagyunk egy szélesen elágazó, szervezett, öntudatos s:iázmil! ;ós mozgalomnak a béke érde­!:rb-»n, akkor ez azt bizonyítja, hogv Zsdánov e'vtáis szavai valósággá váj­tak, hogy a kiiartó és szilárd bélcevé­delem gondolata áthatotta az egész földkerekség százmilliós tömeg'eit és azok hajtóerejévé vált. Zsdánov elv­társ ugyanezen a tanácskozáson Len­gyelországban az Sz. K. b. P. nevé­ben k :je!entete, hogy a legnagyobb mértékben szükséges a Kommunista Pírtok együttműködése. „Mint a mult­b?.n a München eló'tli politika megnyi­tod a hitleri támadás útját, úgy az estleges engedmények az USA és az iir-eriaKsta tábor új irányának kezde­n 'nvezni lehetnek még gorombább tá­rr -!ásóknak. Ezért a Kommunista PIrtoknak az imperialista terjeszkedés és a támadó szellem elleni általános éjire kell állni és meg kell akadályoz­ni a támadást, bármilyen irányból I;. jő. AHaml, gazdasági vagy világnézeti vomjon, össze kell zárkóznlok, erőfe­s'íiéseiket egységesíteniük kell közös ; ->eral'zmus ellenes, demokratikus és maguk köré kell gyűiteniök összes népek demokratikus és ha­rs erőit" — mondta akkor Zsdá­nov elvtárs. A tájékoztatás! Iroda megteremtése valóvá váltotta ezt a követelést és e'i-k a szavak is jelentősen hozzájá­rultak a Kommunista Pártok helyes irányához. Egyenesen felbecsülhetetlen jelentő­sége van a Kommunista Páríok to­vábbi fejlődésére, főleg a népi demo­krácia országaiban, a jugoszláv Kom­munista Pártban lejátszódó események zsdánovi értékelésének. Zsdánov elv­társ képviselte az Sz. K. b. P-t azon a tanácskozáson, amelyen határozatot fogadtak el a jugoszláv Kommunista Pártban uralkodó nelyzetről. A Tito klikk mii szégyenletes tevékenysége bizonyítja, hogy a zsdánovi értékelés milyen zseniálisan világította meg ezt a munkásáruló pcY kát. A jugoszláv Kommunista Párt vezetése elutasította a zsdánovi marxista útmutatást, eltá­volodott az antiimperialista fronttól és az imperialista ellenség és a háborús uszítók táboraba jutott. Zsdánov elvtársnak rmimitatlan ér­demei vünnak a Szovjetúnió felépíté­sében az első ötéves tervek ideje óta, amelyekhez egész sor katonai íi ;er járul, hiszen tudjuk, hogy Leningrád hősies védeln-e a nagy Honvédő Há­borúban Zsdánov elvtárs nevéhez fű­ződik. Zsdánov elvtárs tevékenysége a közelmúltban hallatlan mértékben hozzájárult a világbékéért folyó harc megszervezéséhez, a forradalmi mun­káspártok szövetségének megerősíté­séhez és politikájuk megszilárdításá­hoz. Zsdánov elvtárs elszánt harcosa volt az imperializmus ellenes viíágírontnak. Maradéktalanul eultasította e harc­ban nvndazokat a világnézeti formá­kat, amelyeket az imperia i ták hasz­nálnak aljas támadásai politikájuk mentegetésére, a népek erkölcsi egy­másellen uszítására és ellenállásuk meggyengítésére, hogy háborús hisz­tériájukkal jobban közéjük férkőzhes­senek. Beszédei, amelyek a marxista­leninista-sztálini tudományos fejtege­tés iskolapéldái voltak, leleplezték eze­ket a rejtett és ezért igen veszélyes kísérleteket, amelyek arra irányultak, hogy a burzsoá világnézetet becsem­pésszék a munkásmozgalomba és a szovíet szo-i'Iista társad-lom világ­nézetébe. Ebben a tevékenységében n"gy segítségére volt soko'dalúsága és műveltségének óriási méretei. Zsdánov elvtárs azoknak a világhí­rű kritikáknak szerzője, amelyek le­leplezték mindazt, an i árta'mas a szocialista világnézetnek és kritikájá­val mélyen behatolt nemcsak a- poli­tikai kérdések taglalásába, de ítéletei mértékadók számunkra az irodalom, zenei élet, a kultúra kérdéseiben álta­lában. Elméletileg a kérdések egész sorát dolgozta kl, amelyek a történe­lemkutatást, a művészeteket és a filo­zófiát érintették. Elméleti munk.'ival jelentős mértékben gazdagította a marxizmus-leninizmus tanításait. Zsdánov elvtárs kiváló vezető té­nyezője volt az Sz. K. b. P.-nek, tag­ja volt a PoÜtbüronaK és az Sz. K. b. P. központi bizottságának t't­kára volt. A veszteség, amely Andrej Zsdánov időelőtti halálával érte a szov­jet népet, nemcsak a szovjet nép, de az egész dolgozó, nép, a világ niiden dolgozójának vesztesége. Ezért ma a munkásosztály és minden becsületes dolgozó, aki a békéé' t harcol, a hála és kegyelet emlékezésével fordid Sztálin elvtárs kiváló tan'tványa és munkatársa a népek szabadságának nagy harcosának emléke, a példás bol­sevik Andrej Zsdánov emléke felé. - uj sm ­A dolgozók bírósága drákói szigorral íz árui " A prágai álkmbíróság most fejezte be a büntetőeljárást a földalatti haza­áruló csoport elle n, amelyet a népi demokratikus köztársaság védelméről szóló törvény értelmében, kémkedés és fegyveres összeesküvés bűntette miatt még a tavasz folyamán vád alá hleyeztek. Az állambiróság tanácua va­lamennyi vádlottat a hazaárulás, kémkedés bűntettében és e bűncselek­mények feljelentésének elmulasztásá­ban bűnösnek mondotta ki és a követ­kező ítéleteket hozta: Halálra ítélték a következőket: E. Ca neik, V. P o 1 e s n y, J C h a r­v a t, K. Piokeä, Dr. J. B o r k o­v e c és K. V. J a ii d a. Életfogytigla­ni súlyos fegyházbüntetésével sújtot­ták: J. K o m i n e k, B. A", o r a v e c, V K o 11 á f, K. S I a d k y, D~ Skála, V. Chorva-t, dr. R. C h ar b e k, D. T u m a n, dr. J P r a g e r és L. V o j­tech vídlottakat. A többi vádlottat tíz kivételével, akiket a vád és annak következményei alól fementettek, 1 — 25 évig terjedő súlyos fegyházbünte­téssel sújtották. A bíróság a vádlottakkal szemben beigazoltnak látta, hogy meghatáro­zott órára, meghatározóit napra pucs­csot készítetek elő, tetteikben idegen hatalom utasításait követték, ameiy idegen hatalomnak hazai megbízottja Prokes volt. A vádlottak beismer­ték, hogy összeesküvésükben egy ide­gen hatalom segítségére számítottak. A felkelés, az összeesküvés napjául munkaszüneti napot választottak, mert féltek a dolgozók spontán ellenakciójá­tól. Cancik egv urágai nagykövet­ség segítségével kapcsolatot keresett az áruló februári emigrációval. A hazaáruló csoporttal szemben al­kalmazott határozott fellépés újabb bizonyítékául szolgál a csehszlovák népi köztársaság erejének és elhatá­rozásának, amellyel a dolgozó néppel karöltve minden felforgató elemmel szemben a legerélyesebben leszámol. Népi demokratikus szervezetünknek megb'zhatóságától tesz tanúbizonysá­got, amelynek ébersége és határozott­sága m'nden hazaáruló kísérletet csí­rájában semmisít meg \r es magyar A magyar úttörők egyik cso­portja és a bolgár szeptembristák nyaralásukból hazavezető útjuk­ban kiszálltak fővárosunkban és ez alkalomból tegnap este a rád'ó hangversenytermében bemutatták Bratislava közönségének kedvenc dalaikat és táncaikat. A bolgár csoport olyan művészi élményt nyújtott Bratislava közön­ségének, amelyre még sokáig fog emlékezni. Az együttes magas művészi nívón áll. A fiata'-ok szé­pek, tehetségesek és nagysze­rűen összeválogatott műsorszá­maik vannak. Minden elismeré­sünk és nagyrabecsülésünk Cveta Atamoszovának, kitűnő kultúrve­zetőjüknek. A magyar úttörőknél egy kis csalódás ért bennünket, mert a bolgárok jól %betanult művészi együttese mellett ők, akik külön­böző csoportokból valók és csak itt a nyaraló táborban találkoz­tak csapatokból, gyengéknek bi­zonyultak. Dalaikkal azonban már megtalálták az utat a kö­zönséghez Még az a kifogásolni valónk, hogy műsoruk egy része nem juttatta érvényre a magyar népi demokrácia haladó szelle­mét. A hallgatóság azzal az ér­zéssel távozott, hogy ez az est is­mét egy lépést jelentett a népi demokráciák barátságának útján. A magyar nyomdászipar új feladatai Lapuinkban már jelentettük, hogy a múlt hét szombatján a magyar grafikai ipar hiisz tagú csoportja érkezett tanulmányútra Csehszlovákiába. A nagyobb bra­tislavai nyomdák megtekintése után Prágába utaztak a cseh nyomdaipar tanulmányozására. A bratislavai tartózkodásink alatt alkalmunk nyílott beszél­getnünk Lengyel Lajossal, a bu­dapesti Szikra-nyomda vezér­igazgatójával. — Azzal az érzéssel jöttünk ide — mondotta Lengyel Lajos —, hogy megnézzük a csehszlo­vák nép munkáját és elmondjuk, hogyan gyürkőztünk neki a szo­cializmus építésének. Nem kétsé­ges, hogy a munkamódszerekben kell kifejeződnie a szocialista termelésnek. Az újítók és élmun­kások nagy szerepet játszanak ebben. Nádunk ép a napokban konferenciára jönnek össze a magyar ipari dolgozói, hogy meg­vitassák a szocialista termelés le­hetőségeit. M& gépeken mm teljesítmények — Sokszor találkozunk a dol­gozók azon megállapításával, hogy elavuiltak a termelési esz­közök s hogy emiatt nem tudják fokozni a termelést. Ezt nem fo­gadhatjuk el. A kommunista úgy viszonylik a termelési eszközök­höz, hogy a rossz állapotban lé­vő termelési eszközökből is ki­hozza a maximumot és kihozza azt, amit a kapitalista rendben nem tudott, mert nem állott az érdekében. — Az új munkaerkölcs megte­— Pont a l'Human'té-vel takaródzo!? Azt akarod, hogy kiközö­sítsenek az egyházból? remtéséért harcolunk, amit csak a marxi-lenini tudás elsajátításá­val valósíthatunk meg. Tudjuk, hogy a kozmopolitizmus mind ti­pográfiában, mind az összes ipari tevékenységekben rombolóan tud beavatkozni. Mi az új realista tipográfiát értékeljük és nem a eziofizmus, mely a nyugati álla mokban uralkodik, ahol nem ve­szik figyelembe a dolgozók igé­nyeit és azt sem, hogy a dolgo­zóknak milyen betűtípusok felel­nek meg a légjobban. — Látjuk azt, hogy a termelő­munka ezer apró kérdéseiben szükséges, hogy példaképül ve­gyük a Szovjetúnió technoló­giáját, melyet állandóan tanul­mányozunk, ismertetjük és ter­melő műhelyeinkben honosítjuk. — Sztálin generalisszimusz mondotta, hogy ,.a munka nálunk becsület és dicsőség dolga". A munka becsületet jelent, mert szeretjük hazánkat és dicsőséget, mert építjük ezzel a proletár nemzetköziséget. Ebben az építő­munkában akarunk itt most vele­tek találkozni, átvenni tőletek a tudástokat és átadni nektek azt, amit mi tudunk. A magyar könyvkiadás célja hogy megteremtsék a tömeges könyvgyártás előfeltételeit. Ma­gyarországon a könyvigény össze­hasonlíthatatlanul nagyobb most a népi demokráciában, mint volt a tőkés társadalmi rendben. Ez természetes is, mert a múltban a dolgozó nép teljesen el volt zár­va a művelődés elől. Ma minden dolgozó, legyen az ipari vagy földmunkás, könyvet akar, s ezt meg is adják nekik. A' nagyszá­mú könyvek kiadásával nagy fel­adatok hárultak a magyar nyom­daiparra, amiket csak úgy való­síthatnak meg, hogy erősen ki­használják a nagyteljesítményű nyomdai gépeket. Erre az a kö­rülmény kényszeríti a magyar könyvkiadókat, hogy ha ma már a könyvek nem három ezer, ha-t nem 25—50 ezer példányban je­lennek meg. Ez azt bizonyítja, hogy a népi demokráciákban meg­tesznek mindent a dolgozók érde­kében, hogy a kultúra t^rén is emeljék az életszínvonalat. — A demokratikus gondolko­dású magyar írók magukévá te­szik a Szovjetúnió realista iro­dalmának szempontjait és a ma­gyar dolgozó nép szocialista ter­melő munkájából merítik irodal­mi mondanivalójukat s e7zel szerves részévé válik az író a szocialista holnap építésének, — fejezte be nyilatkozatát Lengyel Lajos elvtárs. A magyar grafikai ipar kül­döttségének más tagjaival is el­beszélgettem. Thály elvtárs, a csepeli papírgyár igazgatója a mai magyar írókról szólva meg­jegyezte, hogy Déry Tibor, az új magyar realista irodalom egyik erőssége, aki a „Béfejezetlen mondat" című nagy regényével komoly sikert aratott, regényt ír róla. Déry Tibor most íria az ő életrajzát, hogyan lett belőle vál­lalati igazgató. A magyar irodalom másik nagy tehetségű és elismert alakja, Illyés Gyula, a zsellér fiából lett költő, szükségesnek tartja, hogy újból megnézze a dolgozó paraszt­ság életét. A föld dolgozói között tölti el idejének jó részét, mert csak így nyújthat hű képet a fa­lu munkájáról és társadalmáról. Az új életet kialakító magyar írógárdának főcélkitűzése az, hogy nem szabad elszakadnia a néptől. Láthatjuk ezt ebből a két példából is, hogy a realista kon halad s hogy az írók erős forradalmi szellemű műveikkel valóban tevékenyen veszik ki ré­szüket a szocializmus építésé­bea. (P—i.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom