Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-29 / 144. szám, csütörtök

* 1943 szeptember 29 J UJSZO Hősök és hóhérok EGINA szigetén PIREUSZ KIKÖTŐJÉVEL szemben fekszik Egina szigete. A szigeten egy erőd áil: a halál erődje. Sokezer görög hazafit tartanak itt bebörtönözve a monarcho-íasiszta hóhérok. A pörög hazafiak felett, akiknek legtöbbje harcos tagja volt a görög nemzeti ellenállásnak a hitleri betolakodókkal szemben, állandóan ott lebeg a halálos fenyegetés. Bármely pillanatban kivégzöszakasz elé kerülhetnek. Igazságos ügyért harcoltak, emelt fővel néznek szembe a halállal. Az alábbi megrendítő feljegyzéseket halálraítélt foglyok írták, akiknek legtöbbje már nincs életben. A monarcho-fasiszta hóhérok börtöneiből kicsempészett feljegyzések: a szabadságért, az emberi haladásért küzdő görög hazafiak hősiességének halhatatlan dokumentumai. • A BÖRTÖNBEN nyomasztó légkör uralkodik. Az őrök arcán sunyi mosoly bujkál. Ezt a mosolyt már megfigyelhettük hasonló körülmények között. Ma délután elvették borotváinkat. Bajtársaink figyelmét nem kerülte el ez a jelentéktelenek látszó rendelkezés. De vannak más jelek is. Este szemlét tartottak * a siralomházban, ahol a kivégzésre várók utolsó órájukat töltik. A börtönnek ezen a szárnyán megerősítették az őrséget. A csendőrök már reggel óta föl és alá járnak és durva sértéseket vágnak az arcukba. A börtönt minden oldalról fegyveres erő vette körül. A tetőkön valóságos fegyverraktárt rendeztek be. Vájjon mit forralnak megint? Nilyen nyomasztó a levegő ettől a kérdéstől! Nyilvánvaló, hogy egyes bajtársak kivégzésén kívül mást is terveznek. Azon mesterkednek, hogy provokációval az egész börtönt véres kalandba sodorják. De ennek nem szabad megtörténnie. Senki se áltatja magát. Mindenki tudja, hogy néhány perc múlva az ő nevét olvassák. Mégis megőrzik nyugalmukat, vacsora után a cellákban megkezdődik a szokásos éneklés. És néhány pillanattal később megérkezik a halállista. Apostolopoulosz, az 6rs parancsnoka, sorra járja a cellákat. A névsor hosszú, nem akar végeszakadni. Ezért volt hát, hogy reggel cellánkat vették jegyzékbe a foglyokat! Most azután könnyebben megtalálják a halállistán szereplőket. Egy zárka neve sem maradt ki a végzetes névsorból. Köztük van a mi csoportunk titkára Is. Ezúttal az őrök nem merik megismételni szokásos hazugságukat az „átszállításról". Csak ennyit mondanak: . „írják meg leveleiket". Végezzék el, ami dolguk van még és félóra múlva álljanak készen. Az idő még le se telt és bajtársaink már mindennel elkészültek. Megírják leveleiket, sokan közülük már délután elintézték ezt. Elmondják társaiknak, hogy mit végeztek a múltban, közlik utolsó kívánságaikat. A mi ügyünk győzni fog! — teszik hozzá mindannyian. Majd vidám, eleven mulatozás kezdődik, amelyben a kivégzésre indulók járnak elől. Ének harsog, tánc dübörög a zárkában. Aki nem élt át ilyen perceket, sohasem értheti meg, milyen nagyság rejlik ebben a halálmegvetésben. A KIKÖTŐBE két torpedóromboló érkezett, 600 csendőr és katonaság rajta. A különítmény parancsnoka, az ügyész és a többi hivatalos személyiség elbújik a terraszokon. Elképkedve, megnémulva hallgatják a foglyok énekét. Hogyan is érthetnék meg azt, ami a mi harcosaink számára olyan természetes dolog. Hallgatják nemzeti himnuszunkat, mindjobban megzavarodnak Földbegyökeredzett lábbal állnak ott és lopva jobbra-balra néznek. Sápadtak, oiyan sápadtak, mint a halál. Félnek tőlünk. Most kezdik felnyitni a zárkákat, egyiket a másik után. Előbb az első zárkából vezetik el a bajtársakat és csak azután akarják felnyitni a második zárkát. De mi erélyesen tiltakozunk és követeljük, hogy valamenynyiünket együtt vigyenek el. A gyilkosok némi engedményt tesznek. Megengedik, hogy tucatjával vezessék el a halálraítélteket. Az első csoport már az udvarra lépett. Hogyan lehetna leírni, a halósághoz híven, azt a pillanatot, amikor a bajtársak elhaladnak a zárkák ablakai előtt? Protonotáriusz már berekedtek az énekléstől: „Ugyanezzel az énekkel megyünk majd holnap mi is bajtársak az utolsó búcsúra!" Amikor elvonulnak, még 5k igyekeznek bátorítani minket És feután; a tánc az udvaron. Ott dübörög benne az egész börtön, egész Egina, egész Görögország ereje! Most Polikosz szava csendül fel az éjszakában: „Tiszta vérünk a szabadság fáját öntözi, Görögországért halunk megl Éljen Görögország". Ugyanez a jelenet ismétlődiK meg a többi csoportnál is. Kontosz beszél most: „Hiába mesterkednek a nép ellenségei, végül is összezúzzuk őket! Miénk a győzelem!" Amikor az utolsó csoport is elvonul Cicilonisz megindultan köszönti bajtársait, akik énekelve lépnek ki az épületből. -Utoljára hangzik fel a nemzeti himnusz és az ELAS-dala. Azután valaki felkiált: „Bajtársak, adjátoK meg nyugodtan a tisztességet elvonuló társaitoknak és kerüljétek a heveskedést!" Mindenki megfogadja az intelmet. A provokációra készülő csendörök dühöngenek tehetetlenségükben. A zárkában a foglyok áhítatosan magukba mélyednek és azoKra gondo'nak, akik elmentek. És kevéssel később a géppuskák kereplése tudatja, hogy a gyilkosok elkezdték hóhérmunkájukat. A géppuskatűz szüneteiben lélegzetünket KULTÚRHÍREK A • A moszkvai központi gyermekszínház megkezdte 30. munkaidényét. A színház vezetője, K. Saoh Azízov bejelentette, hogy a 30. munkaidényt A. Sz. Puskin „Duibrovszkij" című átdolgozott darabjával kezdik. Az év végéig ezenkívül a színház még két más darabot is bemutat. Az egyiket V. Rozov, egy fiatal moszkvai költő írta. Ez a darab a 10. osztály életét mutatja be, annak tanulóit, egymás közti barátságukat és a Komszomol szervezet nagy jelentőségét a gyermek nevelésénél. A második darabot a Nagy Októberi forradalom 32. évfordulója alkalmából fogják bemjutatni. A darab címe: „A zöld ú t i t á s k a" és I. Vaszilenkov taganrogi író müve. A darab színhelye a Kaukázus vidéke a Nagy Honvédő Hábarú idejében, s bemutatja a szovjet gyermekek szilárd elvtársai összetartását. A Moszkvai Központi Gyermekszínház a moszkvai iskolákban külön előadásokat és műsort fog tartani, • E hónapban végrehajtották Lengyelországban az analfabéták összeírását. Egy nap iskolaszünetat . tartottak, mégpedig szeptember 15-én és ezen a napon a tanítók és az iskolaügy alkalmazottai a hozzájiuk tartozó munkakerületben összeírták az összes analfabétákat és azokat, akik csak olvasni, vagy csak nagyon hiányosan tudnak írni. Ennek az akciónak a célja, hogy a legrövidebb időn belül tervszerűen és véglegesen kiküszöböljék az analfabétizmust, egyikét azoknak a legborzasztóbb örökségeknek, amelyet a beckista rendszer és nacista megszállás hagyott hátra a mai Lengyelországnak. visszafojtva hallgatjuk, amint a ha1 Iáiba induló társainK Görögországot és a görög népet éltetik. Hangjukat hirtelen megszakítja a golyózápor. Megszakítja, de nem állítja meg^ Énekükre ezer és ezer harcos zendít rá újra, készen arra, hogy helyükbe lépjen és példájukat kövesse. SIRATJUK elvesztésüket és megfogadjuk, hogy megbosszuljuk legyilkolt bajtársainkat. Szétzúzzuk a fasizmust, végetvetünk a polgárháborúnak megmentjük Görögországot és a görög népet. NAGYVILÁGBÓL • Párizsban a képzőművészek új csoportot alakítottak és célukul azt a nagy feladatot tűzték ki, hogy munkájuk számára a közvetlen. a mának valóságából merítik a témát, tehát a munkás életéből és munkájából és valóban a legszélesebb közönség számára fognak alkotni népies formában. Számos képzőművész és festőművész az utóbbi időben e célból látogatást tett az ipari üzemekben és még ezidén megrendezik azt a kiállítást, mely a „•Munkást és munkáját" fogja bemutatni. • Az albániai „Kultúr- és mflvészbizottság" 1949 első felében 150 mozgó könyvtárat állított fel. A színházi kultúrélet terén 114 műkedvelő színtársulat alakult, amelyek Albánia legkülönbözőbb városaiban és falvaiban sorozatos előadásokat tartottak. Tiranában, a köztársaság fővárosában az Állami Színház ez év első felében a dolgozók számára 30 előadást tartott,. amelyen 25 ezer résztvevő jelent meg. • A leningrádi filmstúdió néhány érdekes új film készítéséi vei foglalkozik. A forradalom kdrszakának legnagyobb költője V. V. Majakovszky volt s az ő életrajzát és munkáját akarják most a filmen megörökíteni. A film a szovjet művészet nagy nevelő feladatáról szól. Majakovszky szerepét valószínűleg N. Cserkaszov, a Sztálin-díjas művész játsza. Az Alexanrovics együttes közreműködésével film készül, melyben szovjet katonadalok és táncok kerülnek művé-! szi összefoglalásban bemutatásra. „Az élet könyve" című film témája részben összefügg a cseh tárgykörrel, ami ezt a filmet számunkra érdekessé teszi. Keszthelyi Zoltán: A NÉPHEZ Nincsen oly dal s magasztos kölfpmény, Mely méltóbb zengést adna Teneked, Mint a belőled sarjadt Jog, a Szó, Mint a szívedből nyíló szeretet. Te vagy a költö, legszebb költemény, A muzsika, hegyek zengése — Népi Te vagy az ország, a haza te vagy S az élet a te ritmusodra lép. Sokat szenvedtél, sok véred kifolyt, Hogy végre tiéd legyen ez a föld S neked ragyogjon minden csillaga Es minden kincsét csak te örököld. Te vagy a költő, alkotó — az úr, Gyár, bánya, rét már a te birtokod, Te tervezel s építesz iskolát S az alkotmányt hazádnak te adod. Az alkotmányban él az Ifjúság, Az alkotmány, ó, nép, müved java, Te vagy a birtok és a birtokos — A szabad paraszt, munkás, katona; Ai alkotmány: a lélegző jelen, Gyárak szava, szántások rendje és Üj házak, könyvek; család, tudomány, Zenébe csengő büszke nevetés. Üj korba léptél, ahol élni jó, Amit termelsz, magadnak termeled, Te osztod szét a fényes javakat, A Párt vezérel, szépül életed, ítélkezel, törvényt szabsz, millió Fűszálon, mezőn, tükrös csermelyen Rezdülnek a te lelkes dala'd És rólad ír az új történelem. V. ILLÉS BÉLA FEGYVERT S VITÉZT ÉNEKLEK November derekatájt átszökött a magyaroktól egy szolyvai születésű honvéd, aki ukránul éppen olyan jól beszélt, mint magyarul. A zászlóalj a foglyot nem jelentette az ezrednek. Ott tartották a bunkerben — telefónt kihallgatni. A derék szolyvai fiú félnapokon át ült a telefonnál és amit hallott, arról pontosan beszámolt Rosztovszkinak, aki így többször meglepte a parancsnokságot azzal, hogy milyen jól ismeri az ellenség helyzetét. A szolyvai fiú jelentésének legjellegzetesebb részleteivel párhuzamosan Rosztovszki feljegyezte az ö parancsnoksága alatt álló bunker életének legérdekesebb eseményeit is. így jött létre a párhuzamos napló, melyet Levin „a kettős könyvvitel mesterművének" nevezett el. Néhány idézet a párhuzamos naplóból: 1942. december 2. Náluk: Lovass hadnagy sürgette a zászlóaljnál százada leváltását. Panaszkodott, hogy egyre csak ígéreteket kapnak és a leváltást mind későbbre halasztják. Nálunk: Pártülés. Két új tagot vettünk fel. Mindkettő a háború első napja óta van a tűzvonalban. Pártülés után Rosztovszki Puskin-verseket olvasott fel. 1942. december 6. Náluk: Lovass hadnagy jelenti, hogy ftt honvédnek magas láza van, egy tisztesnek a lába fagyott el, egy honvédnek a keze. Sürgeti a téli felszerelést. Nálunk: Szverdlovszkból munkásküldöttség érkezett. Ajándékokat hoztak. A mi bunkerunk 2000 darab cigarettát, egy láda citromot, 20 öngyújtót kapott és két kötet Majakovszkit. 1942. december 11. Náluk: Lovass hadnagy könyörgött, hogy a beteg % honvédeket szállítsák kórházba. Cikatritisz őrnagy megkérdezte, hogy a betegek elszállítása esetén hany honvéd marad a században? öt, vagy hat! — valaszolta Lovass hadnagy. Cikatritisz szó nélkül letette a kagylót. Délután Lovass jelentette, hogy a betegek közül négy meghalt, kettő haldoklik. Nálunk: Achmed megsebesült. Comblövést kapott. Mikor kórházba akartuk szállítani, sírva könyörgött, hogy hagyjuk a bunkerben. Esküdözött, hogy itt gyorsabban meggyógyul. Frolov, a leningrádi egyetem sebésztanára (most orvos-ezredes) az éjszaka kijött a bunkerbe Achmedet bekötözni. Egy nagyon szép könyvet ajándékozott Achmednek, — Fagyejev „Tizenkilencen" című regényét — tatár nyelven. Náluk: Lovass hadnagy jelenti, hogy a bunker már másodnapja semmi ennivalót sem kap. Nákmk: Az ezredorvosfőnök parancsára reggeli után minden vöröskatona köteles két darab vitaminpirulát lenyelni. A parancs pontos végrehajtásáért a századparancsnok személyesen felelős. 1942. december 31. Náluk: Lovass hadnagy telefonon érdeklődött, hogy mi történt azzal a két honvéddel, akiket a német tábori csendőrség letartóztatott Válasz helyett Cikatritisz őrnagy mélyet sóhajtott a telefónba. Nálunk: Estszürkületkor Satilov vezérőrnagy látogatott meg minket. Kiosztotta a parancsnokság ajándékait és boldog újévet kívánt a fiúknak, kiket ő következetesen „sasok"-nak nevez. Satilovot Kirszánov alezredes és Oldner Vlagyimir hadnagy kísérte el. Kirszánov húszperces előadást tartott a sztálingrádi győzelem jelentőségéről. 1943. január 7. Náluk: Lovass hadnagy jelesnti, hogy beteg. Kéri, hogy azonnal váltsák le. Cikatritisz őrnagy: Kivel? Egyetlen egészséges emberem sincs! Lovass: Legalább orvost küldjenek! Cikatritisz: A zászlóalj egyik orvosát két hét előtt beidézték a németek, — nem jött vissza. A másik kiütéses tífuszban fekszik — itt a zászlóaljparancsnakságon. Egy egészségügyi katonát küldök. Nálunk: Ma a bunkerben mozielőadás volt. Két orosz és egy angol fimet láttunk. 1943. január 10. Náluk: Majlát őrmester jelenti, hogy Lovass hadnagy meghalt.. Cikatritisz őrnagy: Irigylem! Nálunk: Egy egész zászlóalj költözött hozzánk. Valódi moszkvaiak. Sok konzervet, vodkát, dohányt kaptunk és négy láda citromot. Az ezred orvosfőnöke eli rendelte, hogy a gyengélkedőket haladéktalanul küldjük hátra. Mikor besötétedett, Rosztovszki telefónon rejtjelzett parancsot kapott. A parancs (desifrírozva, lefordítva) így hangzott: „23 óra 55 perckor a kötelék valamennyi katonája, altisztje és tisztje (a titkosban tartózkodókat is beleértve) visszavonul a bunkerekbe. 23 óra 59 perckor a bunkerek minién ajtaja és ablaka bezárandó — lehetőleg légmentesen. A kötelék a további parancsig a bunkerben tartózkodik." Este kilenckor pótparancs érkezett: „A bunkerek vízzel huszonnégy órára ellátandók." Mi este tíz felé otthagytunk a barlangokat és (a mély fiutóárkokon átmentünk a bunkerekbe. A legtöbb bunker a hegygerinc táját épült, a gerinctől valamivel lejjebb, hogy a gerinc védje a közvetlen lövéstől. Csak három bunker volt a rommálőtt falu pincéiben. Mi — Rosztovszki és én — azok egyikében helyezkedtünk eL A paplak romjai alatt. 23 óra 55 perckor valamennyi megfigyelő behúzódott a bunkerbe. 23 óra 56 perc . . s 23 óra 57 perc . , « . 23 óra 58 perc . . . — Mit gondolsz, mi készül? — kérdeztem Ros*. tovszkitól. — Alighanem döntő támadás. (Folytatjuk.)