Uj Szó, 1949. szeptember (2. évfolyam, 120-145.szám)

1949-09-29 / 144. szám, csütörtök

1949 szeptember 29' UJSZ0 II magyar kormány azonnali hatállyal kiutasította a budapesti jugoszláv követség 10 tagját A magyar külügyminisztérium tétfön este szöbeli jegyzéket nyúj­tott át a Jugoszláv Szövetségi Nép­köztársaság budapesti követségének. A jegyzék a következőképen hang zik: 1. A Rajk László és társai elleni hazaárulási és híítlenségi per népbí­rósági főtárgyalásán teljes bizonyí­tást nyert, hogy a Magyar Népköz­társaság megbuktatására, vezető magyar államférfiak meggyilkolása ra, a kapitalista rendszer és a fasiz­mus visszaállítására irányuló ösz­szeesküvésben, mint febujtók és szervezők, resztvettek Jugoszlávia jelenlegi kormányának vezető sze­mélyei. Bebizonyosodott, hogy Jugo­szlávia jelenlegi vezetőinek zöme régtől fogva az Imperialisták szol­gálatában állt, a német Gestaponak, az amerikai és angol kémszerveze­teknek ügynöke. Bebizonyosodott, hogy Rankovies, jelenlegi jugoszláv belügyminiszter, 1948 októberében illegálisan átlépte a magyar határt és a Paks melletti Biritópusztán ta­lálkozott a Horthy-rendőrség, az amerikai kémszervezet és a jugo­szláv UDB beszervezett kémjével, Rajk Lászlóval, utasításokat adott át neki a Magyar Népköztársaság törvényes kormányának fegyvere* puccsal való megbuktatására, Ráko­si Mátyás, Farkas Mihály és Gerő Ernő miniszterek meggyilkolására. Bebizonyosodott, hogy a gyilkossá-, gok végrehajtására Rankovies diplo­máciai köntösben Budapestre küldte, mint „szakértőket", Jojkics és Joa­novics nevű FBB-ügynököket. Be­bizonyosodott, hogy a Magyar Nép­köztársaság elleni fegyveres puccs megsegítésére a jelenlegi jugoszláv kormány vezetői Rajk I.áxzlónak és bűntársainak fegyveres segítséget, katonai beavatkozást Ígértek és ké­szítettek elő, amelynek érdekében véres határincldensek sorozatát pro­vokálták. A népbírósági főtárgyalá­son bebizonyosodott, hogy a jelenle­gi Jugoszláv kormány budapesti kö­vetségének személyzete a Magyar Népköztársaság területén kiterjedt kémhálózatot szervezett- és a birto­kába Jutott kémanyagot az angol és amerikai diplomáciai és katonai missziók kémfunkdókat teljesítő tagjainak adta át; hogy a jugoszláv kormány budapesti követsége köz­ponjta volt a Magyar Népköztársa­ság erőszakos megbuktatására Irá­nyuló összeesküvés szervezésének. Mindez példátlan a nemzetközi kapcsolatok történetében. Ezeket, a bírósági tárgyaláson bebizonyítást nyert tényeket nem lehet egyébnek tekinteni, politikai bandltizmusnál. S. A Magyír Népköztársaság kor­mánya mindezeknek a bebizonyított és megcáfolhatatlan tényeknek alap­ján megállapítja, hogy a jelenlegi jugoszláv kormány az 1947 decem­berében kötött jugoszláv-magyar ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt meg­kötésének pillanatában már mint papírrongyot kezelte, hogy ugyan­akkor, amikor a szerződést aláírta, már régen szervezte az összeeskü­vést a magyar demokrácia ellen. Maga a szerződés a jugoszláv kor­mány számára csupán eszköz volt ennek az összeesküvésnek a leplezé­sére. Tito jelenlegi jugoszláv minisz­terelnök beszéde, amelyet a szerző­dés aláírásakor Budapesten tartott és amelyre a jugoszláv kormány f. évi szeptember 24-i jegyzéke hivat­kozik, puszta porhintés volt a ma­gyar nép szemébe, egyik láncszeme és kifejezése annak a hazug, aljas és kétkulaesos politikának, amelyet a jugoszláv vezetők zöme az imperia­listák szolgálatában évek óta foly­tatott és amely a budapesti népbíró­ságl tárgyaláson végleg leleplező­dött. 3. A Magyar Népköztársaság kor­mánya megállapítja, hogy a jelenle­gi jugoszláv vezetők által csalárd szándékkal kötött és széttépett ju­goszláv-magyar barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyújtá­si szerződés nem holmi egyoldalú és leereszkedő kegyet jelentett Ma­gyarország Iránt Jugoszlávia részé­ről, nem holmi ajándékot, amely csak Magyarországnak használt. A jugoszláv kormány f. évi szeptember 24-i jegyzékének ez a beállítása Újabb kifejezése annak a soviniszta gőgnek, a magyar nép fölényeskedő lebecsülésének és annak a közönsé­ges nagyzás! mániának, amely a je­lenlegi jugoszláv vezetők politikáját jellemzi és amely a demokráciáért s a szocializmusért vívott harcainak sikereire joggal büszke magyar nép­tömegekben csak megvető vissza­utasítást vált kl. 4. Ugyanez vonatkozik a folyó évi szeptember 24-i jugoszláv jegyzék megállapításaira az 1947-ben megkö­tött gazdasági és kereskedelmi egyez­ményekről Jugoszlávia és Magyaror­szág között. Ezek az egyezmények nem a jugoszláv kormány részéről Alagyarország számára, hanem a ma­gyar kormány részéről Jugoszlávia számára jelentettek segítséget és tá­mogatást. Magyarország ezekben a szerződésekben komoly áldozatokat vállalt. Vállalta a magyar ipar ko­moly átszervezését, nagy befektetése­ket a jugoszláv ötéves terv érdekében kizárólag azért, hogy segítsen a ju­goszláv népen A magyar kormány akkor persze még nem tudta és nem tudhatta, hogy a jugoszláv kormány ezekkel az egyezményekkel nem a jugoszláv nép, hanem az imperialis­ták érdekeit szolgálta és azzal a rej­tett szándékkal kötötte meg őket, hogy ezzel is gyengítse a magyar ipart, a magyar gazdaságot. 5. A magyar kormány egyes vezető személyei 1945 és 1948 között né hány ízben meglátogatták a jugoszláv vezetőket és tanácskoztak velük, de ha Jugoszlávia jelenlegi vezetői ezek­re a látogatásokra, mint Magyaror­szág iránti barátsági bizonyítékaikra hivatkoznak, akkor meg kell állapíta­ni, hogy Bodóné módjára másról be szélnek, amikor a bor árát kérik tő­lük. E látogatások időpontjában a ma­gyar népi demokrácia, a magyar kom­munisták vezetői még nem sejtették és nem sejthették, hogy a jugoszláv vezetők zöme imperialista kémszerve­zetek szolgálatában áll, nem sejthet­ték, hogy saját népét is elárulva, csalárd, kétkulaesos politikát fiz, a de­mokácia és a szocializmus ellensége. A jugoszláv kormány hivatkozásai magyar kormányférfiak régebbi jugo­szláv-barát kijelentéseire, mint bizo­nyítékokra, saját állítólagos magyar­barát politikája mellett, képmutatóak és nevetségesek. A szófanforgó ma­gyar kormányférfiak semmit sem vonnak vissza, hanem mindent fenn­tartanak azokból a régebbi kijelenté­seikből, amelyeket a jugoszláv nép­nek a német fasizmus elleni háborúban tanúsított hősiességéről tettek. De különbséget tesznek a hősi jugoszláv nép és jelenlegi vezetői között, akik­nek zöme elárulva és becsapva a ju­goszláv népet, Jugoszláviát ai im­perialisták csatlósává tette. 8. A folyó évi szeptember 14-4 Ju­goszláv jegyzék aljas inszinuáclól és rágalmai a szocialista Szovjetúnióról szintén bizonyítják, hogy a jelenlegi jugoszláv vezetők az imperialista há­borús uszítók rohamcsapatát alkotják, akik gazdáik, az imperialisták megbí­zásából hivatásszerűen foglalkoznak provokációkkal. Ezen a magyar kor­mány nem is csodálkozik, hiszen a budapesti népbírósági tárgyalás meg­állapította, hogy ugyanakkor, amikor a Szovjet Hadsereg hős katonái vérü­ket ontották Belgrád és Jugoszlávia felszabadításáért, ugyanazokban a na­pokban a jelenlegi jugoszláv vezetők bizalmi emberei: Misa Lompár Svájc­ban, Latinovici Marsellleben, az ame­rikai kémszervezet szolgálatában Sző­nyi Tibor kémcsoportját Magyaror­szágra szállították a Szovjet Had­sereg elleni kémkedés céljaira is. 7. A Magyar Népköztársaság kor­mánya a leghatározottabban vissza­utasítja azokat a nagyhangú, gőgös é s arcátlan, de egyben nevetséges ki­jelentéseket, amelyekkel a jelenlegi jugoszláv miniszterelnök, Tito, a fo­lyó évi szeptember 24-i jugoszláv jegyzéket a belgrádi magyar követ­nek átadta. 8. Minthogy a budapesti Jugoszláv követségről bebizonyosodott, hogy kémközpont, hogy tagjai gyilkosok és demokrácia-ellenes fegyverei össze­esküvés szervezésével foglalkoznak, a magyar kormány elhatározta, hogy en­nek a tűrhetetlen helyzetnek véget vet. A magyar kormány 24 órai ha­tállyal kiutasítja Magyarország terü­letéről a budapesti jugoszláv követség következő tagjait: Dusán Sakota, Ze­cevlc Slavko, Mlhajlo Klllbarda, Bal­nozan Júlia, Durán Avdo, Kovac Arv­to, Lovric Milán, Milosevic Sima, Ne­deljkovic Alexander, Tatalovic Cedo­mir. Egyben közli a Jugoszláv kormány­nyal, hogy a jövőben gondoskodik ar­ról, hogy jugoszláv diplomáciai meg­bízottakként ne jöhessenek többé Ma­gyarországra kémek és orgyilkosok. ÜJSZ0 Oif, ahol a jó konzervek készülnek... A jó gyümölcs- és zöldségkonzervek felbontásakor eszünkbe jut­nak-e néha azok a dolgozók, akik ezeket oly ízletesen tudják elkészíte­ni ? Mindenben, ami itt történik és ami összefüggésben van az élettel, az ember, a dolgozó kezének alkotását érezzük, mely oly sokoldalúan juttatja kifejezésre építő törekvéseinket. Ott, ahol az emberek nem fejthették kl a bennük rejlő teljes tudá­sukat és építőképességüket, mert a magántőkések tisztán csak az em­beri erő kisajtolására és a minél na-yobb haszon elérésére törekedtek, ott, ahol az egysz.erű munkások alig juthattak hozzá az élet javaihoz, mert azokat elhabzsolták előlük a társadalom kivételezett ural, ott ma az élet teljes virágzásnak Indult s a dolgozók fáradhatatlanul építik a munkásország új alapját, mely már mindnyájunk számára biztosítja az álti^ános jólétet. Dunajská Stredán a Dunostrov üzem dolgozóit látogattam meg a na­pokban. A kis városka végén, ahol már a sík mezők kezdődnek, a lenfel­dolgozó gyár közelében van az uj konzerváló üzem. Sándor Géza, az Üzemi Bizottság elnöke elmondja, hogy a háború előtt keményítőt és kismennifiségben szi­rupot gyártottak itt. A felszabadulás után kezükbe vették a termelés irá­nyítását és munkájuknak teljesen új irányt szabtak. Hozzáfogtak a g z­dagon termő vidék kihasználásához, a sok gyümölcs és a még több zöld­ségfélék feldolgozásához. Elsősorban lekvárfőzéssel és be­főttek gyártásával foglalkoztak, az 1947. évben pedig már a zöldségfélék konzerválásához is hozzáláttak. — Akkor még nem voltak szaksze­rű gépeink — mondja Sándor elvtárs —, sajátmagunk szerelte gépeken kezdtük el a termelést, 1948-ban. a végleges államosítás után Dukes Já­nos mérnök közbenjárására Cseh­országból gépeket kaptunk, melyek­kel sikerült a nagyobb termelékeny­séget biztosító szalagrendszergyár­tást bevezetni. Vajbab, lecsó, befőttek ... A nagyobbarányú termelést csak ez évben kezdhették el. A zöldborsó konzerválását már 100 százalékban teljesítették és mennyiségben jóval felülmúlták a többi szlovákiai kon­zerváló üzemek teljesítményét. A be­főttek gyártását eddig 100 százalék­ban végezték el, most az általuk kért és engedélyezett terven felüli terme­léshez kezdtek A zöldcégfélék fel­dolgozását is teljesítették már. Je­lenleg a paradicsom és a lecsó kon­zerválása folyik, ebben is legalább 120 százalékos teljesítményt kíván­nak elérni. — Amint befejeződik ez a munka — mondja Sándor Géza —, hozzá­kezdünk a lekvárfőzéshez és a kitűnő, ízes dzsemek készítéséhez. Éjjel-nap­pal, két váltásban dolgozunk, hogy az előírt mennyiséget teljesítem tud­juk. — Munkátok idénymunka, hogjyan oldjátok meg aj alkalmazottak fog­lalkoztatottságát, ha befejezitek a termelést? — kérdezem az elvtárt­tól. — Tavaly, sajnos, még el kellett küldenünk dolgoaóink javarészét, az idén már a feleslegessé vált erőket a helyi húskonzerváló és lenfeldol­gozó üzemben helyezzük el addig, amíg nem kezdődik el nálunk a ta­vaszi idény. Jövőre már egészen más lesz a helyzet. Az itteni húskonzerv­gyárral kombinátot alakítunk és ez­zel végleg megszüntetjük az idény­munkákat. — Hogyan haladtok a swocialista munkaverseny torén? — teszem fel a másik kérdést. — Ez év januárjától kezdtük el mi is a versenyek bevezetését, üze­münkben eddig hat munka verseny­i csoport alakult, (50 taggal. A csopor­tok eddig is kimagasló eredménye­ket értek el. Urbanics Mária, Bédi Júlia, Nagy Piroska és Görcs Piri állnak az élen. Most újabb 12 élmun­kásnőt hoztunk javaslatba. Nagy Piroska — Milyen hatással van «* üzem a város gazdasági életére? — Amellett hogy fejlesztjük a vá­ros ipari fejlődését, a helybeliek szá­mára munkalehetőséget i» biztositot­tunk. Eddig többnyire idegenbe jár­tak dolgozni 8 most a lányok és családos anyák itt, nálunk kaphat­nak munkát. Újítás, mely 8 ember munkáját takarítja meg A lecsó fűszeres ülata csapja meg az orromat, amikor belépünk a mun­katerembe. A felhalmozott paprika, paradicsom, hagyma tömege vár itt feldolgozásra A kicsempézett padló ragyag a tisztaságtól a a lányok, asz­szonyok nagy örömmel végzik mun­kájukat. Itt-ott még az ének hangja is felcsendül s az ember úgy érzi itt magát, mintha egy nagy család kony­hájában volna, ahol a háztartás ve­zetői a befőzési munkálatokat vég­zik. Drancslk Gáspár szól közbet — Üzemi lakatosaink révén nagyon megkönnyebbült a munkánk. Amit eddig kézi erővel csináltunk, most gépek segítségével végezzük el. Fel vonót, mosó- és zúzógépet szerkesz­tettek a lakatosok. Nagy érdem illsti meg Kodola Mi­hály és Horváth Béla lakatosokat, akik olyan zúzógépet állítottak ösz­sze, amely most nyolc ember mun­káját pótolja. A terem felső részében a paradi­csomlé készítése folyik. A mosást, zúzást, főzést, passzírozást, sűrítést, dobozolást, gőzölést mind gép végzi. Beljebb megyünk, itt a tojásos le­flz ausztriai silling devalvációja Ernát Fischer kommunista képvi­selő a választások alkalmából tar­tott beszédében kijelentette, hogy az osztrák kormány állítása, mely sze­rint a silling devalvációja nem kö­vetkezik be, nem volt Igaz. A sil­ling devalvációjára a terveket már előkészítették. Amerika már régeb­ben követelt* az osztrák pénzegység devalválását. As osztrák államfér­fak eleinte húzódoztak, mert féltek a devalváció következményeitől. E határozatlanság következményekép­pen az Egyesült Államok beszüntet­ték Ausztriának kiutalni a Marshall­fondból járó- pénzösszeget, amely a befektetést fedezte. A silling devalvációja lehetővé te­szi, hogy az Egyesült Államok Auszt­riában a nyersanyagokat olcsó áron vásárolják fel és a kész amerikai árut még megasobb árakon dobják az osztrák piacra, mint eddig. Auszt­ria magnezitet, fát, elektromos ára­mot és nyers vasércet szállít a z ame­rikaiaknak. Az ausztriai vasipart tel­jesen kizárják a termelésből. Ennek a politikának a következménye a tö­meges munkanélküliség volna. Johann Koplenig, az ausztriai Kom­munista Párt elnöke szintén a silling várható devalválásáról szólott: „A népnek nem a silling devalválására van szüksége, hanem a bérek és a fi­zetések emelésére." A bécsi üzletekből a legutóbbi na­pok folyamán eltűntek a jobb és drágább árucikkek. A gyárak nem hajtják végre és nem teljesítik a megrendeléseket, abban a remény­ben, hogy az árak a devalváció foly­tán emelkedni fognak. csó készül. A lányok kézzel belezik a paprikát, mérik a pontos adago­lást, zsírt, fagyasztott tojást. A fő­zök türelmetlenül várják a nyersárut, hogy minél hamarább elvégezhessek ők is munkájukat. Sietnek is mind­nyájan, mert akkordban dolgoznak, többet, jobbat és olcsóbbat akarnak termelni a dolgozók részére. A lányok kezében eg a munka. Ügyességükkel és gondosságukkal ál­landóan fokozzák munkaképességü­ket. A dobozok lezárásánál most A n­tal Magduska szorgoskodik. A terme­lés kezdetétől fogva itt 30—40 szá­zalékkal sikerült emelni a teljesít­ményt. A csalovoi lányok nagy munka­teljesítményét dicséri Ivanics Mária élmunkásnő — Amióta versenyezünk, kétsze­resére emeltük termelésünket — jegyzi meg szerényen Ivanics Mária —, a nyersanyag feldolgozásánál ar­ra törekszünk, hogy minél többet termeljünk. A csaiovoi lányok na­gyon jó munkaerők, például két lány tegnap 566 kg paprikát belezett ki­Munkánk napról napra túlhaladja a megállapított normákat. Hajcsárra, mint a múltban, nincs szükségünk, mert magunk törekszünk a fokozot­tabb termelés elérésére. A lányok­nál nagy a munkakedv, mondják ia állandóan, hogy ellenőrizzem, meny­nyit termeltek, mert túl akarják szárnyalni a másik versenycsoport teljesítményét. Csakis a munka ter­melékenységének növelésével bizto­síthatjuk mindnyájunk számára a nagyobb jólétet, — fejezi be Ivanics Mária élmunksnő. A készáru kidolgozásánál a húszéves Nagy Piroska lett az élmunkásnő. Már négy éve dolgozik itt az üzem­ben. A szocialista munkaverseny első körében őt részesítették rádió-juta­lomban. — Csoportunk — mondja Piroska —< már 15 százalékkal emelte telje­sítményét. Nagy örömöt jelent mind­nyájunk számára az elért eredmény. Az utóbbi időben hihetetlen sokat termelünk. Az első napokban nem is gondoltuk, hogy egyszer majd eny­nyit tudunk termelni. Mi ezen a* osztályon nem dolgozunk akkordban, csak saját jóakaratunkból igyek­szünk a nagyobb teljesítmények el­érésére, meri tudjuk,, hogy az csak jót hozihat számunkra. Jövőre kolbászos lecsó gyártásá­hoz kezdenek. Most újból Sándor Géza J9n hon­j zám és elmondja még, hogy jövőre ők kezdik meg elsőnek az országban a kolbászos lecsó gyártását. Techni­kusaik még nincsenek, így saját ere­jükre vannak utalva. Azonban ők nem ismernek akadályokat, nagy munkakedvvel és tetterővel legyőz­nek mindent. Ezentúl még nagyobb gondot fognak fordítani a jobb minő­ség elérésére s a kiviteli áru emelé­sére, mert hisz ezzel hazánknak ér­tékes devizákat szerezhetünk — mon­dotta Sándor Géza. Az üzemnek 102 holdas gazdasága is van, ahol Hideghéty Károly szak­szerű irányítása mellett kertgazdál­kodás bevezetését kezdték el. Az idén gabonát is termeltek és a beszolgál­tatást 100 százalékban teljesítették, a rozsból 120 métermázsa többletet szolgáltattak be. Jövő évtől a gabonatermelést fo­kozatosan kiszorítjuk, zöldség- és ta­karmánytermelésre térünk at —. mondja a gazdaság vezetője. Az idén 15 holdnyi területen gyümölcsfákat ültetünk. Az üzem gazdasága állat­tenyésztéssel is foglalkozik, eddig 14 szarvasmarhánk és 54 sertésünk van. • Az 1930-re szóló termelési tervet a munkássággal együtt dolgozták Ki. A zöldségfélék konzerválásánál túl* teljesítésre is vállalkoztak. Az idén elkezdik a gyéri munkásság szoeiálie előnyeit szolgáló új étkezde, fürdő és ruhatár építését. Jövőre nagy raktár­helyiséget épíítenek. Az üzem a hús­konzervgyárral közösen átvette a helyi sportegyesület feletti védnök­séget és így a testnevelés további fejlesztéséhez is jelntős mértékbea járulnak hozzá. Dolgozóink minden vonalon társa­1 dalműnk és gazdasági életünk fel­emelésén fáradoznak. Dunajská Str»* dán szorgoskezű lányok és asszonyok munkaeredményeikkel akarnak köny­nyíteni a dolgozók háztartásán jó­minőségű készítményeikkel s azon vannak, hogy asszonyainknak nem kell többé a zöldség- és gyümölcs­félék eltevésével bajlódniok, de az erre szánt időt sokkal értékesebb termelőmunkára fordíthatják. A szocializmus célja, a munkaerők tervszerű szétosztásával hazánkban a jobb és elégedettebb életet biztosí­sító feltételek kiépítése. (p—n

Next

/
Oldalképek
Tartalom