Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-14 / 105. szám, vasárnap

2 ÖJSZ0 1949 augusztus 14 EURÓPA VILÁGOSI KAPITULÁCIÓJA (1849 augusztus 13.) ! -19 a sötétség éve. A katasztrófa neve: V i 1 á g o i. Kísértetiesebb grimasz el sem képzelhető. 1849: a lékeién komorkodó szám mintha nem is lenne ikertesivéie a márciusi fuvalatú, tevaszian virgon^ és reményt rügyeztető 1848-nak: bitós keresztfák rajzolódnak elénk, a nemtelen bosszú undoros feszítsd megje üt szíven, vak hörtönrács és sivár hontalanság szomorít. Világos és Arad, az élőhalott Széchenyi, a sírnélküli Petőfi és a sirtszaporitó Haynau és a következmények: Kufstein és Spielberg, bűntető századok és kobzások, új földesurak és bujdosók, idegen „beamterek" özönlése és Garamvölgyi Ádámok konoksága, szaglászó fülelő spiclik és „Kossuthpostások". Szabadság után — rabság. Jaj a legyőzötteknek! Windischgratz pesti bevonulásával kezdődik e baljóslatú év, a „feltételnélküli megadás" hóhérgőgjével, de Kossuth kivédi értelmét: a nemzet nem* írhat alá halálos ítéletet és a kívülről figyelő M a r x • Engelsek először látnak „hosszú idő után egy valóban forradalmi jellemet, aki a népszabadság nevében fel meri emelni a kétségbeesett harc keztyűjét". — Pancsovánál menekülő honvédek sorra fagynak, de üói ?ey a téli hegyek ben megcsinálja taktikai remekművét: a magyar Dünnkirchent és mire kitavaszodik, új remény kél a szívekben. Es nemcsak magyar szívekben F erenc József katonáival zavarja szét a népszuverenitás törvésybejktatását szorgalmazó kremsieri birodalmi gyűlést, mire az illúziókból felébredt rsehek újra lelkesedni kezdtek a népszabadságért fegyverrel harcoló jnagyarokért. „Minden nagy prágai épületen óriási betűkkel volt olvasható. Éljen Kossuth! E felkiáltás éjjel is felgangzott az utcán": jegyzi fel a krónikás. Jönnek sorra a győzelmes csaták: Szolnok, Nagysarló, Isas-íeg, Budavára, Komárom, menekül a császári hadsereg a honvédek elől, kiket az osztrák propaganda így piszkol a világ közvéleménye felé: „a lázadók hadse rege leginkább lengyl, olasz és francia katonaszökevényekből, az ország börtöneiből és váraiból kiszabadult fegyencekből áll". De az osxtrák ^ főparancsnok által ,.elvetemült söpredéknek" káromolt magyarság ellen végső szorultságában mégis a cári zsarnoki hatalmasság katonai segítségét kellelt kérnie. 1849 az oktalan, nemtelen bosszú éve. Haynau éve A hirtelen támadt magyar sötétségben feliszonyodik a hóhér neve. de az áldozat emléke egy évszázad multán is tisztán ragyog. 1849 komor magyar évszám és mégis ingathatallan jövőalap elorozhatatlan európai adalék: Világosnál hosszú dőre Európa sorsa dőlt el. Petőfi felgyúltan oalolta a világszabadság magya. dalát: ,,E'5, e'ő a zászlóval kezedben! Egész Európa teutánad jő; Te vagy hazám, most a világ vezére, Mily nagy szerep, müyen lelkesítői" — míg rá nem döbbent torokszorító magyar árvaságra: „Magára hagyták, egymagára a gyáva népek a magyart"... de „Emelje ez föl lelkeinket. Hogy mi vagyunk a lámpafény, i«\ely amidőn a többi alszik, Eg a sötétség éjjelén" .. Amikor aztán kioltották ezt az utolsó fényt, Európa költői már csak a szemfedőt boríthattak az e'némúlt magyar vérmezőkre. ..A szabadság utolsó bástyája dőlt el": énekelte Hein e, de e magyarsiratásban önmagát siratta. Európát siratta, mindazt, ami ott elbukott és aminek bukni nem szn^ad. A magyarság l?4S/49-el lett döntőn és visszavonhatatlanul európai tényező. Az európai lényedet: a r i a ha d s á g o t, mely e^v és oszthatatlan, minden késedelmet fji^'ozó ugiássrl és körömszakadrfer y;í'Hí.a gonosz múltú, emberjoo-ot fipró hrtalmasságok e'len. Arany János, s^alortal magányában töriérrlrnet ös«tegez- „Megértük, hogy mi legyünk legszabadelvübb nép Európában" Magyarország szabadságharca árán először és elhatározó vérkeresztségben telítődött nemzet egészében haladó európai tartalommal. Felgyúl :?n fogadta, vállalta és máris nyakán*volt az ellen: az abszolutizmus Evrópá ját konzerváló Szentszövetség: Me' ernich, Schwarzenberg. Haynau és Miklós cár. Kossuth tudatosan európai ügyet véd és európai szolidaritásra apellál: „Magvarország terén Europa szabadsága döntetik el". A tét na ív volt és a magyar egyedül a háreme

;Sn egy eszmével, egy eszméért! 1 einingen generális tábori levelében olvassuk: „Mellettünk állnak azok rz eszmék, melyek teljes hatajoiT" • 1 uralkodnak a népeken". Es a m.T vi magvirság, e kis nemzet, b '••'-••i előérze'tében — mint a szabads* '"'

ry utolsó magyar árváia —, teljpc • rrrgi ölhetett törvényt a síiket rr k és múltból élősködő glóriázottak felett: „Te, francia respublica, elAhol a boldogság festi rózsásra a gyermekek arcát Látogatás egy bratislavai gyermekotthonban Sokan közülünk úgy emlékezünk gyermekéveinkre, mint egy nyomasztó álomra, melyből feiébx-edni nehéz és amelyre visszaemlékezni nem jár j örömmel. Sokan közülünk nem járhattunk az igazi gyermekvilág gyön- \ másoknak dolgozva, nem törődhettek j velünk és így nem érezhettük, mit. jelent boldog és igazi gyermeknek lenni! Magunk jöttünk rá, hogy van egy más, szebb gyermekvilág is. Utánoztuk a „jobb családból" származó A gyermekotthonban boldogan játszadoznak a kicsikéink. géd birodalmában, melynek napsütésében víg labdázás és játék közt gondtalanná válik az a néhány év, amely oly döntő egy élet megalapozásához. Bizonv, nagyon sokan voltunk elhagyatva, apáink és anyáink gyermekeket., akiknek megvolt mindenük. amit szemük, szájuk kívánt. Nekünk nem hogy nem volt meg a rendes napi eledelünk és ruházatunk, de nem tvd'uk valami rendes játékkal eltölteni az időnket sem. Porosak, piszkosak voltunk, *z udvarok szemétdombjain játszadoztunk és sokszor bizony csak a suhancok és csavargók csúnya szavait sajátítottuk el. Nem szégyen ezt bevallani, de sajnos, így volt. A megélhetés gondjaival küzdő szülők nem értek rá arra, hogy gyermekeikkel rendesen törődjenek. Ez a nemtörődömség, amely nem volt közöny, nagyon hatott a serdülő lelkekre. így fejlődött ki bennük az alacsonvabbrendűség érzése az úrigyermekekkel szemben és ez váltotta ki bennük később azt a sek ellenszenvet is többi embertársaik iránt, akik jobb módban nevelkedtek fel. Mindez a kapitalista rendszer következménye volt, mely oly nagy megkülönböztetéseket tett ember es ember között. Pedig mindnyájunknak egyforma jussunk van az élethez, az élet javaihoz. Hosszú bevezető ez egy riporthoz, de szükségesnek tartottam, hogy egy kicsit a múlttal is foglalkozzam, amikor a gyermekek mostani helyzetét próbálom vázolni. Egészen más a helyzet ma A ml népi demokráciánk jóvoltából ma m.nden gyermek boldog, elégedett és jólápolt lehet. A nagyobb üzemekben sorra létesítenek szebbnél szebb gyermekotthonokat, ahol a szülők elfoglaltságuk ideie alatt a gyermekeket családi nevelésben részesítik. Vannak olyan gvermeko'thonok is. ahol a dolgozók kicsinyeiről teljes héten át egyhuzamban gondoskodnak. Ilyen gvermekolthorba látogattam el a napokban Bratislavában. Ezt a gyermekotthont a helyi Nemzeti Bizottság a KSC IX kongresxszusának tiszteletére az államnak szánt ajándékként rendezte be a Hegyi-liget közvetlen közelében, egy volt gyárigazgató pompás villájában A kert fölött m&gasbaszökkenő fenyvesek és a mögötte emelkedő főiskolai internátus hatalmas, fehér épülete lenyűgöző látványt nyújt. Az ember úgy érzi itt magát, mintha egy üdülőhelyen lenne. A kert egyik része gyümölcsfákkal van teli, alma és szilva érik rajtuk, a kert szabad térségén pedig játszótereket rendeztek be a gyermekeknek, ahol az egészséges napsütésben vígan hancúroznak az élet reménységei. Az épület belseje olyan, hogy szinte eláll a látogató szeme-szája. Mesebei: világ ez, amiről azelőtt a dolgozók apróságai még csak nem is álmodozhattak. Tisztaság és ragyogás mindenült Külön étterem, fürdő, hálószobák, szőnyegek. A falak telistele egy elmúlt mesevilág képeivel. Az uj nevelési rendszerrel sajnos, ezek a nagy freskóképek nem függnek össze, Kívánatos volna ebben a derűs környezetben olyan mesék ábrázolásával nevelni a gyermekekt, melyek szoros összefüggésben vannak a mai élettel! Az itt elhelyezett, gyermekek szülei annyira el vannak foglalva n?ri munkájukkal. ho?v k'.c«

!n"e!kről otthon nem tudnának kellőképpen Gondoskodni. Tlven környezetbe tenni okét mindenképpen üdvös a gyermekek nevelése szempontjából. Helytelen az a felfogás, mintha a gyermekeket elvennék a szülőktől és az állam saját magának akarná nevelni őket. A rosszakaratú suttogásokra maguk a szülők adják meg a feleletet. akiknek száma annyira nő, hogy tízszerannyi otthon sem volna elegendő a gyermekek elhelyezésére. Kívánatos volna tehát minél több gyermekotthont létesíteni. hogy könnyítsühk a szülők gondján, akik fáradságot nem kímélve dolgoznak különböző üzemekben és hivatalokban a nemzet újjáépítésén. A gyermekek tudják, hogy édesanyjuk is dolgozik és ezért vannak itt az otthonokban egy teljes héten át. Amikor aztán eljön a péntek, a kicsinyek már ujjonganak és izgatottan várják az elkövetkezendő napot. amikor értük jön a szülő, hogy hazavigye őket. A gyermekek gyorsan megszokják az otthont, tetszik nekik az élet a pajtások között és a dolgozó szülők nyugodtak, hogy apróságaikat ió helyen tudják. Az otthonban szülői szeretetre nevelik a kicsinyeket és egyben megtanítják a tudás és értelem után vagyakozókat az embertársak iránti igazi tiszteletre, a munka fontosságára. Az új gyermeknevelési rendszer beléjük oltja a szociális élet csiráját, a fejlődő értelem első benyomásait ébresztik, hogv aztán a derűs és örömteli gyermekkor után kezdetét. vehessék a tanulás, az egészséges fejlődés, az építés és a munka évei. Delet fújnak a gyári szirénák, eljött az ebéd ideie. Az udvar játszőtex-éről hangos kacajokat hallok. A kétéves kis Grunska Jarmilka, 5t

efko Helénke, Cerny Laci, Kamenicky Marko, Bucinska Hanna és a többiek felsorakoznak és énekszóval indulnak az étterem felé. Hős katonák, vagyunk, Puskánk, kardunk is van, Tejnek, sült zsmlyének Mi békét nem, hagyunk. Verebet zavarunk S a nyúltól sem félünk, Aki tőlünk nem fél. Annak békét hagyunk. Ez a legkedvesebb daluk, állandóan ezt éneklik Ebéd előtt még megmosdatják őket és utána sokszor versenyfutásban igyekeznek megszokott helyüket elfoglalni, hogy mielőbb papilhassák a jó, ízes ételt. Amióta itt vannak, súlyban állandóan gyarapszanak. Naponta ötször kapnak enni. Ahogy elnézem őket, engem is elfog a mohó étvágy. A kicsinyek teljes marokkal fogják' az evőeszközöket. A kanalakat jólesően nyalják és sietnek az evéssel, mert aki hamarább elfogyassza az ebédet., előbb kapja meg a cukorka-adagját. Ebben az új gyermekvilágban az élet új emberei nevelődnek, akik, ha felnőnek, törhetetlen hittel fogják majd tovább építeni a szocializmust, amelv már most, a kezdet elején is olv sokoldalúan gondoskod

:k róluk. Létesítsünk ezért minél több ilyen gyermekotthont, hogy nrinél több gyermek nőjíön efészsésres, egveneslelkű fiatallá és minél több STÜIQ lássa boldognak és jól ellátottnak, gondosan neveltnek utódjait. P—i Traman fél az amerikai néptől, mari tudja, hogy a nép nem kíván háhsrút Washingtonból jelentik: Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának ülésén az idegen országoknak nyújtandó katonai segélyprogramról szóló törvényjavaslat megvitatása során több felszólaló határozottan állást foglalt a törvényjavaslattal szemben és azt veszedelmes háborús intézkedésnek minősítette. Johnson, az Amerikai Kommunista Párt egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a Kommunista Párt az amerikai nép millióival együtt a törvényjavaslat ellen foglalt állást. A katonai segélynyújtásról szóló törvényjavaslat olyan terv, amelyet a kongresszus csak akkor fogadhat el, ha új háborút akar előidézni. Ez a törvényjavaslat — mondta Johnson elvtárs — a Wall Street világuralmi törekvéseinek egyik része. Truman kormánya fél az amerikai néptől, mert a nép nem kíván háborút. A néptől való félelmében el akarja fojtani háborús politikájának finden ellenzékét. Az emberek egyre nagyobb tömegei ismerik fel, bogy világszerte a Szovjetúnió a béke bastyája. Az ülésen elnöklő Connally szenátor biztosítékot követelt Acheson külügyminisztertől, hogy a szállítandó hadfelszerelés értéke jövőre csökkenni fog. Vandenberg köztársaság-párti szenátor a fegyverkezési program megfogalmazásának elhalasztása mellett foglalt állást. Smith köztársaságpárti szenátor szerint a kormány sietsége „azt a benyomást kelti, mintha a válság elkerülhetetlen volna". A vitában ugyancsak a törvényjavaslat melleit szólalt fel az Amerikai-Szovjet Társaság Országos Tanácsának igazgatója, Maryland állam haladópárti képviselője és Dubois, a híres néger történelemtudós. A katonai segélyprogram körüli vitával kapcsolatban a szovjet sajtó megjegyzi, hogy az az amerikai szenátus bizottságaiban mesterségesen szított háborús hisztéria légkörében folyik. n szovjet kormány felelete a jugoszláv kormáayjeivzékrs (Folytatás az semmiféle Ilyen hírt megcáfolnia nem kellett. A szovjet jegyzék ezután az ötödik pontban rátér arra, hogy a jugoszláv kormány megsérti az SSSR-el szembeni szövetségi kötelezettségeit, mikor úgy viselkedik. mint a Szovjetunió ellensége, nem pedig barátja. A Szovjetunió ezért a jugoszláv kormány politikájával semmi közösséget nem vállal. feledkeztél azon elvekről, melyeket születésedkor kijeíenteitéll" Magyarországot hóhérkez emelte az európai haladás söntjére és Golgotával nem lehet perlekedni. Van, ami bukásában, halálában magasodik kinyilatkoztatássá, példává. De nem minden bukás Golgota Az 1918-as és 1945-ös magyar bukásra nincs mentség, ez történelmi bűnhődés idegen hatalmi célok hol kényszerű, hol tudatos kiszolgálásáért. Csatlósá

1lam péida nem iehet. szolgskényszernek, szo'gakénvelernnek nincs mondanivalója! 1849-ben szabadságában és szabadságáért bukott el a maroknyi magyarság. Nem volt csatlós, önmagához, vállalt törvényéhez magatartásához volt hű és ez a makacsság emelte e kis testet d-menzión felül, ez képesítette kiállásra behemót Góliátok ellen. Es d magyar, ki népe, nemzete tudatát eddig alig ismerte, belekóstolva ez anteuszi erőbe, szinte csodára, egy szikragyújtásra tömegküzdelmet volt kepes a tegnapi semmiből, egyedül önönmagából előteiemteni. Egyszerre európai értelmű nemzet lett: „emberi nemzet", teljes egészében minden rendű és rangú emberével. ,,Most egy a lélek, egy a szív, a kar... Mikoi győznél, ha most sem oh, magyar?": gyúlt fel Petőfi e csoda láttára. Csupán a Bécsbe' tapadt oligarchia és a Windischgrätznek hódoló főpapság hiányzott e szabad égiszből, mely mindenki ügye lehetett, emberheztartozó, valami, ami ha nincs, nem érdemes élni. Ó szabadság ... Egyszerre értelmet kapott minden és amikor a hóhérkéz pontot tett, a kis magyar asztráltest körül önmaga világosságra gyulladt. Európa jobbík énjére ismert, egy volt, egy lehetet* veíe: csatlósa, féltője, szerelmese, elsirató ja. A sor« kegyetlen iróniája, hogv a sötétség Yilágos-nál kezdődött. Es mégis: ez a komor íeketeség lett a magyarság elorozhatatlan európai pillanata. Világosnál majd húsz évre ellobbant a magyarok csillaga, de ami ott elfúlt, az Európa magyar végszava volt és szövegezője nem kisebb ember mint a sírból visszaszóló Petőfi: Európa csendes, új a csendes, Elzúgtak forradalmai... Ha a mi fényűnk nem lobogna A véghetetlen éjen át, Azt gondolhatnák fönn az égben, Hogy elenyészett i világ. Tekints reánk, tekints, szabadság, Ismerd meg mostan népedet Midőn más könnyet sem mer adni, Ali vérrel áldozunk neked Vagy kell-e még több, hocv áldásod Ne érdemetlen szálljon ránk? F. hűtlen korban mi utolsó Egyetlen híveid valánk! Fábry Zoltán. 1. oldalról.) A jegyzék utolsó pontjában a szovjet kormány Jugoszlávia azon állítására felel, hogy a Szovjetunió külügyminisztere visszautasította Párizsban fogadni a jugoszláv kormány képviselőit. A felháborodásra itt nincs ok. A jugoszláv kormány kiküldött képviselője azt a hamis látszatot akarta kelteni Jugoszlávia népeinél, mintha Jugoszlávia is fenntartaná a Szovjetunióval a baráti kapcsolatokat. A szovjet külügyminiszter azért nem fogadta a kiküldött jugoszláv képviselőt, hogy leleplezze ezt a csalást és bebizonyítsa, hogy 4 szovjet kormánynak nincs szándékában segíteni a jugoszláv kormánynak félrevezetni a jugoszláv népet. Hadd tudják Jugoszlávia népei, hogy a szovjet kor mány úgy tekinti a mostani jugoszláv kormányt, mint a Szovjet únió ellenségét és nem mint barátot és szövetségest. — A szombat vasárnapra hirdetett bratislavai kerületi Pártnapot a kedvezőtlen időjárás miatt a jövő hét szombat-vasárnapjára (augusztus 20.—21.) halasztották el.