Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-18 / 108. szám, csütörtök

1949 augusztus 13 UJ SI0 TITOEK ALARC NÉLKÜL Or. E. Fri§ képviselő beszéde a trnavai Kovosmalt kultúrházában A trnavai Kovosmalt n»mze(i vállalat is csatlakozott hétfőn azokhoz az üzemekhez, amelyeknek alkalmazottai felháborodásukat fejezik ki a Titobanda szovjelellenes piovokációival szemben és teljesen azonasitják magukat a szovjet kormány augusztus 10-én kiadott jegyzékének tartalmával. A2 üzem kultúrházának zsúfolt nagytermében figyelemmel hallgatták dr. E. Fris képviselőnek, a Pravda főszerkesztőjének beszédét és egyöntetíileg elfogadták azt a határozatot, amely a legmélyebben elítéli a Tiio bandájának árulását és kifejezésre juttatja a jugoszláv hazafias elemekkel való szolidaritást. Ezek a haza l ik a terror és nehéz üldözés ellenére is harcolnak Tito reakciója ellen, hogy Jugoszlávia visszatérjen a béke, a ncpi demokrácia és a szocializmus táborába. I Szovjetúnió és a népi demokráciák barátai es szövetségesei. Ezzel csak megkönnyítik a jugoszláv népnek és a független és szocialista Jugoszláviáért küzdő harcosoknak felismerni az igazságot, letépni az álarcot Jugoszlávia mai urairól és egyre szélesebb tömegeket gyűjteni az ellenük folytatott küzdelemben. Ezért üdvözli a népi demokratikus államok nyilvánossága, de az egész világ nyilvánossága is a szovjet kormány kijelentését, ezért szilárdítják meg egyre jobban a Szovjetúnióval való kapcsolataikat és fokozzák azt az erkölcsi segítséget és támogatást, amelyet azoknak a harcosoknak nyújtanak. akik azért küzdenek, hogy Jugoszláviában a népi demokrácia és a szocializmus győzzön. De egyaránt jellemző az is, mily visszhangra talál a szovjet kormány jegyzéke már az első napokban a reakciós imperialista körökben. A rádióállomások: Amerika hangja, London, Párizs slb. védelmükbe veszik Titot, de amelett egy szóval sem tudják megcáfolni azokat a tényeket, amelyeket a szovjet kormány fedett fel Titoéknak még 1947 áprilisában az imperialistákkal a kulisszák mögött folytatott paktálásáról. Á londoni ráaió hírmagyarázója csak habozva jegyz

: meg, hogy azok egészen „normális" tárgyalások voltak és elárulja azt is, hogy a jugoszláv részről történt engedményeket a nyugati nagyhatalmaknál bizonvos „gazdasági engedményekkel" viszonozták volna. Ma. amikor Jugoszlávia visszatarthatatlanul a nemzetközi tőke karmaiba került, nyilvánvaló, milyen gazdasági engedményekről volt szó ezeknél a kulisszamögötti tárgyalásoknál. A londoni rádió hírmagyarázója nem kevésbé nevetséges akkor, amikor megkísérli, hogy a Kommunista Pártok Informbüro jának határozatai és a szovjet kormány jegyzéke közt ellentmondást láttasson. Azt mondia, ho^v az Informbüro határozata a nemzetköziség elárulásával vádolta. Titoékat és azzal ,hogy a burzsoá nacionalizmus álláspontjára helyezkedtek, míg a szoviet kormány jegyzéke a jugoszláv knrmánvnak, a jugoszláv nép nemzeti érdekeinek elárulását rójja fel. Ez 1 „leleplezés" egyrészt goromba kitalálás, mtásrészt példaként szolgál arra, hogy ma mennyire tehetségtelenek a burzsoázia politikai képviselői megítélni a nacionalizmus kérdését, a nemzetek és államok egymáshoz való kapcsolatát nemzeti fiiggetleníégiik és állami szuverenitásuk kölcsönös tisztelete és becsülése alapján. Az imperialisták a valóságban vagv csak a végletekig ostorozott sovinizmust, amely gyűlöletet szít és egvmás ellen uszítja a nemzeteket, vagy a nemzet fogalmát nem ismerő koimopolitizmust ismerik Az egyik is es a másik is a másokat rabigába döntö politikának eszközei. Az imperialisták a nacionalizmus és a sovinizmus barátai. amikor egymás ellen akarják uszítani, azokat a nemzeteket, amelyeket hatalmuk alá aakrnak vonni, semmi kifogásuk nincs a nacionalista szenvedélyek felkorbácsolása ellen, hogyha annak éle vetélytársaik ellen irányú'; s igen nagy szeretetet tanúsítanak a sovinizmus iránt, mikor annr.k segítségével a népi demokrata államok népei közt gyűlöletet akarnak teremteni és ha ez a sovinizmus a Szovjetúnió ellen irányulhat. Azanban mindenütt a kozmopolitizmus hivei s a nemzetet nerr ismerő világpolgárság hirdetői, atiol a nemzeti ^ érzés, a nemzeti öntudat, a nemzeti büszkeség rabszolgaságba döntő politikájuk útján mint pkadály merül fel. A franciáknak, belgáknak, olas/oknak stb. azt ajánlják az amerikaiak, hogy felejtsék el nemzeti kultúrájukat és nemzeti érzésüket, hogy váljanak kozmopolita világpolgárokká, akik egykedvűen szemlélik az orsiágukban folyó amerikai inváziót. A szlovákoknak. cseheknek, magyaroknak, lengyeleknek stb. a nacionalizmust és a sovinizmust ajánlják az egymás közti kapcsolatoknál es főleg a Szovjetúnióval szemben s kozmopolitizmust aján lanak magukkal szemben. Tehát a szocialista kelet felé nacionalizmust, 1 kapitalista nyugat felé kozmopolitizmust. A jó tanácsokért udvariasan köszönetet mondunk, de mi a saját útunkon fogunk haladni továbbra is. Es a mi útunk a proletár internacionalizmus útja, mely amellett. hogy az összes nemzetek jogait tiszteletben tartja, nemcsak hogy nem zárja ki. de egyenesen feltételezi az igazi hamisítatlan nemzeti politikát. Az egész világ haladószelemű nyilvánossága — mondotta beszedéuen dr. Fris képviselő — jogos megnyugvással fogadta a négy nagyhatalom külügyminiszterének Párizsban megtartott konferenciájának eredményeit, melyek a Szovjetúnió következetes politikáiénak komoly sikerét jelentették. Főként a néni demokrácia államaiban tudták kellően értékelni a Szovjetúnió békepolitiká iának e sikereit. amelyek új öntudatot öntöttek a harcosoknak millióiba, akik az egész vi'ágon a háborús uszítók el'en küzdenek. És éppen ebben a helyzetben, mikor az egész világon érezlek a Szovjetúnió, mint a béke és a szocializmus nagyhatalma, tekintélyének növekedését és mikor lassan már elfúlt a lélekzete a legmegátalkodottabb szovjetellenes uszítóknak is, kilcp a szinoadra Tito bandája, hogy a párizsi békekonferencia után átvegye a kezdeményezést a Szovjetúnió ellen irányuló támadásokban. Az ausztriai békeszerződés kérdésével kapcsolatban azt a vádat hozta fel 1 Szovjetúnió ellen, hogy elárulta a jugoszláv nép érdekeit, hogy az imperia'istákkal szövetkezik, mivel lemondott a szlovén Koruntániára támasztott jugoszláv igények védéséről. Ezzel a váddal lépett fel Tito bandája annak ellenére, hogy a legjobban tudja, hogy a Szovjetúnió az egyetlen állam volt, aki a háború utáni nemzetközi konferenciákon következetesen és erélyesen követelte a jugoszláv igények kielégítését, ami a szlovén Koruntániát illeti; annak ellenére, hogy a legjobban tudja, hogy ezeknek az igényeknek kielégítése a nyugati nagyhatalmak ellenállásán szenvedett hajótörést; és végül annak ellenére, hogy a legjobban tudja, hogy maga a jugoszláv kormány még 1947-ben lemondott ezekről az igényekről Kardely külügyminiszter külön levelében, amelyet visinszkijnek küldött és hogy ebben 1 kérdésben titokban a szovjet kormány háta mögött meg is egyezett az imperialistákkal. A szovjet jegyzék egyes pontjait elemezve, a szónok főleg azt a tény* emelte ki, hogy Titoék már 1947 áprilisában paktáltak az imperialistákkal. Ennek felderítése főként azért fontos, mert 1948 júniusában a Kommunista Pártok Tájékoztatási irodája határozatának nyilvánosságra hozatala után Titoék ártatlan arcot vágtak és „tragikus" meg nem értésről kezdtek énekelni és végre is a határozatot hozók útja C-anossába vezet Azt állították, hogy az imperialistáknak nincs ádázabb elenfele, a Szovjetuniónak jobb barátjai és nincs a szocializmusnak odaadóbb híve, mint ők. AAegbántásról és nagy igazságtalanságról beszéltek, mely velük történt, amikor becsületesen és komolyan figyelmeztették őket arra, a veszedelmes politikára, amely a marxileninista alapelvektől való eltérést jelenti és a szocialista tábor elárulásával egyértelmű. Most már világos, hogy ez akkor csak számító és viszszataszító komédia volt, saját népük tévútra vezetése céljából Hiszen mát az informbüro határozatának nyilvánosságra hozatala előtt — 1947 áprilisában — Titoék a szövetséges és szocialista Szovjetúnió háta mögött paktáltak az imperialistákkal, lemondtak a szlovén Koruntániával szemben támasztott igényükről és olyan helyzetbe akarták sodorni a Szovjetuniót, melyben aztár a jugosz'áv nép szemében diszkreditálhatták volna. Titoék új szovjetellenes provokációja abban az időben még jobban fokozódott, mikor politikájukat a belpolitika terén még élesebb terror jellemzi a kommunistákkal és az igazi hazafiakkal szemben és a külpolitika már egyenesen al imperialistákkal való szövetkezés, melyről számos okmány tanúskodik és végül is ezt eléggé burkolatlanul kijelentette maga Tito is idei két beszédében Ezekkel a valóságokkal a Tito banda árulása teljessé vált, mely banda végleg átment az imperial^ták táborába, a szovjetellenes uszítók, a Szovjetunió,- a szocializmus, a béke és a haladás ellenségei közé. Megvetéssel ejtjük ki ma Tito, Rankovics, Dzsilasz, Kardél j nevét, mint oly személyek nevét, akik utánozzák a fasiszták csődőtt mondott módszereit és akki példát a reakciós renegát Mussolini és Pilsulsky féle alakokban találtak. A Szovjetúnió jegyzékének nagy jelentősége abban áll, hogy végleg lerántotta ezeknek az árulóknak arcáról az álarcot, hogy véget vet Titoék demagógiájának. Ezek az árulók bár az imperialistáknak szolgálnak, saját népüknél azt 1 látszatot keltik, hogy a a szlovenszkói nemzeti felkelés idei ünnepségének nagyjelentőségű műsora A szlovenszkói nemzeti felkelés 5. évfordulójának idei ünnepségei terjedelem, fontosság és jelentősége tekintetében túlhaladják az összes eddigi ünnepségeket. Köztársasági elnökünk második hivatalos útját teszi meg Szlovenszkón a zvoleni ünnepségek alkalmából és vendégeket is várnak külföldről, főleg a Szovjetúnióból és a népi demokráciákból. Ami az ünnepségek politikai súlyát illeti, újból hangsúlyozni akarjuk Szlovenszkón és az egész világ előtt, hogy népfelszabadító harcunkban, főként a szlovenszkói nemzeti felkelésben egy állam volt az, amelyre nemzetünk összes haladó erői támaszkodhattak: a Szovjetúnió. Az ünnepségek folyamán méltóan hangsúlyozni akarjuk mindazt a támogatást, amelyet a Szovjetúniótól szabadságharcunkban és a felkeFinnország nem halad a demokrácia útján — írja a imszivai Pravda A háborús főbünös Tanner — írja Marinin elvtárs a Pravdában —. akit a finn uralkodó körök büntetésének letelte előtt szabadonbocsátottak a fegyházból, az utóbbi időben élénk tevékenységet fejt ki. Tanner ezidő szerint vezető sze. repet tölt be a Finnországban uralmon lévő szociáldemokrata kormány bel- és külpolitikájának irányításában. Tanner politikai arculatának alapvonásai: a finn munkásosztály elárulása, durva gyűlölet a Szovjetunióval, a nagy szocialista hatalommal szemben és a nyugati imperialisták végsőkig menő kiszolgálása. Tanner erősen hangsúlyozza a jobboldali finn szocialistáknak . az amerikai imperialistáknak érdekében tett „történelmi szolgálatait". Valóban — írja Marinin — ezeik a szolgálatok jelentősek. A legnagyobb jelentőségű köztük az, hogy Finnország jelenleg nem az igazi demokrác'a útján halad, hanem az angol-amerikai nagytő késrendszert követve, visszafelé megy. Miért hangoztatja Tanner népellenes szerepét éppen most és mi a célja a finn szociál-imperialisták legutóbbi megnyilatkozásainak? — teszi fel a kérdést Marinin. s mingyárt válaszol is: a cél világos, a finn reakció szembe akar szállni a munkásosztály és a nép növekvő elégedetlenségével. A szociáldemokrata kormány kitartóan és következetesen súlyos gazdasági válságba sodorja Finnországot. A finn jobboldali szociáldemokraták érzik már az elégedetlenséget és az amerikai imperialistákat hívják segítséi gül. lésben akár politikai, akár katonai részről kaptunk. Az ünnepségek második főgondolata Szlovenszkó iparosítása és újjáépítése. Megmutatjuk, milyen előfeltételeket teremtett meg Szlovenszkó új élete számára a felkelés és általában mily nagy jelentősége van Szlovenszkó újjáépítése a népi demokrácia felépítése és később a szocializmus megvalósítása számára. Hangsúlyozzuk, hogy a szlovenszkói felkeléssel az egész világ előtt hitet tettünk arról az elhatározásunkról, hogy a megújított népi demokratikus Csehszlovákiában akarunk éini. A szlovenszkói felkelést nem lehet csak Szlovenszkó ügyének tekinteni, hanem ki kell emelni országos jelentőségét. A további gondolat, melynek jegyében fognak folyni a zvoleni ünnepségek, a proletár nemzetköziség gondolata. Bár a szlovenszkói felkelés a nép felszabadító harcának keretében folyt, abban a korban, melyben a nemzeti elemek lépnek előtérbe, még

:s elégtétellel állapíthatjuk meg, hogy a szlovenszkói felkelés az összes haladószellemű erők együttműködésének széles alapján jött létre. A felkelésben résztvettek és a szlovákokkal együtt harcoltak a francia, a bolgár harcosok és a magyar szabadságharcosok is, nem beszélve a nagyszámú cseh és a szovjet szabadságharcosról. lippen úgy mint a népek szabadságáért folytatott harc korában, úgy ma is, mikor a béke megóvásáról van szó, szükséges az összes haladószellemü békeerők együttműködése. Iván St ba kosicei diák beszél budapesti élményeiről Iván Strba, koáicei VIII-os gimnazista, a CSM tagja is a csehszlovák kiküldöttek között szerepel. Sikerült elbeszélgetnem vele. Strba a következőket mondotta: Az Apponyi úti gimnáziarmban vagyunk elszállásolva, ahol reggelit is kapunk. Ebédet és vacsorát viszont a Városügetben adnak nekünk. Meg vagyunk elégedve. Itt a fesztiválon azt tapasztaltam, hogy a magyarok rendkívül barátságosak hozzánk. Bárhova is megyünk, mindenütt a legnagyobb előzékenységgel bánnak velünk. Így pl. a multkcr, amikor az Angolparkba akartunk memni, az összetorlódó emberek között utat engedtek nekünk. Ugyanezt másutt is tapasztalhattuk. A legszebb volt a fogadás, amikor késő éjjel Budapestre érkeztünk. — Mi a véleménye a fesztiválról? — Szerintem a fesztiválnak az a célja — válaszolja —, hogy a világ összes fiatalsága egyesüljön, tekintet nélkül arra, hogy diákságról vagy munkásságról van szó. Kelet és nyugat fiatalságának egyesült erővel küzdenie kell a közösségért, a szocializmusért, a békéért. Ezt a harcot egységesen, felekezetre és fajra való tekintet nélkül kell végigküzdenie. — Kivel ismerkedett meg a fesztivál ideje alatt? — Az angol delegáció néhány tagjával beszélgettem. Keveset ugyan, mert alig beszélek angolul. Két amerikaival is beszélgettem, akik azt mondották nekem, hogy Robesoa, a világhírű énekes, az amerikai delegáció öt tagjának fizette az útiköltséget. Nagy kár, hogy nem tudom megértetni magam velük. Otthon könnyen közölhettem a társaimmal szerzett tapasztalataimat. Angoloknak és amerikaiaknak azonban kézzellábbal kell magyaráznom. De így is azt tapasztaltam, hogy a nyugati haladó fiatalságnak a béke megőrzése az egyedüli célja. Megkérdeztem, hogyan van megelégedve a lakással. — Tizenhatan, tizenheten vagyunk elhelyezve egy teremben, feleli. Mindenütt a legnagyobb rend és tisztaság. Ha valahova megyünk, autóbusz áll a rendelkezésünkre. Még csak három napja, hogy itt vagyunk, de a magyarokról, a magyar ifjúságról a legjobb tapasztalatokat szereztem. A tánccsoportról a következőket mondja: 10 leány és 10 fiú szerepel ebben együttesben. Ez az együttes nyerte meg az első dijat a csehszlovák kultúrversenyeken. Az Operaházban bemutatott táncok ,,Az új tavasz köszöntése" címet viseli. Ez a tánc tulniillik a népi táncokat fűzte össze egységesen és szervesen. Az Operaházban bemutatkozó trencséni tánccsoport is népi táncckat táncolt, de ezeket a táncokat nem kapcsolja össze szervesen valami központi gondolat, ök a második díjat kapták. (Sz. B.) Ellentámadásra készül a Demokratikus Hadsereg A Görög Demokratikus Hadsereg főparancsnoksága jelent;, hogy Vici térségében visszaverték az ellanség valamennyi támadását. A monarchofasiszták súlyos vereségeket szenvedtek, egy nap alatt 2412 embert vesztettek. Augusztus 2-a óta. amikor a monarchofasiszták nagy támadó hadműveletei megkezdődtek a Grammosz hegységben és Vici térségében, összesen 11.570 emberük esett el vagy sebesült meg. Vici térségében az ellenség támadásai főként Jerepighi, C^vros és B&ufi helységek ellen irányultak. Ezeket a támadásokat visszaverték és a monarcho fasisztákat visszavonulásra kényszerítették. A Grammosz hegységen az 58. monarchofasiszta dandár Alevita Dr. FriS képviselő beszédé befejező részében idézte Siroky elvtárs szavait, melyeket mult év november 21-én mondott, mikor a Tito Jugoszláviájának barátai szövetségét csehszlovákjugoszláv baráti egyesületnek nevezték el Siroky elvtárs akkor ezt mondotta: „Jugoszlávia népeihez szoros baráti kapcsolatok fűznek minket és erkölcsi kötelességünknek tartjuk támogatni azokat a jugoszlávokat, akik a terroradta nehéz körülmények között folytatják harcukat azért, hogy a marxileninista elvek győzzenek a Jugoszláv állam kül- ése belpolitikájában, hogy Jugosz

;jvia újból megteremtse a Szovjetunióval vjló őszinte, viszonyt és visszatér jen 'a demokrácia és a szocializmus frouíjára"., szakaszán támadott. Ez a támadás is meghiusult Az ellenség, halottak és sebesültek százait hatrahagyva, viszszavonult. A Demokratikus Hadsereg sok hadianyagot zsákmányolt. Az ideiglenes demokratikus kormány tagjai naponta meglátogatják a szabadságharcosokat az első frontvonalon. Jannisz Joannidisz elvtárs, az ideiglenes demokratikus kormány miniszterelnökhelvettese felhívást intézett a Görög Demokratikus Hadsereg nyolcadik hadosztályának katonáihoz. akik a Grammosz hegységen az élvonalban küzdenek. Kifejtette előttük, hogy a monarchofasiszta offenzíva már nem tarthat tovább, mint legfeljebb 15—20 napig. A görög demokratikus hadsereg akkor ellentámadásba megy át és ez az ellentámadás megsemmisíti az ellenséget. Míg a Grammosz hegységben és Vici térségében a görög demokratikus hadsereg a legsúlyosabb csapásokat méri a monarchofasiszta csapatokra. Dél-Görögországban is fokozódik a szabadságharcosok harci tevékenysége. A helyzet egyre tarthatatlanabbá válik a monarchofasiszták számira.