Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)
1949-08-17 / 107. szám, szerda
/ UJSZ0 1949 augusztus 17 A VIT második mm (Folytatás az 1. oldalról.) tás megtekintő!, milyen nagyszerű táviatokat n.ver az ifjúság a Szcvietúníóban. a szocializmus országában. Ez a kiállítás megmutatja, milyen ragyogó eredményeket ért el a néri demokrácia fiatalsága, hogyan változott át pár esztendő alatt ezekben az országokban az ifjúság élete. Nagyszerű tükre ez a kiállítás a világ ifjúsága szolidaritásának is Óriási a kiállítás helyisége, de kicsin sk bizonyul az egyre érkező, gvülemlő ifjúsági tömegeknek. Fénykeoek. grafikonok, térképek, illusztrációk, mindmegannyi dokumentum mutatják sz ifjúság harcát az elnyomókkal. Az első he'.viségben a következő feliratot olvassuk több nvelver: A prágai Világif iúsági Találkozó kitűnő kulturális- és sportrendezésével. hatalmas tömegtüntetésével, a világ v?'amennyi országában elért széleskörű visszhangjával óriási mértékben hozzájárul az ifjúság egységének a megerősítéséhez. fi prágai ellenálló ifjúság a kiállításon A budapesti Világi fjúíásrt Találkozó újabb állomás a béke útján. Egy másik felirat: „A diákság estyréTe » fasizmus elleni harcban született". Ott van mingvárt mellette egy falragasz, amellyel a fasiszta németek betiltják Prágában a cseh főiskolákat. a plakát alatt ott a fénykép a tüntető prásral diákokról. Az emberen végigfut a hideg, igazságéi-sete fp"lázad benne, teret és levegőt kíván. am'nt lát'a a gvarmati ifjúság p'ivomo't porsát. A kiállítás bemutatja a vietnami harcokat, a pörftpök és kínaiak szabad^ághs-cát és óriási erőfeszítését. Ott látjuk a c=on+1uk :e lesovánvodott evermekek rrcát. akik vádló tek'ntetf-kkel vor>í*k felelősségre a világ imoerial :st.-íit kegyetlen sorsukért, pm'ért vedníök kell nekik is c«k S'é-t, a.* Imperialisták a jólétben tobzódjanak. A kiállításon szemléltető módon jut kifejezésre az. hogv az e'nvomott népek gyermekei azért kínlódnak, azért vonják meg tőlük' a táplálékot, az imperialisták tömhessék bendőjüket és növeljék vagyonukat. Fény és nasvszerö világosság árad a szovjet kiállítók helviségéből. A szocializmus perspektíváját a néző i*t kapia mf». A két oszloo között áll T.enii és Pz fá'in srrbra és ara-tvh'tfikkel a következő felirat világít felénk: „Lenin zászlaja alatt Sztálin vezérletével előre a komunizmus győzelméhez" Ebben az óriási teremben fényképek, könyvek, képzőművészeti művek hirdetik a szovjet dolgozók óriási munkateljesítményét. Képekben mutatják be a szovjet Legfelsőbb Tanácsának tagjait, akik nagyrészben nem érték még el a harmincadik életévet. Eezeknek a fiataloknak vállán nyugszik a jövő és kitartó munkájukkal dinamikus erővel lendítik előre a szocializmust. Gyárakat. üzemeket, iskolákat, kultúr- és sporttelepeket mutatnak be képekben, amelyek szemléltetően ábrázolják, miként él a Szovjet ifjúság, mely arra van hivatva, hogy életével példát mutasson az egész világ ifjúságának. Nem fér kétség hozzá, hogy a szovjet fiatalság tisztában van felelősségteljes szerepével. Mindenkinek látnia kelett volna, ahogy a lenini Komszomol felvonult a fesztivál megnyitásán öntudatosan, tiszta fehérben, világítva a többi nemzetek fiatalsága között. Minden mozdulatukban, léptükben ott volt az a szilárd, megingathatatlan erő, amellyel utat nyertek maguknak a cárizmuson keresztül a szocializmus felé. /f "E terem mellett egy másik helyi/ ségben az OHKZ képzőművészet van / képviselve. Olyan képekkel, szobI rokkal, amelyekhez nem kell magyarázatot fűzni, mert önmaguktól beszélnek. A festők, a művészek hatalmas alkotásaikban szem előtt tartják azt, hogy a népnek, a dolgozónak festenek. Egyszerű eszközökkel, reális módon szólnak ezek az alkotások a dolgozókhoz. A művet, az alkotást nom lehet félreérteni Ott látjuk az Ifjú gárdát, amint a titkos leadót hallgatja, egy másik kép Lenint mutatja be Szmolny kapujában. Egy óriási kép Sztálint ábrázolja ünnepi vacsorán, Kaiinin, Zsdánov és a szovjet többi vezetője közt. A kiállítóhelyiségbe egyre áradt a fiatalság tömege, nincs egy talpalatnyi hely. ahol nyugodtan meg lehetne állani, jegyzeteket készíteni, sőt már nem is állok, hagyom magam sodorni kifelé. Verejtékezve kerülök ki a friss levegőre. Élmunkásaink javaslatai textilipari gépeink tökéletesítésére E napokban tartották meg Vsetinben az élmunkások konierenciáiukat, melyen részt vettek a legjobb éfmunkástiők is a vsetini járásból és a gottwaldovi Svit nemzeti vállalattól. Jelen voltak ezen a megbeszélésen a textilipar legjobb élmunkásnői, A. V'acek, M. Cistecká és M. Herbstová elvtársnők Mejstíik mechanikus elvtárssal. akiket a vsetini Zbrojovka nemzeti vállalat hivott meg. A textilipar élmunkásnSi a Vsetinben készült gépeken érték el kiváló eerdményeiket és látogatásuk azért is kívánatos volt, hogy beszámoljanak a gépekkel szerzett tapasztalataikról, a gépek esetleges hiányairól és újítási javaslatokat tegyenek. Az élmunkások aktívján Vacek elvtársnő felemlítette azokat a nehézségeket, amelyekkel meg kellett kü'.denie élmunkás pályájának kezdetén. Beszélt továbbá arSirasbourg tüntet a háborús uszító Európa Tanács ellen A strasbourgi régi vásártéren a Béke és Szabadságharcosok strasbourgi szervezetének és a CGT-nek felhívására óriási töm-egek tüntettek az Európa Tanács strasbourgi ülésezése ellen. Moch, mint annakidején a párizsi nagy béketüntetés alkalmával, most is mozgósította rendörségét és annak harci felszereléssel ellátott külön alakulatait, Strasbourg népének tiltakozó nagygyűlésén J ul e s M ohn, a helyi CGT-szakszervezetek titkára mondott beszédet. — Az Európa-Tanács nem képviselheti Európát — jelentette ki —, hiszen a kontinens több, mint a felének kiküldöttei nem vesznek részt benne, másrészt Nyugat-Európa demokratikus erői sincsenek képviselve Ez a reakciós társaság, az amerikai imperialisták bábjai Nyugat-Németországot be akarja vermi a Szovjetúnió elftrt háborút előkészítő Atlanti tömbbe. A hatalmas tömeg ezután „Le a háborúval!", „Le az Európa Tanácc»al!", „Békét akarunk!" felkiáltásokkal viharosan tiltakozott és még hosszú ideig tüntetett az Európa Tanács, az amerikai imperialisták és európai ügynökeik ellen, éltette a Szovjetuniót és a békét. ról a megnemértésről és azokról az akadályokról, amelyek munkáját megnehezítették. Most a ionban az üzem és a szervezetek teljes támogatását nyerte el és ezért tud olyan szép eredményeket elérni Vacek elvtársnő felszólította a többi üzem élmunkásait, hogy ne hagyják magukat elriasztani különböző akadályoktól, hanem fejlesszék tovább az élmunkásmozgalmat. Meistfik mechanikus elvtárs arról beszé't, hogyan sikerült megtalálniok a szövőiparban használt gépek megjavításának és tökéletesite-.ének módját, hogy ezeken a gépeken élmunkásnöink még jobb eredményeket érhessenek el. A megbeszé'és végén M. Herbstová egy 18 éves élmunkásnő bejelentette, hogy kötelezi magát 60 szövőgépről 80-nr áttérni. A konferencián a kerület üzemei: nek még több élmunkása szólalt fel, az élmunkásmozgalom és a szocialista versenyben sierzett tapasztalataikról. Kiiment iparügyi minisztert, aki nem vehetett részt az éimu.ikások konferenciáján, Nóvák elv.árs mentette ki. Nóvák elvtárs összefoglalta a vita során elhangzottakat és felszólította az összes jelenlévőket, hogy még erőseb. ben építsék ki az élmunkásmozgalmat. A megbeszélésen átadták a szövőipar é'.munkásnőinek a vsetini Sandrik nemzeti vállalat ajándékait is. IPARI KIÁLLÍTÁS ZVOLENBAN A szlovenszkói Nemzeti Felkelés ötödik évfordulójának megünneplése alkalmából a besztercebányai kerület Zvolenben Ipari kiállítást rendez. A kiállításon a következő vállalatok vesznek részt: Pleta B. Stiavnicáról, a zvolerü tejszövetkezet, Tatra bútorgyár, Bucina, a kremnicai Pilana vállalat, a füleki vasgyár, a besztercei ércbánya és az Opatovai Polana textilgyár. Ezt a kerületi kiállítást az új népiskolában rendezik és augusztus 18-án nyitják meg ünnepélyesen. A tájékoztatásűgyi megbízotti hivatal „A kétéves, lyomban, amely augusztus 23-án tervből az ötéves tervbe" címmel nyílik meg. ugyancsak kiállítást rendez Zó-1 Ujabb területeket szabadított fel a kínai Néphadsereg Az Űj Kína Hírügynökség jelenti: A Néphadsereg újabb területeket szabadított fel a középkinai frontszakaszon. Hunan-tartománybí n felszabadította Siangtan városát, Csangsától 40 kilométernyire délre a Siang folyó mentén, továbbá Mingstang városát. A Néphadsereg Kiangsz'-tartományban Hingkuo városát szabadította fel. A lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel fogadja a Néphadsereg katonáit. Uj pártiskoiát neveztek el Siroky elvtárs nevéről A kladnói Egyesített Acélüzemek államosított vállalatának és a KSC járási bizottságainak Novy Strasecen lévő állandó pártiskoláját ünnepélyes keretek közt nevezték el V. Siroky e'Vtárs nevéről Az iskola új elnevezésének ünnepsége a Siroky' elvtárs iránti nagyrabecsülés és szeretet, a köztársaságunkban élő két testvernemzet testvériségének megnyilvánulása volt. Valamennyien, akik az ünnepségen felszólaltak hihangsúlyoztak, hogy nemcsak a szlovák, hanem a cseh dolgázók is tisztelik és szeretik Siroky elvtársat. Szeretik áldozatkész és megalkuvást nem tűrő harcáért," amelyet a csehszlovák köztársaság dolgozóinak Jogaiért folytat, szeretik a Központi Bizottságban végzett tevékenységéért és mint államvezetésünk egyik oszlopos tagját. Az ötödik pártkongresszus után Siroky elvtárs szervezte át a KSC-t bolsevista szellenioen a marxileninizmus alapeivein épülő párttá, mely egyedül tudott aztan eleget tenni történelmi forradalmi feladatának. A mély tiszteletet és szeretetet, a cseh munkások egyszerű, szívből jövő szavakkal tolmácsolták a KSC elnökének és megígérték, hogy az iskola a Pártnak a köztársaságnak a szocializmus győzelméért küzdő becsületes harcos>k százait neveli fel, akik példaként mindig szemük előtt fogják tartani Siroky elvtárs munkáját és életét, amelyet ő feltétel nélkül a munkásosztálynak és a szocializmus győzelmének szentelt. Siroky elvtárs nevében titkára mondott köszönetet, tolmácsolta szívélyes üdvözletét és azt a kívánságát, hogy az iskola a Pártnak szás és száz becsületes és öntudatos munkást adjon, akik törekvésükkel hozzájárulnak szép országunkban a szocializmus építéséhez, amelynek útján szeretett köztársasági elnökünk, Klement Ciottwald vezetésével törhetetlen hittel haladunk. A bolgár állami mánkásszinház együttese Gottwaidovban A mult hét végén repülőgépen Gottwaldovba érkezett a II. filmfesztivál alkalmából a bolgár állami munká-s-színház együttese. A 24 tagból álló együttes a „Botostroj" című színdarabot fogja bemutatni. Jiidacász ímiti — írtak. — Hogyne írtak volna. De egyre csak olyan tömjénes, papos leveleket és nem volt levél, amiben nem akadt volna valamilyen komisz kérdést, teszem, igaz-e, hogy mozit csináltak a templomból? Hogy fényes nappal gyilkolnak, rabolnak? Hát ilyen leveleket, érti?... £n aztán válaszoltam, a hétszentségét nekik. Nolc-tizoldalas leveleket. Pontokba foglalva, részletesen. Fortunáti az ukrán eget nézte, majd a parti akácosokon akadt meg a szeme, megvakarta a fejét és elnevette magát. — Mondom egyszer magamban, hát Fortunáti, te vén gázgyári főbizalmi, nem lehet ám a gyereket azzal meggyőzni, hogy „nem igaz, rágalom", meg egyéb. Be kell azt bizonyítani. De ehhez meg tudni kell körülbelül harmincszor annyit, amennyire engem a magyar iskola tanított. Felmegyek egy nap Lunacsarjkszkij elvtárshoz, a népektatásügyi népbiztoshoz. — Nézd elvtárs. — mondom — ez és ez vagyok, két fiam Hollandiában burzsujoknál nevelkedik és már úgy megvannak mételyezve különféle szamárságokkal, hogy egyenesen szörnyűség! Mindent megtettem, hogy idehozassam őket. Amiért idejöttem, az másvalami. Kérdeznek mindenfélé dobokat, amire nem tudok válaszolni. Adjál nekem népbiztos elvtárs, megfelelő -könyveket arról, milyen itt a népoktatás, a gyermeknevelés, meg általában a kultúra dolga ... Adott. £n nekifeküdtem tanulni. Kiolvastam egy könyvet, aztán gyerünk a levéllel. Vitaírás volt, elvtárs, nem holmi családi levél. Vita-írás, mondhatnám, alapvető értekezések. De úgy elintéztem a kérdést, hogy a kölyköknek elég volt. Rágyújtott egy cigarettára és hozzátette: — Azóta is úgy tudom ezt a kultúrkérdést, hogy úgyszólván a kisujj amban van. Jött aztán egy másik levél, amelyiket — biztos, hogy az a „csendes" pap diktált. — Az állt benne, hogy mi „vörös imperializmust" űzünk. A kutyafáját neki, gondoltam, hát honnan veszi a kölyök ezt a vörös imperializmust. Hogy íni ugyanazt a politikát csináljuk, mint a cár, hogy a vörös hadsereggel letörjük itt a parasztságot, meg a szomszédos népeket, hogy ez nem kommunizmus. Hogy erre tárgyilagosan megválaszolhassak, felmegyek Frunze hadügyi népbiztos elvtárshoz, — ez már 1924ben volt — és adatokat kértem. Adott. Én meg három folytatásos levélben bizonyítottam be nekik ott Rotterdamban, hogy a Vörös Hadsereg a világszabádság, a dolgozók hadserege és így tovább ... — £s mi történt a gyerekekkel? — Húzták-halasztották másfél évig. Megpróbáltam én a világon mindenkivel. Írtam személyesen a Vöröskeresztnek, nem használt. A nevelőszülőknek: nem használt. Genfbe a Népszövetségnek és alaposan leszidtam őket, a polgári erkölcs nevében hivatkoztam a szülői jog szentségére: nem használt. Volt, aki válaszolt, volt, aki még válaszra sem érdemesített. Akkor aztán dühömben olyan lépésre szántam el magam, amit magam is megbántam és örök életemben szégyelni fogok. Akkortájt ülésezett Amszterdamban valamilyen szakosztálya a szociáldemokrata II. Internacionálénak; oda is írtam. Nyíltan megmondtam, ki vagyok, mi vagyok, bolsevik vagyok, maradok, de két proli gyereknek a megmentése attól, hogy a munkásosztály ellenségévé váljanak, kötelessége a szociáldemokráciának is, amelyhez egyébként tizenhat évig én is tartoztam. Tudod mi volt a válasz? Szóról szóra: „Levelének átvételét elismerjük és értesítjük, hogy sajnálatunkra nincs módunk az ügyben eljárni." Kaptam ezért, igaz helyesen, az elvtársaktól olyan orrot, hogy két hétig nem mertem a szemükbe nézni... Közben a gyerekek nőttek, okosodtak,' volt eset, amikor óstestamentumos idézetekkel jöttek, mondom neked, pajtás, kutyául értik a papok ezt az ő nevelő munkájukat... Ha eszembe jut, micsoda pokoli munkámba került a szovjet házassági jogot ezeknek a gyerekeknek úgy megmagyarázni, hogy meg is értsék! Könynyű dolog-e, mit gondolsz, a burzsoá házassági rendszer ér prostitúció közötti szerves összefüggést egy tizenegyéves gyermeknek értelmesen bebizonyítani. Mialatt elgondolkozva maga elé meredt, én hallgatva néztem Fortunáti. Istvánt, a budapesti gázgyári főbizalmit, hét tömegsztrájk félelmetes szervezőjét, akitől Budapesten a polgármestertől kezdve az utolsó rendőrig mindenki jobban félt, mint akár Ferenc Józseftől, a császártól. Most térdenfelül érő hatalmas bőrcsizmában volt, orosz ingben, amelyet derékban egy kaukázusi ezüstveretes szíj szorított össze. És a beszédje, amely valamikor a faluból bekerült képzett munkás kemény magyar beszédje volt, most hemzsegett orosz szavaktól és valahogy elszlovákosodott. Viszont egyszerűbb és közvetlenebb lett— Sok bajom volt a gyerekekke, — folytatta Fortunáti —, a dolog sehogyse akart rendbe jönni. Titokzatos hatalmak nem engedték. Akkortájt történt, hogy Nansen földrajztudós itt járt Moszkvában. Miféle ügyben, nem budom. De tudtam róla, hogy ez a norvég becsületes ember, ott a Népszövetségben az egyetlen tisztességes. Elmentem hozzá. Nagy, szikár ember volt, szalmaszín hajjal, olyan kék szemmel, mint a Pali fiamnak. ' Ügy nézett ki, mint egy nyiregyházi kőműves vasárnapi ruhában. Elmondom neki, miről van szó, németül, ahogy éppen tudtam, de megértette. • És ahogy beszéltem, jegyzeteket csinált egy kis noteszben. Időnként félbeszakított és érdeklődött valami név, dátum, város után. Én beszélek, de folyton nevetek. Minél tovább be~ széltem, antúl szélesebb a pofám. (Folytatjuk.) I