Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-28 / 117. szám, vasárnap

SZERVEZET ES KULTÜRMUHKA Multheti számunkban néhány sorban megtárgyaltuk a kér­dést, miért nem juthattunk el — szlovákiai magyar fiatal­ság — a budapesti ünnepségek­re. Leszögeztük, hogy lemara­dásunk oka egyrészt szervezet­lenségünk, másrészt pedig az, hogy nem kapcsolódtunk be az Ifjúsági Alkotóversenybe (Sú­t'az tvorivosti mládeie). Mai cikkünk célja, hogy meghatá­rozza az irányt, amelyet kö­vetve elérhetjük mindazt, ami bennünket me^rlet, csakúgy mint hazánk másnemzetiiégű if­júságát. itt most nem beszélünk Bu­dapestről. hanem a jövőbe te­kintünk. Feladataink ugyanazok maradnak és teljes, lésükkel mind a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetségnek, . mind pedig az egész itiélő magyarságnak va­gyunk adósai A mozgalmi élet és a kultúrtevékenység fellen­dítéséről van szó. ViJéki városokból, falvakból egymásután érkeznek a biztató hírek. Fzek alapján reméljük, meglévő csoportjaink lassacskán mégiscsak megindítják a mun­kát s ahol a helyi szervezetek edí'ig nincsenek meg, ott az Alapszabályok hatoilik szakasza szerint a lehető legrövidebb időn belül megalakulnak. Parasziif júságunk sokat han­goztatott kifogása a mezei munka. Az aratás, cséplés most végetért. Ősszel, különösen pe­dig télen mindenki szentelhet idejéből a Szövetségben való munkálkodásnak Még ennek az időszaknak, a beállta előtt ké­szítsük elő a tilajt a CsISz zavartalan működéséhez! A csoportok sikeres munkájának biztosítéka (s ez a falusi ifjú­ságnak szól), ha a munkás- és parasztfiatalság egyenlően, el­szigetelődés nélkül vesz részt a mozgalmi életben. Fontos ez az alkotóverseny szempontjából is. Az 1949-es Ifjúsági Alkotó­verseny nem volt az első sem az utolsó. Tavalv Csehországban zajlott le hasonló és ennek a ta­pasztalatain épülve nőtte ki ma­gát ezidén országos méretűvé. 1950-ben új alkotóverseny in­dul. Mái most fel kell készül­nünk, hogy erre a fordulóra olyan programmal nevezhessük be, amellyel biztos és meggyőző sikert fogunk elérni. Isnierke.l jünk meg dióhéj­ban az Ifjúsági Alkotóverseny hivatásával és feltételeivel. A verseny célja fiatal tehetségek felkutatása, az alkotókészség felkarolása. A mindenkori irány­votal: a dolgozó nép, a mun­kás- és parasztifjúság é'e'ének múltidőkbeli harcának művészi formában való visszatükrözése. A kifejezés eszközei sokfélék: irodaiam (vers, elbeszélés, szín­mű), képzőművészet, zene, tánc, dal, szavalat, stb. Eszerint a verseny csoportos és egyéni. Az ifjúsági Alkotóversenybe a CsISz-ben nem szervezett fia­talok is bekapcolódhatnak. Ezek egyenjogú versenytársak; részt­vesznek a kerületi, területi és országos fordulón éc egyenlőn részesülnek a díjazásban is. A propaganda- és kultúrreferensek KÜLPOLITIKAI SZEMLE Az elmúlt héten minden népi demokratikus ország együtt ünnepelte Romániával lel­szabadulásanaK évfoidulóját. Au­gusztus 23-án volt öt esztenue­je, hogy a Kommunista Párt állal vezetett nep felszámolta Antonescuek gyűlölt lasiszta uralmát. Ez a dátum szoros kap­csolatban volt a mindent elsöp­rő támadással, amelyet annak ideién a Vörös Hadsereg indított a jassy-kisinyevi arcvonalon. A fordulat után a román hazafiak a szov jet katona khoz csatlakozva ha rcollak Magyarország és Cselisz'ovákia felszabadításáért. Hősiességük őrÖK bizonysága ná­lunk a tizenhétezer román har­cos sírja. A náci járom lejárása még nem jelentette a román nemzet teljes függetlenségét, mert Mi­hály király csak 1917 végén lát­ta be, hogy a Hohenzollern-Sig­maringen dinasztia érdekeit nem leltet többé a nép érdekei elé helyezni. Csupán a királyság ter­hétől megszabadulva kezdett az ország kulturálisan és iparilag kibontakozni Groza Péter mi­niszterelnök és Pauker Anna külügyminiszter szinte a mi ta­valyi februári győzelmünkkel egyidőben szilárdították meg az új Románia helyzetét a baráti szerződései hálózatába való be­kapcsolódással. A győztes mun­kásosztály azóta is biztosan ve­zeti a Román Népi Köztársasá­got a szocializmus és a békés fejlődés útján. A magyar nemzetgyűlés elfogadta az új alkotmányt. A dolgozok Magyarországának el­ső alkotmánya a legkevésbé sem alapul az ezeréves királyság hagyományain, amelyek a sze­gényt járomba vonták és csak a nemes, a fó desúr számára je­lentettek kiváltságot. „A Magyar Népköztársaság a munkások es do'gozó parasztom állama, amelyben minden hata­iom a nép kezében van". Az új alkotmány első fejezetében ol­vassuk ezekc-t és látjuk, hogy a néhai gróf országban most már csupán a dogozók érdekeit vé dik a törvények. Az alkotmány elismeri a; öröklés és a munká­val szerzett magántulajdon jo­gát, a vagyonnak azonban so­sem szabad sértenie a közérde­ket. A munka mindenki joga és becsületbeli kötelessége és a szo?ia!ista alapelv, „mindenki te­hetsége szerint, mindenkinek munkája után" jut érvényre. Az új magyar címer: kék me­zőben piros-fehér-zöld szalaggal átkötött kéve, közepén ka­lász és kalapács, fölötte vörös csillag ragyog Ernst Tháfmann,anémet munkásosztály vezetőiének emiékére Öt évvel ezelőtt gyilkolta meg a hitlerista Gestapo Ernst Thal­mannt. a német munkásosztály nagy vezetőjét, akinek életéről, harcárul és hősi haláláról most az égési világ munkásosztálya megemlékszik. Thalmann törté­nelmi érdeme, hogy a Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg vezetésével megalakított Német Kommunista Pártot, a két vi­lágháború közti időben, lorra­dalmi a marxi-lenini tanokat kö­vető tömegpártlá fejlesztette. Thalmann retten'thetetlenül har­colt a fasizmus ellen és fárad­hatatlanul figyelmeztette a né­met népet a hitlerizmus veszé­lyére. 1933 január 30-án, amikor Hindenburg átadta a hitlerista banditáknak a hatalmat, Thal­mann a munkássághoz és a nép­hez, a szociáldemokrata párthoi és a szakszervezetekhez fordult, hogy minden erejük egyesítésé­vel legalább most, az utolsó percben hárítsák el a katasztró­fát, amelyet a fasizmus hoz Németországra A szociáldemo­krata párt a ionban elutasította az aján'atot. A német munkás­mozgalom cs a hitlerellenes moz­galom erői akkor nem voltak eleqendök Thalmannt nemsokára bebörtö­nözték s 11 és fél évig tartot­ták fogva, a világtól elszigetel­ten állandó kínzás közepette élt. De nem törhették meg forra­da'mi hitét és törhetetlen bizal­mát a világ haladó erőiben, első­sorban a Szovjetunióban. Utolsó percig szeméb; vágta hóhérai­nak, hogy a Szovjetunió, Sztálin vezetésével, össze fogja zúzni a hitlerizmust. 19-14 agusztusában gyilkolta meg a Gestapo. Thal­mann szava beteljesedett: a szovjet nÓD fölszabadította a fa­sizmus alól Németországot is. feladata, hogy a kívülállók is tudjanak a csoport tevékenysé­géről, de velük együtt minden tag gondoskodik róla, hogy az egész if júság tudomást szerez zen e lehetőségekről. A csoportok mielőbb tartsák meg össztaggyűlésiiket, amelyre meghívják a szervezetlen helyi fiatnlságot is. A kultúrreferens az összejövetelig dolgozza ki tervezetét, amelyet előterjeszt a tagoknak. Közösen meg kell tárgyalni, a kultúra, mely ágá­ban hánv számmal és milyen kilátásokkal tudna szerepelni a csoport. Az egyéni alkotás terc szabad marad. Tanácsos lenne, ha kultúr­munkánkban, amíg önálló al­kotásokra nem támaszkodha­tunk, együttműködnénk a Cseh­szlovákiai Magyar Dolgozók Kultúre<ryesületével. A CSE­MADOK színdarabokat, dalokat, verseket bocsát rendelkezésünk­re — és közös munkával kön^­nyebben hidalhatunk át n.mden kezdeti nehézséget. A magyar ifjúság be fogja bizonyítani, hogy nemcsak az ötéves ttrv teljesítésében és túlhalad ásában jár az élén, de példát mutat egységében és kul­túrtevékenvségken is meg tud­ja állni a helyét. Szenei CevéC Tisztelt szerkesztőség! Lapotokat napról napra fim gyelem és olvasom. Látom, sokat foglalkoztok ifjúságunk szövetségével. Éppen ezért én is bizalommal fordulok hoz­zátok, hogy beszámoljak if­júsági munkánkról. Végre befejeződött járásunk­ban is az aratás. Sok nelvéz munkával kellett megküzde­niink, m.g eljutottunk eddig. Járásunkba kaptunk brigádo­solcat, ezek egyetemisták és gymnazisták voltak, akiknek hála és tisztelet jár, hogy munkájukat ily lelkiismerete­sen végezték. Sokszor elnéz­tem őket, ha erősen sütött a nap vagy tombolt a vihar és ők dolgoztak. Munkájuk nehéz volt. hiszen brigádosa.nk nem voltak hoz­zászokva a mindennapi testi munkához. Napjaik vidáman teltek, példát akartak mutat­ni azoknak, akik még ma sem akarják hinni, hogy erö.s ifjú­sági szövetségben eredményes munkát tudunk végezni. Dol­gozni kell az ifjúsági szövet­ségnek és baráti kritikát gya­korolni h báink felett. Hízeleg­ni nem fogunk az ifjúságnak, ezt mondotta Lenin, a Szov­jetunió nagy megalapítója. az i fiúság örök tanítómestere. Munkánk itt is nehéz volt, de példaképül vettük a Komszo­mol-ifjúságot, amely harcolt, dolgozott és tanult, mert tud­to hogy miénk lesz a jövő. Tagtársak és tagtársnök, büszke-lehet az az ifjú, aki az ifjúsági brigádban részt vesz, boldog lehet az a szülő, akinek gyermeke, mellén ott ragyog a munka érdem rendje! Ne kunk ifjúmunkásoknak és paraszt­if jaknak, fiatal népi értelmisé­gieknek a lenini Komszomol példáját kell követnünk ha né­pünk munkássága és dolgozó parasztság jövőjének méltó hordozói akarunk lenni. Búcsú­om az aratástól és buezúzom nehéz szívvel hős brigádo­sninktól akik példaszerűm dolgoztak, hogy minden búza­szemet megőrizzenek, hogy na­gyobb darab kenyér jusson m'ndenki asztalára. Felhívjrle szenei járásunk ifjúságát, akik még nincsenek táborunkban, jöjjenek közénk, ahol közös­ségben és egységben él az if­júvá g. Éljen a világ szabadságsze­rető ifjúságának nagy példaké­pe, a lenini Komszomol. Éljen a világszabadságért harcoló ifjúság, élén haladó Szovjet-ifjúság. Egységben a Hazáért! J. II., Szene. ÜZENETEK Mészáros F., Holice: A pénz­küldeményt megkaptuk. Arra kérünk írd meg, mire szántad, hogy aszerint intézkedhessünk. Számolj be az ottani fiatalság éle'éről' Gv. O., N. Zámky: Várjuk az ígért cikket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom