Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)
1949-08-28 / 117. szám, vasárnap
A VILÁGIFJÚSÁG TALÁKOZÓJA BUDAPESTEN TAIAIKOZO Európa öreganyánk! Láttál te ily csodát? Te bútól terhes kontinens kicsiny lett a világ! Nincs messzeség egy szó elég. És jönnek tengerek, hegyek, völgyek, a rengeteg vailcn és Szahara. Suhan hajó, mozdony hahó, Megindult a sereg! Fr ss szélben ler.g a lobogó és gépmadár berreg. Megmozdult minden kicsi rög, mint ifjú ember lép kínai, spanyol és görög egy testvér ma a nép. ,.Pajtás"-t kiált most mindahány idegen ifjú, lány, új boldog Bábel Budapest bibliás hajnalán. És tűzön-vízen mérföldeken az óceánon át ifjúsági légiók rázzák a parolát. A Duna partján áll a rom a véres mült: a vár. A Dun a hív, a Duna vár, — Vöröscsillagos nyár. S. Valéria. a partizánok rejtekhelyét. A mai fiatalságnak a part'zánok hősies küzdelme v :lágítófáklyát jelent. A fák lya fénye az utat jelzi, amelyen haladni kell. Felvenni a harcot ott, ahol még elnyomatás jelentkezik. Ott pedíg, ahol a harc a felszabadítás győzelmét hozta, az építés útján mutpssc n előre és adjon hitet ahhoz a küzdelemhez, amelyet az imperialista világ békebon'ói ellen lankadatlan erővel és partizán hősökhöz és elődökhöz méltó k'.tartásspl folytatni kelL T. M. VST... VIT... VIT (Budapesti képeslap) Amikor a pályaudvarról kilépünk. a nap utolsó sugaraival bearanyozta a pomoázó kirakatokat. Körü. nézek, nem hiszek a szemeimnek. És szinte magamban feiteszom a kérdést; vájjon tényleg Budapest pest ez? Nem csak álom? De továbbhaladva valóban ráismerek. A körúton meglepő lá'ván.yban van részem Hár.m évvel ezelőtt láttam csak Pestet. Akkor még mindenfelé romok voltak és üres kirakatok átongtak a kíváncsiskodók felé. Most pedig? Le sem lehet írni azt a változást, amelyen Biitía'.íSt a három év a'at« keresztülment. Mindenfelé zsúfolásig tömött kirakatok tűnnek az idegenek látványosságra éhes szemeibe. Mindezt felesleges is volna részletezni, mert úgysem sikerülne szavaükal elég hűen ábrázolni Lasan, minden kirakat előtt megállva haladunk Tovább. A Baross utcán befordulunk hogy keressünk egy üres padot, ahol farkas éhségünket legalább némileg is enyhíteni tudnók. Végül is sikerül egyet találnunk es azonnal hozzálátunk az evéshez. Miközben szemlélgetjük az előt:ünk elvonuló idegen nemzetiségű ifiakat. Azonban nyugalmas szemlélgetésünket rövid idő múlva megszakítja egy egyenruhában közeledő francia kislány, aki hozzánk iön s olvan barátságos hangon, mintha már régtől ismertük volna egymást, mégis kissé félve „jó étvágyat" kíván. Mi azonnal a kérgese'- özönével árasztjuk el ót. amennyiben mindenre kíváncsiak vagyunk, mint afféle „most érkezettek". Ö szívesen válaszol egymást követő kérdéseinkre, azonban beszélgetésünket szinten megzavarja az úttörők egyenruhás kis csoportja, akik papírral, ceruzával kezükben körülveszik első külföldi ismerősüket, hogy aláírásokat ad;on nekik Ezt Játjuk mindenfelé, egé:z Budapesten. Szinte verseny folyik az aláírásgyűjtésben Mi is elbúcsúzunk új ismerősünktől, hogy kissé körülnézhessünk beljebb is. Egyszeresak énekszóra leszünk figyelmesek, amely ugyancsak a Baross utca felöl közeledik. Egy egyenruhás csoport közeledik, zászlóval az élen. Két utca kereszteződésénél pillanatok alatt felfejlődnek bizonyos alakban s nemzeti táncot mutatnak be Az egyik fele táncol, a másik énekel. 20—25 perces programjuk befejezése után eléneklik a DIVSz himnuszát, melyet a rövid idő alatt összegyülemlett nagyszámú tömeg vigyázzállásban hallgat végig, avagy szintén velük énekel. Ezután újra elvonulnak, hogy műsorukkal felléphessenek még másutt is. Lassan azonban Budapestre kezd leszállni a sűrű sötétség s egymásután gyulladnak fel a különböző reklámok. A tömeg azonban nem ritkul ennek ellenére sem. Főleg az utcasarkokon nagy a forgalom, ahol karszalagos tolmácsok szolgálnak felvilágosítással az érdeklődőknek. A hangszórók mindenfelé szinte percenként jelentik a VIT pillanatnyi műsorát és a Főiskola; Világbajnokság eredményeit. László Imre. A görög szabadságharcos ílfak meglátogatták az amerikai fiatalokat Érdekes és jelentős eseménye zajlott le a Világifjúsági Találkozónak hétfőn délután: a görög nép szabadságáért harcoló ifjak küldöttsége meglátogatta az amerikai fiatalokat * Az egyenruhás görög fh'ikon és lányokon olt díszlett a grammoszi harcok jelvénye s amikor beléptek az amerikaiak szállására,• a vendéglátók lelkesen ünnepelték Grammosz ifjú hőseit. A nagyteremben «z amerikai lobogó fölé feliratot helyeztek el a békéért harcoló amerikai ifjak: ,„Megvédjük a békét!" Egipnás mellett ültek a Grammosz szabadsághősei az amerikai lányokkal, a görög partizán'ányok az amerikai ifjúmunkásokkal, diákokkal. Az ismerkedés egy görög partizándal melódiájával kezdődött, majd az amerikai fiatalok munkásdalokat énekeltek. Az amerikai küldöttség vezetője üdvözölte a görög vendégeket s beszélt a két Amerikáról, amelyek közül az egyik néhányezer iparmágnás és bankár országa, de a másik Amerika a dolgozó millióké. „A dolgozó milliók Amerikája békét, munkanélküliségtől mentes boldog jólétet akar — mondotta az amerikai küldöttség vezetője. Felemelő jelenet következett ezután: a szónok elmondotta, hogy vasárnap egy fiatal görög szabadságharcos megmutatta neki azokat a sebeit, amelyeket egy amerikai hajóról küldött gránát okozott. Görögök és amerikaiak kemény arccal, kemény szível hallgatták a szónok szavait: — Ezek a gránátok megsebeztek minket, amerikai fiatalokat 3 Amerika dolgozóit is. Mi tudjuk, hogy a ti harcotok a íi demokráciátokért igazságos s mi küzdeni fogunk a ti szabadságtokért a békéért folytatott harc során. Beszéde végén a lelkes, forró tapsvihar a békéért harcolókat, a szabadságszerető népeket ünnepelte Aztán csönd lett s egy ifjú néger lány lépett az emelvényre. Ez FVB üKRspéíyes feefefezése Vasárnap esle az utolsó alietikai versenyszám után helyén maradt az Előre pálya tízezres közönsége, hogy részvegyen a X. FVB ünnepélyes bezárásán. Fél 8 órakor a DIVSi-induló hangjai mellett vonultak fel a versenyzők tiszteletdíjaikkal, érmeikkel. A közönség tomboló lelkesedéssel üdvözölie a világ békeszerető ifjúságának képviselőit. Joseph Grohman, a | Nemzetközi Diákszövetség elnöke gyönyörű tiszteletdíjat nyújtott át a Szovjetunió csapatának a 48 bajnokság megszerzéséért. Csudína és Dumbadze a közönség ünneplése közben vették át a díjat. Utána Magyarország 45 világbajnokságért, majd a franciák 13 bajnokságukért kaptak díjakat. Ezután több értékes tiszteletdíjat adott át Hegyi Gyula sporiá'lamtitkár a nemzetek kiküldötteinek. A záróbeszédek során először J. Grohman, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke szólt a sportolókhoz és kiemelte, hogy a X. Főiskolai Vi'ágbajnokság sportbéli értékét a rengeteg új főiskolai csúcs és Smirnickája, a fennál'ó világcsúcsnál jobb gere'yvető eredménye bizonyítja legjobban. Beszéde végén meleg szeretettel mondott köszönetet a magyaroKnak a kitűnő rendezésért. Ezután Ortutay Gyula kultuszminiszter emelte ki a világbajnokság politikai jelentőségét és megállapította, hogy a nemzetek fiataljainak sporttalálkozója a béke szempontjából felbecsülhetetlen eredményt ért el. Beszédét a Komszomo! éltetésével fejezte be. Ezután a Himnusz hangjai mellett bevonták a zászlókat és a sportolók felejthetetlen élményekkel gazdagodva vonultak el a pályáról. Az utolsó nap során egyébként igen sok érdekes eredmény született. A női tornászverseny egyéni összetett számában a magyar S. Keleti Ágnes 79.25 ponttal előzte meg Poduzdovát, a Szovjetunió kitűnő tornásznőjét, aki 79.05 pontot szerzett. A csapatversenyt a Szovjetúnió két pont előnnyel nyerte Magyarország előtt. A kosárlabda-torna döntői során a szovjet-magyar férfimérkőzés 51:42 (35:18) arányban végződött és ezzel a világbajnokságot a Szovjetúnió csapata szerezte meg.