Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-25 / 114. szám, csütörtök

1949 augusztus 25 UJSZ0 MEZŐGAZDASÁG Ifjúságunk helyet kér az Egységes Földműves Szövetkezetekben fl világpiacon csökken a gabona ára 1949 január l-e óta a búza ára 40, rozsé 15, árpáé 10 százalékkal csökkent a világpiacon. Az egységes Földműves Szövetkeze­tekben. az önsegélyezésnek szocialis­ta gondolata feltartóztathatatlanul tör magának győzedelmes útja során ér­vényesülési teret. Szlovákia minden vidékéről kapjuk az örömteli híreket, miként alakulnak sorra vagy miként halmoznak sikert sikerre a már mű­ködő Egységes Földműves Szövetke­zetek a falusi földművelő lakosság so­raiban. Az E. F. Szek falvainkban mind erőtelejesebben nvernek érvé­nyesülési teret és Ígéretesen kezdik meg mindenütt fontos szövetkezeti munkájukat, mégpedig olyan értelem­ben, ahogy azt a köztársaság első polgára, Klement Gottwald köztársa­sági elnökünk a csehszlovákiai Kom­munsita Párt prágai IX. kongresszu­sán kifejezte: „Az Egységes Földműves Szövet­kezetről szóló törvényt fokozatosan kell megvalósítani, egyben gondoskod­ni kell, hogy a földművestagoknak E. F. Sz.-ből praktikus hasznuk is szár­mazzék Felvásárló és eladási szövetkeze­teinknek figyelmüket arra kell össz­pontosítások. hogy a kis- és közéopa­r?s_ztság érdekeit szolgálják ... Poli­tikánk és falusi munkánk alao és ve­zérelve, hogy a kis- és közéonaraszt­tág széles rétegeit a pé'daadás meg­győző ereiével bfriák rá az aktív egvüttmunkálkodásra". Ssak természetes, hogy ez az elnö­ki felhívás telies visszhangra és meg­értésre talált a szlovákiai falvakban, a magyaraikú földműves társadalom séles rétegeinél is és e falvak sorai­ból sokan az első vonalba siettek be­állni, hocrv köztársasági elnökünk fi­gyelmeztető szavainak hatása alatt elsőkként alakítsák meg az Egységes Földműves Szövetkezetet. Figyelemreméltó azonban, hogy az Egységes Földműves Szövetkezet ön­segélyző gondolatának győzelmes út­ját, a szlovenszkói falvakban a ma­gyar földműves lakossággal való együttmunkálkodás szellemében a fia­tal földműves generációnk egyengette, amely ifiúságának teljes lendületével kapcsolódik be a falvak szövetkezeti életének nemes munkájába. A Safarikovoi járásban fekszik a nem több mint 1300 lelket számláló Gemerská Horka. Ebben a községben ez év június 14-én megalapították az Egységes Földműves Szövetkezetet s annak élén. mint a Szövetkezet elnö­ke a fö'dművesiskolát vérzett 28 éves Szabó László, magyar ifjúparaszt áll. Szabó László A helyi szövetkezet Igazgatósága: Szabó László földműves, az EFSZ elnöke. Barna András földműves, alelnök, 2ilka Imre titkár BárdoS István földműves, lg. tag, Kardos János földműves, ig. tag. A felügyelőbizottság tagjai: Cakó Sándor földműves, elnök. Balog János földműves, alelnök, Lpiák János földműves íelügyelőbi­zottsági tag Llpták János földműves, felügyelőbi­bizottsági tag. A gömörhorkal EFSz a szövetkezet gépeivel sikeresen kapcsolódott be az idei cséplésbe és ha megkapja a meg­rendelt mezőgazdasági gépeket, úgy ? ;épi leltára 2 millió koronányi értéket og képviselni. Olyan mezőgazlasági gépállománya lesz, amellyel alapjaiban tuoja majd megreformálni a gomör­horkal mezőgazlasági termelést és oroszlánrésze lesz majd a szövetke­zeti földművesek munkaproduktivítá­sának emelésében. A szövetkezeti gépesítésen kfvfll a falu kis- és középparasztjai a szövet­kezeti mozgalmon belül egy baromfi­farmot akarnak létesíteni és az eddig elhanyagolt legelőiket akarják a ieg­rövidebb időn belül feljavítani. A rimavská sobotai járás Vel'ké Dravce községben még fiatalabb el­nöke van az Egységes . Földműves Bej csík Gusztáv Szövetkezetnek. Itt a 22 éves Bejcsík Gusztáv vette át a EFSz irányítását. A 836 lelkeket számláló és túlnyomó­lag a magyarajkú falu lakossága a szövetkezet élére a falu egyik legte­hetségesebb ifjúmunkását állította, aki mint fiatal földművelő a géplakatos mesterséget is kitanulta. Ebben a falu­ban az EFSz sokatígérő munkásságát 5 szövetkezeti géppel kezdte meg és már ebben az esztendőben nagyon hasznosan kapcsolódott be az aratást és cséplés! munkálatokba a szövetke­zei A mezőgazdasági munkák gépesíté­sén kívül itt fajállatok tenyésztésével akarnak foglalkozni és ebből a célból már megkeresték a földművelésügyi megbízotti hivatalt, hogy legyen se gitségükre egy ellenőrző állomás fel­állításában. Ugyancsak feljavítani kí­vánják az elhanyagolt legelőket és i egy szövetkezeti kultúrház felépítésé nck gondolatával is foglalkoznak. De figyelemreméltó az a tervük, amely­I nek megvalósításával a falu útjainak rendbehozataláról akarnak gondoskod­ni. Tekintettel arra, hogy a község határában és macában a községben is rosszkarban vannak az utak és a község határában nincsen elég Kavics, ezért egy szövetkezeti kavicsbányát szeretnének nyitni, amely az útak megjavittatását szükséges kavicsot szolgáltatná. fme két szlovákiai szövetkezet di­cséretreméltó kezdeményezési terveit mutattuk be. E terveknek megvalósu­lása nemcsak a tagok javát fogja sz<M­j gálni, de az eresz közsée sőt a mész­szi vidék érdekeit i- Valóraválásáért érdemes lesz minden erőből dolgozni s küzdeni. Bepillantást adtunk két csehszlová­kiai maeyar lakosságú közsésr szövet­kezeti é'etébe. szolgál ion ezeknek pél­dás szövetkezeti élete serkentésül a délszlovákiai falvaknak és azok ma­gyar lakosságának, hogy azok is ha­sonló lelkesedéssel kaocsolódianak be abba a munkába, amelynek segítségé­vel ál'a'ános ió'ét és magasabb é'et­sz'nvona! biz^s'th^ó földműves tár­sadalmunk széles rétegeinek. Topolmky (Nyárasd) népe ünnepélyes keretek között adta át a gabonát (y. j.) A Kisduna partján elterpesz­kedő falu apraja-nagyja már napok óta lázban égett. A sietős nyári munkanapok befejez­tével esténként arról beszélgettek az emberek, hogyan tehetnék szebbé, fe­ledhetetlenebbé az 5 éves terv első esztendejének ünnepélyes termésát­adását. Készültek az ünnepi táblák, tisztogatták a kocsikat, az aratási ko­szorúkat átadó csöppségek taulgatták mandókáikat Végre beköszöntött a nagy nap. Kö­zel 120 parasztkocsi állt a nagytéren megrakottan, gabonával telített zsá­koktól megterhelve s vagy 800 ember gydlt egybe, amikor a falu dolgos né­pe nevében a falusi dolgozók öntuda­tos, természetesen csengő hangján szép beszéd keretében Balogh János mezőgazdasági munkás átadja a ga­bonatáblák évtizedes jelképét, az ara­tási koszorút. Bizony voltak olyanok, nem is kevesen, akik ebben a felemelő pillanatban meghatódottságukban könnyet morzsoltak el szemük sarká­ból. Sokaknak a mult szállt az emlé­kezetükbe, mert nem is olyan régen még ez a nap csak a földesúr ünnepe volt, mert míg neki a mások verejté­kén szerzett csengő aranyakat hozó számadás ünnepe volt ez a nap, addig a kisparasztot ezen a napon is csak a verejték illette. Hat fiatal lány és fiú nyújtja át a felszabadult falusi nép gyönyörű ko­szorúikat az illetékeseknek. Vajda Jó­zsef, a KSS helyiszervezetének elnö­ke beszél először, majd a járás Akció Bizottsága nevében Varga elnök, aki a városi munkásság és a falu népének egységét hangsúlyozta. Németh espe­res-plébános szavaiban az emberi életről szól. Ebben a mindennapi harcban a föld­műves munkája volt eddig a legne­hezebb — mondotta a plébános. — Ma, amikor az állam a gépek beveze­tésével megkönnyítette a földművelő ember helyzetét, az 3 munkája is eredményesebb lett. A kormányténye­zők segítségét • falu népe őszinte elismeréssel vette s kötelességének érzik, hogy legmesszebbmenően ele­get tegyen vállalt kötelezettségeinek. A parasztember mindnyájunk kenyér­magját veti el, mondnyájunk eleségé­ről gondoskodik s ha munkája becsü­letes, ha embertársaival szemben vál­lalt kötelezettségeit teljesíti, úgy munkáját az Isten áldása kíséri, fe­jezte be beszédét Németh esperes­plébános. Az UVKSS. valamint a város dol­gozóinak köszönetét és üdvözletét Kugler János tolmácsolta Topolníky (Nyárasd) dolgozó parasztságának. A központi kiküldött hangsúlyozta, hogy a népi demokratikus Csehsszlo­vák Köztársaság vallás és nemzeti­ségre való tekintet né'kül minden pol­gárának egyfoima jogokat és kötele­zettségeket ír elő Minden állampolgár­nak legelemibb kötelessége, hogy- az alkotmányszabta jogok és kötelezett­ségek szerint éljen A szónok ezután történelmi visszapillantást nyújtott az egybegyülteKnek az utóbbi esztendők­ben tapasztalt fejlődéséről. A két­éves terv sikeres befejezéséről és az ötéves terv megindításáról. Mezőgaz­dasági vonatkozásban ez a terv a részleteiben is megoldott földreform végrehajtása után lehetővé tette népi demokratikus köztársaságunknak szá­mára, hogy hazánkban ma mar nem a nagybirtokok és egyéb magánkézben volt latifundiumok kizsákmányoló tő­kései szabják meg mezőgazdasági éle­tünnet. Ma a közös és néptulajdont képező állami birtokok lettek erőfor­rásai és tartalékjai közélelmezésünk­nek. A nép és annak hivatott kormá­nya nem fogja megengedni, hogy spe­kulánsok és kizsákmányoló kulákoK segítségével a nyugati imperializmus ügynökei a hazai reakció elenyésző, el­haló kis táborát felemészthesse. A né­pi demokrácia ellenségeivel szemben keményen és kíméletlenül fogunk el­bánni s amilyen keményen és kímé­letlenül fogunk a reaKció csökevé­nyeivel leszámolni, ugyanolyan határo­zottsággal sietünk a munkás falusi népünk segítségére. A kis- és kö­zépparasztság út és útfélen tapasztal­hatja a kormány eltökélt szándékát, amely mezőgazdasági politikájában kö­vetkezetesen harcol a falusi dolgozó tömegek életszínvonalának emelésén. A kormány a falusi mezőgazdasági élet gépesítésével, Egységes Földmű­ves Szövetkezeteit és gépállomások létesítésével közvetlen és közvetett úton siet a falu népének segítségére, hogy könnyeben, kevesebb verítékkel többet, jobbat és olcsóbban tudjon ter­melni parasztságunk, mert a maga I életének megjavítását és könyebbé té­i telét szolgálja. Kormányzatunk a dolgozó pa­rasztság gazdasági érdekeinek legmesszebbmenő támogatását és életszínvonalának emelését bizto­sította akkor, amikor az idén a kenyérgabona árát megállapítot­ta. Ennek kézzelfogható bizonyí­téka az, hogy miközben a búza világpiaci ára egyre csökkenő irányzatot mutat, nálunk az álla­mi terménygyüjtés ugyanazon az .on történik, mint tavaly. A nálunk érvényben lévő ma­gas búzaár úgyszólván egyedül­álló jelenség a búza-világpiacon. Ezt a kivételes kedvező gabona­árhelyzetet azonban nálunk egye­sek, úgy látszik, nem igen akar­ják megérteni. És ezek nem is a dolgozó parasztok, hanem a kulá­kok soraiból kerülnek ki. A ku­lákság, amely pedig a főhaszon­élvezője a magas búzaáraknak — mert elsősorban termel a piacra gabonát és neki vannak nagy ga­bonafeleslegei — visszasírja a régi időket, amikor még büntet­lenül lehetett búzával nagyban feketézni és harácsolni a nép bő­rére. Az állam mezőgazdasági politi­káját, amely elsősorban a kis- és középparasztság érdekeit istápol­ja, mi sem igazolja jobban, mint­ha a mi gabonaárainkat a kül­föld áraival hasonlítjuk össze, mert meg kell-e részletesen ma­gyarázni a falusi dolgozó népnek, hogy mi a helyzet a búza-világ­piacon, hogyan alakulnak a gabo­na világpiaci árak? Minden újságolvasó ember tud­ja, hogy a nyugati kapitalista ál­lamok kizsákmányoló rendsze­rükkel fokozatosan sodródnak a gazdasági válság felé. Terményei­ket egyrészt a belföldi fogyasztás csökkenése, másrészt a megfelelő külföldi piacok hiánya miatt nem tudják értékesíteni. Ez eredmé­nyezi azt, hogy a búza világpiaci ára rohamosan csökken s ennek megfelelően a tőkés államokban kénytelenek a belföldi termelői árakat is csökkenteni. Nézzük meg közelebbről a té­nyeket és számokat. A búza métermázsája 1949 ja­niuár 1-én 9.5 dollár volt. Az egy­re terjedő kapitalista világválság nyomán az év eleiétől eltelt hét hónap alatt 5.70 dollárra zuhant a búza ára. A zuhanás kb. negy­venszázalékos! A rozs ára ez év január 1-én 7.5 dollár volt a világpiacon. Ma csak 6.8 dollár. Áresés 15%! Az árpánál is menthetetlenül megindult az árlemorzsolódás. Áresés mintegy 10 százalék! Ez a helyzet a világpiaci ga­bonaárak alakulása terén. Új rend a műtrágyaelosztásban A földművelésügyi megbízotti hiva­tal szabályozta az 1949—50-es gazda­sági évre a műtrágyaelosztást. A köz­lemény szerint a kiadandó mennyisé­get a megművelt föld nagysága hatá­rozza meg. AZOK a gazdálkodók, akik a) szántóföldre nemesvetőmag szaporítással foglalkoz­nak, az alább említett mennyiségen kfvül még kiilön igényelhetnek mű­trágyát. Az alapmennyiség, amit a gazdálkodó a raktárszövetkezetben megvásárolhat, a következő: 30 kg nitrogéntrágya 60 kg foszforsavtrágya 25 kg káliumtrágya b) rétekre 50 kg foszfortrágya cj burgonyára 20 kg nitrogéntrágya 30 kg foszfortrágya 25 kg káliumtrágya dl cukorrépa, cikória, korai burgo- 75 kg nitrogéntrágya nyára e) paprika, hohány, len, kender és ipari burgonya f) zöldségféle Az említett tételek kg-ban egy hek­tárra értendők. Előfordult, hogy egyes gazdálkodók már vásároltak az el­múlt hetek folyamán műtrágyát. Ez­zel kapcsolatban a közlemény meg­jegyzi, hogy az előlegezve kiadott 60 kg foszforsavirágya 30 kg káliumtrágya 40 kg nitrogéntrágya 60 kg foszforsavtrágya 50 kg káliumtrágya 25 kg nitrogéntrágya műtrágyamennyiséget a fent említett tételekből le kell számítani Azokban a falvakban, ahol az Egy­séges Földműves Szövetkezet műkö­dik, a szövetkezet szerzi be tagjai számára a műtrágyát. A szakszerű trágyázás, mint a többtermeSés eszköze ÍVb) Az új trágyázáshoz azonnal a termény betakarítása után hozzá kell kezdeni. Nem kis feladat az egész évi trágyakészletet a különfé le termény- és föld fajtákra eloszta­ni. Tekintettel kell lenni a néha nem kilégítő mennyiségre, hogy a meg­lévő anyag a lehető legjobb ered­ményt hozza, egyidejűleg vigyáznunk kell arra is, hogy az egyes földtáb­lák ne legyenek egyoldalúan kihasz­nálva. A gyakorlat bizonyította azt, hogy a trágyafélék adagolását nem lehet sablonosan megszabni, a földmeg­munkálás és a vetésforgóra való te­kintet nélkül. A helyes tápanyagel­osztást csak az összes tényezők, te­hát a talaj, annak tulajdonságai, a természeti körülmények és nem utol­só sorban a megművelés technikájá­nak figyelembevételével lehet meg­oldani. A növények éppen olyan törvények szerint táplálkoznak, mint a többi élőlény. Minden tápanyag bizonyos hatással van a növényi szervezetre és egyúttal bizonyos szerepe van. Ha állatot hizlalunk, megválasztjuk számára a tápanyagfajtákat. Ügyelünk arra, hogy ne etessünk egyforma ta­karmányt, mert az egyoldalú táplál­kozást sem az állati, sem az emberi szervezet nem bírja sokáig. Ez a tör­vény vonatkozik a növényekre is. A növényi tápanyagok elsősorban ásványi eredetűek, melyek a külön­féle sókban találhatók meg. Legfon­tosabbak a nitrogén-, káli-, foszfor­és mésztartalmú anyagok, mert eze­ket fogyasztják legerősebben a nö­vények, ugyanakkor a többiből vi­szont általában van elég. A trágyafélék elosztásánál három tényezővel kell számolni; az egyes trágyafélék tápanyagtartalmával, a talaj tápanyagkészletével és az illető növény tápanyagszükségletével. Ezt a három ténvzőt kell összhangba hoz­ni. Ügyelnünk kell arra is. hogy min­den növénynek megadjuk legalább azt a kevés tápanyagmennyiséget, melyre életének fenntartásához és kifejlődéséhez szüksége van. Ugyan­akkor az igényesebb és gazdaságo­sabb növényekre többet kell számí­tani. Sohasem trágyázhatunk tehát meggondolás nélkül, pausálszerűen, hanem mindig megfontolt számítás után. Nem jelenti azonban a szakszerű trágyázás még távolról sem, hogy a növényzetnek teljes mennyiségben megadjuk a zt a tápanyagfajtót, mely­re szüksége van. Tekintettel kell len­ni az adottságokra, a tápanvagokra, melyek a talajban már megvannak. Leghelyesebb az úgynevezett kiegé­szítő trágyázás. Mindig csak annyi és olyan tápanyagot a talajnak, amennyi belőle hiányzik. Nagy hibát követ el az. aki föld­jét csak egyfajta trágyával trágyáz­za több éven keresztül. Az ilyen egy­oldalú táplálkozás nemcsak hogy nem használ, de egyenesen árt a növénynek Különösen ártalmas az egyoldal únitrogéntrágyázás. A szakszerű tápanyagelosztás ér­dekében trágyakészletünkkal terv­szerűen kell gazdálkodnunk. Ki kell számítanunk, me.my- állati és mű­trágyára számíthatunk és mennyire van a talajnak illetve a növényzet­nek szüksége. Az elosztásnál pedig fi­gyelembe kell venni a dűlök, tagok és a vetett növény természeti adott­ságait és követelményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom