Uj Szó, 1949. augusztus (2. évfolyam, 95-119.szám)

1949-08-04 / 96. szám, csütörtök

A CSEHS7LOVÁKIAI MA6YAR D0LGŐZÖK LAPJA Bratislava, 1949 augusztus 4, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 96. szám Bculiea- abbé? a béke apostola a bratislavai békeiinnepségeken A bratislavai szabadtéri színpad augusztus 2-án, kedden tanuja volt Szlovenszkó fővárosa lakossága hatalmas manifesztációjának. A dolgozók a gyárakból, az építkezésekről, a hvatalokból, az ifjúság és az aszszonyok hatalmas számban jelentek me~. Szlovenszkó dolgozó népe ezzel újra hatalmas bizonyítékát adta, hogy minden erejét a tartós világ- > béke harcának szolgálatába állítja. ' A manifesztáción, amelyet a világbéke mozgalmának bratislavai szlovák küldöttsége rendezett, résztvett Boulier abbé, akinek beszédét gyakran szakitotta meg az összegyűlt tízezres tömeg tapsa. fi ÜDJ3ri gsnditiata csak beteg elmékben szülik mm — Nagy megtiszteltetés számomra. hogy előttetek, mint katolikus pap beszélhetek — kezdte Boulier abbé. — Ügy akarok ma hozzátok szólni, mint a béke harcosa és a béke világbizottságának tagja. Közülünk mindenkinek feladata védeni a békét. És ma este, mikor itt látlak benneteket magam előtt, dolgozó ifjúság, akkor tudom és érzem, kiért és miért harcolok. Utam célja itt a békéről és a béke megvédéséről beszélni. De felvetődik a kérdés, vájjon időszerü-e ez a gondolat most itt a számotokra. A háború gondolata oly borzalmas, hogy csak beteg elmékben születhetik meg. Már a Csehszlovákiával való kapcsolatok kezdetén megismertelek titeket, mint dolgos optimista nemzetet, mely világosan tekint jövőjére. Ismeretes az a közmondás, hogy a dolgozó embert még az ördög se kísérti meg. És akkor hogyan foglalkozhatunk a harmadik világháború gondolatával? A Sisrosimal gyilkosok újabb Sam\ A felelőtlen emberek, akik már kirobbantottak egy világháborút és akik Hirosimára és Nagaszakira atombombát hajítottak, újból azon a véleményen vannak, hogy gombnyomásra új világháborúba sodorhatják és elpusztíthatják az egész világot. Az atombomba nem vetne véget a háborúnak, az atómbomba csak kirobbantaná a háborút, olyan háborút, amely a legtávolabbi nyugatra terjedne. És ennek a háborúnak a borzalmai a nemzetközi háború borzalmai volnának és senkinek nem hozna hasznot. És ezért meggyőződésem, hogy senkise óhajtja az ilyen háborút. A megfigyelők, akik Amerikából térnek vissza, csak azt erősíthetik meg nekünk, hogy Amerika hatalmas nemzete hisztérikus háboríts lázban él. Az amerikai belföldi piacok is a válság felé sodródnak. Az infláció következtében az árucikkek ára 40—50 százalékkal emelkedett és ennek következtében a dolgozó nép elveszA KSC központi bizottságának elöljárósága Gusztáv Klímentet ünnepli Drága elvtárs! A 60-ik születésnapod alkalmából erős kézfogással szívből kivonjuk Neked a legjobbakat. Áttekintve áldozatos és érdemteljes politikai munkásságodat, látjuk, hogy az kezdettől fogva szorosan egybekapcsolódott mozgalmunk és a nemzeti forradalmi munkásmozgalom történelmi útjával. Te, a munkáscsalád fia, már ifiatal géplakatostanoncként harcoltál a dolgozók győzelméért; megszervezted az acélipari munkások szakszervezeti mozgalmát; mint katona visszautasítottad az esküt az osztrák militaristáknak és a bécsi tüntetések alkalmából nem léptél fel a néppel szemben; mint hadifogoly szervezted a cári rezsim ellen a sztrájkokat; a legionáriusok II. kongresszusán a Vörös Hadsereg elleni harc megszüntetését követelted. Tfebicben, szülővárosodban a munkástanács vezetőségében dolgoztál és az 1920-as évi decemberi sztrájkot vezetted; nagy munkát végeztél mint össz-szakszervezeti titkár, mint a párt hetilapjának szerkesztője és a város bírája. 1929től szilárdan síkra szálltál Gottwald bolsevista vezetéséért, az osztravai bányászok és acélipari munkások képviselője, a Párt területi bizottságának elnöke és München után az osztravai földalatti mozgalom megszervezője lettél. Sokszor bebörtönöztek az osztrák-magyar nagyurak; a München előtti íepublikában is mindig hü voltál a forradalmi pártvezette a munkásosztályt, a dolgozó népet a boldog, szocialista jövőért folytatott harcban. A hatéves nácista bebörtönzés után visszatértél munkádhoz, munkásaid közé mint a vasipari munkások szövetségének elnöke, a szakszervezet központi tanácsa vezetőségének tagja és Pártunk központi bizottsága vezetőségének tagja. Egy munkás — géplakatos, iparügyi miniszter lett. Széles, gyakorlati és elméleti ismereteid a termelési kérdések terén és gazdag szervezeti tapasztalataid segítenek neked sikeresen megoldani az építés és szocialista ipar megszervezésének, az ötéves terv teljesítésének és az élmunkás, újítómozgalom. fejlődésének feladatait. Ahogy Te ismered és szereted, tanítod és vezeted az ipar munkásait és dolgozóit, úgy ők is szeretnek és ismernek, bizalmuk van Benned és tanácskoznak Veled. 60. születésnapod alkalmából nagy megbecsüléssel áldozunk munkádnak, drága Kiiment elvtárs. Üdvözlünk mint áldozatkész harcost, aki nem takarékoskodik erejével a szocializmus győzelméért. Üdvözlünk, mint igaz és igazságos embert a munkásosztály hű és bolsevistához illő szerény fiát. Élj meg még sok évet jó egész ségben és törhetetlen erőben. A Csehszlovák Kommunista Párt központi bizottságának vezetősége: Klement Gott 1. Rudolf Sláns. j. tette vásárlóképességét. Ezzel szemben a mezőgazdasági termékek árai 18—20 százalékkal estek. De a nagy gazdasági válság is feltűnt már a láthatáron, ezért Amerika a legkönnyebb megoldást keresi. Hitler is hasonló nehézségek előtt állottMunkát kellett találni a német nemzet számára. És most munkát kell találni az. amerikai nép száméra is, mert. a . munkonélküliség ncpról napra emelkedik. A legkönnyebb megoldás fegyvereket gyártani és dolgozni hagyni a hadiipart. De ki fogja megfizetni ezeket, a gyártmányokat? Ezeket az amerikai adóalanyok fizetik. ki ais&ikai sajíá hazugsághadjársfia És ezért az egész amrikai sajtó, amely a munkaadók kezében van, mindenütt rettegést, hisztériát a káoszt terjeszt és ebben van a legnagyobb veszély. Lehet itt valami megoldást találni? Az amerikai nép haladó rétege már kezdi érteni ezt a dolgot és Wallace mögött álló erők békeerőfeszítéeeit teljes mértékben támogatják. A párizsi békekongresszuson a kiküldöttek 500 millió ember akaratát képviselték. Nagyon jól tudjuk, hogy a háború előtt a békemozgalom szintén erős volt, de akkor a helyzet egészen más volt. A mai pacifisták nemcsak papolelhatározottságot, hogy minden erővel megakadályozni a háborút. A párizsi béketüntetésen 360 ezer ember vett részt. Boldog veit az, aki látta arcukon és szemükben az elhatározottsáfot, hogy minden erejükkel megakadályozzák a háborút. Ezernyi torokból hangzott föl az ütemes kiáltás: sohasem veszünk részt a háborúban a népi demokráciák ellen! És erre, kedves barátaim, mindig számíthattok. Hogyha egyesültök, hogyha szétszakítha'tatlan frontot képeztek, soha senki meg nem támadhat benneteket. Ez az egység húzódjék a Baltikumtól az Adriáig. Itt mindenütt szabadok a népek. Kell, hogy az összes népi demokratikus országok a Szovjetúnióra támaszkodjanak, mert ez a béke legnagyobb ereje. Az idős francia főpap nagyhatású beszédét a következő szavakkal fejezte be: Amikor Bratislava utcáin járok, ahol lépten nyomon látom az új világ épülésének szemmellátható és kézzelfogható jeleit, eszembe jutnak Halden tudós szavai a vroclavi békekongreszszuaon: ,,Az a repülőgép, amely elsőnek dobna bombát Lengyelországra, úgy tenne, mint az, aki belerúgna egy terhes asszonyba." pdtp^sf : ?sm> • Csölösztőn csépelik a zabot TITO BÖRTÖNEIBEN A szovjet és a csehszlovák kormány jegyzéke Titóék újabb gazságairól rántja le a leplet. Feneketlen gyűlöletükben a Szovjetúnió ellen Tito és klikkje odáig vetemedett, hogy letartóztatott 31, állandóan Jugoszláviában élő szovjet állampolgárt. A jegyzék megá.lapítja, hogy „a jugoszláv hatóságok teljesen tűrhetetlen, gyalázatos börtönrendszert vezettek be a, letartóztatottak számára, durva erőszakot és a rossz bánásmód minden jajtáját alkalmazza': a bebörtönzöttekkel szemben, éheztetik és beteggé teszik őket. A fogház-vezetőségek jogtalanul megfosztották a bebörtönzött szovjet állampolgárokat élelmiszeradagjuktól és még a betegekkel szemben sem teltek kivételt, veszélyeztetve ezzel azok gyógyulását, sőt életét is ... a letartóztatottak közül többen teljesen kimerültek és egészségük megrendült." Ezt tették Titóék, annak a népnek a fiaival, amely hősiesen harcolva meghozta a szabadságot Jugoszlávia számára, annak a népnek a fiaival. amelyről így daloltak a fasiszták ellen küzdő jugoszláv partizánok: ,,Mi csak egy kis hajtása vagyunk egy hatalmas, terebélyes tölgynek — a Szovjeiúniónak!" Tito ma már nem tűri ezt a katonadalt Jugoszláviában. Akik egykor énekelték és akik majd újra énekelni fogják, ma Tito börtöneiben szenvednek. A jugoszláv nép legjobb fiait nyeli el Rankovics rendőr-terrOfja és sorsukról csak kicsempészett levelek vagy megszökött elvtársak szava hoz híit. Nem elég a börtön Az UDB — Tito Gestapója — mint ragadozó vadállat szedi áldozatait. Montenegróban, Andrijevica környékén egyetlen nap alatt 60 embert tüntettek el. A fiúméi hajógyar egész párl vezetősége, Cirkvenlca pártszervezetének egész vezetősége, a belgrádi egyetem és a zágrábi műegyetem párthü funkcionáriusai egymás után tűntek el, ané.kül, hogy tudnának róluk hozzátartozóik. Ezrélc tűnnek el Tito bör'.oneiben. És bármennyire igyekszik is Tito, hogy jól ellássa magát ebből a fontos „szükségleti cikkből", mégsem elég a hely a jugoszláv kommunisták számára' Az. UDB úgy segít magán, ahogy lehet. Nem egy börtönből minden további nélkül szabadon engedték a íogvatartoít közönséges bűnözőket és a még régebben letartóztatott reakciós politikai foglyokat, imperialista ügynököket, csak azért, hogy elég helyük maradjon azoknak a bebörtönzésóhez. akiknek nincs egyéb „bűnük", minthogy szeretik a népükét és hűek a szocializmus ügyehez. „SzSrnyübki, mmt a üestapo kezében" És milyenek ezek a börtönök! A zimonyi katonai fogházat például, ahol kommunisták ezrei szenvednek, A Tito-cérencik , a/dtkertniík" becézik. Ez a szörnyű hírű intézmény rászolgált erre a névre. Ügy bánnak ott a foglyokkal, min

tha állatok lennének vagy talán még rosszabb..1. A börtön őrült vezí'oje a szadista Kosztics llija ezredes, három napig éheztette a letartóztatott Szapszics ezredest és közben óránkirit magához rendelte „kihallgatásra". Méltó párja a zimonvinak a zabelijei börtön is. Aki megszegi a beszélgetési tilalmat, azt meztelenre vetkőztetik, a bordáján taposnak, ólmos botokkal véresre verik, maid két méter hosszú és másfél méter magas betonpincébe zárják, ahol 8 órát kell térdigérő vízben állnia. Ez Pero íöhóhér kedvelt szórakozása. És ezt a „szórakozást" kevés ember élte túl! „A foglyok helyzete szörnyűbb, mint volt a Gestapo kezében — írják egy Jugoszláviából kicsempészett levélben —, Boriszlav Supek, Alexander Opovlics és Miljutin Obrandovics, a belgrádi légierők magasrangú tisztjei. Mérhetetlen szenvedésekről, feneketlen emberi aljasságról vall a következő levél is, amelyet a ljubljanai katonai börtönből juttattak ki a foglyok: „ A bebörtönzött elvtársak nehéz körülmények között élnek. A levegőtlen, férgekkel, rovarokkal teli nedves cellákba 10—15 embert zsúfolnak. Az élelmezés rossz. Néha megengedik ugyan, hogy élelmiszert és fehérneműt hozzanak be a kintiek, de ezt nem kapjuk meg. A Titobérencek ma éppúgy cselekszenek, mint a németek a megszállás alatt. Az SS-ek kivették a csomagokból a használható dolgokat és nagyságáiknak küldték haza, Németországba. Most, az UBD-isták és feleségik sem átallják ellopni a letartóztatottak holmijait". Az UDB mindenben hűséges követője példaképének, a hitleri terrorszervezetnek. A letartóztatott elvtársak családtagjait is megkínozzák. A letartóztatásokat végző UDB tisztek megtámadják az elvtársak feleségeit és erőszakoskodnak velük. Éhségsztrájk A jugoszláv kommunisták harcolnak Tito ellen. Még akkor is, ha földalattj odúkban, láncraverve tartja őket a munkásosztálynak ez a legaljasabb árulója. Egy ilyen hősi harcról számol be a következő levél: „Amióta ebbe a börtönbe kerültem, borzalmas a bánásmód. Két héttel ezelőtt egy másik szobába helyeztek át bennünket, ez két és fél méterrel a föld alatt van és nedves. Ellenkeztünk, de mégis átvittek bennünket és rettenetesen bántalmaztak. Láncokkal kötöztek meg. Amikor azt kiáltottuk: Éljen Sztálin! — torkonragadtak és külön 15 őrt hoztak a szobába. Az egész olyan volt, mintha a fasiszták csinálták volna. Vizes pincében vagyunk,, az ablakokat befalazták. Nincs levegőnk. Azt akarják, hogy lassan érezzük pusztulásunkat. Az ittlevő német háborús bűnösök jobb körülmények között élnek, mint mi. Ma fellebbezést nyujtunk be a főügyészhez és azt követeljük, tartsák magukat a törvényekhez és ne alkalmazzanak velünk szemben olyan megkülönböztetéseket, amelyekhez képest a közönséges bűnözők jobb sorban vannak. Ha nem fogadják el feltételeinket, éhségsztrájkba kezdünk, mert ilyen körülmények között nem lehet élni. Valamennyien azért vagyunk börtönben, mert helyeseltük a Tájékoztató Iroda határozatát". Az elvtársak harca eredményes volt. Négynapos éhségsztrájk után a Tito-bóhérok meghátráltak. Teljesítették a kommunisták követeléseit. Senki sincs biztonságban És ezeknek a kínzásoknak a rémétől senki sincs biztonságban. Március 14-én életbeléptettek egy rendeletet, amely — hitleri módra — „jogot" ad arra, hogy bárkit minden bizonyíték nélkül „eltávolítsanak". E rendelet szerint súlyos kényszermunkával kell büntetni mindazokat, akik „a polgárok békéjét megzavarják" vagy bírálgatják a

z állami szerveket és rendeleteket, vagy akárcsak "nem kívánatos elemeket" fogadnak lakásukon. A rendelet ,,szellemében" Titóék már ezreket vetettek börtönbe. de nyilvánosságra hozni nem merték. És végül még egy másik levél Egy jugoszláv munkás írta, az e^esis jugoszláv munkásosztály nevében. Megírta, hogyan zárják le az utcá(Folytatás a 2. oldalon.)