Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-16 / 80. szám, szombat

1549 júlhis 16 UJSZÖ „SZTYEPPE GYÖNGYE" Aszkánia Nova, a Szovjetúnió egyik legnagyobb tudományos kutatóköz­pontja a Dnyeper-menti sztyeppén terül el, mint egy nagy zöld oázis. A 27 éve fennálló országos hírűi intézet a fasiszta barbárok romhalmazzá változ­tatták, de a felszabadulás után a^unai hozzáláttak újjáépítéséhez, amihe2 a Szovjetúnió minden álat- és városkertje segítséget nyújtott. Rendbehozták a botanikus kertet is, amelyben ismét „csokorban" látható az ország legszebb üdülőhelyeinek flórája. A hatalmas, madárdaltól hangos, er­dősűrüségű parkot a sztyeppe szelétől a fasorok árnyékos kerítése védi. A park közepén mesterséges tó terül el, amelynek partján köröskörül sok ama­tőr horgász látható. A füvészkertet igen sok keskeny csatorna szeli át, biztositva a parknak az életadó ned­vességet. . Amíg a kietlen, sivár sztyeppén úgy­szólván semmi víz nincs, itt a sás sűrűjében vadkacsák fészkelnek és hattyúk úszkálnak a tavakon. A vizek körüli sűrű bozótokban zavar­talanul otthonra talál a vizet nem ked­ve'ő tollas népség: fácán, gyöngytyúk, páva és a struccmadarak tömege. Az újjászületett Aszkánia Nován is­mét zavartalanul folynak a nagyjelen­tőségű kísérletek. A zebroidok karám­iában már sok szép új állatpéldányt ta­lálunk, melyek zebra.és ló, zebra és szamár, zebra és perzsevalszkij-féle ló kereszteződéséből származnak. A zebroidok szomszédságában szin­tén egy új állatfej található: a bizon és kaukázusi bölény keresztezése. Az intézet kísérleteinek súlypont iát a juh, szarvasmarha- és sertéste­nyésztésre helvezik Itt tenyésztették ki az aszká- H rrn­boii'lle-juhot, me'v kiváló m'nőségö gyapjút és sok húst szolgáltat. Most dolgozik az intézet a nagy ter­mékenységü gyapjas juhfajta kite­nyésztésén. Ebben az évben az elpusztult faj­disznócsordák helyreállítására több­ezer malacot adott át az intézett a kol­hozoknak. Ezek rendkívül szapora, erős testalkatú és már fiatalon nagy­mennyiségű szalonnát szolgáltató uk­rajnai, fehérsztyeppei sertéstenyészet­ből származnak. Nagy tudományos és gyakorlati je­lentősége van az intézet szarvasmar­hatenyésztésének is Legújabban a vörös sztyeppe! faj­tát a zebu bikával keresztezik. E ke­reszteződéstől különösen nagy ered­ményeket várnak. Az intézet kollektive szép eredmé­nyeket ért el a takarmányozási problé­mák megoldása terén. Gyönyörű ta­karmányt termelnek ott, ahol nyáron át nincs is eső. Különleges füves és takarmányos vetésforgók bevezetésé­vel érték ^el azt az eredményt. Aszkánia tudósai különböző búzafaj­tákkal is kísérleteznek, továbbá tanul­mány tárgyává tették, hogy mi a leg­célszerűbb vetési idő Az intézet mezőgazdái hangoztatják, hogy ai aratás időpontjának szabá­lyozásával a terméshozamot lénye­gesen meg tudják majd növelni. Így él és dolgozik a szociális gazda­ság fellendítése érdekében Aszkánia Nova, a „sztyeppe gyöngye". így alakult át a „változtathatatlan" természet A szovjet növénynemesítők hosz­szú évek munkájával és tapasztala­taival szerte a Szojetúnióban nagy eredményeket értek el. Jelenleg például legalább ötszáz szovjet eredetű zöldség- és dinnye­fajta van forgalomban. Terméket­len vidékeket benépesítettek nö­vény- és gyümölcs-kultúrákkal. A déligyümölcsök termelési határát nyolcszázezer kilométerrel kitol­ták észak felé. És így tovább. HIDEGALLO, ÜJ PARADICSOM Egyik legismertebb növényneme­sítő telep a Moszkva mellett fekvő gribovszkiji zöldségszelektáló állo­más. Üj termeivényei közül igen — A mi üzemünk már nemzeti vállalat. Mi csak beutait dolgozoK&t látunk vendégül. A három pisze arc, mintegy ve­zényszóra biggyed. Nem értik egé­szen a dolgot. Ott állnak a hegyte­tőn, teljes karcsú díszben, csuklóju­kon, bokájukon perecekkel, láncocs­kákkal, mérhetetlen műgonddal ki­készített arccal, mert az első be­nyomás nagyon fontos — a nyugati kozmetika minden vívmányát érté­kesítve. A platinahajú találja meg elóször a szót: — Szóval nyaralni sem lehet már ? Mit csináljak, menjek talán kifutó­nak, hogy bevegyenek ide? Ott állnak a hamúszürke fényben, a tömött zöld lombok, a világítóan virágos tisztások s az új vendége­ket váró üde szálloda környezeté­ben. Az ablakokban megvillan az ifjú pincérek mosolya s az üveget tisztitó lányok is gúnyosan hajla­doznak, mintegy a feneküket mu­tatva. Megint a platinaszőke beszélt, ez­úttal szinte alázatosan: — Kérem, portás úr. hivasson ne­künk egy taxit a városból. Megyünk máshová. — Azt mfrtehetem — mondja az öreg s nyugodtan a telefónhoz megy intézkedni. A három nő ott áll a szélben lo­bogó selymekben. A szél hűvösödik, északnyugat felöl sűrű esőfelhők go­molyognak. Már jön is a taxi, szor­galmasan igyekszik fölfelé a szer­pentin úton. A hölgyek beszállnak. A platinaszőkének eszébe jut, hogy nem fizette meg a telefónt. Ijedten néz kifelé az ablakon s megköny­nvebbülten látja, hogy a portás nem szalad utána a pénzért. Ütközben az autóbusszal találkoz­nak, amely valami szorgalmas, kék­páncélú óriás bogárnak látszik fe­lülről. A cammogó kék kocsiból erős, vidám ének hallik. Munkásin­dulót énekelnek nők és férfiak. A három nő merev, gyűlölködő te­kintettel figyeli az autóbuszt. Ezek szorítottak ki bennünket — mondja féktelen haraggal a pla­tinahajú. Nem érdekel! Nem érdekel! — toporzékol a másik. — Ne is be­szélj róluk! — S már mossa is a könny a púdert. sok az egész Szovjetunióban elter­jedt. Ezek közé tartozik egy új paradi­csomfajta, mely feleslegessé teszi a karózást, kiküszöböli az indákat és lehetővé teszi az ültetvények igaerö­vel, illetve traktorral való meg­munkálását. Ezt a fajtát egy ké­sőn érő, keveset termő paradicsom­éi egy rendes paradicsomfajta ke­resztezésével érték el. Továbbmenve, sikerült hidegálló paradicsomfajokat is kitermeszte­ni, amelyeket egyenesen a talajba lehet ehetni és így megtakarítják a melegágyba való ültetést. Ma már olyan talajparadlcsomfajtA­kat Is tenyésztenek, amelyek mí­nusz 5—6 Celsius fok rövid Ideig tartó fagynak ls ellenállnak. ÜJ BAB, BORSÓ, DINNYE Keresztező eljárások által igen ér­tékes, kiváló minőségű babhoz és borsóhoz jutottak. A különféle bor­sófajták termése hektáronként 10— 15 mázsa, a bab termése pedig hek­táronként 12—20 mázsa. A gribovsz­kiji növénynemesítők eddig több milit 40 borsó-, bab- és zöldségfajtát javítottak meg. A koraérőktől a ké­sőn beérőkig egész sorozat cukor­borsót termesztettek ki. Moszkva környékén azelőtt nem tudtak dinnyét termeszteni, mert az itteni feketeföldekben a dinnye nem eresztett gyökeret. A növénynemesí­tők megállapították, hogy ennek oka a dinnye gyenge gyökérrend­szere. Közép-Ázsiából származó, kiváló gyökérrendszerű dinnyék segítsé­gével termesztettek kl egy űj faj­tót, úgy, hogy több éven át tökbe oltották és mesterségesen keresz­tezték kevert virágporral való be­porozás útján. Három év munká­jának eredmén veképpen egész ül­tetvényre való gyorsan beérő dinnye keletkezett. Ez a gyümölcs rendszerint már augusztus hó első felében 10—15-e között beérik és az elültetéstőt a beérésig mindössze 70—75 napra van szüksége. Termése hektáronként 20—22 tonna. De az egyik Moszkva melletti szovhozban 1948-ban a dinnyetermés hektáronként 38 ton­nát tett kí. További keresztezések­kel pedig sikerült egy északi, gyor­san beérő görögdinnyefajtát is ki­tenyészteni. H * RMTNCHÁROMFÉXE KÁPOSZTA Harminchárom káposztafajtát Ja­vítottak és termesztettek ki a tele­pen. Említésre méltóak az újfajta karfiolok is. A gribovszkiji növénynemesltö ál­lomás a Szovjetúnió legeldugottabb falvaival is hatalmas levelezést foly­tat. Tudományos munkatársai állan­dóan látogatják a kolhozok és szov­hozok gazdaságait. A moszkvai já­rás mintegy hatvan kolhozát látják el tanácsokkal és praktikus útmuta­tásokkal a zöldségtermesztés során felmerülő kérdésekkel kapcsolatban. Nemes verseny Külföldi lapokból szerzek tudo­mást arról, hogy Amerikában dilhfíng a versengés láza. Nem olyan versenyekről van itt szó, ahol izmok hajlékonyságát mérik össze, vagy szellemi erőfeszíté­sekkel próbálják túlszárnyalni egymást, arról sem tudunk, hogy fokozott tempóval, leleménnyel javítanának rekordot. Amerika a korlátlan lehetőségek hazája, így mesélték gyerekkorunkban s az­óta is akadnak romantikus hajla­múak, akiknek a naplementék könnvü pénzszerzést sugallnak azt .oAv,ajti^k: bezzes: Ameri­ka. .. Hát erről a bezze? A me­riltáról van szó. ahol a tőkének csakugyan sikerül kori á tl a n le­hetőséget tpremtenié, de csak a ma^a számára. A munkástömeg vieror>t korlátlanul l*"-athaHa a nyelvét abban a Taylor-rendsze­rü paradicsomban. A nemesnek éppen nem mond­ható versenvek a kővetkezők: i. Ki táncol le"-t.oi'*v,Vi •> Ki T le~Wább? 3. Ki bír leg­többet enni? A dünyertes samoiónnkat, előbbi két esetben nvflván fe! 1^­cnllák, utóbbi ese^Vipp a ruta titi őket és örököop'k meg­hatódva em^keznek áldott rppds^eriikWU. amelv n»mc"k babért, de dollárt is termett. Új hang a szlovák költészetben Milán Lajéiak: Elvtársnő, föl­dem (A „Pravda" kiadása, a fedő lap és a kiállítás Jozef Srna mü­ve). A mai szlovák költészetben nem jelentkezik sok új költő, hogy ne lenne érdemes megállni mind­egyiknél. Milán Lajciak szemé­lyében, aki nem rég csaknem teljesen ismeretlen volt, pozitív kezdőt üdvözölhetünk. Lajciak bizonyos mértékben meglepett, mert amilyen váratlanul jött, olyan hirtelen kavarta fel a szlo­vák irodalmi kritikát és nagy visszhangot keltett. Milán Lajciak versei nemcsak új hangot ütnek meg, nemcsak sokszor új költői forrásokból fakadnak, hanem új utat keresnek formájukkal is. A forradalmi elszántság egyfelől egységre lép bennük a tudatos világnézettel, másfelől azzal a vi­lágos és szilárd meggyőződéssel hogy egyedül ez a világnézet he­lyes: az erős és legyőzhetetlen haladó szellemű munkásosztály világnézete, melynek a költő han­got ad. M. Lajíiak kötete a szocialista . realizmus bélyegét viseli magán. /Hogy mi szükség van csókja-j Nyugodtan állíthatjuk, hogy meg­nyitó rekordokra, nehezen értemi f , , köv^telmé-nvekn^k me­rne? maradi európai eszemmel. A J , , a KoveteimenyekneK, me­lyeket a szocialista koltészettol elvárunk. Elemi erő és rugalmas­ság nyilatkozik meg ezekben a versekben; bátran és elszántan él új kifejezési formákkal, ami újabb pozitívummal telíti meg költé­szetét. A gyűjtemény első olvasá­sánál úgy tetszik, mintha Laj­ciakban a Dav-ista csoport (Fr. Král, Ján Poniéan, Laco Novo­mesky), költészetének újjáélesztő­je jelentkezne, de Volker hango­lásának színezetét is felismerjük és témaköre olykor rokon Iván kivitelt sem Íren tudom elkén­ze'ni. A két szembenálló fél, 11­letVé ajak egymásra tanad, mi­közben lelkes drukkerek stop­perrel mérik az időt? Azt hiszem, akik valaha csók­versenyben vettek részt, örök időkre megundorodtak a szere­lemtől. S ugyanez áll a tánc rp­botosalra, akik aléltan, veríték­ben ázva rakosgatják lábukat... Nálunk is rendeznek versenye­ket, s ha összehasonlítom ver­senvzőinket a tengerentúliakkal, valami józan és derűs me"-elé*>-e­dett.sésr fog el. ho?y Itt élek. ahol azon versenyeznek ez emberek, ki tudja é*»vszerflhbé tenni a dol­gozók ' életét, ahol düakat tűz­nek ki. ki tud többet, jobbat produkálni, ki szerkeszt olvan gépeket amelyeknek segítségé­vel a tervekből valóság lesz, az öfotekből eredmény. Ha történetesen a Marsban lakn.ék. s onnan figyelném az amerikai csókversenyt és or­szágunk erőfeszítését, hogy 8 dolgozók lavára döntsék el a Palotai Boris Teren, Ctibor Stitnicky téma­körével. Milán Lajéiak legkifejezőbben a felkelés témakörét dolgozta ki. A kötet egyik részében a parti­zán hangján szól, másik részeben az építésről annak az embernek hangján, aki teljes odaadással feltétel nélkül vesz részt népi demokratikus köztársaságunk épí­tésében. Az első részben különö­sebb figyelmet kelt a „Vörös ka­tonák írásai" című verse. A vö­rös katonák ezekben az írások­ban tűzpiros színekkel fejezték ki szeretetüket, gyűlöletüket és a szlovák partizánok velük irták őket. „Az esőtől, rakétáktól, nap­tól fakó írásokat ki törli le a fa­lakról? — kérdi a költő. Nem le­het elsiklani a „Sztálingrád", és „Partizán éjszakák" című versek felett sem. A második részben figyelmün­ket Lajciak „Legenda" című mon­danivalójában erős és formájában egyéni verse ragadja meg. Ez a legenda a korompai sztrájkoló munkásokról, a bolsevik hősök­ről szól. Lajéiak minden versénél érez­zük, hogy itt a munkásosztály iga­zi költőjéről van szó, aki izmos tehetséggel szólaltatja meg osz­tálya problémáit. Osztályöntudata és határozottsága adja meg Milán Lajciak első verses kötetének egyéni hangját és értékét. Re­méljük, hogy ennek a tehetséges szlovák költőnek akad majd jó magyar fordítója, aki hiány nél­kül tolmácsolja értékes mondani­valóját, mert úgy érezzük, hogy ez a mondanivaló nem szigete­lődhet el a szlovák dolgozóra, de a magyar dolgozónak is szellemi felfrissülést és útmutatást ad­hat. (- csk -) A Rudé Právo és a Práce a prágai magyar képzőművészeti kiállításról A prágai magyar képzőművészeti kiállításnak rendkívüli sikere van. harcot, habozás nélkül ide kér­nék bevándorlási engedélyt • • • > '""Ezt nemcsak a kiállítás nagy láto­— Filmszerző'nk a v Szovjet­unióban. Csehszlovák filmmunká­sok küldöttsége kedden kétnapos leningrádi tartózkodás után visz­szatért Moszkvába. — Csehszlovák mfivészküldött ség Lengyelországban. Fr. Pisek varsói csehszlovák követ fogad­ta azokat a csehszlovákiai írókat és művészeket, akik Lengyel­országba érkeztek, hogy kimélyít­sék a két állam közötti kultúrá­lis kapcsolatokat. — Magas élelmiszer- és nyers­anyagbehozatal a Szovjetúnióból. Júniusban külföldről 4331 millió Kés értékben hoztunk be árut külföldről. Exportáltunk 3930 millió Kcs értékű árut. Ez ebben az évben a legnagyobb forgalom és a felszabadulás óta egyáltalában a legmagasabb. Igen nagy menv nyiségü árut kaptunk a Szovjet­únióból is. Főképp hús, zsiradék búza és nyersanyagok formájá­ban. Behozatalunk teljes összege 1949 első félévében 20.285 millió Kcs, kivitelünk összege pedig 20.059 millió Kés volt. — „Skoda" mentőautók Len­gyelországban. A csehszlovák­lengyel kereskedelmi megállapo­dás értelmében a lengyel vörös­kereszt részére 200 „Skoda" gyártmányú mentőautót szállí­tunk. Az első 100 automobil már július 1-én megérkezett rendelte­tési helyére. A lengyel hivatalos körök igen kedvelik ezeket a ko­csikat elegáns építésük, célszerű belső helykihasználhatóságuk és masszív kivitelük miatt. gatottsága bizonyítja, hanem az is, hogy a csehszlovák lapok újra és új­ra terjedelmes cikkekben méltatják a kiállított magyar műalkotásokat, valamint a magyar képzőművészet jelentőségét. A csehszlovák Kommu­nista Párt központi lapja, a Rudé Právo többek között így ir: »A prágai magyar képzőművésze­ti kiállítás jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy tanúbizonyságot tesz a két népi demokratikus köztár­saság kulturális együttműködéséről a szocializmus felé vezető közös úton. A magyar dolgozó nép győ­zelme tette lehetővé, hogy Magyar­országon kifejlődhessék a haladó kultúra és a néppel szoros kapcsolat­ban álló művészet. Magyarországon igy megvizsgálhatták a mult művé­szeti alkotásait, helyesen értékel­hették a kulturális hagyományokat, megerősíthették az egészséges áramlatokat. Az itt bemutatott al­kotásokat is kétségkívül ezek sze­rint a szempentok szerint válogat­ták ki. Érthető módon az alkotások eszmei tartalmát tekintették alap­nak. Ezek a müvek az egykor ki­zsákmányolt magyar dolgozó nép nehéz munkájának körülményeit, elnyomói elleni hősi harcát és tár­sadalmi problémáit mutatják be a valósághoz hü, realista ábrázolás­ban.* A Rudé Právo ezután részletesen ismerteti Mednyánszky László, Fe­renczy Károly, Rippl Rónai József, Koszta József, Nagy István, Nagy Balogh János, Dési Huber István és Derkovits Gyula képeit, Beck ö. Fülöp, Medgyesy Ferenc, Vedres Márk, Mikus Sándor, Goldmann György, Beck András és Bokros Birmann Dezső szobrait és Feren­szy Noémi gobelinjeit. A magyar művészek kiállítása azt tűzi feladatukká, hogy ne csak nemzeti művészetünk utolsó t z évének legegészségesebb hagyomá­nyait fejlesszük tovább, hanem — mint ahogy a kiállított müvek a jö­vőbe mutatnak — együttesen vi­gyük előre a népi művészetet a kö­zös úton: a szocialista-realizmus ú* ián« — fejezi be cikkét a Rudé Prá­vo. Hosszabb cikkben foglalkozik a kiállítással a csehszlovák Szakszer­vezti Tanács központi lapja, a Prá­ce is. — »A prágai kiállítás termei­ben először ismerkedünk meg a magyar képzőművészet ilyen hatal­mas anyagával — Írja a lap. — Ez ígéretes kezdete a két ország között fennálló kulturális kapcsolatoknak, amelyek eddig a régi rendszerek nacionalista politikája következté­ben igen csekélyek voltak. Most azonban, amikor Csehszlovákia és Magyarország népe közös úton ha­ladnak, sor kerül egymás kölcsönös megismerésére a kultúra terén is. A magyar képzőművészetet, amely eddig nálunk csaknem ismeretlen volt, kilenc festő és szobrász alkotá­sai képviseli a kiállításon.* Ezután részletesen ismerteti a lap a kiállító művészek alkotásait, majd így fejezi be cikkét. »Kivána­tos, hogy a magyar képzőművészeti kiállítást csoportos, tömeges láto­gatások keretében megtekintse dol­gozó népünk is, hogy ilymódon is kifejezze rokonszenvét és szeretetét a népi demokratikus Magyarország iránt.« /

Next

/
Oldalképek
Tartalom