Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-07 / 72. szám, csütörtök

II vallásszabadságot mindig megőrizzük, a hazafias gondolkodású papok üldözését nem engedjük (Folytatáa az 1. oldalról) 8 UJSZ0 1949 Július ? bizonyos fokfl áldozat nélkül megtenni. Idei aratásunk In összes dolgozóink ügye és bizonyítéka lesz annak, hogy valóban komolyan vesszük a munkások és a parasztság szövetségét. A Párt Központi Bizottsága felhívást közölt a, nyilvánossággal, hogy az aratás érdekében történő gondoskodást kiterjesszük és a termést tökéletesen biztosítsuk. Beszédemet zárom azzal a kijelentéssel: lefektettük a népi demokratikus rend szilárd alapjait és senki sem akadályozhat mej; bennünket a szabad szocialista jövendő felépítésében. Horák professzor beszéde Zápetocky miniszterelnök fergeteges tapssal fogadott beszéde után az ünnepély második szónoka Horák tanár, római katolikus pap, postaügyi meghatalmazott emelkedett szólasra, Horák professzor a cyrill-metodi hagyományokat értékelte, történelmi visszapillantást nyújtott a két hittérítő koráról és ismertette azokat a körülményeket, amelyek Rasztiszláv döntéséhez és a nyugati támadásokhoz vezettek. Beszédét a továbbiakban így folytatta: — A miniszterelnök úr beszéde előtt munkások és parasztok jelentését hallottátok az öté^s terv teljesítéséről. Tegnap és tegnapelőtt kiváló testvéreink meggyőződhettek a Szlovenszkón folyó hatalmas építő munkáról és a mezőgazdaság erőfeszítéseiről. Megnyitottuk a bratislavai vár alatti alagutat, megnyitottuk a Szláv utat. Ezek a főváros munkájának a gyümölcsei. A Dunaparton új építmények állanak. Bratislava napról-napra változtatja formáját és Szlovenszkón egyre-másra nőnek az ipari üzemek. Szlovenszkó épít. Megkezdődtek az aratási munkálatok, amelyek biztosítják minden dolgozó kenyerét. Földműves népünk munkáját ez évben Isten áldása kíséri. Nos, joggal kérdezhetem, van-e itt valamilyen állam ne tudna egyenlőségház és állam ns tudna egyenlőségben és szeretetben egymás mellett haladni? Talán az az akadály, hogy n hazafias érzésű katolikusok megkísérlik. hogy megegyezésre jusson a püspöki kar az állammal? Nem a keresztény világnézet elárulásáról van Itt szó, hiszen aki a kereszténységet akarná megsemmisíteni, nem s megegyezés, hanem az egyház és állam szétválasztásának az útját választaná Ezt nálunk senki se makarja. Itt senki sem tagadja a római Szent Atya legfőbb pásztori hatalmát. — A püspököktől és papságtól nem követelünk mást, minthogy egységesen utasítják el a külföldi beavatkozási kísérleteket, amelyekkel békés építőmunkánk megzavarására törekszenek. Csak azt követeljük tőlük, hogy áldják meg és segítsék népünk nagyszerű törekvéseit a jobb holnapért. Ezt a jobb életet gazdasági és társadalmi berendezésünk megváltoztatáséva éri el népünk és a keresztény világnézet változatlan marad. Ez a gondolata és tartalma annak a tevékenységnek, amelyet hazafias érzésű papságunk és hívő népünk Katolikus Akciónak nevezett el. — Fz nem '0} egyesület, csupán annak törekvése, hogy az egyház alakítsa át külső életét a mai rend belső tartalmának és tételeinek tiszteletére, az új éle'kőrülményeknek megfelelően. — A Katolikus Akció semmiesetre sem akar új egyházat és főleg nem nemzeti egyházat. Senkinek sem jutott nz eszébe és nem is szükséges új egyházat alapítani, mert a katolicizmus világszemléletével jól egyezik mai társadalmunk minden gazdasági, kulturális és nemzetiségi törekvése. — A Katolikus Akció nem célozza a Szent Atyától való elszakadást sem és nem akarja a püspökségek törvénykedését laikusokkal, a Katolikus Akció választmányának tagjaival pótolni. Azok. akik ezt állítják, hazudnak és hasonlóak a bajor papokhoz, akik szent Ciritlt és Metodot megvádolták. Hiszen elégséges hangfelvételről meghallgatni a csehszlovák kormány egyik pap tagjának beszédét, annak biztosítását, hogy a Szent Szék iránti hűség és a püspökök iránti odaadás az akaratunk. — A Kato'lkus Akció csak a katolikus hazafiak mozgalma, akik nemcsak mint polgárok, de mint katolikusok is részt akarnak venni államunk felépítésében. — Egyszer már be kell következnie annak a helyzetnek, hogy a katolicizmus kérdéseibe ne dugják bele az orrukat reakciós elemek, akik ártanak egyházunknak és ezzel az egész katolicizmusnak. Egyszer már határozott válaszvonalat kell vonni a katolicizmus és a maradiság között, hogy a hitét állhatatosan valló és polgári kötelességeit teljesítő katolikus egyennargú polgár és hazai legyen. Mi nagyan jól tudjuk, mit jelent az egyházban a püspöki intézmény Ml nem a püspökök nélkül, de a püspökökkel az élén akarjuk építeni hazánkat és teljesíteni a felebaráti szeretet elveit. Olyan püspökökkel akarunk együtt menni, akik a meg nem hamisított katolikus hittel összhangban képesek segíteni új társadalmunk fejlődésében. — Lehetséges-e közős út' Lehetsé; ges-e ez a szoros együttműködés? Lehetséges-e a béke és a nyugalom? — Igen. minden iehetséees. Csak az a fontos, hogy Cirill és Metód példáján okulva, csupán az isteni dicsőséget keressük, szüntessük meg a mult politikai hibáit és szemünk előtt csupán a nép javát tartsuk és azon az úton haladjunk, amelyet a nép maga választott, hogv elérje a földi boldogságot. El kell vetni azokat a politikai koncepciókat, amelyek bennünket t múltba akarnak taszítani, ahová nem kívánunk visszatérni. Ne játszanak külföldi ellenségeinkkel együtt, akik a négyéves fáradhatatlan munka eredményeit akarják porbadönteni. — A háború szenvedései megtanítottak bennünket arra, hová vezeti nemzeteinket a liberalizmus, a pártok harca, a polgárok osztályozódása, a nemzetiségi és vallási türelmetlenség. Ezekkel a hazádr játékosokkal törvényeink pontos teljesítését állítjuk szembe. Ennek betartásánál azután megengedhetjük a tárgyhoz szóló elfogulatlan kritikát, amely elismeri az elért eredményeket és rámutat a hibákra és az emberekre, akik azokat csinálják. Anglia és az Egyesült üllamok között egyre növekszenek az ellentétek Amerika és Nagy-Brittnnia közötti csendes ellentét tüze az elmúlt hetek során hatalmasan fellángolt. A felmerült nehézsé^k magyarázatát nem annylre a két állam közötti valutáris harcban kell keresni, mert hiszen az okok sokkal mélyebb eredetűek. Az ellentéteket, amelyek már a háború során is mindjobban kiéleződtek, a Marshall-terv bevezetése ideig-óráig elsimította. A Marshall-tev megállapodása értelmében a marshallizált államoknak a nyújtott hetvenmillió font angol hitelből az angol és angol gyarmati termékeket kellett vásárolniok. Későbben Amerika nyomására az érdekelt államok azzal a kívánsággal fordultak Nagy Britanniához, hogy ezt a hitelt másra is fordíthassák. Ezt Nagy-Britannia elutasította. Az elmúlt hetek során Párizsban tárgyalások indultak abból a célból, hogy a Mar shall-tervnek újabb keret megál lapodásokat adjanak. Az új megállapodásokkal kapcsolatosan az ellentétek ismét fellobbantak. A helyzet kiéleződésének legfőbb oka abban keresendő, hogy az Egyesült Államokban a gazdasági válság mind erősebbé vált és ugyanakkor Belgiumban a munkanélküliség fokozatosan nő. Amerika azt követeli, hogy a brit és a többi hitel az új fizetési tervben új elintézést nyerjen. Ez egyet jelentene, hogy az Anglia által nyújtott hitelkeretből más eredetű cikkeket is vásárolhatna az érdekelt állam, mint angolt. Az USA e javaslatának megtételekor elsősorban arra gondolt, hogy gazdasági válságának csök kentése érdekében az angol fonthitel segítségével a maga piacát megerősítse. A Szovjetúnió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetúnió minisztertanácsa mély szomorúsággal jelenti, hogy 1949 július 2 án délelítt kilenc óra harminc perckor Barv'ch szanatóriumában, Mcszkva mellett, hosszú és súlyos betegség után befejezte harcos életét a nemzetközi munkásmozgalom kiváló vezetőegyénisege, a bolgár népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a bolgár Kommunista Párt főtitkára, elvtársunk és testvérünk Georgij Michajlovics Dimitrov. Schuman francia külügyminiszter Londonban Róbert Schuman, francia küli ügyminiszter, a francia gazdasági bizottság elnöki hivatalának vezetőjével hétfőn váratlanul Loru donba érkezett. Röviddel a francia államférfiak megérkezte után a brit külügyminisztérium palotájában tárgyalások indultak meg Anglia és Franciaország megbízottai között. Angliát Bevin külügyminiszter, Stafford Cripps pénzügyminiszter képviselték. A tárgyalásokról nem adtak ki hivatalos jelentést. A kiszivárgott hírek szerint a miniszterek a jövő héten Strassburgban ülésező európai tanács ügyével, az afrikai gyarmatok Nyugat-Németország és a Közeikelet Franciaországot és Angliát érintő kérdésekről tár| gyaltak. A Katolikus fikció bratislavai kerületi választmányának alakuló gyűlése Dr. Strehár kosúti plébános és Vígh Sándor alsószeli földműves beszédei Szombaton a Primáspalota, a mostani városháza Tükörtermé ben, a Katolikus Akció bratislavai kerületi választmánya megtartotta alakuló gyűlését. A terem gyönyörűen fel volt diszítve, közepén egy hatalmas nagy kereszttel, a kereszténység szimbólumával és oldalfalain a római katolikus egyház fehér-sárga -színeivel. A bratislavai kerület tizenhét járá-sá nak papsága és hívői jöttek itt össze, hogy bekapcsolódjanak az egyre erősödő hatalmas tömegmozgalomba, a Katolikus Akcióba. Az egybegyűlteket Martanovii képviselő, a kerületi nemzeti bizottság elnöke, majd Bratislava primátora, dr. Vacek üdvözölte. Az ülést Válek, a Szlovák Megújulás Pártjának képviselője nyitotta meg, aki azután átadta a szót Török képviselőnek, a Katolikus Akció szlovenszkói főtitkárának. Török képviselő Ismertette a Katolikus Akció nyilatkozatát, céljait és kérte a jelenlévőket, hogy minden erejükkel dolgozzanak a reakciós propaganda hamis hírverése ellen és igyekezzenek megteremteni a kerületben azt a légkört, amely annyira szükséges az egyház és állam közötti jóviszony helyreállítása és az ötéves terv országépítő céljainak megvalósítása érdekében. Török képviselő beszéde után dr. Skoda, főrévi plébános beszélt, majd a magyar papság nevében dr. Streha kosúti plébános emelkedett szólásra. Beszédében a bibliából idézett történelmi képekkel bizonyította, hogy az egyház és állam mindig kéz a kézben haladt, mert egyedül csakis ez az út teszi lehetővé a nyugodt, békés együttmunkálkodást, a dolgozók szebb jövőjét. A bibliai történet szerint a zsidóságnak is két vezére volt, Mózes és Áron. Mózes a világi hatalmat testesítette meg, míg Áron az egyházat, mint annak vezető főpapja. E két hatalom szorosan együttműködve dolgozott és azután meg is volt ennek a maga gyümölcse. Nekünk is az a kötelességünk, hogy az állammal a legbarátibb kapcsolatokat építsük ki, mert csakis így biztosíthatjuk népünk, a dolgozók társadalmának boldogabb holnapját. Dr. Streha plébános beszédét gyakori tapsvihar és a jelenlévők igenlő felkiáltásai szakították félbe. Beszédét azzal fejezte be, hogy a papság csatlakozik a szocialista állam erőfeszítéseihez, mert tudja azt, hogy ez az állam intézkedéseit a dolgozó nép érdekében hozza meg. Zárószavaiban együttműködésre szólította fel a jelenlévőket, hogy visszatérve a falvakba és a városokba mindenütt a béke és a nyugalom érdekében, az egyház és az állami szervek együttműködését segítsék elő. A kosúti plébános beszédét a bratislavai rádió hétfőn délutáni adásában hangfelvételről közvetítette. A jelenlévő egyházi férfiak közül sokan felszólaltak, majd Vigh Sándor a délszlovenszkói magyar katolikus hívők nevében emelkedett szólásra. — Fiatal koromban — mon Paul Van Zeeland nem tud kormányt alakítani Paul Van Zeeland, akit a belga kormány megalakításával bíztak meg, tegnap kijelentette, hogy utolsó próbálkozását indítja meg az új koalíciós kormány megalakítása érdekében. A liberális, valamnit a szocialista párt elutasította a katolikusokkal való együttműködést, mert a katolikus blokk Lipót exkirályt akarja ismét Belgiumba visszahozni. A szocialisták azt kívánják, hogy Lipót király Baudoin trónörökös javára mondjon le. A liberálisok hangsúlyozták, hogy sokkal fontosabb problémák megoldásával kellene az új kormánynak foglalkoznia, mint a belga dinasztia restaurációs kérdésével. A belga szakszervezetek bejelentették, amennyiben Lipót Belgium területére visszatérne, az ország vala mennyi munkásai sztrájkba lép. A belga Kommunista Párt fel hívással fordult a dolgozók tö megeihez, 'hogy egységbe tömő rülve kezdjék meg harcukat a reakcióval szemben. A reakció — állapítja meg a kiáltvány, — az ellentéteket kívánja elhinteni a dolgozók tömegei közé, hogy így a munkástömegek egységé nek megbontásával könnyebben vihesse végre erőszakos puccs kísérletét. dotta — szüleim nagy vallásosságra neveltek. Reggel, délben és este is betértem a templomba, hogy áhítatos csendjében imádkozzam a mindennapi kenyérért. Résztvettem az első világháborúban, ahol szemtanuja voltam a rettenes öldöklésnek, amelyet az emberiség soraiban a háború végzett. Itt tudtam meg azt is, hogy a római pápa azt követelte az olasz papságtól, hogy áldják meg az olasz katonák fegyvereit és az olasz hadsereg győzelméért imádkozott. Mit jelent ez? Annyit jelent, hogy a római pápa elpusztításunkat akarta, mert az olasz fegyverek győzelme halálunkat jelentette volna. Itt már nyilvánvalóan megmutatkozott, hogy a politika nem az egyház kenyere. Ha mi politizálni akarunk, akkor azt nem a templomban végezzük el. A templomban Isten igéjét akarjuk hallani és ezért járunk oda. — A dolgozó magyar nép teljes egészében a kormány törekvései mögött áll, mert köztársaságunk harmadik elnöke, Gottwald elnök, a dolgozók javát akarja. Gottwald elnök első útja megválasztása *itán a templomba vitt, ahol a kormány tagjaival együtt ünnepélyes istentiszteleten vett részt. Ezt előtte egyik elnök sem csinálta meg. Sem Masaryk, sem BeneS. — Gondolhatjuk-e azt, hogy ez a Gottwald elnök ne akarná a vallásszabadságot és az egyház és az állam megbékélését? Ez teljesen lehetetlen. A vallásszabadságot nálunk törvények biztosítják és aki a vallásszabadság ellen vét, az a törvények ellen vét. Vigh Sándor többek között megemlítette még azt is, hogy a reakció ügynökei ott járnak mindenütt a falvakon, hogy nyugtalanságot, zavart keltsenek és mindezt az aratás előtt teszik. — De a nép tudja, ki a barátja és ki az ellensége és nem hagyja magát félrevezetni azoktól a levitézlett reakciósoktól, akiktől végre valahára megszabadult. Vigh Sándor beszédét fergeteges tapssal fogadták. A jelenlévő katolikus nők képviselője beszéde után megválasztották a bratislavai kerület Katolikus Akciójának vezetőségét. Utána üdvözlő táviratokat küldöttek a köztársaság elnökének és dr. Husáknak, a Meghatalmazottak Testülete elnökének. Ezzel az alakuló ülés véget ért. I M