Uj Szó, 1949. július (2. évfolyam, 69-93.szám)

1949-07-07 / 72. szám, csütörtök

MÜ •HHH ÍKE"""! A CSEH SZLOVÁKI AI MA 6 YA R DOLGOZÓ K L A P J A Bratislava, 1949 július 7, csütörtök 3 Kcs II. évfolyam, 72. s/ám TÍZEZRES TÖMEGEK C MIM ÜNNEPSÉGEN A, Z

ápotocky miniszterelnök: A vallásszabadságot mindig megőrizzük, a hazafias gondolkodású papok üldözéséi nem engedjük fl Horák megbízott: fl hívők azaka? a püspököket követik, akik a néppel haladnak Kedden, július 5-én a korareggel! óráktól özönlöttek Szlovenszkó és az egész köztársaság minden részéből a látogatók tízezrei, hogy a történelmi dévényi várromok alatt megünnepeljék a ej rill-metódi hagyományok nagy napját. A nemrég megnyitott Szláv úton óriási volt a forgalom. Autó autó hátán, teherautók, vonatok és autóbuszok ontották a dolgozók tömegét az ünnepségek színhelye felé. Az ősrégi Dévény az elmúlt év óta új köntöst öltött. Az új színpadon és az újonnan átalakított nézőtéren a résztvevők tízezrei várták az ötödik szláv nap megkezdését. A tribün középső részén Cyrill és Metód hittérító'k képe látható, fölöttük a kettős szlovák kereszt és kék mezőben a béke fehér galambja. Az egész tribünön áthúzódik a nagy nap jelszava: „A köztársaság felépítésével megerősítjük a világbékét." Az ősrégi Dévény falai körül a népi demokratikus államok zászlai lengenek, hogy itt is hirdessék a szocializmus felé haladó államok és a Szovjetunió nagy testvériségét. Csak a bo*gár zászló lentr félárbocnn és Dimitrov képét vastag gyászl-eret fogja körül, kifejezvén azt a nagy veszteséget, amely a dolgozókat halálával érte. Tíz óra után 45 nercei lépett az emelvényre 7.1 no toek<- miniszterelnök dr. H"sák, az M. T. elnökének kíséretiben. Mögöttük haladtak Sírok? és Sevf'k irinlszt"relnöklielypttespk vezetésével a kormány tagjai, Cleinentis külügyminiszter. Svoboda tábornok, nemzetvédelmi miniszter, Nősek belügyminiszter, Kabes pénzügyminiszter, Duris földművelésügyi és Slelita műszaki miniszter. Jelen volt a Nemzetgyűlés számos tagja Hodinová-Spurná képviselőnő vezetésével, továbbá Silin, a Szovjetunió nagykövete, Borkovic Leonárd lengyel, Jonescu román és a magyar követség képviselője. Dr. Bolgár Elek követ a dévényi ünnepségeket külön távirattal üdvözölte. Barcikovszky marsallal az élen megérkezett a lengyel szláv bizottság, majd a bolgár egyház metropolitájával az élen a bolgár szláv bizottság és néhány perccel 11 óra előtt érkezett Gundorov tábornok vezetéséve! az SSSR szláv bizottsága. A Szlovák Nemzeti Tanácsot Smidke képviselte és jelen voltak a cseh városok delegációi is dr. Vacek prágai polgármesterrel az élen. Pontban 11 órakor a himnuszok és az internacionálé elhangzása után Laco Novomesky kultúrmerbízott, a szláv bizottság elnöke nyitotta meg az ünnepélyt. Novonieskít a közönség viharos lelkesedéssel ünnepelte. Beszédében megemlékezett a világ munkásosztályának, a testvéri bolgár nemzet nagy halottjáról és üdvözölte a jelenlévőket. A megnyitó beszéd után a kormány elnöke és az egész közönség lelkesedve fogadta a jelentéseket, amelyekben a munkásság és parasztság kiküldöttel jelentették, hogy milyen munkával járulnak hozzá a béke biztosításához és a haza felépítéséhez. A jelentések után Zápotocky miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre. Nagyjelentőségű beszéde bevezető részében tolmácsolta Gottwald elnök és az egész csehszlovák kormány üdvözletét, majd a köztársaság elnökének tavalyi beszédéből idézte az elmi.lt évi dévényi ünnepségeken mondott kijelentéseit, melyek szerint nyugodtan folytathatjuk építési munkánkat és megelégedéssel nézhetünk a jövő elé, mert együtt haladunk a világ leghatalmasabb békeerőivel, a Szovjetunióval és a többi népi demokráciákkal és ezeknek ereje nagyobb, mint a háborús uszítőké. — Ma már megállapíthatjuk — mondotta Zápotocky —, hogy köztársasági elnökünk szaval teljes mértékben beigazolódtak. Építőmunkánknak szentelhetjük erőinket, mert a békét biztosítottuk. Nagyon sokan voltak, akik ebben kételkedtek. Igen sok háborús uszító tele szájjal új világháború után kiáltott. Köztársaságunkban is voltak olyanok, akik í'

ry spekuláltak. Mi azonban hittünk a békés munkában és a békeerők erejében. Hittünk mindenekelőtt a Szovjetunióban és a többi népi demokratikus államokban, melyekkel fokozatosan szövetségi szerződéseket kötöttünk. _ Köztársaságunk a München előtti Időben minden oldalról körül volt véve ellenségekkel, mert a dolgozó nép fölött akkor még a tőkés reakció uralkodott. Ez a reakció n"m ismert semmi mást, mint a nép kizsákmányolását, nemzetiségi viszályok szítását, gazdasási katasztrófák kihívását és háborús uszítást. Ma határainkon mindenütt barátok állanak, államok, amelyek ugvan'"igy m'nt mi. f-Nzabadrltak a rwkrfó hatalma alól és megkezdték útjukat a szocializmus felé. Beszéde további részében a mir>

!szterelnök rátért arra. hoT a szlávss"- elnyomóit óba-tó nvurati rea'-c'-í a vallást iöneryk*nt t.n f»1 oél'n' e

1

Arésé>-e és néne'nU, szabadságunk ellen támadásokat kezdett. A világ reakciója ma is az egyházat és a nép vallásos érzéseit akarja felhasználni arra, hogy külföldi ellenségeinket és a köztársaságban rejtőző kapitalista erők maradványait támogassa. Csakis olyanok lehettek a reakció segítőtársai ebben a tevékenységben, akik elárulták a nép érdekeit. Amint München korszakában burzsoáziánk nem törődött a nemzet és az állam érdekeivel, csupán osztályérdekeire gondolt, úgy ma is az egyházi vezetők egy része megkísérli törekvéseinket keresztezni, megkísérli vlszszatartani a népi demokratikus köztársaság fejlődését és akadályokat gördít a szocializmushoz vezető utunkba, megfeledkezve arról, hogy ezzel idegen hatalmak érdekeit szolgálja és egy sorba kerül azokkal, akik egy pillanatig sem késlelkednének háborút előidézni és a pusztulásnak kitenni gyönyörű országunkat. Népünk azonban ma már jól tudia, hol van a hehe és kik az ellenségei. A hívők és a papság nagy része késedelem nélkül bekapcsolódott a köztársaság építésébe. Ezek a hazafias érzésű egyházi elemek nyilvánosan kijelentették, hogy nem akarnak semmi közösséget azokkal, akik képesek volnának saját nemzetüket e'árulni. A hívők nagy mozgalma bizonyít.'a, hogy Cyrill és Metód emléke él népünkben és papságunkban. Papságunk nagy része a nép érdekeit védi és fo^.ja védeni. Az á'lam érdekében dolgozik mind vallási, mind kulturális és politikai téren az egész világ reakciója és minden ellenségünk ellen. Hisszük, ho^y hazafias pap iáink híven kitartanak népünk olda'án és velünk együtt fogiák learatni nagy szociális győzelmeink gyümölcseit. Alkotmánvunk mindenkinek biztosítia a vallásszabadságot. Ezt a szabadságot megőrizzük a jövőben is. Az alkotmány b

:ztosít.ia a polgári szabadságot is és én hangsúlyozom, hogy kormányunk gondoskodik arról, hogy a polgári szabadság védelmezze a hazafias pansá-ot is és nem engedi meg, hogy a panságot lojális magatartása miatt a marás egyházi körök iildözérben részesítsék. — A nagy feladatok, amelyek előtt állunk, azt követelik, hogy mindannyian, kivétel nélkül, vállvetve dolgozzunk és szilárdan álljunk a köztársaság mögött. Szilárdan fogunk harcolni azok rendbontó tevékenysége ellen, akik munkánkat gátolni és népünk építő erőfeszítéseit szabotálni akarnák. — Helyesen kell gazdálkodnunk azokkal az örökségekkel, amelyeket átvettünk. Ilyen örökség népünk évszázados vágya a szabadság után, hogy saját munkájával építhesse ki szabad hazáját. Ezt a törekvést minden erővel támogatni a feladatunk. N nemzeti felszabadulásunkért folyó harcban elesett hőseink parancsa az, hogy semmilyen erő pe akadályozzon meg bennünket a szocializmus felé vezető utunkon. A gottwaHi ötéves terv első hat hónapját feieztük be — folytatta Zápotockv miniszterelnök. — Bebizonyosodott. hogy a munka sikeresen halad. Legyűrjük az akadályokat, eltávolítjuk a nehézségeket, emeliük a munka termelékenységét és fokozatosan javítjuk népünk élelmezési helyzetét. A terv teljesítése minden egyéntől munkaereiének teljes kihasználását követeli. De a terv feltételezi a néni kezdeményezés kifejlődését, amely új tartalmat ad gazdasági életünknek. Az úijtási Javaslatok, éImunkásmoz"-alom, szocialista munkaversenv nemcsak a terme'és módszereit változtatták rieg. de éi embert is kialakítanak. Az f'i e"~ber v'szen'^a a. munkához és az emberi társadalomhoz egészen más. Allairi«nk minden polcra érzi már a közös mi'n'm gyümölcseit. Ha mf- nem elégedett m

!ndenkl, ez azért van. mert a szUkséHet "a"i'on mcnievei-edott. Sfi^Hl többen és «o'

rke' tpbbet vá«írnln»'i ma, mipt ^ t ,-on' - 'Sí'n. va'amit mér kor'^tozn' kell. annak nir-i. mé**

1 f (1T 0S n

OT

V* fn

1 ,'1. I-^'T^'t pírt^trhp^ fppvn'A. pi'n'- n, I. ^ ^ ^ sokat lehetetlen ta'-aréknekodás és (Folytatás a 2. oldalon.) Georgij Dimitrov a munkásosztály nagy halottra Július 2-án szomoni hírt röpített világgá a moszkvai rádió: Meghalt elvtársunk és testvérünk, Georgij Michajlovics Dimitrov. Egész élete elválaszthatatlanul egybeforrott az európai munkásosztály életével és harcával. Halála nemcsak a bolgár nép vesztesége, de az egész világ dolgozóinak egyik le-jobb fia ment el közülünk, aki érettünk harcolt, az emberiség szebb, új korszakáért, a haladó szocialista erők győzelméért az egész világon. A haladás és Dimitrov egyet jelentenek, hősi harca a reakció sötét erői ellen példakép és útmutatatás a szabad holnapért harcoló százmilliók előtt. Már tizenötéves korában csatlakozott az igazság harcosainak soraihoz és megkezdte küzdelmét ama elvek győzelméért, amelyek az emberiség- haladásának útját mutatják és az aljas tőkés világ vereségét jelentik, ö tudta, hogy ez a harc -vezet az új szocialista világrend felé, amelyről Marx azt mondotta, hogy tulajdonképpen csak ezzel kezdődik meg az emberiség igazi története. Politikai tevékenységét a szakszervezeti mozgalom terén kezdi, amelyről tudjuk, hogy a szocializmus iskolája. A munkásmozgalom sok vezetőegyénisége formálódott Itt igazi tántoríthatatlan nagy harcossá. Már 18 éves korában a bolgár nyomdászszakszervezet titkára. Nem sokkal később az Altalános Egységes Munkásszövetséget, a baloldali egységes szakszervezeteket vezeti. Dimitrovot ekkor már mint kiváló szervezőt, gyújtószavú szónokot, a munkásosztály bátor és kemény védelmezőjét, a szocializmus bajnokát ismerik. Megszervezi a bányászok és textilmunkások sztrájkját. A békeerők harcát vezeti az imperialista háborúk ellen, amelybe a nőpellenes Coburg-dinasztia az utolsó 50 esztendőben három ízben vonta bele a bolgár népet. 20 éves korában belép a szociáldemokrata pártba, majd egy esztendővel később csatlakozik a párt különváló balszárnyához, amely felveszi a Bulgária Kommunista Pártja nevet. Az 1909-es év már a Központi Bizottságban találja és azóta állandóan tagja. A párt 1913-ban a képviselőházba küldi, aliol az alig 31 éves Dimitrov a legfiatalabb képviselő. A parlamenti harcokban a fiatal képviselő látóköre kitágul és tisztában van azzal, hogy a bolgár nép szociális felszabadításáért vívott harca, a nemzeti felszabadító harc jellegét veszi fel és öszszefügg a német dinasztia elleni küzdelemmel. 1923 szeptemberében megszervezi a munkásosztály fegyveres forradalmát a bolgár cár diktatúrája ellen. A reakció ezt a felkelést külföldi segítséggel elnyomja ugyan, de a bolgár munkásosztály harci tapasztalatai megnövekszenek. Dimitrovnak el kell hagynia hazáját. Távollétében halálra ítélik. Ekkor megfogadja, hogy a végső győzelemig folytajta a harcot, mert tudja, hogy hova vezet a történelmi fejlődés, a munkásosztály nagy küzdelme. Ez a korszak Dimitrovot a nemzetközi munkásosztály élharcosai közé állít/a. Tudja, hogy a kapitalizmus utolsó korszakát éli és megkétszerezi erejét, hogy sziklát hengerítsen a közeledő viláeveszély útjába. Véletlen-e, hogy Dimitrov a harmincas években Németországban dolgozik? Nem, nem véletlen! A német fasizmus, az imperializmus élcsapata, s a német szociáldemokrata mvnkásárulók a világ leprái iasabb osztályárulói. Természetes, hofry Dimitrov, az élbe-cos. Itt veszi fel a küzdelmet a munkásosztály diadaláért. De HitW szánalmas berlini felvonulását SoheHemann tért karokkal fogadja és a tízezer f'~re rúgó berlini rendőrség ölhetett kezekkel nézi a barnaing „diadalát"., ... És kigyullad a Reichstag, a birodalmi gyűlés palotája, amelynek ormán 12 esztendő múlva a vörös kakas helyett az élet vörös lobogója leng. De a fejlődés lassú és útján sok vér folyik. Kövessük rsak az eseményeket. A Gestapo letartóztat hé rom bolgár kommunistát, telikürtöli a világot a kommunistákról szóló rémmesékkel, Lipcsébe csődíti a nemzetközi újságírás „színejavát", megszólal a cslnailratta és megkezdődik a cirkuszi előadás, amelynek célja a kommunisták romboló törekvése'nelc, destruktív politikájának bebizonyítása. Hitler a „Kommunizmust" Ülteti a lipcsei törvényszék vádlottak padjára. De a vádlottak padján félelmet nem ismerő, ragyogó felkészültségű, kiváló kommunista ül! Hitler elszámította maiját, a lipcsei perben Dimitrov megbélyegzi a fasizmust és az egész világ előtt Hermann Göringet mareszta'i.a el a fryu,jto"

,atás és gyilkosságok vádjában. Binger, a független hírösá"- elnöke. remegő kezekkel ad parancsot arra. hogy Dimitrovot kivezessék és Gerincet szélütés környékezi. Dimitrov halálos nyugalommal visszafordul a tárgyalóterem aita.jéból és odakiáltja a német fasizmusnak: „A párt, amejyet el a'"»rtok pusztitnnt. a földterület egy hatodát vezeti, a legyőzhetetlen Szovjetuniót!" Hitler bírósága kénytelen szabadlábra helyezni Dimitrovot és pár óra múlva hatalmas gépmadár viszi a szabadság földje felé. Dimitrov a nagy tanító, Sztálin mellett dolgozik tovább, mint a Komintern főtitkára. 1935-ben mondott szavai megérdemlik, hogy feljegyezzük és aranyba véssük: „Teremtsük meg a munkásság cselekvő egységét minden üzemben, minden járásban, minden vidéken, minden országban. A dolgozók cselekvő egyséyre nemzeti és nemzetközi méretekben hatalmas fegyver, amely nemcsak a sikeres védekezést teszi lehetővé, de nagyszerű alapja a fasizmus, az osztályellenség elleni győzelmes ellentámadásnak." Amikor a második világháború szele végigsöpör a világon, Dimitrov ott áll a nemzeti felszabadító harc bölcsőjénél. Hirdeti, ho"y hasztalan a reakicó minden törekvése, a történelem kerekét nem lehet visszafordítani. Hirdeti, hogy Marx, Engles, Lenin és Sztálin tanait össze kell kapcsolni a munkában és a harcban, sztálini kitartással és erővel az osztályellenség ellen, a fasizmus elleni engesztelhetetlen gyűlölettel. A nagy harc eldőlt és Dimitrov húszesztendős számkivetés után visszatér hazájába. A Szovjetúnió leglelsőbb tanácsa búcsúzóul a Lenin-renddel tünteti ki. Tapasztalt kézzel, törhetetlen bolsevik éleslátással kezdi formálni a fiatal népi demokrácia életét. Irgalmatlanul lelenlezi a Tito-klikk árulását. Hangoztatja, hogy a nacionalizmus, bármilyen formába búi'ék is, a kommunizmus ellensége. Ezért elsőrendű feladat ez harcolni. A proletár nemzetköziség- gondolatát hirdeti. A bolgár Kommunista Pártban lelep'ezi az áruló Knstov csonortiát és a pártkongresszuson, a mtílt év decemberében kristálytiszta logikával határozza meg a népi demokrácia fo-a'mát, amclvet azóta sarkalatos tanyásnak ismertünk el. A népi demn'-ráeia a proletárdiktatúra funkcióit végzi el szov.ietforma nélkül, p^on-lta és ece'ekedte Dim'trov. Biztos kézzel irányította a bolgár nén feddését, amely a Dimitrov által mutatott úton hilad a szoeia«zmus felé. P-'-t -nk számára csupán e<"V e'mélet létezik, amely tette't irflnyft'a: a marxi-lenini elméiet és a nemzetközi mi-nkásosztálvnnk esun^n ep-v vezető pártja van: Len^n és SVt*'in párt'a. reon'Wía Dimitrov és a SzovfeKinió Iránti végtelen szeretetre tanította a bolgár kommunistádat. Elmentél közülünk. T>a «TÍvün'rbe?i itt^n^a-it a tfiz, nr"'t ""e gyújtottál bennünk! A f

Márhr>era eresz'-pdett Inb^e-ók p'-tt il'a-i da'Tnas százmilliók mepete

!pek a "sror'iV'^ns fe'é. r"egha"'«nk em'AJíed előtt és mint ^Vl-nr fiztí»l'n eslrffle T^n'r «

!rián4, mondínk mi is az ^l'nt fín'-^t. pé^-tnnk egységét. A •'•* irtepetpliini

r. aznn az úten, n-* —" 'nv. c^í«:^ fiv nri»ln»n Is woirocíri m^ -.t vÖ'fÖS zászlaját.. társunk és testvérünk, Geor-ij Dimitrov. H. L. m i